Délmagyarország, 1926. március (2. évfolyam, 50-74. szám)
1926-03-28 / 72. szám
2 £ELMAQYAHORSZAG 1926 március 28 hedőkre és iparosokra kirótt adókat Bud miniszter Wimmer meggyőző érvelése alapján azonnal negyven százalikkal leszállította. Köztudomású az Is, hogy Wimmer a kamarához forduló minden kereskedőt és iparost szívesen fogad és annak ügyét fölkarolja. Milyen listával szavazzunk? Az az iparos, aki csak az ipar és az iparosság érdekeit nézi, aki szavazatával munka- és alkotóképes kamara összeállítását akarja elősegíteni, aki nem engedi magát megtéveszteni káros demagóg jelszavaktól, ezzel a listával szavaz: Rendes tagok az ipari osztályban: Rainer Ferenc asztalosmester Pálfy Dániel vasgyáros Dobóczky József paprikakikészitő Wimmer Fülöp gyárigazgató Pongrác?. Albert gyárigazgató Ottovay István épitész Körmendy Mátyás asztalosmester Winter Géza kefegyáros Gombos István szabómester Kis Géza mészárosmester Dr. Biedi Samu fürészgyáros Osznovics István vendéglős Marosán Milán cipészmester Gábor György bőrgyári igazgató Pick Jenő szalámigyáros Kertész József női szabómester Póttagok az ipari osztályban: Id. Metzger Péter cipészmester Mónus Sándor hentesmester Jónás Ernő cimfestömester Gólity Lázár szabómester Keller Mihály gyufagyári igazgató Ádám Vilmos müszerészmester Gerő Béla kőművesmester Nővé János ácsmester Schatz Izsó szabómester Berg János cipészmester Sebestyén József vizvezetékszerelőmeBter Schütz József sütőmester Sebestyén Pál csizmadiamester Steiner Miklós borbély Hotya Lajos bádogosmester Fischer Aladár gyárigazgató Ennek a listának a győzelme jelenti a Szegedhez és a megoldásra váró nagy föladathoz méltó kamarát és kamarai elnökséget. Bratianu bejelentette a kornaány lemondását A kamara mandátuma megszűnt. szűnt. Bratianu egyúttal bejelentette a kormány lemondását. A kamara mai ülé>e után Bratianu benyújtotta a királynak is lemondását, aki azt elfogadta. Még a mai napon a politikusok közül a királynál megjelenlek forga, Maniu és Avarescu tábornok. {Budapesti tudósítónk ielejonjelentiss.) Bukarestből jelentik: A kamara ma délután 3 órakor tartotta utolsó ütését, amelyen lármás jelenetek közben, barmadszori olvasásban megszavazták a választójogi törvényjavasatot. Ezután Bratianu fölolvasta a király kiziratát, amely közölte, hogy a kamara mandátuma megTitokzatosan megküldték hiányzó frankkliséket a Francia Nemzeti Bank budapesti megbízottjának. (Budapesti tudósttönk teltfonjelentise.) Szombat délután öt órakor a Francia Nemzeti Bank Üt tartózkodó képviselőjének, ##yer-nak Ritz-szálióbeli lakásán megjelent a 202. számú hordár és egy levél kíséretében egy csomagot adóit át neki. Royer a csomagban megtepetissel ismerte föl azokat a frankkliséket, amelyek kiegészítői a kliséknek, amiket Ulain Ferenc szolgáltatott be a rendőrségnek. A hordár közölte Royer-val, hogy a csomagot a Bertalan uccában egy ismeretlen fiatalember adta át neki. Royer azonnal átment a főkapitányságra a bordár kíséretében, ahol bejelentette a történteket. A rendőrség azonnal megindította a nyomozást a klisék titokzatos küldőjének földerilésére. HMMMMMWMW^^ A Ház többsége megszavazta a tizenkétérás üléseket. Folytatják Pallavicini mentelmi ügyének tárgyalását. — Rakovszky István támadása a miniszterelnök ellen. — A kormány ki akarja kutatni a tanukénti kihallgatás által, hogy mi is az, amit Pallavicini tud. Meg van győződve arról, hogy ha a franciák nem léptek volna közbe, Nádosy ma is szabadon sétálna, mint Baross. Ha valaki bujkál ebbben az flgyben, az nem Pallavicini, hanem a miniszterelnök! Furcsa volna, ha a kormány aiokit a képviselőket, akik neki nem tetsző interpellációt mondanak, az ügyészsíg elé hurcolhatná. Budapist, március 27. A nemzetgyűlés mai űlisen folytatólag Pallavicini őrgróf mentelmi ügye szerepeli. Az ellő szónok Propper Sándor. Ma már csak egyetlen hely van, mondja, ahol még szabadon beszélni lettet*s ez a képviselőház. As egységes párt most az utolsó szabadságjogot, a mentelmi jogot is meg akarja szflutetni. Pallavicini! tanuiéní idézték be a frankügyben, holott ö a kormány bünissigit hangoztatta és nem a frankhamisitákét. Rakovszky István mondolt ezután naiy beszédet. Szándékosságnak tartja a kormány részétől, hogy az egész egyet a Ház elé bozta. Pallavlclniaek volt bátorsága a nyilvánosság előtt ii megismételni vádjait, de a kormánynak nem volt bátorsága sajtópirt indítani ellene. A miniszterelnök mint egy naposkáplár megfenyegette Pallavicini!. Mitől fíl Bethlen, hogy nem mer sajtópört indítani? A külföldön ez rossz véri szQl. Csontos Imre közbeszólására ezt mondja Rakovszky: Az önök egész gondolkozása a kiiQst körül forog, a kormány részéről egy támadás történt Pallavicini mentelmi joga ellen, amikor beszédéért az ügyészség elé citálják. A Ház ezután megszavazza a 12 órás üléseket. Lendvai folszút&Iása után az ülés 2 órakor véget ért. A hétfői közgyűlés figyelmébe. A tanács már március nyolcadikán elrendelte is a mérnökség mig a tanácsülés eiőtt összeállította a kórház rendbehozásának a kö.tségvetését. Beszámolt már a Dllmagyarország annak a kórház tatarozására vonatkozó igen fontos indítványnak a sorsáról és részleteiről, amelyet dr. Széli Qyula terjesztett még a februári közgyűlés elé, de amelyei hét percnyi késedelem miatt a tanács nem tűzött a februári közgyűlés napirendjére. Ebben az indítványban röviden arról vau szó, k)gy a város végre hozassa rendbe, a kSzhófhózzt, amely jelen állapotában igen alkalmas arra, hogy a legeliliiőbb kritikát váltsa ki a város közrgiizsigügyi érzékiről. Dr. Széli G/ula a kórház rendbehozási költségeinek fedezésére megfelelő költségvetési alapot is kijelöl abban a hárommilliárd koronában, amey a betegápoláii hozzájárulás elengedése következtében f JlszabaduR. A tanács a pénteki előkészítő tanácsülésen elhatározta, hojy végre a közgyűlés elé (erjeszti az indítványt, de olyan javaslattal terjeszti elő, amely kétségtelenné teszi, hogy komoly szándéka egyáltalában nincs a kórház rendbehozására. A tanács ugyanis az indítványt visszakéri a közgyűléstől, bogy kellőképpen előkészíttethesse, hogy a mérnöki hivatallal összeállittatbassa a kórház tatarozásának költségvetését. Megírtuk, hogy a tanácsnak ez a javaslata magán viseli a taktikázás jellegét, mert hiszen ha a tanács fontosnak és sürgősnek tartaná a kérdés elintézését, akkor bőséges ideje lehetett volna az elfelt egy hónap alatt az indítvány végrehajtásának az előkészítésére és most kész ja vaslattal vihette volna a közgyűlés elé. Megírtuk azt is, hogy értesülésünk szerint a mérnöki hivatalban készen fekszik a közkórház tatarozásának a költségvetése és kifejtettük, hogy abban az esetben, ba értesülésünk helytálló, a tanács eljárása megdöbbentő közömbösségről tesz tanúbizonyságot. Most azután kétségbsvonhalatlan dokumentumaink vannak arra, bogy értesülésünk helyes volt, sőt nem is merítette ki egészen a tényállást. Sikerült megszereznünk azt a tanácsi határozatot, amely utasítji a mérnöki hivatalt a költségvetés elkészítésére és amelyet szórólszóra itt közlünk: Véghatározat. Dr. Széli Gyula törvényhatósági bizottsági tag indítványt nyújtott be a városi közkórház sürgős rendbehozatala és fölszerelése tárgyában, a kérelem azonban a februári közgyűlésre elkésve érkezett és tárgyaiható nem volt, minélfogva azt a március havi közgyűlés elé terjesztjük be. Az érdemi javaslat előkészítése céljából azonban az indítvány kiadása mellett utasítjuk a. mérnöki hivatalt, hogy a közkőrház igazgatójával és dr. Szendrey jenő tanácsnok ur közbenjíittévet egyetértőleg jelentse be, hogy a már engedélyezett hitelek keretében az indítványban foglalt javítási munkák közül mennyit képes végrehajtani, továbbá, hogy a kórház teljes rendbehozatalához még mely munkák elrendelése és milyen összegű hitel engedélyezése volna kívánatos. Miről a mérnöki hivatalt, dr. Széli Gyula törvényhatósági bizottsági tag urat és a városi közkórházi igazgató urat értesítjük. A mérnöki hivatal tizenharmadikán kapta meg a tanácsi határozatot és azonnal raegkezdfe a költségvetés Összeállítását. A munka meglehetősen komplikált és hosszadalmas volt, de azért haszonitidikire elkistüli és a pénteki tanácsülésen már olt feküdt a tanács előtt. A költségvetés két részből áll. Az egyik az épitési munkálatokat foglalja magában és kimutatja, hogy a kórházban szükséges kőműves-, bádogos-, asztalos*, lakatos-, mázoló- és üvegesmunkákra 995 millió korona szükséges, a villanyszerelési munkálatokra 45 millió, a központi lég- és melegvízfűtés berendezésére pedig egy és egynegyedmilliárd korona. A tanács tehát már tudhatta, hogy készen van az a költségvetés, amelynek elkészíttetésére kért utasítást a közgyűléstől és mégis ugy haiározotí, hogy visszakéri az indítványt. A közgyűlés az indítvány fölött csak < hé főn fog határozni. Ajánlatos lenne, ha a közgyűlés azonnal bekérné a tanácstól a költségvetéseket és érdemben is határozna, mert csak így akadályozhatja meg a kérdés eltaklikázását. h városi nyugdijasok segélykérése. A városi tényleges alkalmazottak, tekintettel a súlyos anyagi helyieire, január elsejéig vissz amsnően segélyképen megkapják a fizetésűk 25 százalékával egyenlő segélyt. Most a városi nyugdíjasok etyesüíete rendkívüli közgyűlést tartóit Páljy Dániel elnöklésével és memorandumban kéri a városi, hogy a nyomasztó helyzetre való tekintettel, nyugdijukhoz arányilvs, adjon 25 százalékos segélyt a penzionáltaknak is a város. Ez a kérés mindenesetre támogatásra méltó. Reisíngtr Ferenc nemzetgyűlési képviselőt egy debreceni beszéde miatt elítélték. (Budipesti tudósítónk telefonjelentise.) Debrecenből j -lentik: A Népszava 1923 novemberében M skolcon sajtónapol rendezett, amelyen Reislnger Ferenc és Farkas litván fölszólallak. A sajtónapon törtéit fölizólalásből kifolyólag az űgyésiség bűnvádi feljelentést ett Reis nger és Farkas ellen a társadalmi rend fUjorgatdsdra irányuló is a magyar állam ellesi irányuló büncseltkminy miatt. A törvényszék a két vádlottat, akik tagadták, hogy a kifogásolt kifejezéseket tették, 1—1 hónapi fogházra is pslitikai jogaiknak 1—1 ivre Viló feljüggeszíisire itiltik. Ugy az ügyész, valamint a védelem fölebbeztek.