Délmagyarország, 1926. március (2. évfolyam, 50-74. szám)

1926-03-07 / 55. szám

V,—- f delmagyarorszaq 1926 március 7Wimmer aktiv és passzív választéi joga csorbítatlanul fönnáll. Báró Szterényl nyilatkozata. Ismeretes a fajvédőknek és a helyi kurzuslap I szerkesztőjének az a hiu erőlködése, amellyel vi- ' tássá szerették volna tenni Wimmer Fülöpnek ugy " aktiv, mint passzív kamarai választői jogát. A felszólamlásokat a városban senkisem vette komolyan, csak a hatóság, amely természetesen nem zárkózhatott el azok elbírálása elől. Ismeretesek a további előzmények is. A tanács kimondta, hogy Wimmer aktiv választói joga fönnáll, a passzív választói jog elbírálására azonban nem tekintette magát illetékesnek hanem fölterjesztette az iratokat a kereskedelemügyi minisztériumba. Az ügyek ilyetén állása mellett, azért is, hogy a kamarai választások küszöbén megnyugtassuk; különösen a fajvédőket, akik nagyon, de nagyon aggódnak a liberális Wimmer Fülöp miatt, szükségesnek tartottuk bárő Szterényl Józsefhez fordulni, aki ilyen kérdések megvilágítására ma talán a legilletékesebb Magyarországon. A volt kereskedelmi miniszter a következőket mondta: — Meglepetéssel haiiotfam, hogy Wimmer Fülöp kereskedelmi és iparkamarai választéi jogát kérdésessé (ették. Ennek természetesen nincsen semmi törvényes aiopja. Minden nyilvános számadásra kötelezett és szavazati joggal biró vállalatnak ugyanis az 1868. évi VI, t.-cikk 8. §-ának d) ponija alapján joga van kijelölni azt a megbízottját, aki képviseletében szavazati jogát gyakorolja. Ha ez vitássá tétetnék — amint hogy nem lehelő —, akkor a legnagyobb ipari és kereskedelmi vállalatok, mint egyúttal a legnagyobb kamarai iUe éket fizetők, egyszerűen megfosztatnának szavazati Joguktól. A város tanácsa tehát csak a törvény világos és félre nem magyarázható rendelkezésének szerzett érvényt, midőn Wimmer választói jogosultságát megállapította és a választők névjegyzékébe való fölvételét elrendelte. Ez a határozat végérvényes lévén, Wimmer választói iogosultsága immár nem vonható kétségbe. Fölmerül azonban passzív választői indának kérdése. Erre nézve az idézett törvény 9 ik § ának c) pontja a mérvadó, amelynek azt a rendelkezését, hogy választható ... „egy kereskedelmi vagy iparos részvényválialat igazgatója", mi mindig ugy magyaráztuk, hogy ezalatt nemcsak az úgynevezett hivatalnokigazgatók, hanem a vállalat vezetésében aktív szerepei vivő igazgatósági tagak is értendők. Ez az értelmezés felel meg az idézett törvény szellemének, mert ha ez a rendelkezés szűkebb értelmezésben részesülne, akkor egy magáncég .kereskedelmi és technikai fővezetője", akinek kifejezetten megvan a passziv választói joga, előnyben részesülne egy nagy részvénytársasággal szemben, ami aligha lehetett a törvény intenciója. De igy értelmezendő az idézett rendelkezés azért is, mert hisz vannak részvénytársaságok hivatalnok-igazgaiók nélkül is, ahol vagy az elnök, vagy az igazgatósági tagok sorából delegált u. n. administrateur deleguee vezeti a vállalatot, amely esetben az ellenkező értelmezés mellett ez elesnék a kamara tagjává való megválaszthatásától. Különben Wim mernek erre az esetére vannak precedensek is. Igy a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamaránál fordult elő, hogy a kereskedelemügyi minisztérium végső fokon ebben az értelemben döntött. Wimmer esete tudtommal még sokkal világosabb, mert értesülésem szerint, mint a Kenderfonógyár R.-T. alelnöke legalább ts egyenrangú funkciót végez a vállalatnál egy igazgatóval, amit egyáltalán nem befolyásolhat az, hogy vezérigazgatói minőségében nyugalomba vonult. Sőt egyéni véleményem szerint még az is vitatható lenne, hogy mint nyugalmazott, de a vállalat vezetésében ténylegesen és állandóan közreműködő vezérigazgató nem esik-e az 1868. VI. t.-cikk 9-ik § ának idézett rendelkezése alá. Az én véleményem szerint igen, mert a törvény nem tartalmaz erre nézve semmiféle tiltó, vagy korlátoző rendelkezést. Báró Szterényinek ez a nyilatkozata élesen megvilágítja a kérdést, amelyet egészen fölöslegesen és meddőn, kizárólag politikai gyűlölködésből vetettek föl. Az ügy most már egyébként is lekerül a napirendről. A megválasztottak passziv választói jogosultságát majd csak a választás után vizsgálják fölül a kereskedelmi minisztériumban, ahol értesülésünk szerint már is kialakult az a vélemény, hogy Wimmer passziv választói jogosultsága is csorbittatlanul fönnáll. Anyagiak hiányában válságba került a tanyai leventeoktatás. A törvényesített leventeintézmény, amely egészen a 21 éves Korhatárig igény beveszi a fiatalságot, bizonyos ellenkezést váltott ki a tanyai lakosság köréből. Az elégedetlenkedők arra hivatkoznak, hogy a levente-kötelezetteket kivonják a megszokott napi munkakörbői. Sokkal komolyabb baj azonban, hogy a leventeoktatók is elégedetlenkednek. A tanyai leventeoktatók ugyanis kivétel nélkül a tanyai tanitók so raiből rekrutálódnak, akik egyetlen szabad napjukon, a vasárnapon teljes szellemi és fizikai munkaerejüket adják oda a leventeoktatásnak, holott eddig munkájukért nem kaptak javadalmazást, csak Ígéreteket. Csongrád vármegyében ezzel szemben a leventeoktatók munkájukért óránkint két aranykoronát kaptak. A szegedi tanyai leventeoktatók legutóbb 70 milliós segélyezésért fordultak a város tanácsához, azzal az indokolással, hogy a város beszedi a testnevelési adó filléreit, amelybői bőven tellene a leventeoktatók javadalmazásira. A mozgolódásnak azután az az eredménye lett, hogy 10 millió korona segélyt szavazott meg a tanács, amely még annyira sem volt elegendő, hogy ki lehetett volna osztani az oktatók között. A leventeoktató tanitók most a tanfelügyelőséghez juttatták el a panaszukat, kérve a tanfelügyelő séget arra, hogy a szegedi állapotokról haladéktalanul tegyen jelentést a kultuszminiszternek, mivel a leventeoktató tanítóság ragaszkodik a törvény által biztositolt oktatódijhoz. A tanitók a kultuszminiszterhez beadott kérelmükben hivatkoznak arra, hogy a város a rendelkezések érteimében testnevelési adót vetett ki a lakosságra, amelyből bőségesen lehetne fedezni a leventeoktatók dijazását. Az oktatók azonban az eddig befolyt és az adózó polgárság által befizetett horribilis összegű adókbői egy Miért sem kaptak a leventeoktató bizottságtól, amely közvetlen felsőbbsége a leventeoktatóknak. A törvényes jogukat védő oktatók a minisztertől most azt kérik, hogy a város hatóságát kényszerítse a leventeoktató dijak kifizetésére, mivel a tanitók már hosszú hónapok óta teljesen ingyenesen végzik nehéz munkájukat. Letartóztattak egy szegedi ügynököt. A szegedi rendőrséget a legutóbbi napokban egyaásután foglalkoztatják olyan bűncselekmények, amelyek kimagaslanak a megszokott és tömegesen előforduló rendőri eseményeit köaül. A bűnügyi osztályon a legutóbbi napokban dr. Papp Menyhért kapitány azzal a nagyarányú sikkasztási bűnüggyel foglalkozott, amelynek középpontjában Horváth Henrik áll, akinek személyét igen {őt ismerik keresktdői körökben. Horváth Henrik már régóta dolgozik a szegedi piacon és igen szorgalmasan dolgozó kereskedőnek ismtrUk. Körülbelül misfél e?vel ezelőtt történt azután, hogy Horváth egy uj vállalkozásba kezdett, elvállalta a Magyar Kakaó- is Csokoládégyár szegedi képviseletét. A Stefániával szemben helyiséget bérelt és Igen ntgy rsktárat rendezett be csokoládé és kakaó árukbál. Raktárában tömegesen volt fölhiltnozva a legkülönbözőbb fajtájú csokoládé és igy állandóan el tudta látni a nála Jelentkező szegcdi éi a Szeged környéki keresletet. Horváthnál csak en-gross-ban lehetett vásárolni és működése alatt igen rövid időn belül kapcsolatokat létesilett majdnem mindegyik kereskedővel. A budapesti gyár Horváthot meglehető ten tág hatáskörrel ruházta föl. Nemcsak nagy bizományi raktára volt, de joga voli a gyár követelései! is azonnal inkasszálni. A pénzekkel természetesen időről-időre el kellett számolnia a gyárral. A kereteket állandóan tágította Horváth, egyre ujabb szállítmányokat kért Budapestről, hiszen joga voit személyesen is eladni az egyes kereskedőknek. Néhány hónap előliig — látszólag — minden a legnagyobb rendben nent Pontos elszámolást azonban nem küldött Budapestre, ciak időről-időre egyes összegeket. A gyár ezt a helyzetet tisztázni akarta és végleges, ponton és rendszeres elszámolási kért Horviihtól. A fölszólításnak Horváth nem tett eleget, mire ujabb levélbeli erélyes fölszólítást kapott. Horváth most sem tartotta szükségesnek a pmtos elszámolást elkészíteni. As ismételt és eredménytelenül maradt fölszólítáaok után a gyár az elmúlt hiten egyik főtlsztviseiőjéi it egyik ügyészél elkülditte Szegedre, hogy végre tisztázzák a helyzetet, mert már gyanúsnak tűnt föl a hosszú és állandó halogatás. Az ügyvéd és a főtisitviselő — azonnal megkezdték a rovancsolást. A munka napokón keresztül tartott, vissza kellett menni másfél év előlire. Horváth eleinte csak a nehéz gazdasági helyzetet hozta föl, de nem beszélt arról, bogy ő is elkövetett volna valamit, a rovancsoiók pedig mindinkább közeledlek a státusz megállapításához és az elszámolás tisztázásához, egyre világosabban állott a tény, hogy itt ehősorban nem a nehiz gazdasági helyzetről van szó, hanem egészen másról. A rovancsolási munka befejezése u'án pedig tisztán állott a tényállás: Horváth Henrik körülbelül kélszázötvinmtlltóval nem számolt el. Ekkor derűit ki, hogy az inkasszált összegeket nem kűldötfe föl teljes egészükben a gyárnak, hanem mindig megtartott magának belőlük egyes összegeket. Kiderült az is, hogy az elmult tizennyolc hónap alatt az az összeg, amelyet saját céljaira fordított, körülbelül eliri a kétszázötvenmillió koronát. Amikor ez kiderült, azonnal tárgyalásik indultak meg Horváth és a gyár képviselői között. Horváth állandóan a rossz gazdasági helyzetre hivatkozott, de semmivel sem tudta megmagyarázni, hogv miért fordította saját céljaira a gyár 250 millió koronáját. A tárgyalások, ujy látszik, eredménytelenül végződtek, mert a gyár sikkasztás elmén följelentette Horváth Henriket. A rendőrségen Papp Menyhért rendőrkapitány napokon keresztül tisztázta az ügy részleteit, Horváth itt sem tudta okát adni annak, hogy miért került ebbe a helyzetbe. Megemlítették előtte a kártyázás kérdését is, de föiháborodottan utasította vissza. Amikor azután a másfél év története teljesen tisztán állott a rendőrség előtt, tegnap kihirdették előtte az előzetes leiartóztatdsl vigzist. Az éjszakát még a rendőrségen töltötte, majd szombaton délelőtt egy rendőr ktsirte át az ügyiszsig fogházába. Horváth átkisérése nagy föltűnést keltett az uccán, valamint a törvényszék folyosóin is. Értesülésünk szerint folynak az egyezkedési tárgyalások és minden remény megvan arra, hogy^azok kedvező befejezést nyernek. Csóvázzuk a vetőmagvakat USPULUN porpáccal Kapható: Hangya kirendeltségnél és Haraszthy Géza festékkereskedőnél Feketesas ucca 22. B4 Erlcssort-féle M14 Rádió fejhallgató csak védjeggyel valódi. Elsőrendű minőség I — Felülmúlhatatlan hangerősség I Tiszta erős vételt biztosító Telefunken-rendszerü 3 LÁMPÁS RÁDIÓVEVŐT, DEIBKTOROS KÉSZÜLÉKEKET, RÁDIÓ ALKATRÉSZEKET szállít "agyar Villamossági Részvénytir„a^rlCSSOtl gaság. Ezelőtt Oeckert és Homolka Budapest, L, Fehérvári ut 70. Városi üzlet: VI,, Vörösmarty u. 67. Szegeden és környékén ZSfSSi keres financiert, esetleg nagyobb kölcsönt magas kamatozással. Leveleket „Dupla fedezet" jeligére kiadóba. s«