Délmagyarország, 1926. március (2. évfolyam, 50-74. szám)

1926-03-04 / 52. szám

ÍS26 m$r.ciu3 4. DELMAOYARORSZAO A bukaresti parlament ülésén Constantinescu minisztert disznónak nevezték. á háznagyot egy képviselő BasgüíÖíte. Bukarest, március 3. A kormány a kamarában beterjesjtet'e az új választójogi törvényjavaslatéi. Mibakche, a parasztpárt vezére olvasta föl eiután az egyesült ellenzék deklarációját, amelyben szóvátette a legutóbbi községi választások alkalmával elköveteti kormányzati erőszakosságokat. Azzal vádolja a kormányt, hogy o választásokról hamis statisztikái tett kézzé, as ellenzéki lajstromokat különböző ürügyek alatt megsemmisítette, választási elnökökké a kormány politikai exponenseit telle meg, akik a presszió terén olyan messze mentek, hogy ax sok helyütt egyes választók életébe került. (Az ellenzék kórusban kiáltja: Gyilkosok!) Constanttnescu Sándor földmivelésügyi miniszter a kormány nevében akar válaszolni a deklarációra, az ellenzék azonban viharosan tiltakozik az eííen, hogy a deklarációra egy resszortminisiter válaszoljon. Különösen Dobrescu és Dtaconescu képviselők csapnak nagy isjf. Dobrescu állandóan azt kiáltja a miniszternek: Disznó, disznó I (Eanek az a magyarázata, hogy Constantinescu miniszternek kösismer! gúnyneve Porca, ami disznót jelent.) Manorescu Sluugha háznagy, valamint Mihailt sca és Gelea képviselők Dobrescuhoz rohannak és m*g akarják verni. Nagy tumultus keletkezik. Több ellenzéki képviselő Dobrescu köré csoporosul, aki erősen megüti Manorescu háznagyot. A többségi képviselők Manorescu védelmére sietnek. Örtási kavarodás támad, mire az elnök as ülést felfüggeszti. Az ülés újból való megnyitása után a fegyelmi bizottság előadója bejelenti, hogy Dobrescu és Dtaconescu képviselőket 20 napra kizárták, Diaconescu képviselő távozóban azt kiállja a többség felé: Tolvajok vagytokI A franküggyel Ausztriában is parlamenti (A Délmagyarország bécsi tudósítójától.) As osztrák szociáldemokrata párt a frankhamisítással kapcsolatban szintén parlamenti vizsgáló* bizottságot akar összehivni annak tisziásására, hogy mennyiben felel meg a valóságnak a magyar parlamenti el/enzék bizottsági jelentésének azon része, ameiy utal arra, hogy a négy év előtti szokolhamisitásban osztrák államférfiak ts részivettek. Az osztrák szociáldemokrata páti nem tarlja elegendőnek azokat a rövid cáfolatokat, amelyeket ebben az ügyben Waber kapcsolatban vizsgálóbizottság alakul ? sltancellár és Rlnlelen stájer tartományfőnök tettek. Szerintük csckis parlamenti bizottság alkalmas mnak tisztázására, vájjon nem vezetnek-e bizonyos szálak valóban osztrák politikusokhoz a négy év előtti szokolhamisitásból kifolyólag. Könnyen meglehet tehát, hogy as osztrák szociáldemokrata párt akciója kö< velkeztében a frankhamisítás megszűnik magvar üggyé lenni és nemzetközi botránnyá fejlődik. 'JMtMMMMMMWMMWMMIMMMWMMMMM • A március 25-iki választások után április derekán megalakulhat a szegedi uj kamara. A Kereskedők Szövetségének felhívása. A vidéki kamarák közül tudvalevőleg elsőnek a Szegedi Kereskedelmi és Iparkamaránál rendelte el a kereskedelemügyi miniszter a választások megtartását. A választások megejtése törvényhatóságonként történik és a kerület négy törvényhatósága, Szeged, Baja, Bácsbodrog vármegye és Békés vármegye már intézkedett a választások kitűzése iránt, Szegeden március 25 én, Baján és Bácsbodrog vármegyében március 15. és 16-án, Békés vármegyében pedig március 27-én. Az előmunkálatok már a többi törvényhatóságokban is erősen előrehaladtak, ugy hogy ott is a választásokat 1—2 nappal később ki lehet tűzni Is Szegeáen az uj kamara körülbelül április derekán megalakulhat. Itt emlitjük meg, hogy a Szegedi Kereskedők Szövetsége szakosztályai a kamarai választások alkalmáoól bizalmi férfiakat küldtek ki a jelölések megejtése céljából. A Siegedi Kereskedők Szövetsége fölhívja e bizottság tagjait, hogy csütörtökön este egynegyed 7 órakor a Llojdtársulatban tartandó megbeszélésen jelenjenek meg. lasyap ágra száll a kihalt osztráSs Df»ehei»-család óriási vagyona. (A Déimagyarország bécsi tudósítójától.) Bécset és a bácsi közönséget most semmi sem foglalkoztatja jobban, mint a hatalmas, sokszázmilliárdos Dreher- vagyon sorsa. Dréher Os kár a vagyon tízenkíleszlendös ura, Abbáziában spanjol betegséget, majd agyhártyagyulladás; kapóit és meghalt. Dreher Oszkárnak nagyapja volt az 1923 augusztusában elhunyt Dreher Antal, aki tudvalevőleg csaposlegényből lett sörgyárossá, soksxázmiiltárdos vagyon urává. Ennek a beláthatatlan vagyonnak örököss és a Dreher hitbizomány ura, Dreher Antal, a mull év augusztusában halt meg. Nagybátyjuk, Dreher Jenő, az ismert istállóíuiajdonos és a magyarországi Dréherbirtokok tulajdonosa kezelte máig a kiskorú fiu számára az óriási Dreher-vagyont. A család bécsi ágát hosszú idő óta valósággal üldözi a sors. A tizenkét éves Dréher Oizkárral a hatalmas dinasztia elvesztette a százmilliárdokra rugó vagyon örökösét és hitbizoményánafe várományosát. A kis Oszkár apja hasonló módon, tragikus körülmények kösött vesztette el életét. Közvetlenül a háború kitörése elölt, 1914-ben Triesztből autón utazóit Bécsbe és Klagenfurt közelében az auiomobil felborult vele. Néhány nap mutva bslehalt lerüléseibe. A Dréher-ház jelenlegi seaiorja: Dreher Jenő, tudvalevőleg magyar állampolgár, A Drehercsalád osztrák ága a kis Oszkár halálával kihalt és igy a hatalmas vagyon a msgyar ág seniorjáre, a Budapesten élő D/eher Jenőre száll. Harc a gyermekekért autóval, idegen nőkkel és detektivekkel. „A fírjam autóval elrabolta kislányai A proletárcsaládok nyomorúságos éfeté! világítja meg az a történet, amely szerdán délelőtt játszódott le Újszegeden egy nyomorúságos lakás előtt, — kéi gyermek körül, az apa és anya között. A nyomorúságba, a kenyértelei? ségöe bsieszólt az apa és anya közöüti harc is és beleszíl erőszakkal, autóval, tenyeaiat.* — Proletár tragédia Újszegeden. \ getéssei, botránnyal a harc — a gyermekért. Szerdán reggel egy szürke autó állolt meg a göröngyös Temesvári körúton Újszegeden, a 22-ös számú ház előtt. A házban kovácsműhely van és éppen lovak vártak az uj vasakra. A szokatlan látvánvra — a szürke autó — megállott a munka. £s a lakók is kigyüliek az udvarra. Az autóban két nő Oh és egy éltesebb férfi: Gammtr István. Ebben a házban lakik egyszobában, proletárfalak, proletárbutorok között Gammer Istvánná,.. A két gyermek is itt lakik. Da az apa máshol. A szülők már régen különváltak. És ebből indult el az autós, botrányos, rendőrös történet. Gammer István azonnal kiszállott az autóból és határozott léptekkel feleségének lakása felé indult. A sovány kis asszony megérezte, miről van szó, férje elé állott: — Nem engedem elviunt a gyermekeken — kiáltozott. A kiáltozás még fokozódott, mindenki az udvarra lódult és nézte, lesle, mi lesz. As apa és anya már-már egymásnak mentek, ekkorra beért az udvarba az a két nő is, akik Gammerrel jöttek a szösks autóban. — Nem engedem a gyermekeket I — kiáltozta Gammerné. — Hagyjon el, az enyémek a kislányok I Es a szidalmak zápora audulf. Gammer István azonban nem tsgiio/t és nagyon határozott tolt. A határoroltságot migsiokta a börtönben: börtönjőttszt a rangja. Az anya kiáltozott ét? kapálúdioit. Gmmer erre átnyalábolta feleségéagy fogta le két karjával. Az anya kiáltatott, sírt és tépni, zúzni akart. A férfi karok erőien fogiák. A két nő ekkor egyenkint megfogta a két gyermtket, mind a keltő leányr az egyik három íves, a másik hat. És míg Gammer erős karokkal jogta az asszonyt, a két nő gyorsan, szinte szaladva ölbekapva a gyermekeket, bevitték az autóba. Gammerné kiál ozott. Sikított. Az autót begyújtotta a loflőr. G mmer hirtelen beugrott a kocsibi, az autó nekiindult Szeged felé át a hídon. A kiszabadult asszony szinte haját tépte, szaladni a kert a messzire robogó autó csaa. Visszahozni a kálánjoiaí, elszakítani a két ismeretlen nőtől és az apától, aki autón jött a gyermekekért. As futó saár messzi járt,' a hidra fordult. A gyermekek, a kislányok könnye eállt, nézték, csodálták a száguldó masinát. Először ültek autón . . . A Temesvári körút 22. sí. előtt pedig egyedül maradt a sápadt asszony, a nésők csak nézték részvétlenül. A kovácsok neki kezditk a paikoláshor. Es G«mmerné rikoltozott: —.Elrabolta a gyermekemet. Adják vissza a lányaimat ... A Tiszába ölöm magam, ba nem hozza vbsza . . . Aztán félóra múlva valahogy rendbeliedig magá?, e metit a rendőrségre : — Elrabolták a gyermekeimet/ A férjem autóval elrabolta a lányaimat... Szerezzék vissza... Adják vissza ...A Tiszába ölöm magam... S jká g kellett csillapítani. Azután detektivek indultak el. Tisztázni a tényállás', mi is történt tulajdonképpen. Az első hallásra jog szerint az anyát illeti a két gyermek, hiszen mindkettő még nem érte el a hét évet. Az árvaszéknél keli azonban tisztázni, hogy nincsenek-e más körülmények, amelyek miatt joga van az apának a gyermekekhez. Az asszony egyre sírta, sikoltotta: — Elrabolta autón a gyermekeimet I Gammtr Isíván börtönfőtiszt sokat panaszkodó t feleségére, olt is hagyta ezek miatt. Nem tudott egyült élni vele. De szedette gyermekeit, fizette is pontosan a tartásdijai, havonhint egymilliót. Ebből élt az asszony Újszegeden, proletártanyán, proleiárzugban, proletárfalak között. Gammer azonban azt hajtogatta, hogy az asszony nem bánik jól a gyermekekkei, nincsenek jó helyen a kis leányok. Ezért ült autóba és ezért vit e el a kis leányokat. — Elrabolta... Elrabolta ... — suttogta kétségbeesetten tovább az anya. A gyermekek az enyéim... Azu'án később rémeket látott. — E,viszi előlem vonaton őket, Peslre viszi dé ben... Akadályozzák meg... Adják vissza nekem... A detektivek pedig elindultak kutatni, kideríteni mindent. A Délibáb uccába is elmentek, ahol az apa lakik és az árvaszékhez is. A sovány, sápad! asszony pedig egyre a Tiszái hajtogatja, a gyermekrablástól beszél és követeli két kicsi leányát. A proieiáiéle! kenyértelenségébe, ayomoruságába beleszón az apa és anya harca. Autó, gyermekek, nők és detektivek... Proletárélet ... (v. gy)