Délmagyarország, 1926. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1926-01-21 / 16. szám

4 DHLMAQYARORSZAH 19*6 január 21. A közgyűlés Wimmer Fülöp felszólalásinak befejező részét némi csendben ballfatla végig, a főispán pedig megkérdezte, bogy a tanács javaalatával sxenben tesz-e ellenindiiványt. — Mi meielégazűnk ezzel a deklarációval, ellenindilványl nem teszek. — Akkor aimondom, bogy a közgyűlés egy szavazat ellenében elfogadta a tanács előter­jesztését — hirdette ki a főispán. t a januári közgyUlés, számú bizottságot a közgyűlés a tanács javaslata szerint alakította meg, az első számú bizottság tagjainak megválasztására azonban névszerinti sza­vazást kértek, amit az elnök el is rendeli. A szava­zatok össze8zámlálásáig letárgyalta és elfogadta a közgyűlés a polgármester előterjesztéseit, enge­délyezte az utalapi lűggökölcsönt és elfogadta az útalap 1926. évi költségvetését. Dr. Fajka Lajos interpellált ezután a várossal szerződésben nem álló föfdbérlők ügyében. Inter­pellációjára dr. Thuróczy Mihály főügyész vála­szolt, a választ a közgyűlés tudomásul vette. A polgármester ezután bejelentette, heg? dr. Fajka Lajos a városi szinház segélye ügyében bejegyzett interpellációját visszavonta. Ezután kihirdette a polgármester az adófelszólatnlási választás ered­ményét. Az első számú bizottságba Mlhálovits Dezső helyett dr. Kovács Józsefet, az ő helyére póttagul pedig Bózsó Jánost választotta meg a közgyűlés. Csonka Gergely indítványát, amelyben két uj ártézikutat és jobb világitást kér A'sóváros szá­mára, a tanács javaslata szerint elfogadta és ezzel véget ért a januári közgyűlés. „A forradalom története Vásárhelyen." Eiitélték rágalmazásért a szerzót. tikiját nem a szabadelvű Bethlen, hanem Gömbös Gyula irányította. — Akármennyire biztos vagyok abban, hogy e közgyűlés nagyon sok tagja és többsége velem egyetért, mégis kevés reményem van ahhoz, hogy a hatalommal szemben az általam kivánt erélyes ellenállást tanúsítsák, de amint mondottam, ma egyelőre megelégszünk azzal, hogy barátaim és saját nevemben ezeket itt elmondottam. Szürke ügyeket tárgya A bizalmi indítvány letárgyalása és elfogadása után a közgyűlés megkezdte a szürke tárgysorozat tárgyalását. Megválasztotta egyhangúlag a keres­kedelmi és iparkamarai választásokhoz szükséges központi bizottságot, ugy ahogy azt a tanács ja­vasolta. A tanács javaslatában az utolsó pillanat­ban történt némi változás. Az iparos tagok név­sorában a tanács Schwartz Manót Balogh Péter nevével cserélte fel. Tudomásul vette a közgyűlés, hogy a tanács a békésmegyei árvízkárosultak segélyezésére száz­millió koronát szavazott meg. Korom Mihály és Magyar József felszólalása után megerősítette azt a határozatát, amellyel kimondotta, hogy az uj­szegedi bikaistálló áthelyezéséhez nem ad tízmillió koronát. Az érdekeltek tiltakozó közbeszólásai elle­nére is elfogadta a közgyűlés a vágóhídi dijak félemelésére vonatkozó fanácsi javaslatot. A köz­igazgatási tisztviselők és városi alkalmazottak hu­szonöt százalékos városi pótlékát dr. Sőreghy Má­tyás és Magyar József felszólalása után megsza­vazta a közgyűlés. Néhány kisebb jelentőségű előterjesztés letárgya­lása után az adófelszólatnlási bizottságok megvá- | tasztására került a sor. A második és a harmadik ' Dr. László Jenő vásárhelyi ügyvéd .A forrada­lom története Hódmezővásárhelyen* címen köny­vet irt. A könyvről Szatmári Tihamér akkori főispán irt kritikát, amire dr László Jenő vá­laszolt a Vásárhelyi Reggeli U/ságbaa „Meg­jegyzések a rtfíekszíókra" címmel. Az inkrimi­nált cikk névtelenül foglaik zott Wish Béla vásár helyi bank gazgató személyével. Elmondja, hogy méa segítettem őt gazdag jövőiadi állás­hoz és aki ezt azzal igyekezett meghálálni, bogy a leghitványabb rágalmakkal Illetett. Ha­mis H vádaskodott ellenem, aki maga a for radalmi párt szervezője volt éa a forradalmi idők alatt állardóana „kommunista kiáltványt" hordozta zsebében és abból idézet ". Lás ló ellen Wish Béla sajtó u ján elköve­tett rága mazás éa becsületsértés címén indí­tott eljárást A szeidai főtárgyaláson László kijelentette, hogy bűnösnek nem érzi magát Kéri a valódi­ság bizonyítását. Nyolc tanú kihallgatását, akik már a vizsgálat folyamán igazolták László álli* fásait A biróság a kért bizonyitáskiegészitést nem rendeli el, ami után a főmagánvádló képvisele­tében dr. Bokay Lóránt mondotta el vád beszédét. A vádlott megbüntetését kéri és a vádirat szerinti Ítéletet kér. Dr. László Jenő vádiolt védöbeszédében el­mondja, bogy a főmagánvádló a vásárhelyi forradalom megszervezője volt. — Nekem fényei elégtétel az, hogy a fő­magánvádló ellenezte a bizonyítás kiegészítését. Ha valaki kezébe veszi a bíróság i életét, ax nekem ad igazat A cikket jegesan írtam mtg. Ké em a felmentésemet A bíróság törid tanácskozás után meghozta ítéletét. Dr. Láizlő Jenőt aajiö utján elkövetett rá­galmazás vétségében bűnösnek mondotta kt is ezért kétmillió korona fő- és ötszázezer ko­rona meüikbirsdgra Itélte. A bíróság az ítélet indokolásában bebizo­nyitotlnak látta a vádlott bűnösségét, amelyei azáltal követett el, bogy a főmigánvádlóról olyan tényeket álli ott, amelyek valódiságuk esetén közmegvetésnek lanné ki. Enyhítő körülmény­nek vette á biróság, hogy a vádlóit elkeaere­délében irta a cikket. ; Az ítélet ellen ugy a vád, mint az elitéit I felebbezést jelentett be. 1U 1U Ifc. 1U n. Interjú a csecsemővédelemről, a leányanyákról és a védőintézetekről. Másfél százalékkal javult a gyermekhalandóság! arányszám, amióta felállították a védőintézeeket. Tegnap Szegedre érkezett Weiss Gyuláné, a magyarországi csecsemővédő intézetek fővédnök­nője; aki évek óta a legagiiisabb és leglelkesebb munkát végzi a tömeg számára óriási fontossággal biró csecsemő védelem terén. Az elsők között volt, aki a gyermekcipőkben tapogatódzó csecsemő­védelem mellé állott és nagy része van ma abban, hegy ez a munka már is jelentős eredményeket ért el. A Délmagyarország munkatársának alkalma volt Weiss Gyuianéval beszélni és a fövédnöknő az alábbi igen érdekes és sok mindenre rávilágító nyilatkozatot tette: — Ma már jelentős fejlődés tapasztalható ama­S yar csecsemővédelem terén. Szükségesnek tartom, ogy a tnlajdonképeni munka megindulásának tör­ténetét ismertessem. A világégés után az ameri­kaiak elhatározták, hogy 13 államban csecsemő­védő intézményeket alakítanak meg, hogy erős és egészséges uj generáció nevelődjön. Magyarország is beletartozott ezekbe az államokba, mert hiszen a magyar statisztikák elképesztően szomorú ada­tolni tártak elő. — A cél az volt, hogy a védöintézetek és a szak­tudású védőnők utján preventív alapon indaljou meg a védelem, meg kell előzni a betegségeket, tanácsokat, felvilágosítás', segítő kezet fcdi adni arra, bogy egy egészséges nemzedék fej'ődjön. Az amerikaiak két év előtt mentek el és akkor már készen volt, ma pedig állandóan fejlődik a szervezet — A védőintézetekbe minden anya beviheti gyer­mekét, ahol szakképzett emberek, orvosok egész­séges tanáesokat adnak. Különösen fontos volt ec a szervezet Magyarországon, ahol sohasem ne­velték a nőket csecsemőgondozásra. Kezdetben igen nagy nehézségek mutatkoztak, mert hiszen nálunk még a beteg gyermekeket Is csak akkor viszik orvoshoz, amikor már nem lehet segíteni. — Egy év alatt 64 intézetet sikerűit felállítani és a nagy hatás abban jelentkezik, hogy másfél százalékkal javult a halálozási százalék. Ahol dig rendszeres védőmunka van, a halálozási sasa. csupán két percentet tesz ki, mig az eddigi ma­gyar statisztikák 20 százalékot mutálták. Ezzel a számmal pedig Oroszország után mi átlőttünk a legutolsó hetyen... Ma pedig még Ausatriánái is jobban állunk. — A csecsemővédelmi munka ott kezdődik, hogy az anyakönyvi hivatal 24 órán beiül beje­lenti a születéseket és a védőnők azonnal meg? jelennek minden házban. — Szegeden már három intézet működik hat rerdető nappal és a védencek száma 2100. E vá­ros hat körzetre van osztva és 6 védőnő naponta látogatja a csecsemőket és anyákat. Tanácsokat adnak a táplálkozás, az öltöztetés, a higiéniai kér­désekben, valamint tanácsokat adnak a szociális kérdésekben is, például igen fontos, hogv az anyá­nak milyen jogai vannak a munkásbiztosltóval szemben, hogy a leányanyáknak milyen jogaik vannak a házasságokon kívül született gyermekek megvédésében. — A tanácsokon kivül anyagi segítséget is jut­tat a Stefánia S övetség, munkaalkalmakat teremt, ke'engyét ad minden jelentkezőnek. Ma már nem fordul elő az, hogy kenyér nélkül marad a cseléd­lány-anya. Szegeden megcsináltuk az úgynevezett „vándorkelengyéi", araikor hat hónapra teljes fel­szerelést kap a szegény anya. Igen fígyelemre­raéjfó, hogy Szegeden 50 úriasszony adott ilyen kelengyét és kötelezte magát arra, hogy minden évben ad egy egy ujat. — A Szövetség védelme egyébként már a ter­hességnél kezdődik. Elismerés és köszönet illeti meg Somogyi polgármestert, aki megduplázta az elmúlt évben a védőnők fizetését és igy első he­lyen áll ma ezen a téren Szeged. Szeged városa egyébként két intézetet is fentart — Munkánkra mi sem jellemzőbb, minthogy a soproni gummlgyár munkásai elhatározták, hogy f yy órával többet dolgoznak és ezt az összeget a tefánia Szövetség védőiniézeteinek juttatják. Lát­szik tehát, hogy a nyilvánosság is kezdi már meg­érteni és méltányolni szociális munkánkat. Weiss Gyu'áné elmondotta végül, hogy a Szö vétség Anyaotthonokat is tart fent, különösen fontos ez a leányanyáknál, valamint bölcsődéket, szop tatős szobákat állított fet a gyárak mellett Szege­den ilyen már két helyen van, a dohánygyárban és a kendergyárban. Igen fontos volna, ha a csecsemővédelem még fokozottabb támogatásban részesülne az illetékes hatóságok részérő), a nagy tömeg pedig minél jobban megközelítené ezeket a szociális jelentő­ségű intézményeket. I Hölgyeim ési I uraim I Mindnyájunk édes öröme, féltet! kincse, a • T- » (| 8 " j§ tárul elénk péntektől a Korzó Moziban a iMilton Sills Í nagy aitrakciíban. Az amerikai felsőbb tízezer klvdtaszloitjai­Í nak pazar, gondtalan élete, tobzódásai, egy Isteni szép szerelmi történet keretében. Gyönyörű miliő, mesteri játék, elsőrendű A rendezés, szemet, lelket gyönyörködtető 8 szabadtért felvételek § teszik vonz vd a különleges filmremeket. I I I I Qu'dfshn Lipólné és leánya, Rózsi meg­tört szívvel Jelentik a rokonok nevében Is, hogy a felejthetetlen férj és atya Goldfahn Lipót élete 67 ik évében jobbléire szenderüli. Temetése folyó hó 21-én, csütörtök dél­után 3 Órakor lesz a Kálvária ucca 7, számú gyászházból. Emléke őrökké él szerettei szivében! Külön villamoskocsi a Dugonics térről indul A Szegedi Orthodox Imaegyesület mé­lyen megrendülve tudatja, hogy Goldfahn Lipót ur egyesületünknek jeles tagja és jegyzőié negyedszázados eredményes munkássága alán folyó hó 19 én hosszas szenvedés után elhunyt. Emlékét kegyelettel őrizzük! Temetése folyi hó 2'-én a Kálvária ncca 7. száma gyászházból. Szegedi Orthodox Imaegyesület.

Next

/
Thumbnails
Contents