Délmagyarország, 1926. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1926-01-01 / 1. szám

1926 január 1. DELMAQYARORSZAű 3 Cölöpökön nyugvó ágyakban alszanak az emberek a viz felett az elöntött Klóravárosban. A talajvíz iámét elöntötte ezt a városrészt. — Térdig érő viz a szobákban Tüdővésr, betegség, nyomor. — Sürgősen meg kell msnteni az utolsó ponton álló embereket. Azok S boldog halandók, akik a Belvárosban laknak, vagy ennek a széfes területű városnak rendezettebb városrészében, el sem tudják képzelni a sivár, kétségbeejtő képet, amely a szemlélő elé tárul, ha véletlenül barangolta! közben az úgynevezett Móravárosrtszbe téved ki. A küvezett gyalogjáróknak, kociiutaknak itt nyoma sincs, öles árkok, Olts vizekkel tálonÍ

aaak a keskeny, hepe-hapás ját dák szilén. A ocsiutakon feneketlen a sár, köiten tavak, tócsák, az udvarokban vi», viz mindenfelé. Mintha ebben a városrészben nem élnének kaitárigényű, higiéniával is ismerős emberek. Mim hs nem fizetnének ezerféle adót az ezrekre menő adóalanyok. Ahol talán ismeretlen fogalom az adóvégrehajtó. Nem keltene thd<jat, útadót, betegápolás! járulékot, keztégi pót- és egyéb adókat fizetni. Mert a móravárosrétzi adófizető polgárról megfeledkeztek évtizedek óta a torony alfán és valósággal másodrangú polgárrá degradálták őkit. Az ittlakóknak csak verejtékes kételezettsé É

eik vannak s cserébe viszont semmit sext apnak a várostól, amelynek végül is nem volna szabad ilyen kiáltó ellentéteket emelni polgár és polgár közöt. A süket faiek azonban mintha még Jobban betört ődUk volna. Nem malik el ősz, tavasz, hogy a Móravárosréiz lakossága ne kiáltana fel segítségért, amikor a talajvizek egyszerre csak megjelennek a csendes udvarokban, tavakká változtatva a kerteket, Járhatatlanná ié«e az utakat, elfoglalva a pincéké', Ilyenkor kiürülnek a piccelakások, lakhatatlanná válnak a magas földszintek ét az udvari szükséglakások szerencsétlen lakói hiába futnak segittégért, u], lakható hkás ki utalása végett a isércöti hivatalba. A Móra ucca teljes hosszában pince• és udvari lakók cé löpikin nyugvó ágyakban pihennek. A konyhában 60—70 centiméter mogas a viz, a szobában ugyanannyi. A hkók létrán bújnak bele szeiénjes vackukba és alattuk jéghidegen tükröződik vissza az alattomos talajvíz. Amelyik házba bekukkan' unk, mindenhol panasz és nyomorúság és viz a lakásokban és viz az udvarokban. Mindtn Mót a városrészben lakó polgár izava egy-egy jajkiáltás. Amikor a nevaket, a halál birnökát takargató odúk lakójainak neteit kérdezzük, szinte kórusbtn felelnek: — Itt oly nagy a kétségbeesése, nyomora, oly vigasztalan a holnapja minden házigazdának, lakónak, hogy a sok száz-száz vízben élő mórai po'gárnak a nevét szinte lehetetlen volna feljegyezni. Móra városrészben nem lehet Vékes Sándor avagy Weisz Ignác lakása tűrhetetlen viszonyait vázolni, mert vétkes nemtörődömség folytán az egész városrész tizenhét uccájdval és többezer lakójával vieben lakik is Uramisten, il * Ezt a városrészt talán fel kell fedezni. Kikutatni a térképen a Móra ucca helyét, rámutatni a Hajnal uccára, a Kormányos uccára, a Szivárvány uccára, a hosszú Veresács uccára és meg keli látni a Kolozsvári teret (mert ilyen tér is van Szegeden), ahol széles fekvésű ló csilíámlik. Apró magas földszintü házak szegélyez k az uccáka'. A legtöbb emelt tesformáju, mert már évtizedekkel ezelőtt ugy építkeztek e városrészben, hogy magas alapzatu házakat építettek, hogy megmeneküljenek a feltörő talajvíztől. Meri ebben a városrészben ritkán fordulnak meg idegenek. Elvétve kerül ki egy-két belvárosi ember. Minden évben — nyáron — megjelennek a mérnökség emberei és mérnek. Tárgyalnak az eszményi nívóról, a városrész feltöltéséről és a talajvzek lecsapolásárói. A városrész polgárai örülnek és a indea esz endCben reménykednek, hogy hátha mrgtörtiaik az a ciodo, hogy végre mégis le fedezik Móravárosrészt. De hiába várnak már évtizedek óta a városrendezési munkálatokra. Addig a ma é!ő emberek már rég a temetők lakójai lesznek. * A Iegvigasztalanabb képet kétségen kivül a Móra ucca is a Hajnal ucca nyújtja. A Móra ucca széles kocsiuiján ingoványos, apró tavakkal behintett a kocsiút. A lakók kocsival nem közlekedhetnek az uccákon. A hurcolkodás, tüzelőanyagszállitás kézben-, zsákbanhordva történik. Nem mehet be ÍZ uccákba a halottaskocsi, szerercsétlenség esetén a mentőkocsi. A munkásember, akit a lakása ehhez a városrészhez köt, képtelen ekszisitáni, éppúgy, mint az iparos, avagy a kereskedő, aki sok szor rászorul a fuvarosra, avagy más járműre És ebben az Isten háta mögé került városrészben nincs megfelelő világítás sem. Már az alkonyati órákban szinte iletveszilyes a járás, a mélyvizü árkok mellett. A Hajnal uccában ijesztő méty árok húzódik végig a gyalogláró mellett. Tekintélyes folyócska. És nincs levezetése az árk 'knak. Az esővíz, a hólé felgyülemlett ezekben az árkokban, anélkül, hogy le vezeő utja volna. Es ez igy van minden móravárosrészi nccában, kivétel nélkül. * Az idén a Mőravárosréízben k élőbbre váriák a talajvizet. Az áradások megindulása alatt még tűrhető volt a talajvizek makacikodása. Az első esős, enyhébb nap azután megindította a talajvizek zsilipéit és ma viz alatt áll az égisz városrisz. A lakók már nem is deputációznak. Elunták már a hiábavaló kliccselést és előszobázáat, mert bármilyen kirelemmel is fordultak eddig a város tanácsához, sohasem találtak mig meghallgatásra. A vizben uszó városrész helyzete azonban már tűrhetetlen. A tizenkettedik óra ütött már a városrész lakói felett s feltétlenül keU találni módot arra, hogy a városrész megmaradt lakói végre elsőrendű polgárokként kezeltessenek. A tavaszi városreedetési program első pontjának Móravárosrisz rendezisinek kell lennie. E sürgős kérdés elodázása nem történhet mrg többe*, mert e vizben uszó városrészben a legnagyobb emberi ellenség, a tüdővisz naponta szedi áldozatait. A torony alatt tűdőszanatórlum felállításáról tárgyadnak s az állandó viz alatt levő Móravárosrészből mindennap uj halottat visznek kt a temetőbe, shol • halál oka a tüdő vesz volt. Wolff ezredes Budapestre utazik ahol nyilt színvallásra és paktum kötésére fogja felszólítani a magyar legitimistákat. Bfcs, december 31. <4 Dilmagyarország bécsi tudósítójától.) Wolft Gusztáv ezredes, a császárhű néppárt elnöke, az osztrák légiimig ták vezére, akinek igen érdekes nyilatkozata a Dilmagyarország karácsonyi számában jelent meg és nagy feltűnést keltett, — miként a Dilmagyarország bécsi tudóst ója értesül — január közepén Buda pestre utazik, akol táriyalni akar a magyar legi imistákkal, elsősorban Apponyi Albert, Andrássy Gyula, Paihvicini György és Sigray Antal gr o fokkal. W Iff ezredes azt tervezi, hogy Budspes'en nyilt színvallásra kényszeritheti a magyar legi ttmista vezireket is paktumot köthet velük arra vonatkozólag, hogy ha sikerül Oltó restauráláta Magyarorstagon, ugy az uralomra jutott magyar legitimisták hathatós támogatásban részesítik az oszlrák legitimistákat és mindent megtesznek annak érdekében, fcogy Oltó elnyerje az osztrák császári koronát is. Wotff ezredes ezenkívül tájékozódni akar az Albrecht fiié propoganddról is. Reméli, hogy módjában lesz beszélgetést folytatnia Albrecht főherceggel és öt arra bírni, hogy nyíltan jelentse ki, vejion aspirál-e a magyar trónra Ottóval sxembtn? Abban az esetben, ha Albrcht megtagadná az őszinte nyilatkozatot, ugy Wolff ezredes az osztrák is magyar legitimistákat egységes off»nzivdra akarja vezetni, még pedig nemcsak A brec'it fC herceg, de szülei, Frigyes főherceg és Izabella főhercegnő ellen is. Woiff ezredes budapesti utazása tehát nagyszabású poütikai szenzációnak ígérkezik. A polgármester szerint a jövő évben munka nélkül nem maradhat egy szegedi munkás sem. Szeged város törvényhatósági bizottságának decemberi közgyűlésén a szakszervezeti bizottság karácsonyi segélyt kérő beadványával kapcsolatosan nagy vita támadt arról, hogy ebben az esztendőben eleget tett-e a város a a unkanélküliség csökkentését célzó köelezettségének, adott-e elegendő nunkaa<kalmat a város munkásságának ? A polgármester büszkén jelentette ki, hogy az országban nincsen még egy olyan város, amely annyit áldozott volna a munkanélküliség tnybi ésére, mint Szeged. Felépítette a fogadalmi teaplom két tornyát, befejezte az 1924. év őszén megkezdett két városi bérpalota építését, kiköveztette a négykilométeres nagykorutat, a havazás óta pedig százával alkalmazott hótikaritó naps ámosokat. A közgyűlésen mindenki elismerte, hogy a város által teremtett munkaalkalmak száma csakugyan tekintélyes, de elhangzottak olyan kijelentesak is, hogy ezt a számot minden nagyobb megerőltetés Bélkül ntvt Haette volna a város, ha végrehajtja a közgyűlésnek azt a haároialát, amelyben kimondotta, hogy a külföldi kölcsönnek a tanyai vaiut köl'ségein felüli részéből egy ujabb, negyedik bérhazat épít. Hivatkoztak arra is, hogy a mai gazdasági viszonyok között a polgárság képtelen uj munkaalkalmak teremtésére, ezen a téren tehát a városnak vannak súlyosabb kötelezettségei. Most, a kilátástalan újesztendő küszöbén, amikor fskete kérdőjelként mered felénk az u) kalendárium minden hónapja, minden napja> megkérdettük a po'gár ces err, hogy mit várhatnak jö -őre a váróitól a szegedi munkanélküliek ? — A jövő esztendőben nagyon sok munkailkalom lesz Szegeden — mo dotia a polgármester —, mert nemcsak a város, hanem az állam is nagyobb arányú építkezéseket rendeli el a város terül; tén. Átalakíttatja a dohány* gyárat és felépítteti az uj postapalotád, amelyhez már megfelelő telke is van. De azért a város is fokozott mértékben kiveszi részét a munkaalkalmak teremtése bői. Három uj iskolát építünk jövőre, a Somogyi telepi és az Aigner teiepi iskolákat, ezekntk a terve már készen van a mérnöki hivatalban és a Rókusi iskolát, amelynek tetve most készül. A rékusi iskola telkén jelenleg tizenkét lakó van, de ezeknek elhelyezéséről gondoskodik majd a város. A legnagyobb munkaalkalom-tömegei az alsótanyai kisvasút építésével teiemti a város. A vasútépítést a kora tavasszal megkezdjük és minden erőnkkel arra törekszünk, hogy a kisvasutat nég 1926-ban üzembehelyeihessűk. A vasutépitéssei kapcsolatban 20—25 épületet emelünk, amelyeknél nagyon sok épitömunkás és egyéb szakmunkás kap majd hónapúkig tartó alkalmazást; a vonalak kiépítésénél pedig rengeteg földmunkásra lesz szűk ég. — Véleményem szerint a jövő étben munkanélküli ember nem maradhat Szegeden, hacsak olyan szakmunkás nem, aki c«ak a szakmájába vágó munka elvégzésére vállalkozik, mert {a város az összes ipiri szakmákat a legjobb aki* rat mellett sem foglalkoztathat]*. Villanyszerelő munka például kevés lesz, de azért a munkanélküli villanyszerelők kaphatnak munkát, ha nem is villanyszerelő munkát. A város tehát most meghozza a maga áldozatát a rruakané'küfiség et!fhí été'rt. BŐRBUTOROK és mindennemQ kárpitosmunkák legolcsóbban llTVIIITS^DIV^r készülnek, Osztrovazky ucca 3 WIW A ill OtiA Telefonhivó 7-39 126