Délmagyarország, 1925. december (1. évfolyam, 157-180. szám)

1925-12-11 / 165. szám

IMI december 11. OHLMAQYARORSZAQ 3 A Kúria jogerős felmentő Ítéletével örökre lezáródtak a csongrádi merénylet aktái. Tettesek nincsenek és nem lesz uj nyomozás. — Senki sem felel három ember haláláért. — A végső akkord a második évfordulón. Szerdán délután a Kúria harmad- és végső fokon is felmentelte a csongrádi bombamerénylettel vádolt Piroska Jánost és táraait és igy most az a heivzet — a merénylet karácsonyi második évfordulóién —, hogy éppen ugy, mint az Erzsébetvárosi Kör elleni merényletnél, nincs tettese a bombának, nem lihet senkit felelősségre vonni átéri, mert a karácsonyi bál alkalmából a Magyar Király-szálloda báltermiben három ember meghalt is huszonötén megsebesültek. Tettesek nincsenek, hiszen a bírósági felmentő ítéletek inkább azzal foglalkozna*, hogy erőszakosan vallatták Csongrádon, majd később Szegeden is a merénylettel gyanúsítottakat. Itt tehit, amikor lezáródnak a Piroska-a^y aktái, több kérdés merül fel. Az első kérdés az, hogy talán nem ¡s voltak tettesek. a második pedig az, hogy mi van azokkal a magasrangu állami tisztviselőkkel, akik szerepeltek ebben az ügyben, akik eskü alatt vallottak Szolnokon és akikről súlyos lényeket állapitolt mtg a bírósági itélet. Mint még emlékezetes, óriási fellönést kellelt az egész országbtn a srotnoki törvényszék felmentő Ítélete, Szegeden fokototlabb mértékben, mert hiszen a szegedi hatóságok, rendőrök és bírák vol'ak azok, akik az első munkát elvégezték, valamint a Kúria £ szegedi törvényszék elöl delegált t sl az ügyet a szolnoki törvényszék elé. Már ekkor, az elmúlt év szeptemberében, a felmentő itélet után azonnal felmerült illetékesek elölt az, hogy ujabb nyomozási kell lefolytatni a tettesek után, mert hiszen a s?olnoki törvényszék nem talalta elegendőnek a beszerzett bizonyítékokat. Röviddel ezután szó is volt erről egeszen konkrét formában, hogy a szegedi rendőrség emberei kiszállnak Csongrádra és ujabb pótnyomozást jognak lefolytatni, bogy «után elegendő bizonyíték álljon a bíróságok rendelkezésére. Később azonban erre egyeden illetékes fórum sem tett indítványt és igy a rendőrközegek nem szállottak kl Csongrádra. A feifogás az volt, bogy várjuk be a jogerős itiletetl Most azután ismét sióba kerülhet ez az flgy a jogerős felmentés után, mert hiszen tetteseknek mégis csak kell lenniök, valak knek mégis csak kell felelniük bárom emberéletért és huszonöt ember megsebesüléséért. Eltekintve azonban attól, hogy ma éppen kél évvel a merénylet után nem lehetne eredményesen nyomozni, a Délmagyarország munkatársa illetékes helyről ugy értesült, hogy szó tincsen egy ajabb nyomozásról. A szegedi rendőrség ügyészi indítvány hiányában nem indíthat saját hatáskörében pótnyou ozást, a szegedi ügyészségea pedig az az álláspont, nogy ebben az ügyben a szegedi ügyiszsignek befejeződött a szerepe akkor, amikor a Kurta Szolnokra telte át az ügyet. Igy azután a szegedi ügyészség most, amikor a Kúria Ítélete után kiderült, hogy a merényletnek^nincienek tettesei, nem fog nyomozást indítványozni. Ezzel pedig befejeződöit az ügy és lezárullak a csongrádi bombamerénylet aktái. Senki sem felel három ember haláláért és huszonöt ember súlyos sebeiért. A szegedi illetékes helyeken, ugy a rendőrségen, mint az ügyészségen, valamint a vizs gálóbtróságon a Dtlmagyar ország munkatársa előtt nem teltek nyilatkozatokat. Illetékeseknél az a felfogás, hogy a szegedi hitóságok megtettik kötelességüket a nyomozással kapcsolatban, megtettek mindent arra, hogy a borzalmas merénylet lettesei az igazságszolgáltatás elé kerüljenek. Szegeden már csak emléknek tartják ezt az egész ügyet és nem kívánnak semmit sem mondani a jogerős felmentés után a nyilvánosság előtt. Le kell azonban itt szegezni egy nyilatkozatul, amit akkor tettek, mikor a Kúria felmentő ítélete már ismeretes vott: — Felesleges azzal foglalkozni, bogy mi lett a sorsa ennek az ügynek. A fontos itt az, hogy a szegedi hatóságok munkája és igy a csongrádi bombamerénylet után nem fordult elő több ilyen bestiális merénylet. A csongrádi merénylettel lezárult az egyéni akciók véres sora. Mint fentebb már vázoltuk, a törvényszék felmentő ítéletében súlyos passzusok vannak a szegedi hatóságok munkájáról. Ezt pedig most a Kúria is megerősítette, illetve nem cáfolta meg. Az érdekelt magasrangu lisztviselők mirdlárt az első felmentés után fegyelmi el járást kértek maguk ellen. A fegyelmiket azonnal le is folytattak ellenük és a legteljesebben rehabilitálták a tisztviselőket. Minden egyes ügyben felmentő itiletet hozott a köiigazgatási vizsgálat. Ez az ügy, mint annakidején beszámoltunk róla, a belügyminiszter eii is került, amikor felrendelte magához nemcsak dr. Diószeghy János miniszteri tanácsost, de dr. Szaiay József kerületi főkapitányt, valamint dr. Borbola Jenő rendőrtanácsost is. A belügyminiszter előtt kiteritödtek ennek az ügynek összes aktái és ez alkalommal a miniszter is tisztának látta a tisztviselők szerepit is nem tartott szüksigesnek semmitéle ulabb vizsgálatot. A tisztviselők itt is a legnagyobb eligtitelt kapták meg. Szembenállóit tebát két homlokegyenest ellenkező itélet. A törvényszék megállapította az erőszakos vallatásokat, míg a fegyelmi hatóságok a legteljesebb mértékben felmentetlék a lisziviselőkei és megállapították, hogy a perrend szerint végezték munkájukat. A Kúria jogerős felmentő Ítélete után is fentartják a közigazgatási hatóságok a felmentésüket és igy ez az ügy is teljesen befejeződöit. A Kúria felmentésével a karácsonyi második évfordulJ előtt lezárultak a csongrádi akták. Tettesek nincsenek. Van-e joga a kormánynak a városi státusz megállapítására? A polgármester beszámolója budapesti útjáról. Megirta a Dilmagyarország, hogy Somogyi Szilveszter polgármester szerdán reggel Budapestre utazott, hogy résxtvcgyen annak a szükebbkörü bizottságnak a* ülésén, amelyet a városok kongresszusa küldött ki a városi tisztviselők státuszrendezésével kapcsolatos kérdések lelárgyalásira. A belügyminisztériumban ugyanis — hir szeiini — már elkészült a rendelettervezet, amellyel a kormány rendezni kívánja a városi tisztviselők státuszát, mivel az állami alkalmazottak legutóbbi sfá'uszrendezését a városok és a megyék tisztviselőire nem terjesztették ki. A polgármester fővárosi Urtó>kodását arra is felnisználta, hogy a minisztériumokban megsürgesse néhány fontosabb flgy elintézését. Ma érkezeit vissza Budapesti öl és érdeklődésünkre pesti útjáról a következőket mondotta: — Szerdán délelőit — anint megérkeztem Budapestre — először a kultuszminisztériumba mentem, hogy ott megsürgessem a két telepi iskola megígért államsegélyének kiutalását. A kultuszminisztertől ngyanís már hónapokkal ezelőtt Ígéretet kaptunk, bogy a Somogyi- és ai Aigner-telepeken építendő iskolák építéséhez a fuvar- és a napszámdijakon kívül a költségek ötven százalékát megtéríti az állam — hatszázmillió korona erejéig. A kultuszminisztériumban most megerösiiettűk ezt a megállapodást. A mérnöki hivatal sürgősen összeállítja az iskolaépítésre vonatkozó árlejtési feltételeket és a pályázatot az államépitészetí hivatallal egyetértöieg rövidesen ki is irjuk. Természetesen csak szegedi munkásokkal dolgozó szegedi vállalatok pályázatát fogadjuk el. Az iskolaépítés a kor« tavasszal megkezdődik. ttfll — Eljártam a földmivelésügyí minisztériumban is az alsótanyai vasút építésének engedélyezése ügyében. A belügyminiszterhez felterjesztett közgyűlési határozatok ugyanis idekerüllek. A földmivsiísflgyi minisztériumban az aklát elintézték már, hozzájárultak a legeiöföldek felparcetlázásáhor, de csak azzal a feltétellei, ha intenzivebben foglalkozik a város a meglévő legelők állandó javitasával. A földmivelésOgyi minisztérium az iratokat rövidesen átteszi a kereskedelmi minisztériumhoz, ahonnan már kaptunk ígéretet a vasútépítés engedélyezésére. Innen visszakerülnek az akták a belügyminisztériumhoz, ahol legkésőbb januárban jóváhagyják a közgyűlés határozatait. — A városok kongreis tusának szükebbkörü bizottsága délután foglalkozott a státuazrendezéi kérdésével. A tárgyalásról ciak annyit közölhetek, hogy volt olyan felfogás is, amely szerint a szanálási törviny nem hatalmazza fel arra a kormányt, hogy megállapítsa n várost alkalmazottak státuszát, mert ez minden város outonom joga és Igy a kormány beavatkozása az autonomta megsirtisii jelenít. A többség azonban nem fogadta el ezt az álláspontot és ugy határozott, hogy a vároii tisztviselők illetményeire vonatkoxa 1912. es 1913. évi törvények fentartását kéri a kongresszus a kormánytól. „Sefcsik György husz munkást elhurcolt, majd megölette őket." Fényes László büntetése: hat hónap és 20 miliió — A Schadl-tanács nem engedte meg a bizonyítást. Budapest, december 10. Ma délelőtt ismét Nnyes László állóit a Schadl-tanács előtt. Fényes cikket irt a Nipszavában, amely miatt Sefcstk György, volt britanniás tiszt rágalmazás elmen beperelte. A mai tárgyaláson Fényes László elmondotta, hogy Sefcstk György müködisit pozitiv jegyzőkönyvekből áliitotla össze, agyonütött emberek hozzátartozói mondották jegyzőkönyvbe Sefcstk György tetteit. Prohdszka O tokár püspök Sefciis auóján ment Szolnokra azokhoz a munkásokhoz, akiknek feleségeit Sefcsik megkínoztatta s akik közül húszat legyilkoltatott a fegyver neki kastilyban. Stemebe mondja vádjait Sefcsiknek és felajánlja a bisonyilást. Fényes védője, Vámbiry Ruiitem előterjesztetne a bizonyításra tzóló adatait arról, nogy miket követelt el Sefcsik Hijjas Iván és Bitó Dines társaságában. A bíróság azonban elutasította Finyes indítványát azzal, hogy a valódiság bizonyítására vonatkozó előierjesztis elkiseit. S fcsik logi képviselőjének vádbeszéd: uián Vámbiry Ruszle® védő beszélt. Finyes László állott fel ezután és a következőket mondotta: — Az ujságirónak egy kötelessége van: igazat írni akkor is, amikor ez súlyos következményekkel jar. Valahány gyilkosság, atrocitás 1919 augusztus óta politikai okokból történt, ha ezek a birósig elé kerültek, rnig egy esetben sem lehetett bizonyítani egy, vagy más ok miau. Nem hivatkozom az ország köztudatára. Kezeim között vannak jegyzökönyvek, az angol munkáspárt kiküldöttjinek Sefcstk Györgyről szóló jelentise. Hamburger Sándorné vallomása, ezek szerint miaü Igaz, amit Sejcsikről ailtiotiam. Ssfcsik a kelenföldi laktanyában intézkedett. u vitte oda Hamburgernél, akit ha megidéztek volna, eljött volna ide a bíróság elé, mert van olyan bátor, hogy az igazságot a szemébe mondja Sefcsiknek. De szemébe mondta volna Sefcsiknek egy másik asszony is, akit Selcsik szintén a laktanyában megkínoztatott, hogy ezt mondt* neki Sefcsik: — Ha a kínzásokról valakinek szólni jog, akkor bosszúm utói fogja irni, mert az in kezem mindenhová elit. (Sefcsik Qyörgy Fényes László beszédét állandó nevetgélése! kiséri.) — Mi den szolnoki enber előtt ismeretes — folytatja Finyes —, hogy a Molnár- és Sefcsikfivérek, de különösen Sefcsik Qyörgy vezette a szolnoki atrocitásokat. A szolnoki Igyiszsig fogházából husz munkást elhurcollak. Az ügyészségnek becsü'eiszavukat adták, hogy csupán tusokén) kszelik őket. De mégis elvitték a munkásokat Fegyvernckre... Fenyes László Sefcstk Hé fordul, egy lépést feléje tesz és széles geszusokkal, vérröiös arccal induaiosan kiáltja Sefcsic szemébe: — Öi volt, akt mind a husz embert a fegyver nekt kastilyba vitte, megkínoztatta őket, pus-