Délmagyarország, 1926. március (2. évfolyam, 50-74. szám)

1926-03-19 / 65. szám

Ara Szeged, 1926 március 19, PÉNTEK EJöliioiísi áraki Egy hónapra helyben 40,00!) kor., Budapestea te vidéken 45.000 kor, Egyes szám ára hétköznap 2000 kor. vasár- és Bnnepnap 300(1 korona. II. évfolyam, 65 szám aíSíSíWiiSíéíí a«ák ?srent-», j, **!eion 18-35. Kiadúkivalal, SHanSaMayvtil *» ItgylrtrtaI Aradi ucca 8, VcMm 388. ftpsgs**) IPcfSli Oíadsr-mgáira! 1, ssám T«hsiimsta 13. W. Czucz és a kereszténység. Etek a sorok elsőrojban Ksrdos Lajos főtisztelendő és hitoktató urnák szólnának, bár neki hiába szóltuk. 0 nem olvas destruktív lapokat, ő csak a Szegedi Uj Nemzedéket olvassa kivételesen a destruktív Upok kösül, ssert ezt a: orgánumot csupán a független magyar biróság nyilvánilotta destruktívnak. Kardos L jos főtisztelendő és hitoktató ur védekezik a szülök vádja ellen, hogy ő az iskolában a villásnak szentelt órákon politizál és padig igen egyoldalúan politizál'. Megvaltjuk, réten olvastunk ilyen védekezést, amely önvádnak is ahpasan beillenék. A „vallásellenes és hasafíatlan körök tárnidására", ahogy ö szelíden kitejexi magát, kijelenti Kardos Lajos főtisztelendő és hitoktató ur, hogy ö a vallásnak szenteli órálon kipelíengéreste a hasafiallanságot és erkölcsteleasége', fölhozta Peidl, Kun Béla és Vázsonyi ne ei! s töfeiendő példák gyanánt inkább Apporyii, még köieleüb Körmendy Mátyást és Czucz Mihályt áilüotía. Mir most mi eddig ugy tudiuk, hagy a vallásnak süniéit órákon egy keessiéay, söt katolikus hitoktatónak a vallás örökkévaló nagy dolgairól hivstása és kötelessége beszélni. Eisösorbsn és mindenekelőtt a mi urunk Jézus Krisztusról, a világ megváltója, akiiek egyénilége és elete a kgn*gycbb péids, olyan nagy, olyan admiranda et imitaada. bogy melteue mélységesen és tökéletesen eitörpül minden más, legalább is egy vauVíi kereseté ynek, sőt katolikusnak szemében esten a földön. D«s ha már más páidákst akar idétni, nevelő és tanító céljai érdekében egy főtisztelendő hitoktató & katolikus vallásnak szentelt érákon, hit akkor még mindig ott vannak fönseges és magasztos seregei a szentednek, az apostoloknak, » hitvallóknak, a vírlsnuknak sgy egész csodálatos és hatalmas légió, az Ac a Saaciorum egész könyv tárukat kitevő tőmusain&k rengetegéből, a Martyrologtum hősei, akik életűket és vérüket áldosák a nagy Krisztusértés ha éppen iparostanoncoknak tanit valaki hitet és sailást, ott vannak még külön és közelebb az egyes iparágak védőszentjei, az aszlaloioké, az ácsoké, a fcőmiveseké, hiszen még a birkapásztoroknak •és a szolgálóleányoknak is megvan a maguk saját külön szénijük, amint azt bizonyára Kardos Lajos főtisztelendő és hitoktató ur is hallotta valamikor a siemináriuai csöndes és komoly falai között, ahová a n?pi politika lármája és a mai idők uszító és gyűlölködő hang* fai nem hallatszottak be. De bocsánatot kérünk, ennyi nagyszerű és gyönyörű, fölemelő és vigasztaló példa melleit talán mégis fölösJeges buzgóság éppen Körmendy Mátyási és ax áltatunk kevéssé ismert Ciutz Mihályt állítani követendő példák gyanánt a katolikus hittanórán as ifjúság elé, bármilyen ssimpatikui is egyébként az agilis Körmendy Mátyás és az idézett másik férfiú. És megint csak bocsánatot kérünk, a hizsfiatlinség és erkölcstelenség kipellengérezése Peidl Qyula és Vázsonyi Vilmos személyével kapcsolatban, még hozzá mailéjük, sőt közéjük ragasztva Kun Béla nevét, ez talán mégis hivei játéknak leisshe ik egy katolikus tgéiyiani órán, ahogy a jámbor régiek a vclíásiant nevezték, Mi köze az örökké* való dolgokkal foglalkozó hiiokiafánnak a napi politika személyeihez és ügyeihez? Persze ez* mi kérdeiiűk, akiket egyszerűen „vörös sajté" néven tisztel meg a dekonslruktiv Szegedi Uj Nemzedék, Kerdos Lajos kedvenc lapja, mi, „vallásellenes és hczaftatlan körök" és igy szkunknak már csak azért se lebet foganatja, mert a főtisztelendő és hitoktató ur nem elv&s bennünket. Igaz, hogy mi Ist esik hírből ismerjük az ő prédikácö*', amelyekben az evangéliumi disznót és korpát sűrűen emlefeti. Mi már ciak inkább Bossuet, Ftnelon, Müsstllsr, Boutde'.ue, Lamennais, Dupunloup, Didón és mások prédikációit forgatjuk, mi a kereszténységet, söt a katolicinmus? is as eredeti, ősi, tiszta foráfbó', a négy ev$n|é!iumból és a kriizlusi szeretet és igaiság szellemét híven és dicsőén megőrző ragy művekből, a Ftoieitt'ta, az Imliallo Chrisli-m merítjük Mi még oyan konzervatív, tekintélytisztelő vallásos föfogásbzc nevelkedtBnk föl, amely as iskolába és templomba soha sem vitt be napi poli ikáf. Persze azéta a tekintélyek tisztelete meglchriősen aiáhanystlott, bár a tekintések ie a régiek. Ezt érezi bizonyára Kardos Ltjos főtisztelendő és hitoktató ur is és ezért mi valóbsn sajnáljuk öt és megértjük, söt megbocsátjuk embsri gyöngeségét, hogy haragszik és neheziel. A miniszterelnöktől függ, hogy lesz-e klotür. Ha le»y, akkor a frankvita hétfőn véget ér. (Budapesti tudósttónk teltjonjelentése.) Az egységes pár' mai érteleztelén értesülésünk szerint a pírtník tCbb tagja föivetelte azt a kérdést, hogy a nemzetgyűlés pénteki üllsén beterjesszék e a klotür alkalmazására vemtkezó iealtvdnyí. Anrak dacára, fcofcy eszel az indítvánnyal szemben több ellenvetés is elbangxou, itei kezd ek körösei, amelyet az egységes pár nak mintegy harminc tagja a'áitt és ameyben inditvány ózza, bogy a frank vitával kapcsolatban a kletürt alkalmazzák. Hogy ezt az inditvány! a remieg)ülés pénteki ülésén tényleg beterjesztik e, an Beihles István gróf miniszterelnök álláifeglalásóiól függ, mert az egységespárt erre vonatkoiólag a péntek délután búzáéi ktző miniszlee nőkkel tárgyalásokat fog folytatni. Amennyiben a kloürrs vonatkozó javaslatot beterjesztik, ugy a frankvita héifőn véget ér. Megnehezítik a jogi doktorátus megszerzését Három szigorlat titán még egy vizsga. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése) Klebelsberg Kuró gróf vallás- és közoktatásügyi miniszter csütörtökön nyilatkozott a legi okla'ás leformjáró1 és kje'eneie, hogy a reform során a jogi államvizsgát eltörli és a doktorálás megszerzését is megnehezíti, amennyiben a három szigorlat után a jelölteknek még egy külön, úgynevezett tudományos jogi vizsgát is le kell tenni. Ennek a rendelkezésnek; oka, hogy ma már íulsok a képzetted jogász, akik az egyetemek hallgatása heiyett a jogi szemináriumokban tanulnak. Apponyi beszélt a frankvitában. A kormányra bizsa annak meg fortéját, hogy maradjon, vagy távozzon-e. h kormány fslilőiségét bizalmi szavazattal csökkenteni nem lshst. Két szónok védelmezte a kormányt. (Budcpesti tudósítónk ielefanjeleniése.) A nemzetgyűlés csütörtöki ülését Stiiovizky Béla elnök nyitotta meg. Napirenden volt a frank-vita. Appotyl Albert gróf volt sz első szónok, aki beszédinek elején e«y fontos dologra hivta föl a Ház figyelmét. A mult év december 30-án, v^gy 31-én a rendőrségnél Emmery, a francia bank megbízó Íja kijelentette, hogy a frankagy minden szálát Magyarorszá&cn keresi, mert 1924 március 24 én a nizzai rendőrségen —. mint Emmery mondotta — egy a diplomáciai ügyekben jdrofos, mtgbhhaié ember följelentést tett, amely s;e in> Windischgrictz herceg francia frankokat hamisítót Magyarországon. Ugyanez az ember mrgemlifetle janktvlch ezredes és Kovács Gárpár nevét pr-{ bűntársakét. A jelentéinek ennek a részire csodálatos módon nem helyezett kellő súlyt sem a parlamenti t'.rettsdg, sem a kormány. Nébány nappal eisiőit fordult cs«k a magyar rendőrség táviratilag a frarcia rendőrséghez, hogy nevezze meg a föijelentőt. Már Január elselén keltelt volna lissiázni ezt a Kérdést. Az én kérdésem a francia rendőrségbe* különben sem ez tett volna. Nem azt kérdeztem vo'na, hogy ti a főije enlő, amire a francia rendőrség azt válaszolta, hogy névtelen veit a töjetentő. M«s forrásból azonban más érteiiiés érkezeti. Meg kell kérdezni, tudott-e a francia rendőrség, vagy a jrancia kot menj arról, hogy Mafyai országon bankjegy hamisítás kísérlete folyik. Mert ha tudott és ezt tudatta a magyar kormánnyal, ex a legwgyobb méttékbtn súlyosbítja a magyar kormány felelősségéi. Hi nem tudatta, a*ko? *í frarcia kormány elmulasztott valami9, ami a diplomáciai ötsiekö te ésben álló államok kőzött vem szokott előfordulni Erre kérek fölviságcsitást. Azt kérdesem, jö'í e* értesítés erre a magyar rendőrséghez, vagy a msgyar kormányhoz. Rakovszky Iván belügyminiszter tagadólag rázza a fejét. Apponyi Albert gróf: Ha nem jött, akkor illetékes helyen kérdést kelle't volna in ézni, hogy miért nem jölt? Erre vonatkozólag a válasz igenis nagyon erdekelne a kormány szempontjából és az ügy egész megitéléie szempontjából. Vásoliam már a frankhimisiiással kapcsolatos helyzetképet, tudniillik, hogy az idegen ál am pénzének hamisítása folyt éveken át msgaíáilásu hivatalnokok és ádami hivata'ok részvételével. Mindez príma facie casust állapit meg és világot vet az állami gépezet megbízhatatlanságára. Arról van szó, bogy a közállapotok ilyen elfajulásáért, amelyben keletkezhetett a frankhamisítás, a kormány felelős-e? Ki kell Jelentenem, hogy a kormány igenis felelős a kormányzati gépezet megbízhatatlanságáért Abban az időDen, amikor Hollandiában a frankhamisítás botránya kipattant és a vádlottak elleti az eljárás megindul, e két tény közöiti időpontban oly kapkodás mutatkozott, olyan intézkedések elmulasztása történt, amelyek igenis szükségesek lettek volna, pMdául a gyanúsítottak egymásközti érintkezésének megakadályozása. (Helyeslés a baloldalon.) — Azt a fölievést, hogy a miniszterelnök tudóit a dologról is közömbösen vette volna, nem teszem magamévá, sem pedig az abból levonható konzekvenciákat. — Erdameül tudom be a kormánynak a kormányzat stabilitását, továbbá Magyarország helyzetének a küllőid elóti való megerősítését és meggyőződtem, hogy kW földi relációkban a kormány bizosyos tekintetben » iekiatilyt és bizalmat szerzett az országnak. ] Mindezek a szempontok, amelyek a kormány