Délmagyarország, 1926. március (2. évfolyam, 50-74. szám)

1926-03-04 / 52. szám

4 DELMAGYARORSZAG 1926 március 4 »Nippon népe szereti és becsüli a szépirodalmat* Imaoka Dsuicsiró előadása Jipán irodalomtörténetéről. Imaoka Dsuicsiró, Magyarország titokzatos japán vendége, aki három is fél esztendővel ezelőtt jött napkeletről a magyar Duna mellé, hogy itt eltöltsön néhány hónapot és aki azóta állandóan itt tartózkodott, sőt aaját kijelentése szerint itt marad még egynéhány esztendeig, mert annyira megszeretett bennünket, most másodszor látogatott el Szegedre. Tavaly nyáron volt először itt, akkor a város kocsiján sorra járta a tanyákat, bográcsból ette a paprikást és csikóbőrös kulacsból itta a homokit Pusztaszeren, egyébként nagyon meg volt elégedve mindennel, amit látott. Feljegyezte uj ismerőseinek a nevét és lakcimét, ujesztendőre pedig magyar nyelven irt köszöntővel örvendeztette meg őket. A filigrán, mandulaszemű emberke egyetemi tanár odahaza, Japánban, a tokiói egyetem filozófiai katedrájának a tanára. Harminchat éves és barátainak ellenőrizhetetlen áQitása szerint egy-két év múlva, ha hazamegy, asszonyt is visz magával, még pedig magyar asszonyt — Budapestről. Elég jól beszél magyarul, de hangjában van valami rejtelmes sziszegés, amely nagyon megnehezül eleinte mondanivalóinak megértését. A Kass kávéház egyik márványasztala mellett beszélgettünk néhány percig. Az igazat megvallva, interjút szerettem volna vele csinálni Megakartam kérdezni, hogy mit tart rólunk, magyarokról, hogyan látja helyzetünket az ellenséges európai és ázsiai nemzetek között, milyen jövőt jósol számunkra, mert hát a messziről jött idegen mindig jobban látja a dolgokat, mint mi, akik állandóan benne vagyunk. Szerettem volna azt is megtudni, bogy miért tartózkodik Magyarországon, milyen diplomáciai megbízatással küldték ide és miért aem tudta ezt a megbízatást itt tartózkodásának első hónapjaiban teljesíteni, vagy milyen ujabb megbízatásokat kapott, melyek szükségessé tették ittmaradását? Hiábavaló volt azonban minden igyekezet és terv, a kérdésekre nem igen kaptunk választ, vagy ba kaptunk, azzal nem mentünk sokra, mert nem igen okosodhattunk ki belőle. A válaszok ugyanis nagyon bizonytalanok és nagyon óvatosak voltak, kerültek minden lényeget és minden határozottságot. A magyar vonatkozású kérdésekre kijelentette, hogy azokról megvan ugyan a véleménye, de azt nem árulja el, mert fél, hogy félreértik és félremagyarázzák. A japán dolgokról szintén nem nyiSatkozoti, hanem azt tanácsolta, hogy hallgassuk meg előadásait, azokban elmond majd mindent, ami érdebes. Minden szaván azonban megérzett, hogy japán, bogy mélységesen lenézi az európai civilizációt, bogy a maga nációját tartja a világ legnagyobb és legintelligensebb nemzetének. Szerinte az európai civilizált, a japán azonban kulturált. Az európai civilizációt csak arra tartja jónak, hogy elvegye belőle azt, amire hazájának szüksége van. Tegnap a szegedi asszonyoknak tartott előadást Imaoka Dsuicsiró a M. A. N. Sz. meghivására. Japánról beszélt, a japán asszonyokról, akik a leglelkesebb agitátorai a szoclálizmusnak. Kijelentette, hogy a „ meztelen" európai asszonyokat, akik mindennel foglalkoznak, csak a családjukkal nem, nem sokra becsüli. Japánban egy családanya nem jelenhet meg a társaságban, mert a társaság minden tagja eltávozásával figyelmeztetné családanyai kötelességeire. Beszélt egy japán nőről, aki a leglelkesebb és legagiiisabb szocialista agitátor volt, agilitásában Schwimmer Rózához hasonlított — mondotta — és aki, sajnos, a legutóbbi földrengés alkalmával elpusztult Japánban természetes dolog a szociátizmus és természetes az is, hogy a nők a legagilisabb szociálisták, mert sokkal több a nő, mint a férfi, ami kenyérkereső pályákra kényszeríti őket és Japánban „sokkal szabadabb a nő", mint Európában. A M. A. N. Sz. meghívására tartott előadás előkelő, leginkább hölgyközönsége nem nagyon volt megelégedve az előadás tendenciájával... Szerdán délben féltizenkettőkor az egyetemi könyvtár zsúfolásig megtelt előadó-termében tartott előadást Imaoka Dsuicsiró, mint az egyetembarátok vendége. Japán irodalmáról beszélt, amely sokkal ősibb, mélyebb gyökerű, mint bármely európai ország irodaima. Bevezetőjében kijelentette, bogy előadása két súlyos akadály miatt nem lehet tökéletes. Az egyik az, hogy a japán irodalomtörténet a japán politikai történet alapos ismerete nélkül nem igen érthető meg, ennek ismertetésére azonban nincsen elég idő a rövid előadás keretében. A másik akadály az, hogy nehezen beszél magyarul — irásban tökéletesen birja ezt a nyelvet —, de van több olyan betű és hangzó, amely nek kimondására képtelen. Igy például a „gy1 helyett »zs"-t, az „s" helyeit „sza-t, az „u* helyett „o"-t, az „á" helyett „a" t és az „é" helyett „eM mond. — Kelet és Nyugat kőzött mély eszmei különbségek vannak — mondotta —, Európa minden problémát materiális alapon kiván megoldani, Keleten az eszmék uralkodnak. Kelet a mélység, Nyugat a fölületeaség hazaja, a művészetekben, az irodalomban ott az egyszerűség, a tisztaság, itt a mesterkéltség uralkodik. Kifejtette ezután, hogy minden civilizáció a tengerek, a nagy folyók mentén keletkezett. Japán műveltségtöriénete is a tengernél kezdődik, a parton lakó népek regéivel, legendáival, mitológiájával. Ol korszakra osztja föl a japán irodalomtörténetet. Az első korszak, amely Kr. e. 1000 töl 700 ig tart, az Idzumó dinasztia és a mai dinasztia kezdetét öleli föl. Ez a korszak a kinai műveltség vereségének a korszaka. A föníciai kultura ebben az időben jutott el Japán déli szigeteire és az indiai műveltség is. A kettő találkozásából egy uj műveltség keletkezett. Valószínűleg nagy verseny fejlődött ki Kina és Japán között, amely Japán teljes győzelmével végződött. A mondák szerint a japán már akkor Í3 szeretett verselni, énekelni, gyönyörű hősmondák maradtak fönn ebből a korból. Ilyen előzmények után érkezett el a japán irodalomtörténet második korszaka, a Hei Dsio korszak, amely tartott Kr. e. 810 töl Kr. u. 1700-ig. A kinai szobrok, képek, könyvek és tudósok elözönlötték a szigetországot és megkezdődött az ábrándos indiai és a zárkózott japán kultura összeolvadása. Ez volt a fénykor, amelynek jellemzői a magasztos stilus, a természetesség, a nagyságra való törekvés, a tisztult felfogás. A költészet csodálatos etőre kap és megszületnek az utólérhetetlen japán versformák. Kakinomotó Hitomaro és jamabe-Akanito munkái a legértékesebbek ebből a korból. Ebben az időben Európa még csak babonával gyógyítóit, de Japánban már oly magas fokot ért el az orvosi tudomány, hogy egy tudós száz kötetből álló értékes orvosi munkát hagyott hátra. Az ifjú arisztokraták kötelesek voltak beiratkozni az egyetemekre, söt amikor Európa a nőt még rabszolgasorban tartotta, a japán lányok már egyetemi előadásokat hallgattak. Japán sohasem ismerte a rabszolga godása as érzékiség elterjedését okozta, elterjedtek a romlott kinai szokások. Nébány értékes irónö fit ebben az időben: Szeisonagon, Muraszaki, Sikttn. Megindult a hatalmas küzdelem a papok, az arisztokraták és a katonák között. A költészet üres formaságokban merült ki. Ez a hadiirodalom meddő korszaka. A tudományok hirdetése és terjesztése a buddhista papok kezébe ment át. A hosszú tespedés után következett az ébredés korszaka, amely 1717 tői S867 lg tartott. A buddhizmus népszerűvé vált. Az irodalom a humorisztikus és erotikus irányba terelődött, a társadalmi erkölcs nagyon meglazult, a meggazdagodott burzsoázia körében elterjedt a barátnőtartás szokása. A XIX. század elején kezdték aztán élesztgetni az ókori irodalmat. A hazafias tudósok, papok, tanárok minden alkalmat megragadtak, hogy a tiszta japáníasságot hirdessék. Uj eszmék támadtak, minden vonalon reformokat sürgettek. 1867-ben azután összeomlstí a japán feudalizmus és megszületett a hatalmas Nippon-birodalom. Az ötödik korszak, Mei Dsi és Taiso korszaka, amikor a japán kultura megkezdte az európai és az amerikai kulturák felszívását Japán alig ötven év alatt teljesen pótolta eddigi elmaradottságát. Uj formák, uj stílusok keletkeztek. Elmondotta ezután Imaoka Dsuicsiró. bogy az 1922. évi statisztika szerint Japánban 865 napilap, 366 hetilap és 3331 folyóirat jelenik meg. A két legnagyobb tokiói újság tavaly ünnepelte meg a milliomodik példányszám elérését. !922 ben 13.081 uj irodalmi könyvet adtak ki. Nippon népe szereti és becsüli a szépirodalmat. A mai kor azonban még nem tekinthető a fejlődés csúcspontjának, ez csak átmenet a keleti és nyugati kultwrák összeolvasztásából keletkező uj, hatalmas kultura felé. Az előadótermet zsúfolásig megtöltő közönség dörgő tapsai között fejezte be a japán professzor az előadást. Buday Árpád egyetemi Sanár köszönetet mondott Imaoka Dsuicsirónak te arra kérte a közönséget, hogy ne csak akkor mutasson érdeklődést, ha egy tiszteletreméltó idegen meghallgatásáról van szó, hanem akkor is, ha sokkal közelebbi kérdések kerülnek szőnyegre. Imaoka D3Uicsiró pedig mosolyogva fogadta a. gratulációkat, gomblyukába tűzte azt as Ibolyacsokrot, amelyet egy lelkes hölgy lelejtett a kezéság, a jobbágyság intézményét, a nemzet tagjai, j ben 63 lankadatlan energiával osztogatta a leámint családtagok éltek együtt. j ^^ak az auíogremtaot. A fénykort természetesen a hanyatlás korszaka Délután pedig visszautazott Budapestre, követte, a 3ötét korszak. A lakosság meggazda- | Magyar László Az angol kormány ellenzi a frankhamisítás genfi tárgyalását. Bécs, március 3. London bői táviratozták a Wiener Allgemeine Zeitung-nak: A külügyi hivatalban kijelentetfék, bogy az angol kormány ellenzi azt a javaslatot, amely a magyarosiági frankhamisiiási flgynek a Népszövetség elé való utalását indítványozná. Az ilyen lépéséi a kormány időszerűtlennek és jogosulatlannak farija, mert nézete szerint nem lehet Ítéletet mondani addig, amig nincs lezárva a hivatalos vizsgálat. A magyar franbhamisitási ügy a nemzetközi biróság előtt. A tárgyalást figyelemmel kisérik a cseh, francia és aogol kormányok. Prága, március 3. A cseh kormány nagy figyelemmel kiséri a holnapi napon a nemzetközi biróság előtt a magyar frankkamisilók ügyében lefolytatandó tárgyalást is azon a követség nébány tagja által képviselteti magát, akik mint hallgatók lesznek jelen a tárgyaláson. A francia és angol kormány is elküldt képviselőit a tárgyalásra. Jelenleg Hágában tartózkodik a prágai pénzügyminisztérium egy tisztviselője is, aki Csehszlovákia megbízásiból a hamis bankjegyek ügyében vizsgálatot folytat le. mmmmmimíwnw A kereskedelmi és iparkamarák tiltakozá az állami anyagbeszerzési központ ellen. A vidéki ipar és kereskedelem létérdekét 1 hivatal, amelynek felállítása egyenes ellentétben veszélyeztelő állami anyagbeszerzési központ terve a kamarákat arra indította, hogy testületileg jelenjenek meg Walká Lajos kereskedelemügyi miniszter előtt és előtte élőszóval is kifejezzék érdekeltségüknek e tervvel szemben elfoglalt álláspontját. A kihallgatás alkalmival a kamarák képviselői előadták, hogy a vidéken mindenütt a legnagyobb ellenszenv nyilatkozik meg e tervvel szemben, amely a háborús központok szomorú emlékét idézi vissza és azzal fenyegeti a vidéki ipari és kereskedelmi érdekeltséget, hogy éppen a mai nyomasztó viszonyok között keresetének egy tetemes részétől el fog esni Rámutattak a kamarák képviselői arra is, hogy az anyagbeszerzési központ egyáltalán nem biztosítja az állami szükségletek jobb ellátását, mert még azt a kis megtakarítást is, amelyet ezen a réven esetleg el lehet érni, meg fogja enni az u| van a takarékosság szellemével. Walkő Lajos kereskedelemügyi miniszter nagy megértéssel fogadta a kamerák részérő megnyilatkozott aggodalmakat és megígérte, hogy as előadóit meggyőző érveket egyrészt komolyan mérlegelni fogja, misrészt s központ tervezetének részletes áttanulmányozása utáa, alkalmat fog nynjlani a kamaráknak arra, hogy eizel behatóan foglalkozva, észrevételsiket megtehessék. A takarékossági bizottság ugyanis a központ tervezetét csak most küldötte meg as egyei minisztériumoknak tárgyalás és bozzászólis végett és így a (erezettel való végleges állásfoglalás előreláthatólag március közepe táján válik aktuálissá. flivat ka lórink és angol sapkák, botok, erI Jival HdlapiKi nyőfe legolcsóbban a NeraSJ zeti Áruházban, Kárász ucca és Kölcsey ucci sarok. Dr. Járosi Jenő dalszerző és dalénekes magyar nótaestéje a fisza-szálló nagytermében március 4-én este fél S órakor. Jegyek Petőnél, Széchenyi téren kaphatók.