Délmagyarország, 1926. február (2. évfolyam, 26-49. szám)

1926-02-19 / 41. szám

2980 MwlMsstMBi Ottk farmc-m. a. Sslefcm 18-38. DadMtatel, M*t3akí*T**i ts KUÍIKUI D«fonies-tsf 11. Tslelaa SOS. . _ »« - MMJ — M ... -L —,| 1 NI J MI VALALMNIAA 1 lt D» ii reton BunvMnyinn u tmn ivifigBsnni iö-S4 Szeged, 1926 február 19, PÉNTEK KISllz«M*l árak: Egy hónapra helyben 40.000 kor,, Budapeaíen éa vldíken <5.000 kor. Egyes szám ára hétköznap 2000 kor. fíilr- is Annepnap 3000 korona. IL évfolyam, 41, Hám Rózsahegyi. Annyi sok politikai és közéleli ripacsról kell Imi mostanában ezen a vezetöhelyen, hogy kész öröm és gyönyörűség, ha ez alkalommal egy istenadta, istenáldotta nagy magyar mű­vészt ünnepe hetünk, aki immér huszonöt esz­tendő óta bájol és ragad el bennünket, vigasz­tal és fölemel, pazar kedélye és gazdag tehet­sége minden kincsét e fukar időknek és e szegény országnak á'dozva. Sajnos, a politikai és közéleti ripacsok állandóan műsoron van­nak, folyton szerepelnek, mindig hangosabban ágálnak, de azért nekünk nem lehet éa nem szabad megfeledkezni az igazi művészről, aki nem nappal és nem a fórumon színészkedik, hanem az ország első szinpadán ábrázolja a magyar élet Jéizű és Jókedvű alakjait. Rózsahegyi Kálmánról van szó természete­sen, a nemzet napszámosáról, aki most Jubilál, huszonöt munkás és sikeres esztendő Jutalmát keresve. Már az ősz dere erősen megütötte lejét, de ifjú szivében est kogy an a lángsugara nyár virul és tehetsége a régi fényében uj szinekkel gazdagodva ragyog és melegít to­vább. Rózsahegyi Kálmán, ha a mi édes ma­gyar nyelvünk nem lenne olyan árva, olyan testvértelen, ma egy egész világnak játszanék és dicsősége Is egy egész világra szólana. De 0 mindig megmaradt a mienknek, ö a magyar világai jelentő deszkákon érezte otlhon magát, a magyar öröm és bánat, humor és sirvatiga­dás hangjait hallatta, páratlarul és nagy­szerűen. Az 0 Cigánya, az ö Gonosz Pistája, az ő Borly Gáspárja és az ö tainsi tanítója a maga muiandó maiáriájában is méltán sora­kozik a múlhatatlan magyar monumentumok közé. Rózsahegyi Kálmán a magyar néplélek húr­jain játszik és ez a játék a magyar őserő egy darabja. A fala harangja csendül meg a hang­Jábin, ajguiya kotompja, a pász'or tilinkója. A (ekinietéBen délibábok tükiöződnek, könnye és mosolya édesbús emlékeket ébreszt a szi­vekben. Ha csak megjelenik a színen, még mi­előtt egy siót is szólana, a puszta valójával megfogja a nézői, levegői teremt maga körül és varázsos egyéniségére! maga felé bűvöli as érdeklődést. És ba beszélni és játszani keid, az élet lehellele csap felénk, zamat, erő és síin van minden szavában és beszédes még a hall­gatása is. Ez a hasonlíthatatlan és u ánozha­utlan nagy művész azonban mindenekelőtt és mindenekfölött — megyeri Magyar, akár Pe­tőfi népdtla, akár Aiany Toldija, akár Mun­kácsy szegénylegénye, akár Izsó butuló ju­tiásza. Magyar akkor is, kétségtelenül és elt«­f adhatailanul, ha idegen figurákat alakit. 0 haksperet is magyai rá varáziolja, Moliéret is és amit akartok. Az 0 humora az alföldi pásztor tüz mellett termett, a hortobágyi délibáb szi neiből támadt, magyar mezők harmatától CSil'ügÓ. És itt most szabad legyen eszünkbe ju'ni valaminek. Rózsahegyi Kálmán, Szigi geti Cigi­nyának és Tóth Ede Gonosz Pistájának mes­teri ábrázolója, csodálatos föltámasztója vélet­lenül másvallásunak született. Olyan vallásban szü etett, amelynek gytrmekeit bizonyos kényes igényú kritikusok nem találják méltóknak és alkalmasoknak arra, [hogy a szinptdon magyar figurát mutassanak. Ezelőtt huszonöt evvel, amikor az ifjú Rózsahegyi Kálmán elindult e világot Jeleniö deszkát on, még nem igen al­kalmazták ezt a keiiőskeresztes kritikai vérvizs­gálatot, nagy szerencséjére nem csupán a jubi­láns Rózsahegyi Kálmánnak, de az or»zág első színpadának és az egész magyar nem­zeti művészetnek is. Es ha ezt a furcsi vérvizsgálatot minden vonalon kiterjesztenék, mi lenne akkor. Ha például herceg Widisch­graetzröl ima vak ki egy nem érdektelen és nem érték elen tragikomédiát, mit gondolnak az urak, csak egy született herceg volna méltó és alkalmas e fenséges frankcsináló ábrázolására ? Hülyéket csak hülyék alakíthatnának, gazembe­reket csak gazemberek? Nem találják kissé különösnek ezt az újdonsült észtéül á|y egy­némely urak, akik mostanában viszont Gyulai Pált játszanak, de csak Pató Pált formáznak, legjobb esetben Baciur Gazsit? A magunk részétől pédiul Julius Caesart szivesebben látjuk egy jó színésztől, mint egy gyönge magyar Mussolíni'ól, mondjuk Gömbös Gyulától és a pór aljáit negédesek is kedveseb­bek, ha a Nemzeti Színházban szerepelnek, mintha a Térképészeti Intézetben, vagy a TESz közgyűlésén ágainak és agitálnak. Kiki üsze a miga mesterségét, a varga ma­radjon a kaptafánál, még ha Vargha Bélának hivják is és Rózsahegyi Kálmánt engedjétek já szani tovább a nemzet örömére és dicsőső­I gére, add multoa annosl Az osztrák parlamentben viharos ülésen interpelláltak a frankhamisítás ügyében. Rlntelen gráci tartományi főnök segítségével bankjegynyomdái szsiveztek és barnít bankókat gyártottak? (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Bécs­hői Jelentik: Viharos üléae volt csütörtökön az osztrák nemzeti tanácsnsk, amelynek során szóbakerüt a magyar frankhamisítás ügye is. Eisler szodálista képvitelő interpellációt (er­jesztett be. Azt a kérdést intézi a kormányhoz, vájjon tud-e arról, hogy Beihlen Isivdn gróf a ma­gyar nemzetgyűlés vizsgálóbizottságában azt az állítást tette, hogy több magyar bankjegy­hamtsltó a Gráe melletti Wetzeisdortjban Rln­telen tartományi főt ók és a tartományi főnök­höz kis elálló hivatalok segítségével egy bank­jegynyomdát szét vettek meg s ott a tartomány­főt Sk támogatásával hamis bankjegyeket állí­tottak elő és ezt a munkát előmozdítolták a siöreiségnek, továbbá a szövetségi rendőrség­nek és csendőrségnek a szervei? Igen viharos jelenetek következtek ezután, amikor is a szociálistákat többször rendreuta­sította az elnök, Eisler ezután az Árbeiter Zetiutsg cikkével foglalkozott, kijelentette, hogy a tartományi kor­mánynak nem szabad habozni ebben az ügyben. Ausztriára nézve foetosabb Rlntelen tisztázása, mint Bethlen rehabilitálása. Ramek kancellár ezután kijelentette, hogy budapesti követe utján kérdést intézett a ma­gyar kormányhoz és eddig egyetlen adat sem szól Rintele tartományi lőnök elleni vádak megerősítés röl. A cseh parlamentben is a franhtigyről tárgyaltak. (Budapesti tudósttónk telejonjelentise.) Prágá­ból jelentik: A képviselőházban ma megkezdő­dött a vila Benesnek legutóbb a frankügyben elmondott expozéja ügyében. Nem egyszer vi­haros jelenetek adódtsk és különösen Dablczky cseh agrár képviselő mondott éles beszédet. Felhívja a rsugyar földmives osztályt: rázza le nyakáról elnyomóiI és tegye lehetővé a de­mokrácia diadalát. Beihten semmit sem tett, nikor Kczma Miklós értesítését megkapta, az ügy nyilvánosára jutása érdekében. Ez azt mutatja, v;0g* a magyar kormánytényezők érde­kelve vannak az offérben. Olyan migyar kor­mányra van szükség, amely nemcsak saját népeinél tslál megértésre, de a kisántánt álla­mainál is. Ezzel szemben a magyar és német keresz­tény8zociáíisták védelembe vették a Betblen­kormányt és igen hevesen támadták Benest. Passzivitásba mennek a szocialisták, ha harminc napra kizárják Peyert? Z (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Poli­tikai kötökben, főeg az ellenzék körében igen nagy feltűnést és felháborodást keltett a men­telmi bizottságnak az a határozata, amellyel a nemzetgyűlés holnapi ülésén azt fogja indit­vány ózni, hogy a nemzetgyűlés Peyer Károlyt a minisztereinők megsértése miatt 30 ülésnap­ról zárja ki. A felháborodás különösen a szo­c áldemokrata pátinál nagy, de a polgári el­lenzék is élesen állást készült foglalni ezzel a javastattal szenben, mert felfogásuk szerint a sérés, amellyel Peyer illette a miniszterelnö­köt, semmivel sem súlyosabb, mint az az in­szinuáció, amellyel a minisztereinők vádolta meg a szociáldemokrata pártot, amikor azt ál­lította, hogy a külföldi sajtóban megjeleni rá­galmazó hirek a szociáldemokrata pdrttcl ered­nek, illetve, bogy a szociáldemokratáknak módjuliban állna ezeknek a hireknek közlését megakadályozni, de nem teszik meg. A nemzetgyűlés holnapi ülése ennek folytán Ismét viharosnak Ígérkezik, mert a mentelmi bzottság előadójának teleülésével szemben az ellenzék részéről kisebbségi véleményt fognak előterjeszteni. Aionbsn nemcsak ilyen felszóla­lásra készeinek, hanem ugy a szocialisták, mint a polgári ellenzék tagjai a házszabályokhoz szólva fognak Peyer kiiltásának kérdésével részletesen foglalkozni. Az elkeseredett hangula­tot jellemzi, hogy a szociáldemokrata párt an­nak a gondolatávol foglalkozik, hogy amennyi­ben esi a drákói ítéletei nem fogják mérsékelni, abban az estiben a párt jontolóvá fogja tenni, hogy továbbra is résztvegjen-e a nemzetgyűlés tárgyalásain. A mentelmi bizottság 30 napra hi akarja tiltani a Házból Peyer Károlyt. Peytr nem jelent meg a bizottság előtt. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) A nem­zetgyűlés nrenemi bhottstga csütörtökön dé ­ben ült összr, hogy Peyer Károly kétrendbeli mentelmi ügyében hatáioszon. Peyer Károly a Ház tegmpi ülésén tudvalevően előizör egy közbeszólás formájában a következőket kiáltotta Bethlen István gróf minin terelnök felé: — Ez az ön aljasságai Először emiatt utasította sz elnök Peyert s menelmi bizottság elé. Másodszer pedig akkor, amikor Peyer beszédéten azt mondois, hogy a demokratikus ellenzéki pártok helyessn fog-

Next

/
Thumbnails
Contents