Délmagyarország, 1926. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1926-01-22 / 17. szám

As»«fi 20110 koraroat DELMAÖYARORSZAG inackmlOfiii Diák Ferenc-u. 8. Telelem 11-33. Kiadóhivatal, »»íta«k8ajnrS*i te Jegyirodái Dagontoi-tér 11. Telelőn SCO. Ii PatOfl Wfldpr-taglral 1. ttám Tvlefonttíun 18-84, Szeged, 1926 január 22, PÉNTEK Elölltettel árak: Egy hónapra helyben <0.000 kor, Budapesten te vtdíken 45.000 kor. Egyes szám ára hétköznap 2n0ű kor, «u*r- te ünnepnap 3000 korona. IL évtolyarn, 17. szám. Pongrác mester. Pongrác mesternek semmi köze sincs ai iro­£ 110001101, est a Óvárosi kritika osztály, párt, | és felekeseti kfliömbség níikfll ritka egy­értetmflségtel és párattan határozottsággal meg­állapította (a konBtrukti*«k még lobban levág­ták a kis, köpcös, zsidóarcu fajvédőt, mint a destruktívek), igy lebát valósainál'g mégis csak a politika terO elére tartozik. Pongrác mester­nek semmi köze sincian Solnesa mesterhez sem, 0 nem szabadkőmflvet, hanem inkább ker. aioc. mester, legalább az a asigoru kiielen'éte, bogy a mai munkások meg vannak mételyezve, ane vall. Pongrác mester lö<ő te kedvali az |talt, igen szereti a aöt és ebben meg ehetősen demokratikus hajlandóságú, amennyiben agy egészen közönséges, de nem egészem romlatlan dgányleáanyal al bigédben. Pongrác mellár irtózatos bukása után immár aigyon bálvány reménységtlnk lehet mir atr», hogy a tarpai követnek Krausz bankát leánya dmfl hasonló elmeszOleményébes valaha istis* rencténk lesz a Vígszínház világol Jelentő deli­kéin, pedig Knnsi bankár leányával a zsidó­kérdés megoldását Ígérte a fajvédelem sasorrú apoitola, már pedig a zsidókérdés megoldása valóban nem árttnt, különösen napjainkban. Igaz, hogy a Pongrác mester trsgikomikua bal­eseti ntan már nem aok Jót várhatunk as or­szágot hirre vergődött szerző öl, akinek leg njabbkori nyelvkinctOnk a zsirtás törcör aa velős (iiinte véreian velői) szavát köszönheti. (Egyebet astán ne a ii igen kö zönhet neki.) Hanem tréfán kivfll, es a Pongrác mister valahogy szimbolikus jelentőiéget nyer, ka jól szemügyre vesazflk. A szerzője révén, aki ugyan szimbolikusan Jelentéktelen éa akiről ma már as igáiz fővárosi kritika minden ellenke«és nél­kül megállapította a ieheietséglensiget. Nekonk pedig e bukás u án hiitelenfli pokoli világos­aág támad as agyunkban és kezdőnk ick min­dent megérteni a kurzus egéss lényegéből «• terméizeiébői. A Pongrác mester poc*kos szel­lemi apja (amennyiben itt szellemről szó lehet­séges) egyszerű vidéki poilamester volt valami­kor, a béke boldog napjaiban. Ds neki stfik volt Macedónia, 0 a titkos dr&mairók és a helyi szerzők beroiztráteizi becivágyával és bu'gal mával elindult éa háborún, forradalmon, öasie­omláson kérésitől elérkesett a maga kurzustba. Itt nem kellett tehetiég, érdem, mult, kiválóiéi, szellem, érték, nagyság és Jeieaség,itt csak kia­bálni kellett, furkóibotöt forgatni kellett, kö­nyökkel ét ököllel utat vágni as érvényetflléi­hes, amely tarméiseteian elsősorban politikai éivényesOlés vot. Tatpál választotta a Pongrác mester szellemi szőlője erre a célra és Ti rpán keresstot be­vonult diadalmasan a magyar parlamentbe, a magyar közéletbe, a magyar vicclapokba és ugy gondolta, hogy a Kamaraszinbázoi keresz­tel mijd siépen besurranhat a magyar Helikonba is. Kár, hogy as irodilomban nen hasinál semmit a képviselői immunitás, kár, hogy as irodalomban tehetség, tehetség és magint ciak tehetség kell, semmi más és kár, hogy a ma­gyarok Is<ene ebben a tekintetben ktsié mos­tohán bánt Pongrác mester kdömben lőrék vő és iparkodó sseizöjável. Pedig ő azért okádott tfliet a magyar Itberátiimus Diána-templomára, mint a tájvédelem Heroszwá eize, pedig ő asért csorgatta sötét tintáját a knrsus serlrg'b;, mint síidóverő publicista, bogy Molnár Ferenc és Szomory Deziő, sőt, bogy Birnard Sbiw, Pirandello és a többi ssidó holttestén keretitől diadilmasan kineveztette magát a d ámairók diitátoráoak. Eiért volt, ugy Iáit ik, minden, égvivás, isirtts, ének, a Pongrác mester zömök szerzője o tehetségtelenig twzusdt vára, akarta egy egéss életen kérésztől és as 0 gizi tragikomédiája éppen az, bogy pont a knuut ban bukóit meg és kercaatény éa nemsatt kriti­kusok dobták reája a legelső és a legsúlyosabb paritlyaköveket. Most már nincsen remény Zs'rkay irodalmi ambíciói némára még ebben a kunutbin se. Itt már csak a tehetségtelenek diktatúrája segít­hetne, mert hitsen az már csak igizán minden vitán és minden kétségen feleli án, hegy ebben a d Matúrában a legeslegi s'k torába kamine és méltán kerülne a legelsők sorába as a Zür kiy János, aki néhány esztendő előtt kimélet­let fit és bárdolaüaoul el akart cémiiani néhány kereutéoy éa magyar érlé>et és tehetséget, cs«k azért, mert az 0 ssép szeme ért nem voltak bah landók vele egy iflzet fújni és aki moat egy­szerre esik Imádja esefcet a ma már európai értékeket és tehetségeket. A magyar kritika nem volt hajlandó Zsirkay imádatára és ennek a kritikának as a megálla­pítása, hogy Pongrác metter tettesen logikátlan, tökéletlen, za*atos és egyűgyO banalitás, ta'án nem oupán Znrkay János darabjára átl, hanem po<i tkíjára ia. Arra a politikára, amely idáig Juttatta aat a ssegény országot és ast a szeren­ciét'en nemzetül ttmtmmmmemmmmmommmtmmémtemttmmmmtmmmm A parlamenti bizottság azonnal megkezdi működését éa több magasállésu politikust idéz maga elé. Pénteken tartja a bizottság aUku ó ülését,—- A megegyezés: az ellenzék győzelme. Kormány rekonstrukció, uj belügy, hadügy, kii ügy éa közoktatásügyi miniaztatrel. (Budapesti tudósítónk telefonJeUntése.) A frankhamisitási flgynek politikai vonatkozásait megvilágitani hivatott parlamenti bizottság hol nap délelőtt tartja alakuló üléséi a nemzet syfliés egyik bizottsági termében, amelyet Varga Qábor, mint korelnök f g megnyitni A bizottság első ténykedése az elnök és az előadó megválasztása tesz. Az elnöki tisz'ségre a parlamenti pártok r> egál apadása folytán Zsitvay Tiboit, a nemze gyűlés alelnöké vá­lasztják meg, mig az előadói lisztre még nem történt végleges megállapodás. Szabó Sándor és Rubinek István egységespárti képviselők neveit emlegetik és valószínűleg Rubinek István' mellett fcg a többség dönteni. A választás megejté8e után a bizottság ki­mondja, bogy mükid'sét azonnal megkérdi Értesüléseink szerint több mogasáliásu politikai személyiség kihallgatása válik szükségessé a parlamenti bizottság által és az erre vonat- , kozó előterjesztéseket az ellenzéki bizottsági | tagok fogják megtenni. A bflnogy irakiba vtló betekintés előrelát­hatólag arra az időre marid, amikor az Qgyési­tfg telieien eltes>0l a nyo nozátsal ás meg­szerkesztette a vádiratát. A nemzetgyűlés folyosóin természetesen ma sok izó esett a parlamenti biioltsigról és ab­ban az egységes párt rétiéről is az ellenzék határozott nagy győzelmét látják. Asokat a hiteket, amelyek ma délelőtt a kor­mány közel relo atrukcioiáról elterjed ek, be­avatott htljen megcáfolták és hangoztatták, hogy erről most s»o sem lehet. A kormány rekonstrukciója azonban nem marad el és az arra ai idöie várba ó, ba a frankbotrány poli­Ütni résie teljes megvihgiiást mert és a kor­mány felelősségének mérvét megállapították. Erre » ese re ugy érlesfllflnk, bogy a bel­ügyi, hadügyi, külügyi és közoktatásügyi tárca betöltésénél várhatók szerélyi változások, i , ,i.ssa A pénzügyminiszter bejelentette, hogy február elsejével megszünteti a házhaszonrészesedést. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése) Az egy­séges pari ma este értekezletet tartott, amelyen Bud János pénzttgymimsz'er nagyobb beszédet uondolt. Esősorban is kije'entebe, bogy az állami házbértészesedést február l ével meg­szünteti. Bejelentette ezu án, bogy a cufcorzdot 44,8 aranyfillérről 35-re tzál ltja le, a for­galmi adó térin pedig változtatást kiván esz­közölni, de hegy mtt, ait nem jelölte meg. Ul Jövedelmiadó- skálát v*z*t be, ahol a makszimális ér ék határát 200000 aranykoro­náról egymillióra emeli fel. Vé*fll bejelentette azt is, bogy a borfogyasztási adóról is refor­mokat léptet éleibe. WMMMMMMHWMMMMMMMMMMaMM Gombos nyiltan puccsot éa diktatúrát hirdetett egy olasz ujságiré előtt. „Cselekvő és éber antiszemitizmust követélünk." — A „Stampa" munkatársa előtt forradalmi utakról beszélt a fajvédővezér és kijelentette, hogy „Horthy nem az ő emberük", inkább Albrechtet látnák aziveaen a magyar trónon. Óriási következménnyel járhat Gömbös nyilt erőszakot és „cselekvő külpolitikát" hirdető nyilatkozata. (Budap'sti tudósítónk telefonfelentise.) Torino­ból jelenik: A Stampa mai számában Buda­pestre kiküldött munkatársának, Mogrlntnek Gömbös Q,ulá*al Mytatott beszélgetését közli. Az interiu so<án Gömbös Gyula a klvitkező nagyfontosságú és esetleg nagy és súlyos kö­vetkezményekkel járó kijelentéseket tette; — Mi ugy bi8iiflk — m ndo ta Chmbfls —, hogy Magyarország aton az uon menthető meg, ha teljesen szakit a háború előtti Idők hagyományaival és szokásaival. Intenzív, cse­lekvő külpolitikái követetünk, amelynek célta Magyarország abszolút gazdisági és poii'ikai függetleníti se. A bennünket körűivevő izláv gyűrű ellen, amely meg akar minket fojtani, utolsó erőnkig ellenszegütünk. — Követeijak a békeszerződések re-ix tóját és biztosítékokat a határo on kivfll rekedi ma­gvar kisebbségek tzámára. Arra törekszünk, hogv a tőkét kiszabadítsuk a zsidó kezekből és községi takarékpénztárakat létesítsünk minden kis községben Követeljük a tőke monopotizálá­sát és az állami és községi bankokon kivül minden egyéb banknak az állam részére leendő megszüntetését. — Ami az agrárreformot illeti, kftve'eljűk a kisbirtokok létesítését, annak a nagybirtoknak a megvál ást révén, amely a zsidóké volt és

Next

/
Thumbnails
Contents