Délmagyarország, 1926. január (2. évfolyam, 1-25. szám)
1926-01-29 / 23. szám
1926 január 29. DELMAQYAR0RS2AQ A „Nóta vége* előadása közben ma este agyrázkódást szenvedett Somogyi Nusi. A levegőből fejjel lefelé a padlóra zuhant. {Budapesti tudósttőnk telefonjelentése.) A Városi Síinbáibin ma ette a Nóta vége cimtl operett utolsó jeleneiében súlyos baleset érte Somogyi Nnsif. A művésznő Sziklai Jóiseffel együtt egy duettet táncolt s a táncospár valószínűleg egy lépést eltéveszthetett, mert Somogyi Nasi, akit partnere éppen a levegőbe kopott, feflel a padlóra zuhant ét súlyosan megsérüli. A szinbási orvos rlszesilettc első segélyben a müvéiznöf, akit lakására szállítottak. A később megtartott orvosi vizsgálat megállapította, bogy a művésznőt könnyebb természetű agyrázkódás érte. A közönség, mivel a baleset éppen a darab utolsó Jeleneténél történ*, semmit sem veti - észre, mivel Somogyi lezuhanása ntán a füg' I gönyt azonnal leengedték. Lefoglalták Szenkovics jegyzeteit a Somogyi—Bacsó-gyilkosságról. A katonai ügyészséghez kerültek a pontos jegyzetek. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) A katonai ügyészség nemrégiben tudomást szerzett arról, hogy Szenkovics Antal székesfővárosi ta* •ácsjegyzőnéi a Somogyi—Bacsó ügyre vonatkozó fontos Írások találhatók. A katonai ügyészség tudomása szerint Szenkovics a királypuccs ide|én memorandumformáju Írásokat készített és ezekben részletesen leírta mindazt, amit Somogyi és Bacsó meggyilkolásáról tud. Ezekből eey példányt Szenkovics átadott Beniczky Ödönnek, egyet Zboray Miklós ügyvédnek, a harmadik példányt pedig magának tartotta meg. Beniczky a neki átadóit példányt megsemmisítette. Szenkovics is megsemmisítette a nála maradt példány'. A katonai ügyészség felszólította Zboray Miklóst, hogy Stenkovlcs írásait sióig áltass a be. Zboray a katonai ügyészség felhívását megtagadta. Erre a katonai ügyészség hivatalból megkereste a budapesti bünteiőtörvényszék viasgálóbiráját, dr. Medvés-Medikó Istvánt, hogy a vizsgálóbíró foglalja le a Zboraynál lévő memorandumot. A vizBgilóbiró el is rendelte a lefoglalást. Zboray Miklós azonban felfolyamodássai élt s vizsgálóbíró végzése ellen. Felfolyamodását azonban a vádtanács elutasította, mire Zboray Miklós önként átadta a nála lévő memorandumot a vizsgálóbíró utján a katonai ügyészségnek. V. A belügyminiszter feloszlatta az Ébredő Magyarok csabai fiókját. Békéscsaba, január 28. Ismeretes, hogy annak ideién Klebeisberg kultuszminiszter és az ébredők között heves harc folyt. A vidéki fiókok is beleavatkoztak a hsreba és a kultuszminiszter személye ellen fordultak. Igy tett az ébredők csabai fiókja is, amely a harc kellős közepén filtünéstkeltő tartalma táviratot küldött fel Budapestre. A belügyminiszter a távirat szlvtgének kiCS2SSSSSSS3SSSSSSZSS8SS9SaSSB3S«£ pattanása; után azonnal felfüggesztette a fiók működését. Időközben sikerült megállipitani, hogy a csabai EME a kimondott tilalom ellenire politizált. A miniszter erre feloszlatta a csabai ébredők egyesületét is most utasította a vármegye alispán/át, hogy az egyesület vagyonát adja át a budapesti ÉHE kör pontnak. Február 15-ére napolták el a Kelemen—Szakáts-pör főtárgyalását* Csütörtökön megint csak a védők beszéltek. — Még nem határozott a bíróság a bizonyítás kérdőiében. — 120 tanút jelenteitek be. — Kik voltak a Károlyi pirt vezetői? Az ellenforradalom története helyett csütörtökön inkább a személyes ügyekről beszéltek a felek. A Kelemen kontra Szakáts elleni kölcsönös rágalmazást pörben, amelynek anyagához hasonlóan nagy p9r még nem volt a szegedi bíróságok előtt, a sierdai első főtárgyaiisi napon dr. Szakáts József terjesztette elő bizonyítékait, mig dr. Kelemen Béla képviseletében dr. Szili Oyula védő csak részben tárta elő ellenbizonyiiékait. A folytatólagos csütörtöki tárgyaláson az ellenbizonyitékok ismertesse után, dr. Szakáts védője is megtette észrevételeit Kelemen Bfla ellenbizonyítására, amelyhez Siakáts József minden tekintetben hozzájárult. A monstre-pörben a kihallgatandó tanuk száma százhúszon felül lesz. Csütörtökön csak délelőtt tartottak tárgyalást, amikor Vild Károly elnök a tárgyalást félbeszakította és folytatását a tanács halaszthatatlanul sürgős ügyeire való hivatkozással február 15 re napolta el. A nagy pör első felvonása tehát a két tárgyalási napon végei ért és a függöny legördült a zsúfolt hallgatóság előtt. Kelemen Béla ezer holdja. A tárgyalást kilenc óra után néhány perccel nyitotta meg az elnök. A szin, a keret ugyanaz, mint első nap. — Folytatjuk olt, ahol elhagytuk. Dr. Szili Gyulát illeti a szó. — A kártyázásra vonatkozóan — mondotta Széli Gyula — bejelentem még Nytlassy Sándor festőművészt, aki igazolja, hogy a vádlott milyen nagy hazárd kártyás voll. — Szakáts József azt mondja, hogy Kelemen Béta az ezer hold földjét eluriiálta s most a földbirtokrendező bírósághoz fordul és ö kér középbirtokot. Kelemen Bélának sohasem volt ezer holdja. Volt egy kietlen pusztája, amelyre arilakot épített és te te termővé a mintegy 200 kis holdat. Amikor képviselővé választották, először négy válaszfás, egy peticionálás és két Wispáni installáción esett át, ami rengeteg pinzibe került. A háború alatt fagy tette tönkre a reményeket. Ezekben ax esztendőkben anyaira ráfizetett földjére, hogy egy rést ét kinyitI len volt eladni s Igy maradt 93 hold. A szerb • megszállás azonban ezt is elvettei Kelemen ' Bélának élnie kellett. Túladott birtokán és szűkségáron adta eh Ma azért van ebben a helyzetben és ezért ' kéri középbirtokot régi érdemeire való hivaikozással. — Szakáts József — sorolta fel tovább dr. Széli Gyula az ellenbizonyiiékait — a Palla7icini elosztás alá kerülő fö'dekből magának és barátainak 20—30 hold földet jut'atoit, mig a senki nincsetlen zsellérek alig kaptak nihúny négyszögölet. A fömagánvádlónak nem az ellen van kifogása, hogy tisztviselők is kapíak földe', hanem bogy Szakáts József a földosztásnál nem hűen Informálta a földbirtok rendező bíróságot. A nemessóflbitorlás és a regatta-vacsora „Kelemen Béla bitorolja a nemességet és az urat színleli — mondja ezt Szakáts. — Magyarországon száz és száz olyan nemesi család van, akiknek nincs meg a nemességi levele. A Kelemen család évszázadokon át gyakorolta a nemességi jogokat. A nemességről szóló Igazolásai azonban elvesztek a családnak. Becsatolta néhol Kelemen Lászlónak, az első magyar színjátszónak hitelesttett nemességi bizonyítványait. — Az emlékezetes regatta-vacsora óta Szakáts József azt mondja, hogy nincs abban a helyzetben, hogy Kelemen Bélát úriembernek tekintse. — Kelemen Béla inkorrektséget nem követett el azzal, hogy Szakáts József tői a vacsora után elégtételt nem kért. A becsületbíróság volt neki az irányádó, amikor igy határozott. Szakáts József azon a vacsorán ittas állapotban volt és ott adta elő nehezteléseit Kelemen Bélára, hogy az megakadályozta főispánságát. A társadalmi konvenciók szerint a fömagánvádló nem vette sértésnek Szakáts azon feljelentését, hogy ő hívatlanul jelent meg a vacsorán. Kelement Pálfy Dániel hivta meg a vacsorára. Különben ezidőben a közállapotok sem voltak olyan rószásak, hogy ilyen haszontalan lovagias ügyeket bonyolítsanak le. Az ügyre vonatkozóan Szakáts 1923 ban nyiltlérben azt írja, hogy Kelemen Béla lovagiassága megszűntnek tekinthető. E?ze! szemben Kelemen felfogása az, hogy Ssakáts négy évig hallgatott ez ügyben s e ténykedés ellentétben áll a becsületOgyi szabályokkal. — Ha Szakáts sértve érezte magát a könyv miatt, akkor lovagias útra kellett volna terelnie a sértést. Ezt azonban elmulasztotta. Később sértett s igy volt Kelemen kényszeriive arra, hogy az ügyet bíróság eié vigye. Ellenbizonyitásképen mint párbajszakértőket béri Pleplár Lajos tábornok és Szvobcda Károly ezredes kihallgatását. Másodrangú honpolgáráé^ — Kelemen könyve irja: „Szakáts József mint fiatal, épkézláb ember a háború alatt nem teljesíteti szolgálatot s igy mátodranga honpolgárnak tekinthető — Szakáts ezt rágalomnak nevezi és feihábori1 tónak falálja, hogy egy történelmi forrásmun' kában ilyen kitétel is benne lehessen. A vádlott erre a kitételre a kenyérfrontsikerrel állotta meg he'yét. — A fömagánvádló véleménye erről az, amit bizonyítani is kiván, hogy az ármentesitő igazgatói állás csak tiszteletbeli ctm. — Az árvizveszedeiem frontján nincs szükség jogászokra. Kelemen nem vitatkozik a kérdésben, hogy a háború alatt a kenyér frontján is kellett do'gozni. A vádlottnak, mint ép embernek, kötelessége lett volna jelentkezni katonának, nem pedig elbújni az Ármentesitő Társulat sáncai mögé. Kelemen Béla ezért tarlja Szakátsot másodrangú honpolgárnak. — Szakáts ellenbizonyitéka — „Kelemen könyvében Ithihetetlenné akarta tenni közéleti szereplésemet és Kelement bosszúvágy vezeti ellenem\ — A főmagánvádlót bosszú nem vezeti Szakáfssal szemben. Mindig elnézéssel volt iránta. Ha Kelemen meg akarta volna rajzolni Szakáts portréját, akkor nem Ilyen keylzüskézzel bánt volna a vádlottal. A regatta kötelezőnek mondotta ki, hogy minden tagja jelentkezzen a nemzeii hadseregbe. Egyedül Szakáts nem jelentkezett. Családi vonatkozások, Béla-napok és uzsonnák. — A kedélyes Béla napok kérdésében Szakáts guny tárgyává akarja tenni Kelemen Bélát. Ballagi Aladár, a neves tftrrenetiró memoárt el sem tud képzelni intim vonatkozások nélkül. Idevonatkozóan szakértőtanuk kihallgatását kéri, hogy memoárban mit szabad és mit lehet Írni. Kéri Erdélyt LászSó, Dézsi Lajos és Szááeczky Lajos egyetemi tanáiok kihallgatását és ezzel a maga részéről egye'őre befejezettnek tekinti a bizonyítást, kérve annak teljes elrendelését. Észrevételek Kelemen Béla ellenbizonyitékaira. Rövid sifinet ulán Szakáts József védelmében dr. Polgár Péter mondja el megjegyzéseit Sséll Gyula hatórás ellenbizonyítási előadására. Kijelenti, hogy megjegyzéseit csak Általánosságban leszi meg és nem akar hosszadalmas lenni. A legteljesebb mértékben és módon megengedi Kelemen Béla ellenbiionyitását és csak néhány tendenciózus tévedést skar helyreigazítani. Ki irta Újlaki Antal könyvét? — Azt elismerem, nogy Uj aki nonyve valahogyan kedvezőbben foglal koiik Kelemen Bélával. A fömagánvádló képviselője nem akarta annak a publicis ának nevét elárnlni, aki e könyvet nagyrészben irta. — Hát in moit megmondom, amit mig