Délmagyarország, 1926. március (2. évfolyam, 50-74. szám)

1926-03-28 / 72. szám

Ura 3flS$ &reravia» S'oöwaíötiti ön**- '«"»«-*. « Telüloo 1S-8S, SiadfiUvatal, aMMakf«r«üti ti Iwtredat Aradi ucca 8, Válttal 100. HnMbii FaUll SJfeuJw-aagánrt i, nán TiMonta 1B-M. Szeged, 1926 március 28, VASÁRNAP Etöliaeiéil árak: Egy bönapra helyben 4Ü.0QU kor., Budapesten él vidéken 45.000 kor. Egye* szám ára hétköznap 200U kur vas ír és Cnnepnap SOÜO korona. II. évfolyam, 72 »ánv Pro patria . *. A szabadsághősökre minálunk mostanában rossz idő jár. Nem a mostaniakra, akik ugy értelmezik a szabadságot, hogy nekik minden szabad, hanem azokra a régiekre, akiknek az adta meg a halhatatlanság paliníját, hogy föl­áldozták magukat a közszabadságirt. Egy el­sfilyedt világ szobrokat állított nekik s bevitte őket as iskola templomába, hogy ne csak ha­tott márványba és bronzba legyen vésve a ne­vűk, hanem élő szivekbe is. A szobrok meg­vannak, de (alán esik azért, mert nem tudnak mozdulni, mert ha tudnának, feszállnának a talapzatukról, letennék k koszorujokat és el­bujdosnának arról a főidről, amely még czideig eltűrte ugyan a szobrokat, de ledöntögelte azo­kat az ideálokat, amelyeknek a szabadsághősök életűket szentelték. Az iskolák oltárán is ott vannak még a régi kegyképek, de már olyan ujakmk a társaságiban, akiknek íz örék mel­lett a nevét említeni is istenkáromlás s akiknek a társaságában őket ünnepelni istenkisér és. ... A kurzus hetedik eizlendejében Petőfi, Jókai és Széchenyi után megint siabadsághőst ünnepeinek a magyarok. A Fejt delem kétszáz­ötvenedik születésnapját, aki szabadságbősaek nemcsak itthon legnagyobb, hanem a szabad­sághősök világpantheonjában is kimagaslik egy fejjel a többi közül. Hiszen ha volt valaha szabidsághős a világon, aki küzdelmeivel ma­gának semmit se nyerhetett, de mindent el­veszthetett -11 halhatatlanoknak ennél a típusánál ez a mérték -ixö volt. El is vessitett mindent. El a vagyonát, amely akkoriban nagyobb volt,minta msgyar királyé. Az ország egy tizedrésze volt az övé, kétszáz­ezernél tobb jobbággyal. Az egész az ebek harmincadjára került s a morzsáibúi Is egész sereg mágnás-famitia hízott nagyra. Elvesztette a rangját, pedig az nagy rang volt: a szent birodalom hercege volt, fogadott fia a császár­nak, akinek nevéie Leopoldnak kereszteltette » eisö siűlöttjét. S lett belőle földönfutó, kegye­lemkenyéren éíö bujdosó, törvényben meg­bélyegzett hazaáruló, akinek a nevét kimondani ís lázadás volt, — igaz, nem is szerencsétlen­kedett senki a kimondásával, legföljebb ugy, bogy a becstelenség jelzőit raggatta hozza. Osztályérdekeket se szolgált, ruthén parasztok voltak az első katonái, magyar főurak verték széi őket. „Odáig jutott már a magyar jobbágy, hogy lelke sem az övé", — írja ö maga a val­lomásaiban. A hallja tend-ekért fogott ő fegy­vert, nem a méltóságotokért. S azokért adta oda azt is, aminél többet ezen a földön ember iöl nem áldozhat, Ráadásul kincseire, földjeire, váraira, minden életöiöjafre: feleségéi it, gye­rekeit is. A gondolat, mikor idáig ér, meg­dermed a lemondás ilyen emberfölötti nagy­sága előtt. Holott csak egy fejmozdulásába ke­rül és vissKiíiap mindent és ülhet a császár jobbja falai aranyban és hermelinben. És ö élete delán elment deszkái gyalulni és padot esztergálni a Marmara-tenger sivatag partjára, ahol — ahogy Kekmen diák irja — az Úristen az ő aiámukra a számkivetés könnyével sózott keseiü kenyeret letette. ...Pro patria et libertate, igen, a hazáért és szabadságért caak, semmi imsírí. Ezt val­lotta zászlaján, hires pátensében, a világ elé adott konfernióiban. „Édes hazámért, nemze­tünkért, régi szabadságunkért, a hatalmas Istennek segítségével, az ő hatalmas hadakozó karjának erejével, tökéletes szívvel, lélekkel szenteljük életünkst és készek leszünk vérünket ontani egyedül hazánk és nemzetünk szabid ságáért, minden privátamnak vágyódása kéíkü.u. Ennyi volt az egész program, ahogy mostani­ban mondanánk, nem volt benne se numttm tlansus, se üsd a zsidói, se a más óralánc* ú haza oltárára, — de azért 1705 áprilisában volt a libertásos zászlók alatt hetven, májusá­ban kéttzáz, jumusábam kétezer, decemberebiri hetvenezer ember. Nem lehet iit tudni, igazában ki a hihetetlenebb csuda: a fejedelem-e, vagy a népe ? a viilára-e, aki gyújt, vagy az erdő, amelyik gyulád? Pro patria et libériáié... A mai szabadság­hősök, ha egyáltalán megünneplik .hazánk szentjét, magyarok vezérét", a jelige második részét kitsé tomp fva mennydörgik utána. Ha- ' sonlit a liberálizmushoz, rgy tőről sarjad vele, jó volna, ha ki lehetne gummizni a magyar köztudatból, ha simán nem megy, akár vakaró* késsel is. Kicsit megriadtan eszmélnek arra, hogy ezek a régi szabadsághősök igazság sze­rint mind dtsírukiivok voltak, akik igen örül­hetnek neki, hu lenéznek a magyar menny­országból, ho»y nem most élnek. Mi lenne most belőlük? „Egyedül hazánk és nemzeünk szabadságáért, minden privátamnak vágyódása nelküi". Se bankvezérséget, se miniszteri tárcát* se ingyen részvényt, se kormány főtanácsot sá­got nem ambicionálnának, még csak egy man* dá umot se, csak szabidságot mindenki szá­mára. Nem, ők csakugyan nem e világba való szabadiághősök... •MMMWMMmMNMN^^ A vasárnapi folftatélagos szavazáson hatalmas többséggel győz az iparosok liberális listája. Megkönnyebbedik s szavazás. — Két szavazatszedő bizottság alakult. — Kék listával szavaznak az iparostömsgek. Csütörtök este óta nem csökkeni az érdek­lődés a vasárnapra elhalasztott Iparos kamarai választás iránt. A munka két nap alatt szaka­datlanul folyt és nos?, amikor az etők kon­centrálása már tisztán áll, meg lehet állapítani, bogy a termelő munka is a konstollddciO libe­rális listája négy győzelemmel kerül ki mojd a választásból. Az iparosok tömegeit nem sike­rűit megbontani a kurzuiisfák gyűlölködő, harci kiáltásaival, nem lehe etl félrevezetni kiáltó jel­szavakkal, szi árdan áll a termelő munka har­cosainak listája mögött. A lelkesedés ma még nagyobb, mint csütörtökön volt, azok a töme­gek fognak fölvonulni, amelyek csütörtökön még nem juthattak el az urnáiig és a szava­zás eredménye nem lehet kétséges: a kéknyo­mása liberális lista tibbségben fogja megtii­teni az urnákat. Az iparosság azokra az embe­rekre fogja leadni szavazatát, akik valóban az iparosság vezetői, akik évtizedes mulíjukkal bizonyítják, hogy az iparosság érdekeit szol­gálják és nem saját céljiikat. Hol lehet szavazni. A vasárnapi folytatólagos szavazáson csak azok az iparosok vesznek részt, akik csütörtökön még nem adhatták le szavazataikat; a kereskedők front­ján, mint ismeretes, a választást már csütörtök este lezárták. Mi tegnap rámutattunk arra, hogy lehetetlen állapot az, hogy a saavazúk tömegei egyetlen helyen szavazzanak, amikor a választók szama túlhaladja a 4000-et. Ennek az állásfogla­lásnak meg is lett az eredménye: a vasárnapi választásra már két szavazatszedő bizottságot alakítottak. Igy vasárnap már két helyen adhatják le az iparosok voksaikat. Mind a két szavazóhelyiség a városháza első emeletén van. A folyosó jobboldíl! bizottsági termében szavaznak ;zok, akiknek neve A—K betűvel kezdődik. Mig zok, akiknek neve L—Zs-vel kezdődik, a folyosó baloldalán levő tanácsteremben adják la szavazataikat Ugyancsak itt szavaznak az ipari Vállalatok is. Igy azután a szavazás vasárnap már lényegesen könnyebb lesz, mivel az iparosok egyrésze már leszavazott csütörtökön, a még szavazásra jogo­sultak pedig két részre oszlanak. Ilyen körQimé­nyek közön vasárnap nem kell órákig ácsotogniok a választóknak, remélhetőleg a szavazatszedés mun­kája is gyorsabb lesz és gyors tempóban kerül­hetnek az urnák elé a szavazók. Az egyik bizott­ságot egyébként dr. Rőth Dezső aljegyző vezeti, a másikat pedig dr. Gombos Jőzsef tb. aljegyző. A szavazók csakis a városháza Feketesas­uccai kapuján juthatnak fői a folyosóra. A kurzusisták és a hivatalos lista. A kurzusisták emberei minden eszközt meg­ragadtak arra, hegy mertsgk, ami menthető. Igy attól sem riadtak vissza, hogy az iparos­ság megtévesztéséie hangosan hirdették, bogy az Ipartestület jelölő bizottságának hivatalos iistcja — a kurzmisiák, a Baross Snöveiség ál­lal összeszerkesztett lista. Az iparosság tömegei tisztában vannak azsal, hogy ezek az eszközök csupán a tömegek megtévesztésére alkalmasak. Az Ipartestület hivatalos listája ut a lista, cmely ett ki ts tünteti és amelyei az Ipartestü­let vezetősége, a munkaadók szövetségévé is q gyáriparosokkal kötött megegyezés alapján állí­tottak össze. Az ugjneveiett .felölő bizottság" listája nem mis, mint a kurzusisták listája, amely egyálta­lán nem födi az Ipariestület vezetőségének Ál­lá; pent ját, hiszen a fcurzusisták — hogy egye­bet ne említsünk — kihagyták a listáidból a két legnagyobb szegedi gyárCzemei, a tömege­ket foglalkoztató kec der ipart és a szaláfflispart. A kurju.iiták igy neai kibánnak helyet adni a kamatában a kendsr- is a szalámiipar kép­viselőinek. Mit végzett a kamara Wimmer elnöklése idején. Tudoti dolog az iparosság tömegei előtt az a tény, hogy a kurzuristák minden rrejüfekel ason dolgoznak, hogy ne kerüljön b : ez uj kamarába Wimmer Folöp, az edd;, elnök, aki negyven éve ált a gazdasági élei élén. A kur­zusisták minden elképzelhető eszközt fölhasz­nálnak arra, hogy megakadéljozzák Wimmer kamarai tagságát, ők nem akarják, hogy tagja legyen a kamarának iz az ember, aki nemcsak hogy negyven é*en át dolgozott S<eged ipa­rosai és kerekedői é»del£6t, de közgazdasági mCködétével európai jelentőségűvé felleszfetl^ és cmelle föl a Síeiedi Ksndes fonógyárat. Nem tartjuk érdektelennek csak éppen rövi­den megemiéfceztó, hegy mi is történi Wimmer elnöki működése alatt a szegedi kamaiábin: Wimmer 1913 ban lett alelnöke a kajsará nak, majd később elnöke. Az ő elnöksége alatt történt tehát, hogy a háborús és az azí kővető nehéi időben óriási szolgálatokat (ett a kamara a kereskedőknek, iparosoknak. Külö­nösen az utolsó években vezeiése alatt nagyot fejlődött a kamarai élei, amelyet nemcsak a kamara székházának történt nagy kibővítése mutat kifelé, hanem még sokkal nagyobb mérv­ben az, hogy egy vasúti tarifaosztályt, egy postaügyeket intéző osztályt állított föl, a könyvtárat a kereskedelem és iparnak szüksé­ges legaktuálisabb forrású könyvekkel föl­szerelte, az adóügyekre a legnagyobb súlyt fektette s még minden szegedi iparos és kerei­. kedő emlékezetében, van az az egy és fél év I előtt úgyszólván kizárólag Wimmer zzemélyes I közbelepésével történt eset, amikor a keres-

Next

/
Thumbnails
Contents