Délmagyarország, 1926. március (2. évfolyam, 50-74. szám)

1926-03-10 / 57. szám

1 DELMAGYARORSZAG 1926 március 10. éppen a fogházban tartózkodtak, ahol Gsrőt hallgatták ki jelenlétükben és falkérte őket, keressék fői hivatali izobá.ában. Az ügyészség kiküldőit tagjai ezalatt az épületbe beztdk a rendkivül satyos, dróttal és szíjakkal átkötött sárga bőröndöt, a®elyen nem volt zár. A bőröndöt«francia megbízottak jelenlétében az ügytsziég alelnöke szobájában fölbontották és abban nagymennyiségű hamis francia ezerfrankost találtak. A bankjegyeket megszámlálták és megáll »p 'o'.ták, bogy összesen 6674 darab volt a bőrönaten. (Ennyit is kerestek eddig hiábss.) A hamisítványok a legkülönbözőbb fajtájúak és vannak kSztük tők és rosszak is. A francia megbízottak nagy Ürömmel vették tudomásul a nyomozásnak ezt az ujabb szenzációs fordulatát. Az égisz aktusról jegyzőkönyvet veitek föl és a hamisítványokat bünieU ként lefoglalták. A főügyészség utasítására a rendőrség a iegszélestbbkörü nyomozást indítja annak a megállapítására, hogy a bőröndöt ki helyezte ei a ruhatárban és ki irta a névtelen levelei Sztrache főügyésznek. Az elrejtett hamíspénzel megtalálása a sienzádá erejével hatott. A Délmagyarország budapesti tudósítója ezzel kapcsolatban még a következőket jelenti i A franküjEfben inditott rendőri nyomozás tehetetlenül állt o francia kiküldötteknek azzal a határozott feltevés ivei szemben, hogy a külföldön elfogott tetteseknél talált hamisítványon kívül Budapesten is kell hamisfrankosoknak lennie. A vádló tak erről a kérdésről egymásnak ellentmondó vallomásokat tettek, amelyekből a hamisítváry k ozimit pontosan megáU«ptsani nem leveleit. Windischgraetz szerint 29.370 darab bankjegv készüli, ezekből 7400-at Jankovich vett ál, 1000 darabot Andor Endre vitt Milánóba, 15 970 bankjegy-utánzat a Nemzeti Szövetség helyiségébe került, 5000 dsrabot Rába lakásán elégetlek. Rába ezzel szemben azt állította* hogy körülbelül 25.000 darab hamisítvány készült. Eöből kü,földi értékesiésre mintegy 8000 darabot választottak ki és az ezt meghaladó mennyiséget elégették. Gerő szintéi 25000 darabra becsülte a hamis 1000 frankosok számát. Ezeken az ellentmondó vallomásokon kivül a rendőrségnek lenmiféle támpontja nem volt és igy kénytelen-kelletlen elfogadták azt a löltevést, hogy a bankjegyek megmaradt részét elégették. Annál nagyobb sxenzáció erejével hat most a dolog, hogy több mint 6000 darab hamis ezerfrankos került napvilágra. Szombaton helyezték el a bőröndöt a Nyugati pályaudvaron. (Budapesti tadóstiónk telefonjelentése.) A rendőrség annyit megállapított, hogy a bőröndöt szomoaion helyezték el a Nyugati pályaudvar ruhatárában. A nagy forgalom miatt a személyzet nem emlékezett, hogy a bőröndöt ki hozta, melynek raktári száma E 5564. volt. A bőrönd */* méter hossiu, fél méter magas és fél méter széles. A bankjegyek fölül egvenkint voltak elhelyezve, ezek alatt pedig 100 as kötegekben állottak a hamis ezerfrankosok, amelyek beWindisohgraetznek Károlyi Imre gróf (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Az elrejtett hamisfrankok megtalálásán kivül van a frankügynek még egy szenzációja: Károlyi Imre grófnak a Pester Lloyd kedd esti ssámában közzélett nyilatkozata. A nyilatkozat azért szenzációs, mert annak a megáüapilásával szemben, bogy a Windischgraetz-féle napló nem létezik, hanem csak Wmdischgraelznek a lükkel voltak három résire osztva. Legfelül voltak a jó hamisítványok, azután a kevésbbé jók, legalul pedig a hasznavehetetlen példányok. A levél kaligrafikus írása alapján nem lehetett eddig megállapítani, hogy nő, vagy férfi irta e. Azt azonban már eddig is megállapították, hogy ugyanaz a kéz irta, amely három béllel ezelőtt a Keleti pályaudvaron elhelyezett csomagra hivta föl a franciák figyelmét. Ez a csomag volt az, amelyben pernyét találtak. igenis van naplója. ujabb leleplezése. fogházban irt fölfegyzéseivel kapcsolatban (erjedtek el olyan hirek, mintha ilyen napló volna, Károlyi Imre megállapitla, hogy igenis van egy okmány, amely nem összefüggéstelen följegyzéseket tartalmaz, hanem ugy a szokol mint a frankhamisiiási ügy teljesen logikus, részletes leírását tartalmazza, Károlyi Imre grófot ujbói kihallgatják. (Budapesti tudósítónk telefosjeleutése.) A francia kiküldöttek a déli órákban megjelentek Sztrache Gusztáv főügyésznél és Károlyi Inre kihallgatását szorgalmazták, mert — szerintük — föltétlenül létezik egy Windischgraetz-napló, mint Károlyi a Pester Lloyd- ban megírta, mert a gróf adatait is abból merítette. Pallavicini jelentkezett a vizsgálóbírónál. Pallavicini György őrgróf kedd délelőtt 11 órakar megfeleni Lengyel Ernő vizsgálóbírónál, aki kihallgatásra idizte. A kihallgatás eredményéről nem nyilatkozott a sajté képviselői előtt. Itt emlitjök meg, hogy kihallgatták Szilágyi Lajost is, aki a Friedrich-féle vacsora ügyében adott fölviiágosilásf. Várhelyi prelátus inegfolebbezte Gaál Endre nyugdíjazását. A tanács támogatja a fölsbbezést. — Érdekes nyilatkozatok A tisztviselők szavazásáról. Beszámolt már a Délmagyarország arról a mozgalomról, amely a februári közgyűlés után indult meg a városatyák korében és amelynek az a célja, hogy néhány nyugalomba küldött érdemes városi tisztviselő számára továbira is lehetővé váljon az aktiv szolgálat. Különösen két főtisztviselő visszatariásáért szállnak sikra a mozgalom szervezői, dr. Giál Endre kulíurtanácsnok és dr. Gyuritza Sándor tisztiorvos visszatartásáért. A közgyűlésnek Gyuritza Sándor nyugdíjazására vonatkozó határozata ellen még az elmúlt héten beérkezett a fölebbezés, amely alatt több, ismgrtnevü városa ya neve szerepeit. Gaál Endre nyugdíjazását kedden fölebbezte meg Várhelyi József póp&i prelátus, a be,városi plébánia veze ő főpspja. Várhelyi József fölebbezésében arra hivatkozik, hogy a szegedi kullurtanácsnokoí idő* előtti nyugdíjazásával meg nem érdemelt méltánytalanság érte, mert egyike volt azoknak a városi tisztviselőknek, akik a legtöbbet és a Itgönzeilenebbül dolgoztak a város érdekeiért. A kullurianácsnok nyugdíjazásával egyébként is károsodás érné a várost, mert helyette uj szenátort kell választani és igy a szenátori illetmények kétszeresen terhelnék mig a városi költségvetést. Várhelyi prelátus hivatkozik arra is, hogy Gaál tanácsnok szakavatott munkáját éppen moss nélkülözné nagyon nehezen a város, amikor rövidesen megindulnak az egyetemi épitkezések, amelyeknek minden előzményét ő ismeri a legalaposabban. Kéri a belügyminisztert, hogy oldja föl a közgyűlés határozatát és uj határozat hozatalára utasítsa Szeged város törvényhatósági bizottságát. Várhelyi József foiebbezesét a tanács, iiisive a polgármester természetesen pártoló javaslattal terjeszti töl a belügyminiszterhez. A nyugalmazott főtisztviselők reakliválását célzó mozgalommal kapcsolatosan beszámoltunk arról is, bogy sokan kifogásolják azt, hogy a nyugdíjazás alkalmával a kérdést a tisztviselőit szavazata döntötte el, pedig van egy olyan törvény, amely az érdekelt városatyákat eltiltja a szavazástól. A tisztviselők eg?es vélemények szerint ebben az ügyben érdekeltek voltak, mert kétségtelenül fiatalabbaknak ekszisztenciális érdekük fűződik ahhoz, hogy a közgyűlés a tisztviselők nyugdíjazásával minél több üres állást teremtsen és igy minél nagyobb előmeneteli lehetőséget biztosítson a várakozók számára. A város törvényhatósági bizottságának egyik legsu yosabb szavú tagja ezzel kapcsolaiban a következőket mondotta a Dilmagyarország munkatársának: — Véleményem szerint a lisztviselőknek tényleg lartózkodniok kelleti volna a szavazástól, amikor a nyugdíjazások ügyében döntött a köjgyűlés, mert érdekeltségük kétségtelen. Tartózkcdniok kellene a siavazástól akkor is, amikor tisztviselőt választ a kösgyülés, mert ebben az esetben is érdekeltek. Minden bennlévö városi tisztviselőnek ugyanis eminens érdeke, hogy a közgyűlés a megüresedett állásokat olyanokkal töltse be, akik már tisztviselői a városnak, mert igy a megválasztott tisztviselő régi állása üresedik meg, ami előmeneteli lehetőséget Jeleni a teflekiánsok számára. Érdekeltségük ellenére is szavazhatnának a tisztviselők, ha szavazatuk nem jelentene olyan nagy súlyt a közgyűlésen, de jelenleg a leadott szavazatoknak legalább harminc szdzalika tisztviselő szavazat, ami azt jelenti, hogy a tisztviselők szavazata minden ügy sorsát könnyen eldöntheti. Megakadályozhatja többek között azt ii, hogy a megüresedett városi állásokra pályázó ériékes külső erők is bekapcsolódhassanak a város közigazgatásába és igy megtörténhetik, hogy a legértékesebb külső pályázó helyeit egészen kösepes értékű belső embert válaizt az érdekeli tisztviselők szavazattöbbségével a-közgyűlés. Éppen ezért módját kellene találni anmk, hogy a tisztviselő városatyák csakis akkor járulhassanak a szavazó urnákhoz, ha az eldöntésre váró ügyhöz — magyarán megmondva semmi közük sincs. Eltörlik a villamos Jókai uccai vargabetűjét. A város idegenből jött vendégei mindig elcsudálkoznak, ba a nagyállomást villamoson akarják megközelíteni. Elcsodálkoznak, mert nem értik, hogv miért kanyarodik el a villamos az egyenes útiránytól a Kölcsey uccába, onnan a Kárász uccába, majd a Jókai uccán és a Gizella téren keresztül tér csak vissza az egyenes útirányhoz, ahelyett, hogy a Zrinyi uccán keresztül igyekezne mint legrövidebb uton a céljához. Az idegenek azt is hihetik, hogy Szegeden valahogy nem gilt az a régi fizikai, vagy geometriai tétel, amely szerint két pont között a legrövidebb távolság az egyenes, mert hát azt (alán nem is mernék föltételezni, hogy itt a villamos nem a közlekedés meggyorsítására szolgál. Ezek az idegenek azonban nem tudják é3 nem is tudhatják, hogy Szegeden az Ogyeket nem annyira a matematika, a fizika és a geometria törvényei szerint intézik el, mint inkább a sógorsági é3 a komasági törvények szerint. Nem tudják, hogy a villamos vargabetűjének az az oka, hogy annak idején, amikor a vonalvezetésről volt szó, a Jókai uccai háztulajdonos sógorok és komák szálltak sikra a vargabetűért, mert ugy vélték, hogy a villamosmenti házak értéke megnövekedik. Mivel voksuk volt ezeknek a komáknak az ügyek intézéséalél, könnyen teljesedésbe ment önzetlen kívánságuk. Idővel azután nagyon megbánták a győzelmes harcot, mert a várt értékemelkedés nem következett be és igy kemény harcot indítottak a villamos ellen, amely — mint mondják még ma Í3 — valósággal szétrázza a házukat. Igy valószínűleg könnyű dolga lesz a szegedi villamos ui igazgatójának, aki ki akar küszöböm minden fölösleges energia pazarlást. Az igazgató kedden megjeleni a polgármesternél és megkérdezte, lenne-e kifogása a város hatóságának, ha megszüntetnék a Jókai uccai vargabetűt és a villamost a Zrinyi uccán vezetnék célja felé. A polgármester feösöíte Korányi igazgatóval, hogy véleménye szerint a város hatósága örömmel egyezik majd bele az ésszerű változtatásba, annál is inkább, mert a ssük uccuban lévő kanyarodok még a járókelők életbiztonságát ia veszélyeztetik. Aranyiaz