Délmagyarország, 1926. március (2. évfolyam, 50-74. szám)

1926-03-04 / 52. szám

DBLMACIT AEORSZAO i»26 március 4 A cseh kormány vádja a szokolhamisitó Sfóésxáros ellen. (Budapesti tudósítónk tdefenjetenlész.) A Stusde párisi táviratot közöl, n e y szerint a cseh kormány bűnvádi feljelentési tett Miszáros Gyula tanár elles, aki idSközben tSrök állampolgár lett és őt vádolja a szokoihimisüás szerzőségével. A feljstaSésf Angorába küldték. Mészáros Törökországban a cikk szerint kém• szolgálatot teljesít egy -olyss' állam javára, amely Törökor$zdggajL,jsM2ZSé$ss viszonyban VM. A vádtanács a frankügyben beadott mérni üléstem (Budapesti tudósítónk telefoujdenté&e.) A frankhamisítás Sgfben, mint ismeretese, a büntető örvényizék vádtanácss március 12 éa tadi meg a terhellek által benyújtói! kifogásod tárgyalását. Közöltük, ltogy ez a felfogási tárgyalás több nspon át tsrt és a nyilvánosság teljes kizárása mel?ett a bíhletőlörsénysiél; esküdfsiéki főtárgyáéi termében fog lefoíyní. A büaídőtörvényízSI írodligazgetotága már a mai napon megkeidse az esküdfssékí Serem takarítását, aboi hónapok óta semmiféle tárgyalás nem volt. Ismét Budapesten vannak a Cuza-kongresszus tagjai. A nemzetközi antiszemita szövetség egyezménye. (Budapesti tudósítónk telefonjeleutése.) A mu5t év októberében Budipesten járt a román aníiszejriía mozgalmak vezére, Caza orofesszas, aki taláikozoit ugy a magyar fajvédőkkel, mitt az osztrák horogkeresztesek és a némeí ant szemiták vezetőivel. A szövetség tényleges megkötésire most kerül sor. Ugy látszik, az internacionális antiszemita szövetség vezérei szerelté* veim etksrüfni a feltűnési és ezért ugy határostak, hogy az efyezméay aláírása végett egyenként szállingóznak Badipestre. Néítáiy nappal ezelőtt Budtpesfra érkszetí Oscar Teutei egy raástk osztrák ur kísáreSébeis, Teutei két mpig időzött Budapesten, ez idő alatt kflíönböző személyekkel társyali és három cappai ezelőtt visszautazott Bécsbe. Tegnap viszont Schager Albin báró, a volt osztrák kabinetiroda osztály főnöke és az osztrák horogkeresztes mozgalmak vezére érkezett Budapestre. A rendőrség megállapítottá, hogy rajta kívül több román politikus is tartózkodik Bndapzsteri^ugyancsak osyan személyek, akik résztvsiiek a tavalyi j kongresszuson), vaiösxinaieg axári, hogy most f aláírják a tavalyi megegyezést. Franciaország népszövetségi képviselői ne foglaljanak helyet a magyar kormány tagjaival egysorban. (Budapesti tudósítónk tele fon jelentése/) Párisbői jelea ik: A kamara ülésének végén as elnök kérte a kamarát, hogy állapítsa meg a határidejét annak az inUrpeiidciés vitának, amely a magyarországi incidensről, továbbá orréi szólna, milyen utasításokat kaptak Frnnci&erszág Népszövetségi képviselői, hogy ne foglaljanak helyet a jelenlegi magyar kormány tagjaival egy sorban. Briand miniszterelnök kérte a kamarái, hogy az interpelláció határidejének megállapítását balassza el, amig a Magyaroiszdgon megindított bírósági vizsgálat végei ir. Briand a megokolásban kifejti, hogy ebben a pillanatban nincs módjában hozzájárulni vitához olyan tényekről, amelyek igazságügyi eljárás tárgyát alkotják, olyan pillanatban, amikor igen élénk tárgyalások folynak a francia és a magyar kormány közt. Nem fogadhatná el tovfiboá az interpellációi a népszövetségi francia delegátusok instrukciói dolgában sem. Franciaország magyarországi képviselői teljes szabadsággal járnak el és lehetetlen hozzájárulni ahhoz, hogy mandátumuk imperativ jellegű legyen. Kén az iníerpellálókaf. járuljanak hozza, hegy a vita mintegy két héttel elhalaszlédjék, amikor a magyar igazságszolgáltatás már megnyilatkozott a tényekről. Végül oda konkludált Briand, hogy meggyőződése szerint a megoldás rövid határidőn belül meglesz és pedig Franciaország nagyon is jogosult Óhajainak megfelelően. Ebben a pillanatban — fejezte be szavait — az iníerpeilálóknak nem tudna válaszolni. Fontaiaer szociálista polemizál Briand fölfogásával és azzal vádolja a msgyar kormány', hogy bűntársa a pénzhamisítóknak. Magyarország nem tartotta tiszteletben a népszövetségi paktumot, miért is erre vonatkozólag határozatot keli hozni. Rigsszkodik ennélfogva az azonnali vitához. V&illéni-Couturier kommunista izemére vsti a francia kormánynak, hogy élömozdiiotía a msgyar kommunizmus leszorítását. Hevesen támadja a rwwsi kormányt és kérdi, valú-e, hogy Teleki Chamberlainnek barátja. Herriot elnök erre figyelmezteti a szónokot az illendőség szabályaira. Bíam kijelenti, hogy tudni kell, vájjon a pénzhamisítás hazafias cselekedni- e, vagy pjsdig a hamisító közalkalmazottak és közéleti tényezők közönséges bűnösök, akik Beihlen gróf kedvéi megvalósították. Beithsu kommunista kősbgszcl: Bethlen irányította a íerv végrehajtásé*. Blum: Én nem mennék ilyen messzire. Szerintem háborús vállalkozásról van szó, amelynek célja a trianoni szerződés széitépése és nekünk jogunk volt ezt megmondani. Briand azt válsszo'ja, hogy nem tart bonyodalmaktól, de hely'eieniii a könnyelműsködést. Eljárásunk — mondotta, ezután — elégséges energiával folyik. A vita után az iníerpeilációí visszavonták. Benes ismét a frankhamisításról beszély válaszolva Bethlen miniszterelnöknek. Prága, március 3. Srobár sienátornak a magyar pénzhamisítás ügyében tett kérdésére Benes külügyminiszter a szenátus külügyi bizottságában hosszabb beszédben válaszol. Kiemelte, hogy az 1923 február 15-iki cseh jegyzék egész sor olyan személyt nevezett meg, akiket ki kelleti volna hallgatni, ha a magyar hatóságoknál valóban meglett volna az a jóakarat, hogy az ügyet komolyan megvizsgálják, Aki a diplomáciai jegyaéksk olvasásihoz ért, az tudja, hogy nem jelentéktelen csekélység az, ha egy kormáay azt a gyanúját hozza egy másik kormány tudomására, hogy ennek a rendőrsége gemsstevőkkel műkSdlfc együtt. Mi törlést azonban ennek a jegyzéknek alipfán? Semmi, egyáltá'rára semmi. A föbünös, Mészáros egyeseid laaár, akkoriban szabadon járt Budapesten és bizalmasan érintkezett hivatali személyekkel Banes végül ast hsngsulyoztá, hogy nemzetközi saeatponíbál nagyon csodálatos, ha olyan vád&fcál, a&slysket idegan állam emel, csak a Btk, állal előirt puszta formalitásokra szorítkoznak. Az építkezések előmozdításáról szóló törvény kiegészítése. Budapest, március 3. A miniszterelnök helyettesítésével megbízott Vaus JSiscf népjóléti és munkaügyi miniszter a nemzetgyűlés keddi ölésért a pénzügyminiszter helyptt benyújtotta az építkezésük előmozdítását célzó íntéskedisikről szóló 1925. évi 18. i.-c. kiegészítésére vonatkozó törvényjavaslatot. A törvény] ivailst 1. szsáassa kimoadja, hogy adómérséklés iileíi m?g szí a hásbsrlokosS, aki házát az 1926. év folyamán kizárólag saját költségén tataroztatja é* a tá'arozSsi köüségck összege m 1926. évre kíveSal! hisadó alapjának 20 sxázalékál eléri, vagy azt msghsladja. H« a tataroiáii köiiségsk a házadőalspnak 20 százaiéiát elérik, de 60 százalékon alul rasradnsk, akkor a tatarosáki költséget az 1927. évi házadók alapjából keli levonni, meri ha a költségek a házadó alpjának 60 százalékát elérik, de nem érik el a 100 ssáiafékot, a költségek A m^ym^émi^m^ hvonni. Végül ha a tatarozás! feöiiségtk az 1926, évi adőalap 100 százalékát fiánk, akkor a tatárazási költségeknek az 1926. évi házadóalep összsgé! elérő részét az 1927. évi, a többi részét pedig az 1928. évi házsdó alapjából kell leíonni. A törvény 1926 január 1-én lép életbe, azt a pénzügyminiszter és a népjóléti miniszter egyértelműiig hsjtja végre. Helyes volna-e kormányrendeletben megállapítani, hogy hány kereskedősegéd után lehessen egy tanoncot tartani. ASzegedi Kereskedelmi és Iparkamara véleménye. A Kereskedelmi Alkalmazottak Országos Szövetségének egyik vidéki csoportja, hivatkozással a kereskedelemben uralfcodó nehéz viszonyokra, azt a javaslatot tette a kereskedelemügyi miniszternek hogy a kereskedelemben a tanoncok számát korlátozza, illetőleg megállapítsa, hógy hány segéd után lehet egy tanoncot alkalmazni. A minisztérium est a javaslatot véleményezésre leküldte a Szegedi Kereskedelmi és iparkamarának, amely érdekeltségével a dolgot ieiárgyalta és azt a véleményét fej'ette kj, hogy az ipartörvény-novella eivileg biztosítja ugyan a miniszternek azt a jogot, hogy a tanoncok számát limitálja, de e jog gyakorlásának a kereskedelemben nem volna semmi értelme. A kereskedelem ugyanis nincsen képesítéshez kötve, hanem a szabad foglalkozások közé tartozik és kereskedelemre az iparigazolványt a jelenlegi jogrend értelmében akkor is ki kell adni, ha valaki tanonc nem volt. Hí tehát egy rendelettel megakadályoznák, hogy bárkit, le lehessen tanoncnak szerződíefni, akkor ez csak mi eredményezné, hogy a keresBedelembea elszaporodnának az olyan exÍ3zierciák, amétyek a mesterséget egyáltalán nem tanuliák. Es pedig semmieselre sem lehet a kereskedelem írdehe. Dg egyébként is, mikor az egéss? vonalon azt hangoztatják, hogy a fiatalság menjen a lateiner foglalkozássok habéit a gyakorlali pályákra, akkor legalább is nagyon furcsa volna, ha ezeknek az ajtaját be akarnák zárni az odatőrekvők elől. Az a körülmény, hegy pillanatnyilag a konjunktúrák a kereskedelemben nem kedvezőek, nagyon szomorú ugyan a közgazdasági élet szempontjából, ds nem lehet ok arra, hogy a kormány ujabb megkötöttségeket statuáljon. Hasonlóan nem tarlja megengedhetőnek a kamara asst sem, hogy igy rendelet mondja kf, hogy a kereskedötancncok segédmunkási teendőkre nem alkalmazhatók, mert ez a legkomikusabb helyzeteket teremtené és az üiieíi fegyelmet teljesen aláásná. Egy kisebb vidéki üzletben például, ahol a kereskedőnek egy inasa van, tiszta lehetetlenség volna azi kívánni, hogy a kereskedő na követelhesse a tanonctól, hogy a boltot kisöpörje, vagy hogy az árut a rendelőnek hazavigye. Mindezek a kérdések a kamara véleménye saerint önmaguktól rendelődnek, de rendeiaíi szabályozásra egyáltalán aérn alkalmasak. Agilis hirdetési ügynök felvettetik a DÉLftiAGYARORSZáG kiadóhivatalában. BK—-5