Délmagyarország, 1926. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1926-01-24 / 19. szám

2 DBLMAGYAROR8ZAO 1926 január 20. Zita királyné Londonba utazik. (Budapesti tudósítónk teUfonjelenlése.) A legutolsó időkben egyre-másra táviratozlak faireket világgá arról, faojy Z ts királyné és gyermekei elhagyják Ltq reitiót és valahol NyugatEurópában telepednek mg. Az egymás után felbukkanó faireket ma aiu!án egy ujabb bir váltotta fel és ezt a beavatottak abszolút hitelesnek mondják. Londoni Jelentés szériát ugyanis Zita királyné hlrom gyermeke a P/reneusokban lévő Argelos Ccdost nevQ üdülőhelyre uiazik, a királyné pedig a legközelebbi napokban Londonba megy. 40 láda lőszert, puskát és gépfegyvert szállítottak az olaszok Magyarországba ? A ládákat lefoglalták a grácl állomáson. — Mi volt a ládákban: hüvely, vagy lőszer? Bécsből jelentik: Az Arbeiter Zeitung ma azt irta, hogy a grdci pályaudvaron lefoglaltak 40 láda lőszert, puskát és géppuskát, amit Olaszországból szállítottak Magyarországba. Ezzel a hírrel kapcsolaiban a bécsi keresztényszociálisták kőnyimafosa közi. hogy csupln üres tőltényhUvelyekről és vadász lőfegyvereknek való sörétanyagról van szó, amit megtelelő átszállítási igazolvány mellett egy feljogosított olasz cég szállított egy feljogosított budapesti fegyverkereskedőnek. A hadügyminisztérium megjagyzi,h)gy egyéb szállítmányod melleit erre a vadász lőszcrszálii!mányra is megadták az engedilyt, amit nem is lehetett megtagadni annál kevésbbé, miután az igazi lőszerszállltások esétébm is, mint aminőket például Románia kap Olaszországból, a békesserződés éneimében az átszállítási igazolványt meg kell adni. A franciák harminc kérdőpontot adtak át a főügyésznek. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Sztrache Qusztáv főögyész a francia kiküldöttek által hozsá juttatott kérdőpontokkal kapcsolatban ma este fél 7-től 10 óráig hallgatta ki Oerő Lászlói, a Térképészeli Intézet letartóztatott helyettes vezetőjét. Értesülésünk szerint a francia kiküldöttek több mint harminc kérdőpontot adlak át a főügyésznek. Oerő kihallgatása mondotta: ItMMMMMMMt után a főügyész ezeket — A franciák tisztázni akarják a bünügy egész processzusát, annak minden részletét. E célból szövegezték meg azokat a bizonyos kérdöponiokat is. A francia ké'dőpontok szána meghaladja a harmincat. E kérdőpontokra mindenkit ki fogok hallgatni, aki a kérdőpontokra nézve felvilágosítást tud adni. Minden részletre nézve le akarom folytatni a kihallgatásokat éa minden részleiében tisztázni akarom az egész bűncselekményt. A kihallgatások során csak az eddigi gyanuiitottak szerepelnek. Elitélték a mákéi ipartestület elnökét a városi tanács rágalmazásáért. Protekcióval vádolta a tanácsot, mert a temető melleit engedélyezett sportpályát. A szomszédos Makó városnak egy érdekes társadalmi hátterű csatározása zárult le szombaton a szegedi törvényszék Juhász-tanácsa előtt. A város tanácsa felhatalmazásra üldözendő rágalmazás cimén inditott eljárást Papp József építőmester ellen, aki egyben a makói iparles'illet elnöke. A vád szerint Papp József 1924. év ialius i3 án az Ipartestület ülésén azt mondotta a város tanácsáról, hogy az az építési engedélyek kiadásánál protekciót gyakorol A szombati főtárgyaláson Pápp JJzaef kijelentette, hogy bűnösnek nem érzi magát. Hozzá több izben jöttek iparostársai, hogy a tanács protekcióval dolgozik és közbelépését kérték. Az emlékezetes gyűlésen kikelt a rendszer ellen, de kijelentéseit nem a tanácsra, hanem a fJmérnökte értelte. juhász elnök: A közhivatalnok nem lábtörlője senkinek, ezt egyszer már megérthetnék 1 Pu-ji. Irta: Móra Ferenc. Mostanában sokat eszembe jutnak a kínaiak, de nem az aktuális Csangcso-linók és mindenféle Csang-ok és BQng-ök miatt. A kormányfőtanácsosoK juttatják eszembe őket. Tudniillik, fiogy micsoda öröm volna az a kínai öreg urak közt, ha ott volna ilyen sok derék ember? Azért az öreg urak közt, mert Kinában az a divat, hogyha valaki nagyon derék, érdemes ember, akkor annak az apja kap kitüntetést, mert utóvégre mégis csak az ö érdeme az, hogy olyan értékes embert nevelt a hazának! De hiszen nem bolond emberek lakják azt a Kinát, nem hiába, hogy az a legrégibb országa a világnak. Több is azokban az előrelátás, mint mibennünk, mutatja azt a Pa ji esete is. Nem veszem rossz néven senkinek se, ha azt hiszi, hogy ő most valami hirtelen híres versenyparipának a nevébe botlott bele a szemével. Ezzel a névvel csakúgy lehet az ember versenyparipa, mint császár. De tőlem se tessík rossz néven venni ezt a megjegyzést, mert eszemágában sincs nekem nagy urakkal gorombáskodni a hátuk möS

ött. Ez a Pu ji csakugyan annyit tesz magyarul, ogy „sebestábu" és ez a Pu ji csakugyan császárnak indult valamikor, még pedig akkorának, akihez képest a mifelénk való császárok csak ugy aránylanak, mint a gyufaskatulyák a szószékhez. Ugyanis Pu-jinak kinai császár volt az apja és valamikor ugy volt, hogy Pa jiból is kinai császár lesz. Lehet annak vagy harminc éve, mikor én még mint kis diák gyerek először olvastam Pu-jiról, gondolom, a Vasárnapi Újság-ban. Még az arcképét is közölte a kis kinézernek, nyilván valami német kliséről, abból az alkalombó1, hogy a íejfoga kihasadt. Az a nap Kinában négyszázmillió embernek ünnepe volt, de azért megint ne tessék kinevetni a kinaiakat. Ha ideát Európában évszázadok óta az a szokás, hogy mindig megünneplik azoknak az uralkodóknak a születésnapját is, akikről már bizonyos, hogy arra rá nem szolgáltak, mért ne lehetne megünnepelni egy ártatlan gyereket, akiből még nagyon derék ember lehet? Aztán az a tejfog is olyan kedves, szelíd, ünnepelni valő dolog, hogy annak igazán lehet örülni (Hiszen ha a császárok a tejlogukkal harapnának.) Pu-jika aztán élte világát a többi gyerekek módjára. Kergette a pekingi palota kertjében a pillangókat, amelyek éppen olyan sárgák, mint a : menny iiai és bizonnyal sok minden örömén és szomorúságán átesett az életnek, mig elérkezett az első nadrágig, amit külön erre a célra tenyésztett selyemkukacok selyméből fontak a lojális kínaiak. Ez a megnadrágositás, amikor Pu ji újra belekerült az európai sajtóba, megint ünnep volt Kinában. Tudniillik a nadrág azt szimbolizálta, hogy a princ ősárgasága most már a dada kezéből a nevelőébe került. No hiszen, ami azt Illeti, minálunk is mindenkor kaptak nevelést a princek, ideát a fölvilágosodott Európában és ezekről mindenféle épületes történetek találhatók, mindig a szomszéd ország anekdóta-gyüjteményeiben. Például arról a németek voltak értesülve; hogy az orosz cárevicsek hogy választottak maguknak költőt. Ugy, hogy a főpreceptor udaguritott a cárevics ágya mellé egy aranyasztalkát, amely tele volt mindenféle drága szép könyvekkel. — Fenség, parancsoljon legkegyesebben egy költőt választani! — Költőt? Minek az? — A mai korszellem ugy kivánja, hogy minden fejedelemnek legyen egy kedvese költője, akinek ismerje a nevét. Sajnos, ostobaság, de úszni kell az árral. — Érdekes, — ásított a legmagasabb tanítvány. — Es hogy megy a költőválasztás ? Szabó Inre főmérnök lanu emlékszik arra a gyűlésre, amelyen Papp megtámadta a városi tanácsot. A vádlott szórói-szóra a következőket mondotta: „A tanács protekciói gyakorol az építkezések kiadása körül. Vádlott: A tanú ur tévedésben van, mert én csak általánosságban mondtam szavaimat. Noll Q/U'a tanú sitntén megerősíti a vádat, ami után Papp József kijelenti, hogy állításait hajlandó blzonyitanL Közérdekből kéri elrendelni bizonyítását annak, hogy a legújabb makói építkezések szabálytalanok voltak. Egy építkezésből kifolyólag az oltani református egyház tiltakozását fejezte ki. Az MTK sportpályáját ugyania közvetlenül a református temető me lé épi ették, ugy hogy az sérti a vallási érzületet. Ezt pedig a tanácanak nem lett volna szabad megengedni. A bizonyitáskiegészité8t a város tanácsának képviselője ne,n ellenezte, a vád, Tompa Béla kir. ügyész ellenezte a bizonyítást, amit azonban a biróság elrendelt. H. Szabó Imre tanú tud róla, hogy a református egyház tiltakozott a pályaépítés ellen. Sebestyén László hasonvallomása után Tompa Béla mondotta el vádbeszédét. A vádlott megbüntetését kéri, mivel a vád teljesen be van bizonyítva s a vádlottnak nem sikerült a valódiságot bebizonyítani. Zárszó jogán Papp József mondotta el védőbeszédét. Kijelenti, hogy ennél az ügynél közszereplése súlyosan esik latba. — En a Makói Atlétikai Klubnak vagyok az elnöke, mig a polgármester és az alispán a Makói Testgyakorlók Körének. A két egyesület sportbéli rivalizálása most ebben a formában került a bíróság elé. 4 közelmúltban 35 rendbelI rágalmazás alól mentettek fel, ugy bogy most sem félek és ártatlanságom tudatában kérem felmentésemet. A bíróság az érdekes ügyben csak a késő délutáni órákban hirdette ki az ítéletet. Papp Józsefet felhatalmazásra üldözendő rágalmazás vétségében bűnösnek mondotta ki és ezért ötmillió korona fő- ét egymillió korona mellékbírságra ítélte. A bíróság tényként állapította meg, hogy tagadása ellenére a tanuk vallomása szerint Papp József valóban mondotta az inkriminált kifejezéseket. A városi szabályrendelet érielmében az építkezésekhez külön engedély nem kell, erre engedélyt a főmérnök is adhat. Csak ha tiltakozás történik az építkezős ellen, akkor szükséges az építkezési bizottság meghallgatása. A vádlott a vádbeii kijelentést nyilvánosság előtt tette meg, ami csak súlyosbító körülmény. Az ítélet ellen ugy a vád, mint a védelem (elebbezést jelentett be. — Kegyeskedjék ezek közül a verskötetek közül valamelyiket megbökni az ujjával. A princ kidugta a kezét a paplan alól és akkorát bökött az egyik könyvön, hogy leesett a padlóra. — Nagyszerű! — emelte fel a preceptor a költőt. — Nyekraszovra esett fenséged legmagasabb választása. Az nihilista költő volt és szalmán rothadt el tüdövészben. Ez a választás igazán boldoggá fogja tenni a nép millióit. A muszkák viszont a régi jó időkben azon akis német főhercegen mulattak, aki arra a kérdésre, hogy ki fedezte fel Amerikát, azt felelte: Gutenberg János. Mire a vizsga-elnök püspök ur elismerő mosollyal jegyezte meg, hogy a névre egészen jól emlékszik a kis szerenisszimusz, csakhogy ez a Gutenberg nevü kalefaktor egész más gonoszságot cselekedett. A kínaiak tudvalevőleg nem felvilágosodott emberek, hanem copfos barbárok, tehát nem ilyen szép tudományokra tanítgatták Pu jit. Nyilván az a föltevés vezette őket, hogy a császár Kinában a miniszterek fejtben tartja az eszét. Pu-jit tehát nem egy kristálygombos sapkáju mandarin keze alá adták, hanem egy szurtos kinai kovács kormos keze alá. Dj az nem mükorom volt ám vaUmi udvari szállító kezén, hanem olyan igazi korom, amilyen csak egy igazi kövács kezén feketélhet, aki maga kalapál az üllőn. S Pu-jiból egy esztendő alatt olyan feketeképü kovácsinas lett, hogy a pekingi uccagyerekek csak azért nem nézték ördögnek, mert Kinában az ördögöt fehérnek képzelik. (Es nem is egészen alap nélkül, a szó köztünk maradjon!) Ez volt az utolsó hir, amit Pu-jiról vagy husz évvel ezelőtt olvastam. Soha többet nem került a szemem elé és az érthető is volt. Tetszik tudni, Kinában még előbb beütött a destrukció, mint nálunk, a kulik rájöttek, hogy ők demokraták, parlamentet csináltak, képviselőket választottak, mindenféle európai izü bolondériákat köveitek el a végre császári táboraokok segítségével elkergették