Délmagyarország, 1926. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1926-01-29 / 23. szám

DBLMAQYARORSZAO senkinek nem mondottam el: A könyvet in írtam. Újlaki Antal kirí meg rd, bogy: „Na, Tesvii I..Es én megittam. — Akkor még az volt a véleményem róla, A Hock-féle ünnepeltetés — Az flnnepeltetésre vonatkozólag — mondja Polgár —, ami annyira a vádlott terhére irődott, nem ellenzem, de nem is kívánom a bizonyítást. Kelemen Béla Szabátson kivQl még egy-két nevet mond el, akik tagjai voltak a szegedi Károlyi-párt vezetőségének. Szakáts 35 ödrangu tagja volt a pártnak. Kelemen nagybölcsen elhallgatja a többi neveket. Én megmondom: Becsey Károly, Pálfy Dániel, Kúszó István, Pap Róbert, Almássy Endre, Tóth Imre, Lantos Béla, Bokor Pál, Csikős Nagy ]óz8ef, Lugosi Döme, Söreghy Mátyás, Hunyadi Vaas Gergely, Fonyó jőzsef, Klement Antal, Rielly Aurél, Prelogg Jőzset, Papp Imre. Szabó Gyula, Kerner Lajos, Zehntbauer János. Zadravecz István, Dobay Gyula, Várhelyi József, Vetró Sándor, Gárgyán Imre, stb. — Abban az időben ez nem volt olyan nagy bün. Szakáts a mérsékelt árnyalathoz tartozott és erre vonatkozóan kéri Zadravecz és Kőszó István kihallgatását. A szegény városi tisztviselők. — A városi tisztviselők szerepe korántsem volt olyan elitélendő, ahogy azt Kelemen beálli'la. Kelemen súlyosan tévedett, amikor azt állitotta, hogy azok át akar'ák venni a város adminiszírációját. Étre vonatkozóan Kelemennek bizonyitékai nincsenek. Amit mond, az csak kombináció. Néhai Balogh Károlyról ma sem hiszi el senkisem, hogy ö a polgármesteri állásra tört volna. Papp Menyhért sem akart főkapitány lenni. Ahogyan én P^pp Menyhértet ismerem, róla nem tehető fel, hogy erre as állásra aspirált volna. Itt ellenbizonyítást ajánlok fel és kérem az összes ABC tagok kihallgatását. — Kelemen Béla azt mondja, hogy ebbe Szakáts nem folyt be, A védelem bizonyltja, hogy a kiáltványt Szakáts, Polgár Piter is Bokor Pál írták. Kéri Harsányi Elemért és Kószó Istvánt kihallgatni, akik ismerik a röpirat történetét és tudják az iróit. — Szakáidnak az nem fájhatott, hogy nem nevezték ki főispánnak. Stnki a fájó sebil nem viszi ki a fórumra. A névtelen levélre vonatkozólag Polgár Péter Írásszakértők kihallgatását kirí, akik majd eldöntik, hogy ki irta a névtelen leveleket. Az összeférhetetlenség, a földügyek. — „Nemzetgyűlési képviselő és hitbizományi ügyész egy személyben nem lehet." — A földosztási munkálatokat nem Szakáts végezte. Én és Tőrök Béla teljesen függetlenül ős önállóan. Itt mi ünnepélyesen visszautasítjuk azt a vádat, hogy mi az igényléseknél protekciót gyakoroltunk volna. 1926 jannár 29. amit ott megírta*. Én tisztelettel ragaszkodtam Kelemen Bélához és nem én téptem le homlokáról a babért, hanem ö maga. és egy szenzációs névsor. — A Kelemen féle elúszott ezer hold valóságát telekkönyvi kivonatokkal igazoljuk. De mi van még a lassan elúszott Baracs-pusztai és a budapesti földbirtokkal ? — A Pallavicini-föld véres, nagy munkával dolgozható csak meg s igy kisembernek nem való. Ezért osztottak belőle 20-30 hold földet parcellánkint. Kérem a főmagánvádlót, mutasson egy ügyvédet, vagy barátot, aki kapott volna a földekből. Én a legjobb barátja voltam és mégsem kaptam. Ez a földosztás magánakció volt s teljesen Szakáts érdeme. A nemzetgyűlés és a nemesség kérdése. — Stakáts az utóbbi időben legszorgalmasabb tagja a nemzetgyűlésnek. Három bízott Ságnak tagja, ülésezik és beszédeket tar*. E re vonatkozóan kéri Almássy Sándor, Héjj Imre és Szabóki Jenő képviselők kihallgaliaát. — 4 nemesség bitorlására vonatkozóan a védelem fentartja előbbi álláspontját. Van levéltár, van történelem, de Kelemen Béla nemessége nincs sehol sem. Mégegyszer a regatta-vacsora. — A regatta-vacsora körül csak némely jóakaratú tévedések szorulnak helyreigazításra. Lovagias ügyekben csak a segédek dönthetnek és nem az egyéni felfogás. Szakáts akkor nem volt ittas. Kéri erre vonatkozóan Harsányi Elemér, Pálfy Dániel és Slrsích György tanuk kihallgatását. — A vádlott igaz hogy négy évig hallgatott, de a sértő megengedheti magának, hogy hallgasson. A másodrangú állampolgárság. Dr. Polgár hozzájárul a vád bizonyításához és kivánja azt. Becsato ja az Ármentesi ö Társulat alapszabályait, amelyekből kiiünik, hogy az igazgatói állás komoly is nagyjelentőségű pozíció. — A vád bünül rójia fel, hogy Szakáts nem jelentkezett a nemzeti hadseregbe. Szakáts amidőn itt a bíróság elé állt és bemondta személyi adatait, azt is elmondta, hogy togja volt a nemzett hadseregnek. Bevonult a Smonyihuszárokhoz. Kéri Kószó István, Pálfy Dániel és Pallavfcíni őrgróf kihallgatását. Félbeszakítják a főtárgyalist Délután egy órakor fejezte be dr. Polgár Péter Szakáts József védelmében észrevé eleinek felsorolását, ami után a biróság tanácskozásra vonult vissza. A tanácskozás után Vild Károly elnök kijelentette, hagy a tanács jélbmakttja a főtárgy alási és annak folytatását február 15-re tűzi kL Háromszoros halálos szerencsétlenség a gyulavári árviz beszakadt jegén. Az élelmiszerért induló emberek alatt beszakadt az árviz jege ée a három méter mély vizben a falu szemeláttára merült el mind a három ember. Gyula, január 28. Tegnap délelőtt az árvíztől körülvett gyulavári határban Nagy Mihály erdőőr, rokkant katona, aki csak nemrég óta van hivatalában, két sógorával, a 20 éves Sipakl Mátyással és e 14 éves Király Jánossal a községi erdőből elindult egy kézi szánkóval, bogy ilelmiszert és takarmányt hozzon. Mikor a község halárához értek, a jég beszakadI alattuk. Nagy azonnal elmer üli a háromméteres vizben, mlg a két fiatalember e szánkóba kopaszt odva kiáltozol! segítségért. A falubeliek a kiáltozásra odaiieltek és megpróbálták őket szorult helyze'ükből kimenteni, de sikertelenül, a két szerencsétlen körű betűi egyórai küzködés után a falubeliek szemeláttára elmerült a vízben és már csak hullájukat tudták kifogni. Megindítják a tanyai vasúttal kapcsolatos kisajátítási eljárásokat. Megírta a Délmagyarország, hogy a kereskedelmi miniszter a városnak engedélyt adott a tanyai vasút építéséhez szükséges magántulajdonban levő területek kisajátitási eljárásának megindításához és feljogosította a várost arra is, hogy az építkezést ezeken a területeken azonnal, az érdekelt birtokosok megkérdezése nélkül és a kisajátitási eljárás befejezése előtt megkezdje. A kereskedelmi miniszter rendeletével csütörtökön foglalkozott a város fanácsa és hosszabb vita után a tiszti főügyész javaslatára a következőkben állapodott meg: Az érdekelt föidiulajdonosok kártalanítását célzó eljárás- egy, a közigazgatási bizottság állal kíküldeniő „.bizottság indítja meg. Ez az albizottság az érdekelt földbirtokosokat három turnusba osztva megidézi és minden gazdától megkérdezi, hogy a város által elkészített kisajátítási tervezet ellen van e észrevétele és mi az ? Megkérdezi a bizottság azt is, hogy hajlandók e a gazdik földjeiket átengedni a kisvasút céljaira ? Ha igen, mit kérnek érte ? Az albizottság azonban nem egyezkedhetik a kártalanítás összegére a gazdákkal, mert erre nem illetékes, de a törvények értelmében nincs is joga hozzá. A gazdákkal való tárgyalások befejezése után a bizottság elkészíti a kisajátítás végleges tervezetét. Ezt a végleges tervezetet nyolc napi közszemlére teszik ki azután és ellene a gazdáknak felszólalási joguk van. Az építkezés előmunkálatait azonban ettől teljesen függetlenül a kereskedelmi miniszter rendelete értelmében a lehető legrövidebb időn belül az eredeti tervek alapján megkezdi a város. flAMMMMMMMAMMAMMSMMMMfMMMARM 57 milliárd koronát adózott tavaly Szeged város polgársága A városi adóhivatal most készült el a mult évben történt adóbefizetések összehasonlító kimutatásával, amelyből kitűnik, hogy Szeged város közönsége az elmúlt évben közel ötvenhétmilliárd korona adót fizetett az 1924-ben befizetett tizenkilenc és félmilliárd koronával szemben, tehát majdnem fíllérnyi pontossággal megháromszorozódott a polgárság terhe. Ez pedig nagyon érdemes arra, hogy kissé elgondolkozzanak fölötte az illetékesek, mert hiszen a korona az elmúlt év őta nem változtatta meg stabil pozícióját, az állam terhei nem gyarapodtak, sőt ama bizonyos népszövetségi ellenőr jelentései szerint az államháztartásban tekintélyes feleslegek mutatkoznak anélkül, hogy a kormány hozzányúlt volna nagy szanálási munkájában a népszövetségi kölcsönhöz. A szegedi adóhivatal kimutatásában szereplő számok nagyon érdekes képet adnak a közgazdasági viszonyokról: 1925-ben 1924-ben Korona Korona Együttesen kezelt adókban befot^ .... 45,447.188.435 16,789,224.135 Késedelmi kamatokban 2,774,391.316 456,447.781 Általános kereseti adóban ...... . 2,014,734.729 1,148,186,723 Késedelmi kamatokban 11,519.155 Fegyveiadóban . . . Kincstári házhaszonrészesedésben .... 3,12!,mC03 Késedelmi kamatokban 212,802.541 Kereskedelmi és iparkamarai ill Földadóban 32,727.770 126,04W«ö Késedelmi kamatokban 626.110 5,282.760 Ínségadóban .... 13,847.218 <5,202.856 Késedelmi kamatokban . 7,812.001 9,92(3.897 Városi átiratási díjban . 658,910.293 219,880.992 Késedelmi kamatokban 20,992.715 9,276.<J69 Közlekedési adóbon . . ! ,070.202 1,730.610 Késedelmt kamatokban 658,693 751.123 Iskolai birságban . . . 1,8 6.110 Behatási dijban . . . 52.700 Gyógy díjban .... 43,373.380 6,833.025 Felemelt legelő- és kutdíjban 1,951.044 »6.250 Adóbehajtási illetékben 856,556.759 178,173.774 Gazdasági segélypénztári dijban .... 7,937.015 3,020.629 Ebadóban 249,871.420 19,206.560 Háborús járulékban . . 22.698 Késedelmi kamatokban >3 Rám. kat. hitközségi adóban 408,574.225 185,474.774 Késedelmi kamatokban 25,851.255 f,215.904 Ágostai evangélikus adó 11.015.C00 4,í 32.554 Késedelmi kamatokban 1.380.1G0 1,648.<!4S Zsidó hitközségi adóban 510,865.555 177,183,501 Késedelmi kamatokban 38,402.291 35,434.897 Idegen hatóságok részére beszedett adó és illeték 216.9r0.409 36,291.313 Sóiiletékben .... 19,072,000 Idegen hatóságok részére késedelmi kamat . . 39.6CO.92l 2,849 440 Postadíjban .... í,"98.000 349,670 Vízmérőóra szerinti vízdíjban 300.000 Egyezségileg megállapított vízdíjban . . . UM Összesen 56,303,488,368 19,651741.862 Ebből a kimutatásból kiderül, hogy Szeged váro3 adófizető polgársága a mult évben közel kétszeranttvi keresett adót fizetett, mint két évvel ezelőtt, pedig a kereseti viszonyok egyáltalában nem javultak, sőt a pangás nagyobb volt, mint valaha. Érdekes és jellemző, hogy földadóban a mult évben mindössze egy hatodrésze folyt be a tavalyelőtti földadójövedelemnek, alig harminchárommillió korona. Pedig Szegedet nem annyira kereskedőés iparosvárosnak, mint inkább mezőgazdasági városnak ismerik. A kimutatás végén összeállította az adóhivatal a zálógolások és árverések lajstromát is, amely szerint 1925 ben 105.632 zálogolást foganatosítottak, 1924-ben csak 87 238 at, tavaly 23.966 árverést tűztek ki, tavaly előtt csak 10951-et és végül tavaly a tényleg megtartott árverések száma elme a húszat, ezzel szemben tavaly előtt egyetlen árverés sem volt. Ezek a számok talán még az adótételeknél is ékesebben bizonyítják, hogy mennyire sulyosoáoit a helyzet az elmúlt évben, hiszen az árverés és a késedeimi kamatok terhét nem igen vállalják az adózók akkor, ha nem kénytelenek vállalni. Ti -is ír nt. iu ..'jtii'-ia KüS?írt,8 gép- és gyorsirónő állást keres. 278 Megkeresést „Néftiet" jeligére a kiadóhivatalba. Telefonon megrendelt színházjegyeket (telefonszám 306) kívánatra hazaküldi a DÉLMAGYARORSZÁG jegyirodája.