Délmagyarország, 1926. március (2. évfolyam, 50-74. szám)

1926-03-17 / 63. szám

kerena. íiMrttoírelSrtB s DMk ImtM. 8, Telefon 18-51. Eladúkiratal, Mtt*lakSa]rv!$r tz jlgfindu Aradi ucca 8, Telefon 808, Pftadai FtttU Stadsr-rag*ial 1. »uun lalilsiixán 18-n. Szeged, 1926 március 17, SZERDA EtOUzetési iraki: Egy hónapra helyben 40.C00 kor,, Budapesten *s vidéken 45.000 kor, Egyesi szám ára hétköznap 21)00 kor. virÁt- és innepcap 3000 korona. II. évfolyam, 63. szám Post festa. Tegnap volt mit olvasni a hasa első és másodosztálya polgárainak. A március tizen ötödiki ünnepségek beszámolóira gondolunk. Soha még annyit és soha még annyian nem beszéltek ebben sz országban, mint az idéö. £« soha még kevesebb érielme éi célja nem volt e beszédeknek. Ha a francia mondásnak igaza van, akkor moit igazán igaza vtn neki: ezek a szavalatok és szónoklatok általában és különösen a gondolatok eltakarására szolgáltak. (Már amennyiben gondolatokról sió lehet ezeknél az alkalmi Ciceróknál és Mirabenuknál.) Soha még olyan sivátnsk, üresnek, tartalmatlannak és értelmetlennek nem láttunk flnneplést és éljenzés!, mint es elkalomjíja!. Közéleti szereplők, akik ma tényezőknek mutatják magukat, kiáltottak a fárumra és fölállottak a fehér asttal mellet! „lendületes szavakkal" .magatan szárnyaló" és „mélyen szántó" dikciókaf vágtak ki. A sajtószabadság és gondolatszabadság esküdt ellenségei, a nekik n*m tetsző újságoknak és eszméknek betiltását hangosan követelők beszéltek Petőfiről él Kossuthról, a demokrácia éa hslsdás marsdi és csökönyös elglncsolói és akadályozói magasztalták március idusát és a kivénüli, megaggott, nyavalyás és dadogó reakció csatlósai köszöntötték a márciusi ifjúságot. Csupa alkalmi Bcdóné, aki mind másról diskurált és prelegált és aki mind mélyen és bölcsen hallgatott a netrwlt ünnep valódi értelmétől és igazi jílentőség-ről. Misek ünnepeinek mindenáron a*ok, akik nem tudnsk és nem akarnak az ünnep í nyéhez és melegéhez méltóan ünnepelni? Mi közük azoknak Petőfibei, akik ma egéizen tfttoian kiközösítenék ezt a lángielkü és fQzsz vu forradalmi jelenséget a kurzusszentek egyezségéből, . ha Petőfi ma dalolna és ma cselekednék? Mi | közük azoknak Kossuth Lsjoshoz, akik nem jogot akarnak adni a népnek és nem szabadságot, hsnem azon gondolkoznak, hogy lehetne befogni a száját minden szabad megmozdulásnak és fcogy lehetne bi iacset rakni minden bátor gondolatra? Mi jobban tudjuk, mint a felsőközponti alkalmi Cincinnatus, hogy Petőfi vallásos lélek volt, de engedjs meg ai illetékes tényező, hogy mi is olvassuk Petőfi Sándort, még pedig az összes müveit és igy nagyen jól tudjuk «i is, hogy ez a Petőfi 1848 cimü versében egye Un egy vallást ismer: a szabsdságit és ast se tessék elfelejteni as alkalmi Demosthenesnek, hogv Petőfi a türelmet egyenesen a birkák erényének deklarálta és hogy vannak olyan kemény és komoly passzusok ennek a vallásos, de nem felekezetei Patöfinek müveiben, amelyeket a jámbor hlaőlanyai mircinsi szónok nem merne fölolvasni a mai nyilvánosság előtt és hogy ezek a pisazuso* éppen Petőfi legmélyebb és legerősebb politikai hitvallását és társadalmi világnézetéi foglalják magukban. Ugy bizony 1 Nskünk egy hang ütötte meg a lelkünket különösen, az ifjuiág szószólójának hangja. Es a hang őszinte hang, becsű eíes hang, keserű ós igaz hang. Ez a hang az égbí kiáltva azt hirdeti, hogy „a lelkek lerongyolódtak, hiányzik az együttérzés, közönnyel és fásult fatalizmussal szemléli a nemzet ssját pusztulását'." Ez nem frázis, ez valóság. Ezt a vslisSgot dermesztően szemléltük, a sziüház március tizenötOdiki ünnepin, amelyen a nésőiér kon goít sz ürességtől és a legjobb magyar tragédia nsgy igazságai visszhang nélkül koncoltak a levegőbe. Egyetlen rmgyartuhís hölgyet láttunk a barátságtalan nézőtéren, olyan átva volt, olyan szomosu, mint a magyar szabadság, mint a magyar felen. Szimbólum volt. De azért sz alkalmi SZÍ.valók és szónokok csak beszédnek tovább. Mii nekik a magyar Jövő, a&ig ők a magyar jelenbe élhetnek ? Mit nekik PÉÍÖH és Kossu'h hagyatéka, amíg ők a mai koncon osztozkodhatnak 1 Ök önmagukéit lelkesülnek. Közben pusztul és vesz az ország, a becsület, a munka és az é'et. De ők minden pusztulást és veszedelmet szépen leiratnak a nemzeti lobogóvat. ő>, az ünneplő gyáfzma#yarok. Unalmas, csöndes üléssel kezdődött a frankvita folytatása. Élénkebb vitáiat akkorra várnak, ha Bsthien hazatér. Budapzst, mátcius 16, A frankvila második eiappeja csendes, szürke, unalmzs üléssé! kezdődött. A képviselek lassan gyülekeztek, ugy hogy az ülést 11 óra helyett csak 12 óra után nyitotta m/g Szcltevszkt eícök. Györki Imrr, ali a franfcvita első föis o siója volt, igen ke> vés számú képviselő jelenjéében beszélt. Györki beszéde a délutáni óiákbit huzédo t el, utána Erődy Hartach Tihamér beszél', majd Esztergályos János sió' It föl teljes réizvéiltnség mellett. Voltak oly a r^yedórdk a délutáni ülés folyamán, amilor a szónokokat az elnökkel és a jegyzőkktl együtt alig tizennyolc—husz képviselő hüllgcU , csak as ülés vége leié népesedett be a jenit-., rert a nap folyamán mar elterjedi az a ur, hcsfcy a napirend nr; gáilapitása után Patiavlctni György mentelmi jogának megsériistt fogja bejelenteni és ezzel kapcsolatban viharokat lósolíak. Azonban ez a jóslat sem vált be. Amikor az elnök a frsnkvilát berekesztette, ugy az egységes párt, nrnt az ellenzék résiércl összesen körülbelül 50 képviselő vott jelen az ülésteremben és várta Pallavicini felszólalását. Ez a fölszólalás sem h z a meg a vári szenzációt. PalIaviciii alig néhány percig beszélt és csak annak bij lentésére szorítkozott, hog? mentelmi jogát megsértve látja. A bejelentést a nemzetgyűlés minden nagyobb emóció nélkül vette tudomásul és adta ki a mentelmi bizottságnak. A ho'nap folyamán sem várhatók nagyobb események. A szociáldemokrata párt több szónoka fog beszélni. Az egységes párt részéről is kés ülnek felszólalásra. Nevesebb politikusok fölszólalása azonban holnapra sem várható, mert azt ellenzés is a frankviia erősebb ernpójá' arra az időre tartogatja, amikor Bethlen István résztvehet a parlament ülésein. Elhalas*! fák a népszövetségi nagygyűlés rendkívüli ülésszakát, mert nem jött létre megegyezés Németország fölvételére. Remélik, hogy később meglesz az egyez*ig. — Szeptemberben döntenek Németország fölvételéről. (Budapesti tudósilónk telefonjelentése.) Genfből jelentik: A keddi capis szakidailan izgalmas tanácskozásokban telt el. A helyzet félóránkint változott és öfpercenkínf kergették egymás! a homlokegyenest ellentmondó hitek. Hihetetlen munkát fejjek ki az ujiágirók, hogy a világ közvéleményét tájékoztassák azokról az izgalmas tanácskozásokról, amelyek Nimeorszag föMUlének kérdése körül fotognak. Délmán öt órakor a he yiet az volv, hogy a locarnoi sierzódést végit gesen életbeléptetik akkor, ba Németoisiág már tagja a Népszövetség Tanácsának, c fölvételt magát azonban a szeptemberi ülésszakra halasztják el. Az izgalom ekkor már a végsőkig fokozódott. Publikussá vál*. hogy a ion a nemhivatalos tanácskozáson, amelyen a locarnói szerződést aláiró hatalmak képviselői vettek részt, hét tanácstag az elnapolás melleit, Sviáország, Belgium és japán pedig oz elnapolás ellen nyilatkozott. Miután a határozaihoz egyszerű többség elég, kézenfekvő, hegy a holnapi plenáris ülés elé elncpolási indítványt foguk terjeszteni. A tanácstagok nemhivatalos jeilegű megbestélése este 8-ig tartott. A tanácstagokat megrohanó újságíróknak a delegátusok nem akartak fOlviiágositásokat adni. Ellentmondó hirek Németországnak i Népszövetségbe való Budapest, március 16. Genfi hiradis szerint a Népszövetség holnap, szerdán tartja teljes ülését, amelyen Németország fölvétele megtörténik. Ezen az ülésen Bethlen István gróf magyar miniszterelnök is résztvesz. Genf, március 16. A svájci táiirati iroda jelenti: Németországnak a Nemzetek Szövetségébe vaíó fölvételét s a Nemzetek Szövetsége Tanácsának átelak tását szeptemberre halasztották. Hivatalos kommünikét adtak rendkívüli nagygyűlés elhalasztásáról. Genf, március 16. A népszövetségi nagygyűlés rendkívüli ülésszakának elhalasztásával kapcsolatban a következő hivatalos kommünikét adták ki: Németország, Belgium, Franciaorsiág, Nagybritsnnia és Olaszország képviselői összeültek, hogy szemügyre ve&yék «zt a helyzetet, amely a a fölmerült eljárási nehézségek nyomán előállott, amelyek akadályozzák közfls óhajuk ieljísiiését. Megál'apitják, hogy nem sikerült megegyezésre jutniok és hogy az akadály okai, amelyek egy bizonyos pillanatban előttük fölbukkantak, nem tudták az útból eltávoliani. Hí, amitől tartani lehet, ezek a nehézségek tovább tartanának, akkor a Iccarnoi j?gy>őlöayv hét a'áiró hatalma sajnálattal volna kénytelen megállapítani, hogy a mostani órában a kitűzött téli elérni nem tudták. Szerencsésnek érzik azonban magukat, hogy megállapíthatják, hogy a békemű, amelyet Locarnoban megvalósítottak és ame'y teljes ériékében és egész elejében érvényben van, semmi módon nem szenvedett csorbát. — ők ma ís, miként tegnap, bivei ennek a béfeernünek és elhatározott szándékuk közösen megsejteni mindent, hogy ezt épségben tartsák és kifejlesszék. Megmaradnak ama meggyőződésük m ellett, hogy a le közelebbi népszöfe ségi nstygyülésen az ezidős?érinti nehézségek ki&üsjöooltetnek és hogv az egyezmény, amely Némeío'szágmk a Népstövetségbs való belépést tárgyában létrejött, megvalósul. AL«ir*a: Luther, S>rtsemas>v, Vande>weldf, Briand, Chümbiílnto, Sktzüsiky, Btnes.