Délmagyarország, 1926. március (2. évfolyam, 50-74. szám)

1926-03-17 / 63. szám

2 DELMAQYARORSZAQ 1926 március 17. Miért volt szükséges a halasztás? (Budapesti tudósítónk ielefonjtleniést.) Brianddal a németek már állítólag megegyeztek abban, hogy Csehország a népszöveuegi tanácsban való ideig enes állásáról Lengyelország javára lemond. Ehhez Csehország már mefadla beleegyezésfii. De most Brazília támasztott u]abb nehézségeket és ezért kellett a rendkívüli nagygyűlést őszig elhalasztani. Remélik, hogy akkorra mégis meglesz a megegyezés. Ultimátumban háborúval fenyegetik m nagyhatalmak a forrongó Kanét. hogy Tiencsinböl vonják vissza a kinai hajóhadat, távolítsák el az elhelyezett aknákat, szüntessék be az idegen hajók átkutatását s állítsák helyre a világító-jelzéseket. Amennyiben a kinai hatóságok záros natáridőa belül nem tesznek elegei a köve elésekne*, a hatalmak egyesült erővel szállanak síkra követeléseik mellett. London, március 16 Sanghaiból jelentik: Tiencsini spsnyol forrástól érkezeit jelentés beszámol annak az ultimátumnak tarta máról, melyet Nagybritannia, Japán, Franciaország, Olaszország és az Egyesült Államok tengerészeteinek képviselői Fu-Csung-Ling tábornoknak, a Tiencsin körül lévő cs paiok parancsnokának és a Sárga-tengeri kinai hajóraj parancsnokának elküldöttek. Az ultimátum kívánja, Két szociálista szénok eres támadása m kormány minden tagja eSIen. A nemzetgyűlés folytatja a frankügy tárgyalását. Paílaviclni bejelentette menteim! jogának ra*g$éité8ét és válaszolt a miniszterelnök támadására. (Budapesti tudósítónk lelefonjeleniése) Pontban tizenkét órakor nyitotta meg a nemzetgyűlés keddi ülését bcbovjzky Béla elnök. Jelentette, hogy a Ház stünete alatt a közügyek két régi munkása, Benedek János nemzetgyűlési képviselő és Kegltvlch Gábor gráf, a főrendiház utolsó alelnöke meghalt. Indítványozza, hogy mindkettőjük emiekét as ülés jegyzökönyvében örökítse meg. Következeit a frankbizottság jelentésének folytató* tagos tárgyalása. Nemes Bertalan: A frankűgyet azok tartják napirenden, akik ebből politikai tökét akarnak kovácsolni. A kormánynak kezdettől lógva az volt a szándéka, hogy a frankhamisitók elvegyék méltó büntetésüket. Ezt várja az ország is, melynek közvéleménye nem fogja engedni, hogy a minisztereinölöt ugy állítsák be, mint az értelmi szerzőt. Vegyék tudomásul, hogy a virös farsang ideje lejárt és keserű lesz a hamvazó szerda. A többségi javaslatot fogadja el. Györki Imre támadja a kormányt. Györki: Az ellenzék nem politikai hajszára törekszik, hanem az igazság földerítésére. Ha a nyomozást minden melléktekintet nélkül folytatták volna, akkor már régen tisztázódott volna az ügy politikai háttere és az ország nem került volna Eurápa szégyenpadjára, — A bizottság kihallgatásai során kiderült, hogy WlndUchgraetz és Rába tudtak arról, ami az előző Üléseken töriént. Esztergályos János: Megvan a külföldi forrás l Györki Imre: Amikor a miniszterelnök harmadsior jelent meg » bizoltság elő t, írásos nyilatkozatot hozott. Ebből is látszik, hogy előre tudta, hogy mire nézve hallgatják li, sőt a minmterelnök arról ii informálva volt, hogy Teleki Pál mii vallott. Dabuti Halász Móric: Az Abendet is a miniszterelnök informálta ? Esztergályos János: Cssk tagadni, a csiilsgot is lelagadni az ég'ől! Hegymegi Ktss Pjl: Hát csak az ellenzéket szabad gyanúsítani. Györki Imre azt fejjtegsti, hogy a miniszterelnök már as ügy kipattanása e>őti tndott a frankhamisításról. Asiig az ügy teljes földerítése nem töriént megr, a franciák nem mennek el a nyskunkról. Arról nem tudunk semmit, hogy Windischgraetz és Nádosy bűnösségének kíderültse után mit beszélt Teleki Pál gróf Rakovszky Iván belügyminiszterrel? — Ma is csak „slágerek* vannak egyes emberek keziben, amelyeket nem adnak ki. Ds igen különös Gömbös Gyula vallomása a parlamenti bizottság előtt. Gömbös ugyanis a botrány kipattanása uián beszélgetett Wiadischgraetzzel. Gümbös a parlamenti bizottság előtt azt mondotta, ho$y régi vitája van Wind sch« graetzzel, aki filoszeinita. Vele szemben ő antiszemita. Ezenkívül: Windischgraetz legitimista, ő psd'g szsbad&írályválasztó. Erről beszéltek. Tessék elképzelni azt a helyzetet, hogy amikor az ügy kipattanása út«n Windischgraetz hasában golyó van, Gömbös nem beszélt vele másról, mint az arisztokrácia szerepéről a magyar társadalomban. Utal Bethiea István grúf genfi beszédére, aki azt mondotta, hogy nem meggazdagodási szándék, hanem ijesztően eltévelyedett hazafiság vezette a tetteseket. Pedig anyagi szempontok * vezették a pénzhamisítókat. Aaok a fiatalemberek, attik Zadraveez Rezébe letették az esküt, negyvenszázaiékos részesedésért vállalták a rt amisfrankok külföldi értékesítését. A pén» hamisítók azt hitték, hogy mini nemzeti hősök fogják elhagyni a Markó-uccai fogházat. — A frankhamisítást megelőzte a dinár- és a ssokolhawaisitás. A pénzhamisítókat nem állították törvényszék elé, nem folytattak le ellenüfc olyan szigotu eljárást, amilyet megérdemelek volna. A kormánynak e bűnös könnyelműsége következtében juioltunk el a frankhamisításig. Ha most nem tudjuk lecsapolni ezt a mocsarat, a titkos társulatokat teljesen ki nem irtjuk, akkor itt egy féléi múlva esetleg angol fontokat, vagy amerikai dollárokat Jognak hamisítani. (Ugy vanl U|y vanl a baloldalon.) — Bethlen István — folytatta ezután Györki — múltkori védőbeszédében arra hivatkozott, hogy ő leheteti gyönge, vagy kellően előre nem látható embsr, ámde kérdezni kell, hogy ilyen időben lehet-e megtűrni a kormány éién olyan embert, aki önmagáról azt mondja, hogy gyenge és nem előrelátó. (Helyeslés a baloldilon.) — Később, hogy a kormány megmenthesse szennyes életit, beleegyezeti, htgy a franciák a nyomozásba befolyjanak. (Élén! helyeslés a baloldalon.) Az einök Györkit kifejezéseélt rendreutasítja. Majd két óra&or szünetet rendel el. h délutáni ülés. Délután 3 órakor nyitotta meg újból az ülést Zsiivay Tibor alelnök. Györki Imre folytatva beszédét, a kormáry felelősségének kérdésével foglalkozik. A miniszterelnök azért bízta a belügy miniszterre a magánnyomozást, mert külön ban az eltassolás nem ment volna olyan könnyen. Erre a belügyminiszterre bizta a miniszterelnök a magánnyomozás', akiről többször megállapították; hogy titkos társaságok tagja. Rakovszky Iván belügyminiszter: Nem vagyok az. Esztergályos János: Majd fölolvassuk a titkos társaságok névsorát. Györki ezután sorra veszi a kormány tagjait és a kormány minden tagjának politikai felelősségét hangoztatja. A kormánynak távoznia kell, mert minden uton lokalizálni és eltussolni igytkezett az ügyet. Nem fogadja Lel a bizottság jelentését. Bud Jáaos pénzügyminiszter benyújtotta az olasz királysággal kötött adósságügyi egyezmény becikkelyezéséből szóló törvényjavaslatot. „Az ország többsége a kormány mellett áll". Ezután Erődi Harruch Tihamér szólalt fö!. Pűleaizál Gförki Imre felszólalásával. Györki Imre szemrehányást tett a minitzierelnöknek amiatt, hogy nincs jelen a frankvitánál. A minisztereinek nem ludhiüa azt, hogy a Népszövetség ülése olyan sokáig fos tartani. Megállapítható, hogy ma az ország töbisége a kormány mellett atl. (Nigy zaj és ellentmondás a széisőbaloldslon) Esztergályos J sms: Gyerflak a válasxlók elé f Erődi Harrach Tihamér: A kormány elitéli » frankűgyet, mint ahogy elitéi minden veszedelmes es fantÍszülus kalandorpolitikát. A frankügyet akarja fölhasználni az ellenzék arra, őogy a kormányt megbuktassi. A frankügyből akar poliikaí tökét kopácsolni. A jelentéit elfogadja.^ Esztergályos János a kormány felelősségéről. Esztergályos szociíldemokrsta szőlal föl: A frankügy gazdaságilag is nagy károkat okozott az országnak. Amióta ez az ügy kipattan', Franciaországban elbocsátják a magyar munkásokat. A korníny nemcsak politikailag, hanem erkölcsileg is felelős. A kormány minden tagjának távoznia kell helyéről, mert ezt követeli az ország jól fölfogott érdeke. Kifogásolja, hogy a mmszierelnököt épp a legfontosabb részlelek tisztázásánál hsgyta cserben az emlékező tehetsége. A politikai fórumról pusztulnia kell mindenkinek, akik ez ügyben benne vannak. Elnök figyelmesteli Esztergályost, hogy fejezze be beszédét, mert a nipirendre szánt idő letelt. Esztergályos erre beszédidejének félórával való meghosszabbítását kirí, amit a többség nem engedélyez. Azzal fejezi be beszédét, hogy a kisebbségi jelentést fogadja el. As elnök ezután napirendi indítványt tett, melyet a nemzetgyűlés elfogadott s ennek értelmében a legközelebbi űiés holmp délelőtt lesz a mai napirenddel. j*allaviclni bejelenti mentelmi jogának megsértését. Pallüviclni György: A miniszterelnök fölszólította öt, hogy jelentkezzék az ügyészségnél s terjessze elő bizonyítékait. Ebben mentelmi jogának megsértését látja, meri a miniszterelnöknek nincs joga a képviselőket utasítani, hogy hová menjenek és mit tggyenek. Ugyancsak mentelmi jog sérelmet Iái abban, hogy ugy a rendőrségen, mint a vizsgálóbírónál a képviselőházban történt kijelentéseiről kérdezték, ami a mentelmi jog legflegrdnsabb megsértése. Válasz a miniszterelnöknek. Ezután személyes kérdésben válaszol a miniszterelnök két kijelentésére. A miniszterelnök egy izben azt mondotta, hogy szóló már 1922ben tudott a szokolhamisltdsról és nem tettrőljelentést. Htngsulfozza, hogy semmiféle törvény sem kötelezi följelentésre s annái kevésbbé hibáztatható, mert mint kijelentette, épp a kormány tudomásával töriént a szokolhamlsltás. A miniszterelnök azt is mondotta, hogy azon a bizonyos vacsorán ő volt oz a képviselő, aki nem itliikozott a szokolhamlsltás terve ellen. Az erről az ügyről fölveit jegyzőkönyvek éppen az ellenkezőjit bizonyítják enntk. Ezután Baticz Gyula szintén mentelmi sérelmet jelentett be, mert Mátészalkán a csendőrök igazoltatták és a vele lévő munkástársait molesztálták. A nerazefgyü és a mentelmi bejelentéseket kiadja a menelmi bizottságnak. Az indítvány- és intcrpellációs könyv fölolvasása és a jegyzőkönyv hitelesítése után az ülés fél 8 órakor végződet. A bukaresti egysteffii hallgatók sztrájkja. Bakarest, március 16. Miu'áa a sztrájkoló egyetemi bailgatók vonakodtak az előadásokat látogatni, az egyetemi tanács elhatározta, hogy a mai naplói kezdve április 15 lg bezárja a bukaresti és jassii egyetemet. Stockholmban lesz a nemzetközi kei esk edeimi kongrisssus. Páris, március 16. A nemzetközi kereskedelmi kamara tanácsa elhatároz a, hogy a nemzetközi kereskedelmi kamara jövő évi értekezletét az 1927 második felében Slockholmban larlja meg.