Délmagyarország, 1926. március (2. évfolyam, 50-74. szám)

1926-03-25 / 70. szám

1926 márcins 21. 3 DELMAQYARORSZAQ 1926 március 28. Az egyetemnek szánt telepek szemlélete után értekezletet tartottak a telepválasztásról. A kultuszminiszter nyilatkozott a hírlapíróknak anó», hogy az tgyefetnek között miéit épiti ki az állam utoljára a sz«g«di egy etemet s hogy mennyibe kerül a kiépítés. A kultuszminiszter uián Berzenczey Domokos műszaki főtanácsos ismertette az elhelyezés lehetőségeit, ma]d Wimmer Fülöp tartott hosszabb beszédet. Nagy ötömmel és megnyugvással fogadná azt, hogy a többség a tiszaparti elhelyezés hite. Az egyetemi építkezések megindításának nagy jelentősége van a város közönségére nézve, mert munkaalkalmat jeleni. Mivel azonban nsgy méitékü Szegeden a munkanélküliség, kivánafosvolnt, hogy szépítkezés tempóját meggyorsítanák. Szükség lenne ene azért is, mert a magyar munkások, különösen az épitömunkísok, százával vándcrolnak ki az országbóL — Nem vagyok az az ember — mcndolfa Wlmmer Fülöp —, aki a mai kormány elölt bajíongani szokott, de kijelenthetem, fcogy cbbsn az esetben, ba a kultuszminiszter meg tudja valósítani eziket a szép 'ervektt, én is meghajlok előtte. Az a bizottság, amelyet néhány héttel ezelőtt nevezett ki a kultuszminiszter az egyetemi építkezésekkel kfpcsolatban fölmerülő flgjek intézésére, izerdán délelőtt tartotta első ülését a városháza tanácstermében. Az ülésen résztvett Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter, dr. Tóth Lajos államtitkár, Teleki Pál gróf, a város első kerületének nemzetgyűlési képviselője, a főispán, a polgármester, az egyetem rektora, dékánjai és számcs tanára, valamint a pénzügyminiszter képviselői és az építési bizottság számos szegedi és budapesti tagja. Az ülés féltizenegykor kezdődött a nyilvd• trosság képviselőitek kizárásával. Az Ülés lefolyásáról a következőket tudtuk meg: A megnyitás után elsőnek dr> Algner Károly főispán szólalt fel, majd Teleki Pál gróf tartott beszédet és a város terhelnek csökkentését kívánta, mert Szeged város többet vesztett, mint Debrecen és igy többet is érdemel. A polgármester rövid főlszólalásában kijelentette, hogy már mindent elmondott, így nincsen különösebb mondanivalója. A város hajlandó a legnagyobb áldozatra is, az áldozat nagyságának a mértékét azonban a közgyűlés lógja megéllapitanL Rltsz Frigyes egyetemi rektor fölszólalása után a knlfuszminiszfer tartott beszédet. Összefoglalta a helyszíni vizsgálódások etedményét és kijelentette, hogy sehol nem találkozott azzal az előrelátással és nagyvonalúsággal, amellyel Szeged város közönsége kezeli az egyetem végleges elhelyezésének az ügyét. Ismertette ezután az egyetem elhelyezésére vcnatkozó tervét. Wimmer Fülöp nasy efszéssel fogidott beszéde után Körmendy Mátyás szólalt föl és a szegedi kisiparosok nevében kívánta oz építkezés meggyorsítását. Kérdést intézeit a kultuszminiszterhez, hogy lehet-e szó a közkórház egyetemesitésérőf. A kultuszminiszter a leghatátozotlibban kijelentette, hogy a szrgedi kCzkórház egyetemeÜtéséhez sohasem jarui hozzá, mert a várcsnak legalább annyita van szüksége a közkérbázra, mint a klinikákra, hiszen a klinikák és a közkótházak természete nagyon küiöntöaik egymástól. Mit mond m szegedi egyetemről Klebelsberg kultuszminiszter? A kCzel három óta hosszáig tarló Eé után Klebelsberg Kunó gróf a követkeiőkbrn informálta a Délmogyaiország munkatársát, —i Előszűr is arra az előkérdésre skarok fölvilágosítást sdnf, bogy a háiom vidéki egyetem kézül miért ipiii ki az állam u óljára a szegedit. Itt kit adottsággal kellett számolni. Az egyik az volt, hegy a debreceni Nagyerdőn hét klinikái és iibb orvosi elméleti intézetei építettek fii még a háború kitérése előli is hoítax. tető alá, amely ipülelek 6—7 év alatt alaposan megrongálódtak, mivel bejejezetlesül álltak. A legelemibb kötelesség a félig kész épületek befejezése. Az állhatott volna be, hogy Szegeden ir, Debrecenben is nem hét, hanem 14 klinika állna befejszeilsnü', ezért kellett előbb befelezni a debreceni klinikákat. Pécsett egészen speciális a helyzet. Pécs nagy iskolaváros volt, cda gravitált nemesik Délbaranya, hanem a bárom szlavóniai vérmegye magyarsága és idegen syelvü, de magytr érzésű polgárság?. Mosf, hogy Dél barinyát is elvesztették, a nagy pécsi iskolák és internátusok üresen állnak és igy az egyetem Pécsett el volt helyezhető anélkül, hogy külön uj épületekei kelleti volna emelni. — Szeged városának talán szerencsije íp, begy csak most láthatunk hozzá sz egyetemi klinikák fölépitéséher, mert hacsak mázfél évvJ ezelőtt kezdtük volna meg az építést, kénytelenek leitünk t olna az egyetem két legfontosabb klinikáját, a iebiszitlt és a belgyógyászatit kiiös födél ald hotni, ellenben ma már egészen nyugodtan gontíoibitunk arra, hogy Szeged, dacára a vesztett bábomnak és forradal maknak, ugyanazt megkapja, amit annak idején Debrecen számára terveztünk. —• Ex az aUpgondola', hogy Szegednek mindazt meg kell kapnia, amit Deimcen megkapott. Titmészelesen meg kell hozni ugyanazokat az áldozatokat is. A debreceni nagyerdei klinikai telep kiépítése 14,300,000 aranykoronába került. Ebből le kell űtri3;500 000 aranykoronát, mint oly kölíséget, tmely saerencstSsabb körülményeknél fogva itt Stégedén asm meiűihct föl. Debrecenben ugyanis 6 és fél—7 évig álítak az épületek befeieieítent:! í& alaposan raegrongilódtak. Reádbe!ioz4inV egymillió aranykorona fölöslegül kiadási jkoiott. Ez a költség Szegeden nem merülhet föl, mert reméljük, bogy itt ilyen vis mijor nem jön közibe. Azonkívül Debrecenben oly közponii fűtőberendezést késziíettek, amely iötb kilométer hosszú földalatti alogutekon vezeti a melegei a klinikákhoz is amely kii és félmillió aranykoronával növelte meg a kiadásokat. Szegeden Binden klinika kűiön fűtöberendezkedést kap és ez a megoldás két és félmillió sranykomnival lesz olcsóbb. Iiy tehát összesen 3,500000 aranykorona többlelkiadást kerülhet el Szeged, annak ellenére, begy egyébként mindenben olyan egyetemi telepet létesittnk, mint a debreceni. Ha most már leütjük a debreceni egyetem építési költségeiből ezt a többleikit dást, akkor 10.8C0.CC0 annykortna marid és ennyibe fog a siegedt telep fölépítése kerülni. — Debrecen az egyetemért a következő áldozatokat fcoiia: a Nagyerdőn adott 130 katasztrális holdnyi területe*, amelyen elszórva, pavillonszetü< n épűlíek föl a klinikák. Ezenkívül ígért 8,000.000 aranykoronát, még a bábom előtt. Mivel ezt az összeget küöcböző átfolyamu koionával fiz ette le, igy aranykoronára átss ámítva ez a bozzájátulás 3.200,000 kotonának felel meg a telkeken kivül. Az állam ugyanennyit kért Szegedtől is, vagyis a telkeken kivtil 3,200.000 aranykoronát. Ha ezt az hesseget levonjuk az építkezés költségeiből, 7,600.000 aranykorona marid íz ennji nehezedik az államra. Ennek az összegnek az állam által rendelkezésre való bocsátása biztosítottnak tekinthető, art a a? esetre, ha Szeged is meghozza a reá váró áldozatokat. — A végrehajts szempontjából két pénzügyi megcldás lehetősége á l fönn. Az egyik lassabb megoldás, amely minden tekintetben bhtositotmak Lehinthető cs amely abból állna, huiy az egész építkezést három periódusra osztanánk föl. Minden periódusra nézve megállat ifanánk a fölépítendő ingatlanokat. A városnak minden periodushoz 1,065.000 aranykoronát kellene hozzájárulásként tize ni, a tötbi az államot terheli. Az első periódusba esne a belgyógyászati és a sebészeti klinikák fölépítése, mert ezek jelentik az orvosi okta ás alapját, továbbá a gyermekklinika, amelynek mii elhelyezése tarthatatlan, nemkülönben a bullákkal dolgozó hárotn orvod intézet, úgymint a bonctani, a kótbonctani és a törvényszéki orvostani intézet. Ezek az intézeiek ugyanis a rókusi népiskolában vannak, ennek az isko'ának ideiglenes igénybevétele azonban nagyon kedvezőtlenül befolyásolja Szeged népoktatási viszonyait és igy a lefcgltlt iskolaépületet a legsürgősebben vissza kell adni rendeltetésének. — A többi klinikák és az elméleti intézetek a következő két periódus között oszlanak meg. Emellett a megoldás mellett az első épitkezési periódus 1930 juliuaával fejeződne be. — Elhangzott azonban, éppen a helyi kereskedelmi és ipari kötök részéről az az óbaj'ás, hogy tekin ettel a szegedi közgazdasági életben különösen a kis- és a középiparban mutatkozó pangásra, az egész mü kiépítését lényegesen meg kellene gyorsítani. Es a gyorsiott megoldás, elfogidása eseén az állam most azonnali hozzájárulás cinén 4,000 000 aranykoronával járulna hoziá az építkezés költségeihez, Szeged pedig már moit rendelkezésre bocsátaná a 3,200 000 aranykoronás hozzájárulását, A kulíusztátca 1926-27. évi költségvetésében 400.000 aranykoronát, as 1927- 28. éei költségvetésben pedig 700.000 aranykoronát állított be a szegedi egyetem építkezéseire, ugy hogy ez a város hoziájáruláiával egy üt 8 300,000 aranykoronának felel meg. Ennek az Csszegnek legkésőbb 1928. évi julius hó végéig rendelkezésre kell állni. A további két év alatt irányoznánk elő a még hátralévő kisebb intézetek fölépítéséhez síükséges költségeket. — Ebben az esetben 2 és egynegyed óv alatt fölépülnének az összes klinikák, sz orvosi és természettudományi elméie i intézetek legnagyobb része. Az állam 4,000.000 koronás hozzájárulásának azonnali kieszközlését természetesen sem én, sem a pénzügyminiszer képviselői nem Ígérhettük meg kötelezően, mert hiszen ez a gyorsiott eljárás eszméje Szegeden merült fel. Úgy én, mint a pénzügyminiszter képviselői azonban megígértük, hogy nyomatékosan közbenjárunk a hozzá' járulás kie8zközléseért. — Az épüési bizottság ugy határozott, hegy a tiszaptrti megoldást választja és ettől a megoldástól ciak akkor tér el, ha Szegeden olyan telekupeknláció indulna meg a Templom tér és a Tiszapatt között, amely a városra megdrágítaná a telkek megváltását. Ebben sz esetben a legnagyobb sajnáltunkra kénytelenek lennénk a Mars-téri megoldást választani. A következő lennivalók most két csoportra oszlanak. A város közgyűlésének kell elsősorban megszavaznia a telkek megváltására szükséges összeget és a 3,200.000 aranykoronás hozzájárulást. Máifelöl nekem és a pénzüevminiszternek kelt kieszközölnünk az 1925— 1926. éti költségvetés más dik felében mutatkozó fölöslegekből azt a 4,000000 aranykoronát, amely a gyorsított eljáráshoz szükséges. A izenkéiévi építési idő alatti megoldás azonban mindenképen biztosítva van. —•Azért informáltam én magam a nyilvánosságot, mert nem szerelném, ha félreértések származnának. Ismételten hangsúlyozom azonban, hogy el vagyunk készülve a telekspekuláció veszedelmére, éppen ezért a tiszapatti megoldás tervével párhuzamosan kőszitjük majd a Marsféri megofdás tervét is, hogy szükség esetén fennakadás nélkül a Mars (éren kezdhessük meg ez építkezést. Erre fermészsfesen csak akkor kerülhet a sor, ba a Templom tér környékén telekipekuiáció kezdődik. A numerus clausus most nem » — U$y vélem, begy mindent elmondtam erről az rer. fontos kérdéstől, mely bizonyára ntgyon érdekli a város közönségéi — V*n intíg valami, ami ssintín nigyon éidtkli a véres kCzömégit — jegyeztük meg — és ez az egyetem végleges!! ősével nagyon szoros össieföggétben. álló kérdés: a numerus CIJU US kérdáie. A vátos közgyűlése annak idején, smikor elősiör szavazta meg az egyetemi hozzájárulás!, kikötölíe, hogy a szegedi egyetemen ÍWÍVW 'W-MIiUL. WilJJia