Délmagyarország, 1926. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1926-01-16 / 12. szám

1926január 16. DE1MAQYARORSZAO 3 Az ellenzék a fajvédők miatt revidiálja bizalmát a kormánnyal szemben. fitves tanácskozás Vázsonyi lakásán. — A kormányhoz közelálló .illeték* s - - ny megegyezés lenn* a fajvédők ás a kormány között. Aeatl budapesti tudósítónk teleírna: A demokratikus ellenzéki kép* r tos értekezletet tartottak Vázsonyi Vilmos lakásán, amelyen résitvettck .pi.il, Nisy Vince, Horváth Zoltán, Raioprecht Antal, Baross János, Hegymegi fái, Szakács Andor, Létay Ernő és Propper Sándor. Az értekezletnek egjetlen tárgya a frankhamisítás ügfe volt. Rendkívül soká tartó Ugatott is heves vita után —• amelyben résztvettek az Összes megjelentek — kimondották, hogy a faj­védők frankos magatartása miatt az ellenzik revidiálja bizalmát Bethlen Istvánnal szemben. Az értekezleten formális határozatot nem hoztak, a döntést szombat délutánra hilasztotlák és akkor határoznak arról, bogy vájjon résztvesznek-e a hétfői pártközi konferencián. Az igen fontos ellenzéki értekezlettel kapcsolatban a késő éjszakai órákban o kormányhoz kézelálló illetékes hely szükségesnek tartotta azt, hogy nyilatkozatot tegyen. Az „illetékes hely­erőszakolt beállításnak mondj! as értekezlettel kapcsola ban azt, hogy a kormány is a fajvédők között megegyezés volna. Hisien megindult az eljárás Ulain és Eckhardt, valamint a Szózat ellen is, sót Vázsonyi Is felkereste Bethlent is ezután indáit meg a nyomozás uf irányban. Az .illetékes hely" nyi atkozata rávilágít arra, hogy a kormány is igen nagy jelentőséget talajdonit az ellenzéki pártok tanácskozásának. Apponyi és iÁndrássy grófok értesítést kaptak Lequeitioból, hogy magyar nemzeti Habsburg-királyságról szó sem lehet, csak közös monarchiáról (?) Bécs, január 15 Wolff Gusztáv ezrtder, a fekete-sárg* ctás>áibü néppárt elnöke a Dél­magyarország karácsonyi szájában igen érde­kes nyilatkozatot tett as osztrák legitimisták terviből és céljaitól és többtk kőzett kifejtette, hogy sem Apponyi Albert gróf, sem Andrássy Gyula gróf nem tekinthetők legitimistáknak, mivel ők a Habsburgokat a független magyar királyság trónjára akarják ültetni és meg'agcd­iák az osztrák-magyar közösséget. Az osztrák legitimisták ebben az értelemben már ismétel­ten panaszt emeltek LtqueiUoban és azt kérték, hogy Zita császárnő utasítsa magyar hiveit programjuk revíziójára és az osztrák-magyar közösség elismerésére. Osztrák legitimista kö­tökben most az a nem éppen valószínű hir terjedt el, bogy Zita kirúlynő teljesítette az osztrák legitimisták kérését és állítólag a na­pokban értesítést küldött Apponyi és Andrássy grófoknak, hogy magyar nemzeti Habsburg ki­rályságról szó sem lehet, mivel a dinasztia nem mondott és ne>n is mond le a JC vőben sem az oszlrák császárság trónjára való igényeiről. Ottó, a legitimista örökös át van hatva a ma­gyar nemzeti törekvésekől és a hozzáfűtölt reményeket be fogja váltani, azonban köteles­ségei vannak a régi monarchia többi népeivel szemben is, akiket jogara alatt akar tömöríteni. Tehát a msgyar legitimiiták Jól tennék, ha szorosabban működnének együtt az osztrák legitimistákkal és nem tennék magukévá a dinasztiaellenes szibtd királyválasztók Jelszavát, a teljesen független msgyar nemzeti királyságról. A bécsi legitimista körökben most fesiült izgalommal várják, hogy Apponyi és Andrássy miként fosnak cselekedni. A kqaeitioi értesítés kapcsán Wolff eiredes már ismét azzal a tervvel foglalkozik, hogy Budapestre utaiik a magyar legitimistákkal tárgyalni. (Ext a tudósítást csak az osztrák legitimisták benne megnyilatkozó fel­fogásának érdekessége miatt közöltek le, mert ismételjük, nem bízunk a valószinflségében. Szerk.) Mérgezésben, vagy végelgyengülésben halt-e meg az apás? Egy makói asszony bünpöre a szegedi Ítélőtáblán. Murvay Jánosné mákéi ltkoi ellen a szegedi flgyészség gyilkosság kísérlete cimén vádat emelt, hogy tpósát megmérgezte, aki ennek következtében borzalmas kínok közölt kiszen­vedett. Murvay Jánosné sokáig a legnagyobb egyet­értésben élt apósával. Az öreg ember hosszabb ideig betegeskedett. A magával tehetetlen aggas­tyánt menye ápolta. Az idős ember állandóan gyógyszerekkel élt. A vádirat szerint Murvay Jánosné 1924 karácsony napján elküldött egy béresgyereket a patikába azzal, hogy egy régi orvosságot újítson meg. Az elkészített orvos­ságot Murv&yné azután egy Diannás-üvegbe öntötte és összekeverte marólúggal. A mérget adta be azután apósámk, aki néhány nip múlva borzalmas kínok között meghalt. A mérgezési esetről néhány nap múlva mint tényről beszéltek Makón. A kiskorú béres­gyermek mindenkinek azt mesélte el, hogy látta, amikor Murvayné az orvosságba marólugoi öntött. A megindult nyomozás ulán letartóz­tatták Murvaynét, aki tagadta, hogy apósát megmérgezte volna. Az orvosi vizsgálat később teljes fényt derí­tett a mérgezési eseire. Megállapították, hogy a marólúgból csak néhány csepp jutott bele az aggastyán szervezetibe, aki tulajdonképpen nem a méreglől, hanem végelgyengüléstől halt meg. A szegedi törvényszék azonban gyilkosság kísérlete miatt bűnösnek mondotta ki Murvay­nét és ötévi fegyházra Ítélte. Felebbezés foly­tán pénteken került a nagyérdekességü bünügy a szegedi ítélőtábla elé, amely a törvényszék ítéletét megváltoztatva felmentési hozott a makói mérgezési per elitéltjének ügyében. A Tábla indokolásában kimondotta, hogy menyuglaió bizonyíték nincsen Mnray Jánosné bűnössége melleit. A gyanuokok magukban még nem elégségesek a bünöaség megállapítására. Egyetlen terüelő vallomás hangzott el, a béres­gyerek vallomása, amelyet azonban megnyug­tatóan nem lehetett elfogadni. A vád felebbe­zett a felmentő ítélet ellen s igy az ügy aktái végső fokon a Kúria elé kerülnek. A főispán indítványára közigazgatási bizottság üdvözli a miniszterelnököt. A bizottság minden hónap 15-én tartja üléseit. A közigazgatási bizottság pénteken délután tartotta meg dr. Algner Károly főispán elnök­letével januári ülését. Az ülés megnyitása előtt a főispán a következőket mondotta: — Tekintetes Közigazgatási Bizottság I Min­denki tudja, bogy milyen súlyos idők érkeztek hazánkra. Éppen ezért szükségesnek tartom, hogy a törvényhatósági bizottságot megelőző­leg a közigazgatási bizottság is emelje fel szavát azok ellen a törekvések ellen, amelyek­kel a kisántánt támadja Magyarországot és amelyek állandóan felbukkannak a belső rend­bontó szélsőséges elemek belpolitikai ekszpo­nensei részéről is. Ezek a törekvések oda­irányulnak, bogy olyan szinezelet nyerjen ez a frankhamisításnak nevezett és kellőképpen el nem ítélhető magánvállalkozás, amely az or­szág külfSld előtti hitelét megingassa csak azért, hogy ily módon a rendbontók hatalomra jus­sanak. Indítványozom, hogy terjesszen feliratot a közigazgatási bizottság a kormányhoz és támogassa abban a harcában, amelyet a külső és belső ellenségek ellen viv; üdvözölje Bethlen István gróf miniszterelnököt, aki emberfeletti munkát végez ebben az ügyben. A közigazgatási bizottság a főispán indít­ványára egyhangúlag elhatározta, hogy üdvözlő felterjesztést intéz a kormányhoz. Az ülés megnyitása után dr. Tóth Béla fő­jegyző javaslatára kimondotta a bizottság, bogy ebben az évben minden hónap tizenötödikén tartja üléseit, ha azonban tizenötödike vasár­napra vagy ünnepre esik, akkor a következő napon. Kimondotta a bizottság azt is, hogy a Szegeden működő állami hivatalok és intéz* mények 1925. évi működéséről összefoglaló jelentést terjeszt fel a kormányhoz és felhívja a hivatalok vezetőit, hogy a hivatalukra vonat­kozó évi jelentést február tizedikéig mutas­sák be. Ezután dr. Gyuritza Sándor egészségügyi főtanácsos olvasta fel a főorvosi hivatal mult­havi jelentését, amely szerint a város egészség­ügyi viszonyai kielégítők voltak, majd bejelen­tette, hogy a város tanácsa a közigazgatási bizottság átiratára megvizsgáltatta a vízvezeték vízéi, amely egyidöben nagyon zavaros volt. A vizsgálat eredménye szerint a viz zavaros­sága csak átmeneti jellegű volt és az okozta, hogy a csővezeték több helyen kilyukadt, ott örvények kele keztek és azok zavarták fel a lerakódott üledéket. A tanács egyébként a viz állandó bskteorológiai és vegyvlzsgálati ellen­őrzésével dr. Riegler OuBz áv egyetemi tanárt bízta meg. Dr. Gyuritza Sándor arról referált ezntán, hogy dr. Hainiss E'euér egyetemi tanár, a gyermekklinika vezetőjének jelentése szerint az elmúlt évben 712 ese ben végzett a Dick­féle szérummal vörheny elleni védőoltást és a* eredmény 55 és félszázalék. Az iskolákban vég­zett oltások eredménye 75 százalékos, ami még az amerikai eredményeket Is meghaladja. Es, valamint az a körfii nény, hogy az elmúlt hó­napban egfetlen vörhenyes megbetegedés sem történt, azt bizonyítja, hogy a Dick-féle szérum bevált. Az oltóanyag azonban fogytán van és mivel előállítása meglehetősen költséges, kívá­natos volna, hogy a város hozzájáruljon a szegény gyermekek oltási költségeihez. A bi­zottság kimondotta, hogy ebben az flgyben előterjesztést tesz a tanácshoz. Elhatározta a bi­zottság azt ír, hogy Hainiss professzornak át­iratban tolmácsolja köszönetét, amiért olyan szép eredménnyel védelmezte a gyermekeket a vörneny ellen. Kolb Árpád pénzügy igazgató terjesztette elő eiután jelentését, amely szerint december utolsó napján mindössze harminc százalék volt a vá­rosi adóhivatal állal kezeli adóhátralék. Beje­lentette, hojy a közigazgatási bizottságnak azt a határozatát, amellyel mellőzte az adóügyi ta­nácsnok felelősségének megállapítására vonat­kozó indítványát, a kormány megváltoztatta és megállapította az adóügyi szenátor felelősségét azzal, bogy a pénzügyigazgatóság csak akkor foganatosítsa a felelősséget, ha a hátralék feb­ruár elsejéig nem csökkenne le harminc száza­lékra. A bizottság hozzászólás és észrevétel nélkül vette tudomásul a pénzügyigazgató be­jelentéseit, pedig az első Jelentés szerint a bát­ralék már december 31 én sem halidta meg a haraiinc százalékot. Dr. Boiika Sándor az állimrendőrség sze­gedi kapitányságának mult havi és mult évi működőiéről számolt be jelentésében, amelyről lapunk más helyén siá * ólunk be. Gombkötő Autal tanfelügyelő jelentése sze­rint a kormány még a közigazgatási bizottság távirati sürgetésére sem gondoskodott a tanyai isko ák tüzelőanyaggal való elláásáról, pedig már az adományokból és a segélyekből össze­gyűlt összeg is elfogyott. A buo tság elhatá­rozta, hogy ebben az ügyben ismét felír a kultuszminiszterhez. Bejelentette a tanfelügyelő azt is, hogy a téli hónapok alatt nagyon sok szegény gyermek nem láfotatta as iskolákat, mert nem volt megfeklő ruházata. A bizottság végűi Algner Károly főispán in­dítványára kimondotta, hogy a szükséges lé­péseket megteszi nért, h, gy az Aigner-telep postaiisg ne Sándoifstváboz, bsnea a lényege­sen közelebb fekvő Szegedhez eiatoltassek.

Next

/
Thumbnails
Contents