Délmagyarország, 1926. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1926-01-22 / 17. szám

157 DELMAGYARORSZAG 1926 január 22 amely ma is zsidó kezekben van. — Cselekvő és éber antiszemitizmust követe­lünk, a külföldi zsidók bevándorlásának betil­tását, az ittlakó zsidóságnál nemzeti kisebb­séggé, külön fajjá való nyilvánítását. — Ezeket a célokit alkalmas eszközökkel igyekszünk elérni. A legközelebb, 1927-ben megtartandó képviselőválasztások pártunk jelen­tékeny megnövekedését fogj»k eredményezni. — Ha Bethlen addig nem követ el nagy hibákat, akkor bizalommal bevárjak ezt az időpontot, megtörténhetik azonban, hogy az államfő a mostani kormányhoz való bizalmá­nak hiánya miatt bennünket hiv kormányra. Ebben az esetben, ba a mostani parlament többségében nem találnék meg többségünket, feloszlatnánk a nemzetgyűlést és egy a nemzet akaratának megfelelő nemzetgyűlést válasz­tatunk. — Ahogyan a dolgok ma állnak, minden erőszakos cselekedetet kizárunk, hogy a hatal­mat magunkhoz keri'sük. Hi azonban a kor­mány a demokraták és a szociálisták és egy ilyen zsidó, mint Vázsonyi volt miniszter ke­zébe kerülne, ebben az esetben minden erőnk­kel azon leszünk, hogy ezen kormányt, ha kell, forradalmi uton is megdöntsük. — Az államfő tekintetében ellene vagyunk a legitimista eszméknek és a Habsburgok trónra­emelésének. Mi függetlenek és önállóak aka­runk lenni. — Horthy nem a mi emberünk, bármilyen nagyok is az ő érdemel. 0 pro es áns, mi pe­dig nem akarunk Szent István koronájáról meg­feledkezni és egyébként is Magyarország lakos­ságának 65 8ztzaléka katolikus. — A leghevesebbnek nemzeti király meg­választását tartjuk. Albrecht királyt herceget nem tartjuk tisztára Habsburg sarjnak, mert anyja az A pádok idősebb ágából szármaiik. Egy Albrecht dinasztiái ezért tisztára magyar ural­kodó családnak tekintenénk. Gömbös nyilatkozata élénk feltűnést kel felt politikai körökben, de mindenütt komolytalan­nak tartják és kellő ériékére sxállitjik le. GömbOs egyébként a MTI utján hosszas nyilatkozatot adott ki, amelyben magyarázni igyekszik szavait, kijelentve, bogy azok egy ré*zét rosszul lordito ták le. Ő csak akkor lépne forradalmi ulra, ha a zsidóság akár törvényes alapon is kormányra kerülne. Vázsonyi Vilmos s a kormány meddig folytatja a flii»tet a fajvédőkkel ? Budapest, január 21. A fournal Budapestre kflldöit munkatársa beszélt VJzsonyl Vilmossal, aki a demokrata párt magatartását a követke­zőkben ismertette: — Lehetetlen bizalommal viseltetnünk a kor­mány iránt, amely tűri, hogy a sajtónak egy része támadja a rendőrségi nyomozást és dicsőítse a bűnösöket. Mindenekelőll szükséges, bogy Bethlentől határozott nyilatkozatot kapjunk arra vonatkozólag, vájjon tovább akarja folytatni n fürtét a fajvédőkkel, vagy pedig el van h itározva arra, hoiy liberálls-demo irata politikát folytat. Magyarország becsülete szempontjából múlhatatlanul szükséges, bogy a gonosztevők ne élvezhessék azt az előjogot, hogy a törvény jeleit álljanak. Európában többet költenek katonai célokray mint a kuHurára. Ki-kipattanó vihubin tárgyalták a honvédelmi tárca költségvetését. — A szociálisták általános liszerelést követelitek, a fajvédők keveslik a hadsereg költségvetését. Budapest, január 21. A nemzetgyűlés mai ülésén a napirend első ponija a parlamenti vizsgálóbizottság tagjainak megválasztása. A bizottság tagjai lettek: Almásy László, Berky Gyula, Bessenyey Zénó, Eckhardt Tibor, Erdílyi Aladár, Erdődi-Harrach Tihamér, Farkas Tibor, Györki Imre, Ha|ós Kálmán, Haller htván, Hegumegi-Ki8s Pál, Herczeg Béla, Nemes Bertalan, Őrffy Imre, P*yer Károly, Piatthy György, Rassay Károly, Rubinek István, Rupert Rezső, Szabó Sándor, Szapáry Lajos gróf, Varga Gábor, Vázsonyi Vilmos, Wolff Károly és Zsitvay Tibor. Napirend szerint következik a honvédelmi tárca költségvetésének általános vitája. Rubinek István előadó: A hadsereg létszá­mát 35.000 főben állapították meg, ez lénye­gesen alatta marad a békebeli létszámnak. Az általános hadkötelezettség helyébe a toborzás, az önként jelentkezés állott. Ez azt jelenti, hogy a zsoldkiadás a leglényegesebb tétele a költségvetésnek. A mai költségvetés lehetetlenné teszi a modern felszerelést, ugy hogy lehetet* len nemcsak a támadás, de a védelem szerepét Is be'.ölteni. — Magyarországon a honvédtárca az össz­költségvetés 10 száialéka, Csei-Szlovákiában 17.55, Jugoszláviában 18 9, Olaszországban 22.7, Franciaországban 19 6, Romániában 14 százalék. Ez a néhány adat meglehetősen elc­mer síidben lüntati fel a nénány állam által hangoztatott leszerelési követelést. Minket, aki­ket hódítási szándék sohasem vezetett, alaposan leszereltek. Hadseregünk, sajnos, a sitik anyagi lehetőségek miatt még védekező háborúra sem alkalmas. Szilágyi Lijos: Súlyos hibának tartja, hogy a honvédség az előirt léniám alatt van. A hon­védelmi miniszter a pénzügyminiszterrel szea­ben nem volt elég erélyes, amikor a honvédség dotálásáról volt szó. A tisslek fizetése alig ért el az élet fentartásához szükséges minimumot és a legénység élelmezése, ruházata és felsze­relése sem megfelelő. Felkiáltások a szocialistáknál: Nézzék a pro­letárokat, hogyan öltözködtek azok 1 Szilágyi Lijos: Kifogásolja, boiy elbocsátot­ták a haditapasstaialoköan gazdag öreg tisztek egy nagyrészét és helyettük egészen fiatal tisz­tekei vettek be. Felkiáltások a ttodallsiáknál: Eteknek érde­meik voltak 1919 bőll Stőjoki érdemek I Szilágyi Lijos: Az öreg tisztek elbocsátása súlyos hiba volt. Es is azok közé a kormány­intézkedések közé tartozott, amelyeket azok­nak a fiatal liszteknek a kedvééri hajtottak végre, akik Stegedről főttek. Felkiáltások a középen: Külön csoportok is vannak a hadseregben? Szilágyi Lajos: Nem a mostani helyzetről beszél, hanem azokról az időkről, amikor még politika volt a hadseregben és a kerületi pa­rancsnokokat közigazgatási teendőkre Is felhasz­nálták. — Tény az, hogy a katonai bíráskodás sza­porította a hadser igeilenes emberek tömegéi. Egyre többen lettek azok, akik e'vi ellenségei a külön katonai bíráskodásnak és különösen annak, hogy polgári egyének bármilyen bűn­cselekmény esetén katonai bíráskodás alá le­gyenek vonhatók. Azt a személyi változást, amelynek során Nagy Pál gyalogsági tábornok elhsgyta a helyét és Janky Kocsárd tábornok lett a honvédség főparancsnoka, üdvösnek és az ország érdekében helyesnek tartja. Meg­szűnt végre as állandó hatásköri vita, amely abból származott, hogy a főpirancsnok csak a kormányzó ur alárendeltjének tartotta magát és « honvédelmi miniszter hatásköre alól kivonta magát. — Az állam nem teljesítette kötelezettségét a hadviseltekkel, a hadirokkantakkal, a hadiözve­gyekkel és a hadiírvákkal szemben. Ezután szóváteszi azt a parlamenti incidenst, amely legutóbb Kéthly Anna beszédível kapcsolatban történi. Ha Kéthly a pacifizmusról mondott voha beszédet, azt nem lehetett volna kifogá­solni, de a pacifizmusban nincs benn az, hogy becsületes katonatisztek hivatásos gyilkosok és hogy a katonatiszti pálya a hivatásos tömeg­gyilkosságra v Jó előkészítés legyen. — Ne csodálkozzék a honvédelmi miniszter, hi az ellenzéki pidokból, elsősorban a szo­cialisták résziről, erősen kifogásoják magatar­tását a Somugyi—Bacsó ügyben. Az egész honvédség érdekére káros hatással van a ka­tonai bíráskodás. Dlnlch Ödöj: Minden hadseregnek az a szándéka, hogy az uralmon lévő osztályt meg­védje. Felkiáltások a szociálisaknál: Na, végre, csakhogy beismerik 1 Diniek Ödön: A paclfizmus a szociális iák­nál csak hangzatos frázis. Klárik Ferenc: Na, gyerünk tovább, liszt uri Diniek Ödön (Klárik felé): Ha a képviselő ur be vw rúgva ... (Nagy zaj.) Felkiáltások a szociálisiáknál: Hallatlant Hogy lehet igv beszélni 1 Az elnök: Figyelmeztetem a képviselő urat, ha továbbra is inparlamentárig kifejezéseket fog használni, megvonom tőle a szót. Zslrkay János: Azt akarja I Klárik Ferenc: Szemelenság igy beszélni ( Az elnök Klárikot rendreutasítja. Dlnlch Ödön: Magyarország katonai szem­pontból védaeletlen terület. Azt kell követel­nünk, hogy mindenütt csökkentsék a fegyver­kezést. Friedrich István: Már Mózes is akart pacifiz­must, de neki sem sikerült 1 Zíirkay Jánoi: Amikor a Vörös-tengeren keresztülvezette a zsidókat. Reisinger Ferenc: Maga ne beszéljen, kucsé­ber uri Zslrkay János: Kihúzhatja tőlem a lutritl (N'gy derül ség) Reisinger Ferenc: Ahhoz ember kell, magi pedig nem az. Az elnök Reisingerl rendreutasítja. Lendvai valamit közbekiált. Reisinger Ferenc (Lendvai felé): NJ beszél­jen, inkább fitettt kl a cechéi! Lendvai István: Migának néhány nyaklevest fogok adni, barátom. Az elnök Lendvait rendreutasilji. Reisinger Ferenc: A lapok irtak a maga ki­fizetetlen cechjeiröl. Miért nem sajtóperli a lapokat? Lendvai István: Odakint mond|a el ezeket Az elnök az ülést félórára felfüggeszti. A szflnet után három órakor nyitotta meg ez ülést Zsitvay Tibor elnök, nyolc képviselő jelenlétében. Várnai Dániel szólal fel, aki reflektál Szilá­gyi beszédére. A katonaság kérdésében hom­lokegyenest ellenkező nézeten van, mint Szilá­gyi. A hadügyi költségvetésről szólva kijelenti, hogy nem a létszámcsökkentést kivánta, ha­nem a kiadások csökkentését. Statisztikai ada­tokat olvas fel az eurűpai államok kiadásairól, amellyel azt bizonyltja, hogy a kapitalista álla­mok aránytalanul többet költenek katonai cé­lokra, mint kulturális intézményekre. Sajnálat­tal állapítja meg, hogy a vezető államok, bir f ilyton a leszerelést hangoztatják, nem követik ezt a gondolatot. Mózer Ernő a következő felszólaló, a Nép­szövetség eljárásait kritizálja, amely tűri, hogy egyik, oldalon teljesen lefegyverezték az áiiamoka', a másik oldalon pedig erőteljesen fegyverkeznek Zsilinszky Endre: Kevesli a katonai célokra fordított kiadások összegét. A hadsereg az i azi alapja az országnak. Ezt kell erősítenünk és felemelnünk. Szomszédos ellenségeink meg akarnak bennünket fojtani Mi pedig védtele­nül állunk velük szemben. Hiányos katonai felszerelésünket ki kell egészíteni, tisztikarun­kat pedig jobb anyagi helyzetbe kell juttatni. Haszár alelnök nap rendi javaslatot tesz, mely szerint a nemzetgyűlés holnap 10 órakor ölést tart és folytatja a honvédelmi tárca költ­ségvetésének tárgyalását. Ezután felolvastatja n pénzügyminiszter írásbeli válaszát Malaslts Géza interpellációjára, melyben közli a minisz­ter, hogy a házbér koronaszorzószámil 14 500 ra szdllllotta le. Az ülés egynegyedhét órakor ért véget. Anglia repülőgépraját ki akarják terjeszteni. London, január 21. Sir Lavtoa Brancke egész­ségügyi miniszter Leesben mondoít beszéde során kijelentette, hogy Anglia nem engedi meg magának, hogy Anglia utaáait és az angol postát franciák, németek és amerikaiak szállít­sák a levegőben. Ha Anglia kifejleszti kereske­delmi vonalait, olyan légügyi ipart fog terem­teni, amely méltó versenytársa lesz az angol h jürajnak és sok ezer angol repülőgépe lesz az egész világon Angliának, amelyeket angol legénység fog vezelni.

Next

/
Thumbnails
Contents