Délmagyarország, 1926. március (2. évfolyam, 50-74. szám)

1926-03-06 / 54. szám

SOHO feavana. SMfkaMWiíii D*tó Poronc-a. I. ISICÍOE 12-33. KicűOUvataJ, •WMflaMarriif *s !ez»irwlai D»j>oHÍc»-lir U. 139. VSMtiai PeWfl 3*»Kt9J-»»RftmJ 1. Máni Talat<j«»*4ni IC-K Szeged, 1926 március 6, SZOMBAT A szegedi mecenás. Messziről Jött emberek igen szépeket tudnsk mesélni és messziről lőtt újságokban igen örvendetes dolgokat olvashatunk néha Szegedről. Igy értesültünk most a bűnös Budapest egyik keresztény orgánumában arról, hogy v.*n a Tisza pariján, no nen egy csárda, bár hiszén az is skad még, hanem egy lelkes és önzetlen irodalombarát, egy áldozatkész és bőkezű mecenás, aki világéletében mindig szerette, megbecsülte és támogatta, anyagi és erkölcsi erejével a szegedi irókat és a szegedi irodai rat. Ki lehet ez a tiszaparti Lorenzo Medici, ez a szegedi Nagy Frigyes és Bajor Lajos, kérdezi okkal és joggal az olvasó. Ha még bozzá eláruljuk, hogy egy halászmeslerröl és halász csárdásról van szó, akkor különösen méltán csigázódik föi az érdeklődés. Nem is akarjuk sokáig kétségben hagyni a nyájas olvasót, hiszen mi nem vagyunk se Teleki, se Károlyi, se Pallavicini grófok, egészen röviden és velősen bevalijuk tehát és nem tagadjuk, hogy Bitó bátyánkról ven szó, a tekintélyes és jómódú hafászmesSerről, aki erre az évre isméi megkapta és pedig kizárólagos joggal a tiszai balászai bérleiét. A budapesti lap biradása igazán örvendetesen és egészen váratlanul lepett meg bennünket. Bité bátyánk, mint nagy irodalombarát, mint jótékony irodalmi adakozó, ez valóban gyönyörű és megható dolog és erről is egy fővárosi újságból kell értesülnünk. Msgvi ifjúk, mi nem láttuk eddig soha semmiule irodalmi matiné vagy szóaré, semmiféle irodalmi esemény vagy jubileum alkalmakor Bitó bátyánkat és azt se hallottuk róla, hogy ö szegedi könyveket vesz vagy kiad, szegedi irókat pártol vagy támogat. Amit különben a pes'i riporter sok színnel és melegséggel ír róla, az kevéssé meggyőző erejűnek látszik. Hogy Dinkó Pista, Ágai Adolf, Tömörkény István és Pósa Lajos számtalanszor vacsorázlak és iddogáltak az ö hires halászcsárdájában és hogy boldog emlékű Beck Pista és Lipcsey Ádám is szivesörömest megfordultak ebben a csordában és elismeréssel emtsgetiék a főstét és italát, ez mind nagyon szép és kedves dolog, de mi ugy gondoljuk, hogy ezek a tiMteletreruéiló etyénisígek nem ingyen élvezték Bitó bátyánk asztalainak örömeit, valamint hagy Onozóné asszony se mondhatja, hogy Tömörkény István nem fizette ki a spriccert, amit tárcairás kőiben elfogyasztott. Akkor a boldogult derék Tamásy Qyörgy cipéizmester sokkal inkább rászolgált volna a mecenási címre és jellegre, mert neki csakugyan adósa maradt egyszer egy igazán nagyon nagy magyar iró egypár cipővel. Mi egyelőre készségesen hisszük, hogy a szegedi íróknak és irrdslomnak rajongó éi tevékeny híve és pártolója az az érdemes halászmester, aki erre az esztendőre megint megkapta a listai halászat privilégiumát. £« ba talán az idők múlásával el is feledkezett arról a noblsste obligeról, amely őt, mint a szegedi irók és a szegedi irodalom kimondottan kiváló és országosan elismert mecenisát kötelezi, most, hogy rgy előkelő fővárosi orgánum egyik vezető helyén emlékei ik meg róla ilyen minőségében egy igen érdemei, jtles, régi Íróember, a szegedi specialitások és raritások, unikumok és ekzotikunok fáradhatatlan és páratlan fölfedezője és méltányolója, bizonyosan kettős szerelettel éi fokozott buzgalommal folytatja Bitó bátyánk, amit a pesti ludósilás szerint nem egészen dicstelenül kezdett: ax Irodaiam hathatós támogatását. Mert ma még sokkal nehezebb és mostohább soraa van, különösen a fiatal és tehetséges szegcdi íróknak, mini valahai A régi ifjú tollforgatók, a Mikszátbok és Gárdonyiak, a Tömörkények és Kemecbeyek KKJllzeíés! tek: Egy hónapra nelybeii íu.juu Kor„ Budapesten *» v.dí'üca <5.0:1(1 feur. Egyes szarai ára hétköznap 2(100 kor vaiár- ia ínnapnap 3000 korona. U, évfolyam, 54. szám egy jómódú és jókedvű, gazdag és boldog világban mégis csak eltengették valahogy a maguk (soros és dalos cifra nyomorúságát ét vidám bohéméletét, de ma az irodalom Isten szegénykéinek bizony nagyon keserves a sorsuk, kietlen a jelenük és bizonytalan a jövendőjük. Szegény Hegyi litván, szegény Jávorka Ferenc és a többiek, nem is beszélve most a kénytelenkelletlen idegenbe szakadtakról, akik mégis csak a mi fiaink és idővel a mi dicsőségeink és vigasztalásaink lesznek, valóban igen nagyon megérdemlik és talán el is vár|ák, bogy a tehetős és lelkes irodalombarátok, a szegedi Lorenzo Mediciek ajnározzák, támogassák, pártolták és ne hggyják el őket 1 Meg azután oltvannak a halhatatlanok is az élők mellett: Tömörkénynek sírján még mindig nincsen méltó T—n 1—i—nrmmn—n~rmm~i—ur ~ nii^ini vain vnvvni'ifwiirinnrv>Jl< ***** Bethlen elmondta expozéját Genfben. Plakátokon hivták fői a szociálisiákat tüntetésre, de csak a plakát maradt tüntetés emlék (a szobrát egy másik kevésbbé hírnevei kocsmáros akarta fölállítani) és a TömörkénykOnyvekei még mindig nem láljuk számtalan sarokháza* tulajdonosainak asztalán. Bitó bátyánk ne szerénykedjék és ne tétovázzék sokat, mutassa meg, hogy méltó régi nagy híréhez, hogy nem hiába dicsérte ki az a beavatott pesti újdondász a lapjában, ha Páritban Gouourt- jutalmat adnak minden esztendőben a fiatal és teüeUéges francia íróknak, hadd létesüljön Szegeden is Bitó-jutalom és hadd kövesse ezt a többi gazdag, derék, áldozatos és rajongó szegedi mícsnásnak egész sor alapítványa 1 Nyelvében él a nemzet és hol van a hal, mely dicső volt és remek 7 (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Genfből jelentik: A Népszövetség pénzügyi bizottsága ma délután tartotta ellő üléséi, amelyen Smith főbiztos terjesztette elö Magyarország 1926—27. évi költségvetését. A délutáni ülésen Bethlen István miniszterelnök mondotta el expozéját, résztetesen foglalkozott a költségvetéssel, majd áttért a frankügyre és rámutatott arra, hogy a Nemzeti Banknak sikerült sz ügy gazdasági kedvezőtlen hatáiait megelőzni. A genfi szociáldemokrata párt plakátokon hívja f31 a munkásságot, hogy akadályozza meg Bethlennek a Népszövetség illésein való részvételét, tiltakozzék cselekvése ellen. A genfi kanton minden intézkedést megtett a Népszövetség ülésére kikű dQtiek biztonsága érdekében. A késő éjjeli órákban jelentik: Még csak tüntetések aem voltak, ugy látszik, a szociálisták megelégedtek a plakátok kiragasztásával is. „Amagyar kormányszivesenvenne mármost szuggeszciókat a leendő rendszabályokról", amelyek Magyarország gazdasági ellenőrzésére szükségessé válnak, ba Smith főbiztos állásából távozik. azonkívül a „kólesönnyajtók bizalmi fértiainak intézménye U. Eiekiek a bizalmi férfiaknak mcuödése a kölcsönadók szempontjából azért fontos, mert a Magvarországnak nyújtott kölcsön tudvalévően nem az esyes államok állal garantált kölcsön. E bizalmiférfiak tevékenysége termésbe szerben fennáll mindaddig, amig a kölaönt vissza nem Űzettük. A szanálási jegyzőkönyv utal arra, hogy a szorosan veti szanálást időszak leielte utáni ellenőrzést rendezni kell. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Az úgynevezett szanálási jegyzőkönyvben tudvalevőleg olyan megállapodás jött létre, bogy az államháztartás egyensúlyának teljes helyreállítása ezelén, az 5 félivre tervezett szoros értelemben veit szanálást periódus befejeztével, ami 1926 janius 30-án következik be, a népszövetségi főbiztos csak abban az esetben folytatná működéséi Magyarországon, ha a Népszövitsig ezt külön kívánná. Ellenkező esetben a népszöve ségi főbiztos távozik Magyarországból. A szanálási jegyzőkönyv értelmében azonban bizonyos ellenőrzése a magyar pénzügyi gazdálkodásnak, illetve a népszövetségi kölcsön fölhasználásának továbbra is megmarad. Megmarad mindenekelőtt az a bizottság, amelynek tagjai kOlhatalmak képviselőiből kerülnek ki, amely bizottságnak azonban Magyarországon kivül kell székelnie és tanácskoznia. Megmarad Ebből a célból rendszabályokat keli hozni és ezeket csal: a szanálási időszik vége felé lehet pontosabban meghatározni. Mivel ez az időpont immár közeíedik, Bethlen miniszterelnök mos'sni genfi tartózkodása alalt említést fog lenni arról, hogy a magyar kormány szívesen venne már most szuggeszciókat a leendő rendszabályokról. Pótvádiratot nyújtott be az ügyészség a frankhami&itás pőrében. Dr. Vargha Béls, Szörisey volt t.tkára Is részes a bűncselekményben. (iBudapesti tudósítónk telefonjelentése.) Az ügyészség ma pótvádiratot nyújtott be dr. Vargha Béla ellen, aki a Nemzeti Szövetségnél Szörtsey József mellett titkári teendőket végzett, mert Jankovich naplója alapján az a gyanú merült föl ellene, hogy ő is részes a bűncselekményben. A nyomozás adatai ugyanis megállapították, hogy Vargh \ Bíla a hamispénzek forgalombahozatalát megelőző megbeszéléseken résztvett és ő is azok közé tartozott, akiket a hamispénz értékesítésére kiszemellek. Vargha Bélának Stockholmba kellett volna mennie és Nádosy, Windischgraetz és Rába hamis útlevelet szereztek részére BjsíI W/oroxv néven. Vargha Béla igyekezett utleveére vízumot szerezni, de mert ez nem sikerCUt, a h-ir.is útlevéllel Bécsbe utazott, hogy olt szerezze meg a szükséges külföldi vizu inkát. Ez azonban szintén nem sikerült neki es ezért az ő utazása elmaradt. Az ügyészség pőlvádirata egyrendbeli közokirathamis itás bűntettében Nádosyt mint felbujtót, Windischgraetzet, Rábát és Varghát pedig mint bűnrészeseket vádolja. A frankiamsi ási bűnügyben a vádtanács a ' terheltek kifogásainak tárgyalására a határna| pot március 12-ére tűzte ki.