Délmagyarország, 1926. február (2. évfolyam, 26-49. szám)

1926-02-09 / 31. szám

1926 február 9. DBLMAQYARORSZAG S Bepzeviczy mondotta az emlékbeszédet a Nemzeti Kaszinó Széchenyi-ünnepén. "Egyesltiüfe a sziveket pártpolitikai, faji, vallási és osztálykfllömbaég nélkül !• (Budapesti tadósttóak telt fon jelentése.) Széchenyi lakomáját tartotta hétfőn esle a Nemzeti Kaszinó. A Széchenyi-serleggel kezében Berzevkzy Albert mondotta az ünnepi beszédet a legnagyobb magyar emlékére. A nagyhatású beszédben többek közt ezeket mondotta: — A döblingi remete B!ick]ében hazafiúi elkeseredése monumentális kitörésében a rajtunk az osztrák abszolutizmus által elkövetett igazságtalanságokat igy jellemzi: Mi azt állitluk, hogy velünk legigazságtalanabbul, legszivtelenebbül, leggyalázatosabban bántak és meg vagyunk róla győződve, hogy a nemezis szabadságunk, nemzetiségűnk, testvéreink gyilkosait előbb ulóbb el fogja érni. — Hát vájjon milyen mennydörgő szavakat ialdlt volna az ő hangja, ha azt az igazságtalanságot és kegyetlenséget látta volna, amelyeket rajtunk a világháborút befejező úgynevezett békekötések elkövettek és tapasztalta volna saját szavainak keserQ igazságát, bogy: az egész világon nem érez velünk senki? — És nekünk az elszenvedett igazságtalanság tudatával szivOnkben, tönkretéve, lefegyverezve, ellenségektől környezve kell megtalálnunk azt az önuralmat, azt a higgadtságot, de azt az erélyt és bátorságot is, mely a hazát merész kockázatok és kalandok nélkül egy jobb jövő révébe vezesse. Majd a mostani, a háború és a forradalmak utáni kor bűneiről beszélt és beszédét igy fe jezte he: —... Ha az utolsó órábin meg akarjuk menteni a hazát, amelyéri Széchenyi élt, össze kell fognunk, össze kell tartanunk abban, hogy a nemtel testéből kérlelhetetlen szigorral kiirtsuk a bomlasztó rákfenét, ellenben az egészséges becsiletet, a haza iráni hM sziveket egyesiisük pártpolitikai, foji, vallási és osztátyktilönbségtől eltekintve, a nemzetfeltámasztás egyetlen nagy, szent feladatának szolgálaiában. A felsőtanyai gazdák egyesületük ügyészévé dr. Fajkát választották s ezzel dr. Tóth Imrét kibuktatták A Szeged-Felsőtanyai Mezőgazdasági Egyesfllet vasárnap délután tartolta évi rendes tisztújító közgyűlését, amelynek nagy meglepetése volt, hogy ügyésszé dr. Tóth Imre kormány főtanácsos helyett a demokratikus érzelmű kis és nagygazdák többsége dr. Fajka Lajost o felsőtanyai nép régi vezető harcosát xálasztotta meg. A gyűlésen teljes számban megjelent a felsőtanyai gazdatársadalom, ugy hogy mir az előjelekből is következtetni lehetett arra, hogy a választásoknál erős harcokra lesz kilátás. Elnökké választották Kordás Pált, alelnökökké Szél Imrét és Kordás Józsefet, ügyvezető elnök lett Loki József, jegyzők lettek Hevesi László és Kosztra Lajos. A tisztikar fentebbi állásainak EMNMMMfMWMMÍMMWMMIMMMMfMMIfW betöltésénél nagyobb izgalom nem támadt s a tulajdonképeni vihar az ügyész megválasztása nál robbant ki. Az ügyész választásánál ugyanis váratlanul névszerinti titkos szavazást kérő ivet nyújtottak át a választást vezető elnöknek, aki azt el is rendelte. A szavazatok összeszámolásánál tűnt ki aztán a meglepő eredmény. A demokratikus érzelmű gazdák abszolút többsége dr. Tóth Imre kormányfőtanácsos helyett dr. Fajka Lajos öszeszéki kisbirtokos ügyvédet választotta meg az egyesület ügyészévé. A lelkes éljenzésset fogadott választás után Fajka Lajos közvetlen szavakban köszönte meg a gazdák bizalmát, Ígéretet téve arra, hogy a jövőben kettőzött erővel fog a gazdáknak az érdekében dolgozni. A román kormány cáfolja, hogy paktumot kötött volna a Magyar Párttal A magyarok csak a kormányt támogató liberális parttal tárgyalnak. Bukarest, február 8. A Magyar Párt és a liberális párt paktuma szóbakerült a kamarában is, ahol Vajda Vojvoda Sándor kérdést intézet: Bratianu miniszterelnökhoz és Tatarescu belügyi államtitkárhoz, felvilágosítást kérve, hogy megkötötték-e a paktumot a Magyar Párttal és ha igen, megfelel-e a valóságnak a paktum, amelyet egyes lapok közöltek. Chirculescu miniszter a kö vetkezőket mondotta: — A Magyar Párttal létrejött egyezmény nem a kormánnyal, hanem a liberális párttal jött létre. A liberális kormány ünnepélyesen kijelenti, hogy nincs semmilyen tárgyalása a Magyar Párttal. Hogy a Magyar Párt és a liberális párt között folynak megbeszélések, az lehet és az is lehet, hogy megegyezés is jött létre köztük. Azonbar bizonyosak lehetnek önök, hogy akár a kormány, akár a párt cselekszik valami', nem felejtheti el és nem tévesztheti szem elöl az ország érdekeit. Kijelenthetem, hogy ilyen kérdésekről nincs, mert nem is lehet szó. Vojvoda: Megjelent a paktum lényege, de önök nem cáfolták meg. Chirculescu: A cáfolat megjelent a félhivatalos Viitorut- ban. Vojvoda interpellációja és Chirculescu válasza közben több izben heves jelenetekre került a sor. •Muusami H«»H»»H MtiitMW Felekezet elleni izgatás miatt egy hónapi fogházra Ítélték Kádár Lehelt. „A numerus clausus ntm helyei hat i hatályon kivül a vallásokról szóló alaptörvényt/ A szegedi törvényszék érdekes megállapításai a fajvédők érveléseivel szemben. Hosszú halogatás után vasárnap este mégis megérkezett Szegedre Kádár Lehal, a „cselekvő" ébredők vázéra és a Szózat vezetője, hogy számot adjon a biróság előtt azért e beszédéért, amelyet az ébredők szegedi gyűlésén mondott lobogó temperamentummal, természetesen a zsidókérdésről. Ez a gyűlés még 1924 ben zajlott le, de a főtárgyalás! csak most lehetett megtartani, mert Kádár Lehel csak most jelent meg a törvényszék előtt A hétfői tárgyaláson többizben is igen érdeke* és figyelemreméltó események történtek. Elsősorban igen érdekesek voltak a tanúvallomások, amikor is érdekes szubjektív véleményeket mondottak a tanuk. Figyelemreméltó a törvényszék állásfoglalása és ítélete is. Kádár Lshel délelőtt tix óra felé Jeleni weg a törvényszéken. Amikor Vild Károly elnök beesóiitotta a terembe, elegáns zsakettben foglalt helyet a vádlottak padján. Feltűnő élénken nézeget és mosolyog hátr»felé. Előssör személyi adatait mondotta be. 1884-ben született Temesváron, női, három fyermeke van, katona nea» volt és büntetve kétszer volt izgatásért. Először hatheti fogházra; majd két hétre. — Kitöltötte már a büntetéseket ? — kérdi u elnök. — Még egyikei sem. Hilasztást kaptam. Mosl as elnök a vádiratot ismerteti. Ax ügyészség htifelekezei elleni izgatás büntette miatt emelt ellene vádat. Kídár ugyanis szónokolt a Széchenyi Moziban 1924 november 10 én, amikor Gőmbfs és Hijjas helyett csak a második garnitúra: Kiss Menyhért és Kádár érkezett le Sregedre. — Amikor a zsidókról beszélek, mondotta, elfog a rettenetes gyűlölet ellenük. A zsidóság letörésére minden eszköz jó és szent; a törvényes épp ugy, mint a töivénytelen. Mondhatom : mi nem tettünk le a számonkérés gondolatáról. A leszámolás nagy munkáját még nen végeztük sl. — Ahol mulatni kell ott a zsidó van — mondotta később —, ahol élni kell, ott sskló van, ahol autósnak, ott zsidó van, de nekünk marad az elgázolás gyönyörűsége. Egy önérzetes nemzet már rég betömte volna a szájukat. Nagy leszámolás leszi . . . Ezután arról beszéli, hogy a magyar olyan, mint a türelmes birka, de „eljön az idő, amikor a torkukon fogunk topogni!.« Vild elnök ezután azt is ismerteti hogy az ügyeletes rendőrtiszt, Petkicty tanácsos két alkalommal Is figyelmeztette Kádárt. — Nem vagyok bűnös, kezdte védekezését Kádár. — Ezsk nem az én szavaim. £n 350 szótaggal szoktam percenkint beszélni, még a parlamenti gyorsíró* *em tudják .levenni" pontosan beszédeimet. Én Mikszdthot idéztem, hogy még a birkának is joga van topogni. — A többi részt mondotta ? — kérdezte az elnök. — Nem emlékszem. Én offenzív természetű ember vagyok, de igyekezem betartani, ha lehet, a törvényes formákat. — Mi tárgya volt a beszédének? — A zsidó probléma. — Mi célja volt a ziidó probléma fejtegetésével ? — Az volt a célom, hogy ébren tartsam a tömegekben ezt a problémái, hogy átvtgyem a tömegekbe a fajvédő programot, a zsidóktól való megszabadulási I A tanúkihallgatások köveikestek eiután, mivel Kádár főfájásra hivatkozva, a tárgyalás végén kívánt résiletesen beszélni. Vitéz dr. PttkCczy Lajos rendőrtanácsos az első tanú, aü mint hatósági biztos jelen volt az ébredő gyűlésen. Kétszer állította meg beszéde közben Kádárt. Először akkor, amikor arról beszéli, hogy a törvénytelen eszközök is szentek a zsidóság letörésére. — Miért szólt közbe tanácsos ur? — Mert törvényellenesnek tartottam ezeket a fejtegetéseket. Második esetben akkor akasztottam meg, amikor a birkákról beszélt, hogy a torkukon fogunk topogni. A kerületi főkapitány rendeletére hivatalos gyorsíró vette fel a beszédeket. — Milyen hatással volt ez a beszéd a hallgatótágra ? — kérdezte ezután az elnök. — Erről ciak szubjektív véleményt tudok adni. Tapasztalatom szerint minden szónok tapsot vált ki, ha arról beszél, ami tetszik a hallgatóságnak. De szerintem ez a beszéd nem volt olyan, hogy ezután a hallgatóság cselekedni fog. A gyűlés rendben folyt le és csupán tapsoltik. — Ha zsidó lelt volna a teremben, ezulán a beszéd után bántalmazták volna ? — Ezt nem mtrem állilani. Veszély egyáltalán nem volt. Vild elnök: A vádlottnak van-e erre valami megjegyzése ? Kádár: Nincsen, csupán annyi, hogy ezi a vallomást egészen korrektnek tartom l Nekem is ez « véleményem l Balázs Sándor ügyész: Ezek a kijelentések alkalmasak voltak-e arra, hogy a hallgatóság agresszív legyen? Petkóczy: A közönség örült, hogy neki tetsző dolgokat mondott Kádár, de nem ragadtatta el magát. Szécséayi István védő: Az idézet a birkáról nem felel meg annak, amit Kádár Mikszátbról idézett. Petkóczy: Eskü alatt vallok; Kádár azt monda, hogy a „torkukon fognak taposni Ezért szakitoltam félbe. Szőke Gyula a rendőrség kiküldőit gyorsírója a következő tanú Esküt tehet arra, hogy amit lejegyzett, azt Kádár szószerint mondotta. Kádár: Parlamenti gyorsíró ön? — Nem. — Tudja, milyen tempóban beszélek? — 120-tcl—180 ig. — Én 350-et is elérem sokszori A leggyorsabb szónok vagyok. — Három évig voltam a MTI szerkesztője — válaszolja erre Szőke. — Elég nagy gyakorlatom van. Természetesen, mindig kihagyom a megszólításokat és az ismétléseket. A detektívek voltak a következő fának. Vitéz Pál Károly szerint a beszédnek nem volt komolyabb hatása a tetszésnyilvánításon kivül.