Délmagyarország, 1925. december (1. évfolyam, 157-180. szám)

1925-12-29 / 178. szám

Apa 2000 korona. DELMAÖYARO RSZAG • Deák Fereno-u. 2. Telefon 13-33. Kiadóhivatal, b jegyirodái Dagonio-ttr 11. Telefon 906. : Petőfi Sándor-sogárat 1. szám TelefoMiám 1B-WL Szeged, 1925 december 29, KEDD Előfizetési árak: Egy hónapra helyben 40.000 kor„ Budapesten és vidéken 45.000 kor. Egyes szám ára hétkdznap 2(100 kor., vasár- és Bnnepnsp 9000 korona. L évfolyam, 178. szám. Szelid vizek és vadvizek. No, ami a uelid vizeket illeti, azok ezidő­szerint legföljebb a vízvezetéki csövekben tar­tózkodnak, mint internált elemek, semmit se (odva arról, mi történik kint, a szabad vixek társadalmában. OH bizony különös és téltlő havában mgyon szokatlan dolgok történnek. A magyar föld szelid vizei, amelyek különben csak lirai költöknek szoktak dalmoUvumokkal szolgálni és tájképferőknek állnak modellt, meggondolták magukat és kezdenek úgyneve­zett bokros közgazdasági tevékenységit kifej­teni Ezalatt az értendő amire különben leg­újabb közgazdasági történetünkben is talá halók példák, bogy a patakok folyóknak, a folyók folyamoknak és a folyamok tengereknek Játsz­szák ki magukat és mint iytnet kilépnek a medrükből, lökéseket törnek át, hidakat szag­{ atnak szét, falvakat öntenek el és* tevetett okiak százain és ezrein borítják el iszappal a jövő esz endő kenyerét. Ezt csinálják nem is tavasz elején, a vizek kilengéseinek szokott szezonjában, hanem tél derekan a szelid magyar vizek, közlük a mi öreg Tiszánk is, amelynek karácsony három ünnepén annyi nézője akadt, mint egy szenzá dús árvizei, vagy ardőégéses filmnek. Sohase jelent jót, mikor a Tisza mint látványosság sze­repel az emberi érdeklődés műsorán és különö­sen nem tartozik a derűs jelenségek közé egy téli áradás Szép ez, szép nagyon, — mondják a nípek, szemlélvén a félelmes gyönyörűséget a rakodó-parton és találgatván, hogy mikor éri el a régi áradásakmk a hidiábra följegyzett magasságát, de az észté ikai élvezetnek bizo­nyos kellemetlen me líkzöngéi vannak. Nem éppen az ujsághirek, amelyek közt pár nap óta állandó rovata van az áradásnak. Sajnáljuk, sajnáljuk az elöntött magyar köjségeke'. még lobbin, mint máskor, mert hidjuk, hogy most minden elrothadt buzaszemmel mindnyájunk kenyere fogyatkozik, de ijedelemre ez még egyelőre nem adna okot. De mindenki arra gordol, mig nézi a sárga vizek gyors futását, mi lesz itt a tavaszon, ha esős marad a tél és egyik áradás uóléti a más kat ? Mi lesz akkor, ha megindul a nagy hóolvadás a néhai ma­gyar hegyek közt, amelyeket barbár mobóság­S il tarollak le az uj urak, az akaratuk ellenére 'ditóvá ett oláhok, a törtenetem Iegnotóriu­sabb erdőirtói, akik kősivatagokká tették a Balián erdős hegyei1, amelyekben a görög világ­ban még driászok és nitrfák laktak? Ei mi letz különösen a mi vízvédelmi berendezkedé­seink melleit, amel ek normális időkben is szegényesek vol ak, ma pedig elhinyagoltak és elgazdatlanodt'k ? A mi városunkat ugyan v di egy nagyszerű töltés, de ennek a hatalmas alkotásnak van egy sebezhető, söt kisebzett pontja a Stefánia végében, az állami kereske­dő ni iskola előtt, amely ezidőszerint ugyan r>em ád okot semmiféle nyugtalanságra, mégis ál a dóan izgatja a fantáziákat és rémeket láttat a fantasztákkal. Régi szegediek még emlékeznek ara, hogy a nagy árviz elölt három nappal az il'e ékesek a legmegnyugtatóbb véleményekel ad ák és lelaikusoztak mindenki', iki félt, p dig a laikus már akkor is annyit tett a szakembe­rt* szájában, bovy: szamár. Jobb féni, mint megijedni és jobb lenne ic!ejében végleg rendbe hozatni azt a fatális süppedéit, mint utólag keresni a felelőst. Ilyen kérdést nem szabad közigazgatási akta gyanánt kezelni, hanem a bajt azoanal orvosolni kell és azután kell pő­töaködni azon, hogy a patikát az állam köte­les-e fizetni vagy a város. Abból hogy az állam már egyszer elönttette Szegede*, nem következik az, hogy ezt mégegyszer megtehe i I siokásjog alapján. Hogy az államra milyen kevesel lehet számí­tani, legsiomorubban matatja ennek a cikknek •z- itt kővetkező második síróba, amely a vad­vizekről szól. A vadvizek nem költői figurák, hanem a leggonoszabb kártevői az Alföldnek, amelyek minden isős tél után régi geológiai kor­szakok képét Idézik föl nexcsak a szegedi határ búzamezőin, hanem a szegedi házak pincéiben is. Tengerek áradnak föl a földből és a tengerekben megfelelő saurusok is úszkálnak, csakhogy azok most aktáknak hivatnak és számokat viselnek. Van közifik úgynevezett tengeri kigyó is, amely tekintélyes átlát minden év tavaszán meg jelenik négy vagy öt év óta a lapok hasábjain. Ilyenkor szokta beintervjuo!ni a földmivelesűgyi minisztérium illetékes Ogyosztálya, bogy most kezdődik a belvizek ráncbatzedése, már a terv­raji is megvan hozzá. Bizonyos, hogy a ten­geri kigyó az idei tavaszon is megjelenik az elöntött mezők és összeomlott tanyák felett, de aztán nyár lesz, a vadvizek visszaszökdösnek a föld alá, idefönt ciak puszilásaik nyoma marad és a nagy igéret tengeri kigyója is vissza­fekszik a tintatarteba és a kakas se kukorékol u>ána, a parlament se. Mi az ö dögnek is? Ha ezer esztendeig meglehettünk v.dvhesen, meglehetünk ezután is. Akinek nem tetszik, fogja a földjét és hurcolkodjon föl vele Bu­dara, olt majd nem ön i el a Fehértó. Döniff minisztertanács lesz kedden Párisban (Budapestttudősitónk telefon jelentése.) Páriából jelentik: A keddi minisztertanácsot na* y é dcklődés előzi meg és ízt politikai kötökben íreglehetős izgalommal várják, nett azt véliir, fogy Ismét - Ifc kl fog robbanni a kormányválság, amely most már nemaak pénzügyi téren, hanem a kormány általános politikájút illetőleg is komoly bonyo­dalmakat Jog előidézni. Házfeloszlatás vagy — mandátum meghosszabbítás? Költségvetés után förand haji, büntetónoveila és törvényhatósági javaslatok. A blokk megmarad, — Szilágyiék kilépnek. (Budapesti tudósítónk ielefonjelentése.) A ka­rácsonyi tlnmpek alatt a politikában minden élet teljesen szünetelt, annál is inkább, mert a Kossuth párl, amely a frankbamisi'ás ügyéve kapcsolatban akciót indított, erről a tervétől lemondett, miután ezt a gonduiaiot ellenzéki részen sem tata ti ak szerencsésnek. Az összes miniszterek vidéken tartózkodnak, Bethlen István gróf miniszterelnök pedig csak újév után étkezik vissza Budapestre, amikor is a kormány első intézkedése a beruházási program megvalósítása és a rendelkezésre álló netventrillió aranykorona hová fordítása lesz. A nemzetgyűlés foglalkoztatásáról sem döntött még a kormány és a helyzet egyelőre az, bogy január 19-én a nemzetgyűlés folytatni fogja a költségvetés vitáját, ameiynek befeje­zése után kisebb törvényjavaslatok ketűlnek tárgyalás alá. Az azonban már kétségtelen, hogy sz év elején, a Nemzetek Szövetségnek kívánságára, a kormány beterjeszti at 1926/27. évi kéltség, vetést, amelynek tárgyahsa előreláthatóan olyan botszu időt fog igénybevenni, hogy az elő­készület alatt álló fontosabb lönény ja vasiatok, úgymint a főrendiházi, a büntetőnovella és o vidéki tiixéryhalósógek ujjátzervezéséiől szóló javaslolek csak a nyár végefelé, de nem lehe­letlen, hegy csak sz ősai ülésszak folyamán kerülhe>mk a nemzetgyűlés elé. Est annál is Inkibb valószerűnek tartják politikai körökben, mert a miniszterelnök még mindig nem döntöt, arról, hogy a kétkamarás rendszer életbeléptetést után választásokat rendel e el a kormány, vogy pedig a nemzetgyűlés élettartamának meg­hosszabbítására szükséges intézkedéseket teszt meg. A kormányhoz közelálló politikai körök véle­ménye és Mfogása sz<rint a Ház felosz'atdsa és az uj válasz ások elrendelése felelne meg leginkább a kormány érdekeinek, meri itt az a feltevés uralkodik, hogy az 1926 ban megren­dezendő uj választások sokkal homogénebb összeállítású kormánypártot tudnának össze­ho>ni a mainál. Teljesen bizonytalan a helyzet az ellenzéki front kialakulását iletőleg is. Pillanatnyilag a h lyzet az, hogy a szociáldemokraták a kará­csonyi kongresszuson szabad kezet kaptak a pogdri pártokkal való együttműködés kérdésé­ben és a szocia ista képviselők is óhajtiák a liberális bltkk fentartását. Konkrét intézkedé­sekre azonban csak január közepe táján kerül­et sor. Előreláthatólag a helyzet ugy fog alakulni, hogy a demokrata párt a Kossuth-párt, a szo­ciáldemokraták és Sziágyi Lajos pártjának egy része, nevezetesen azok a képviselők, akik Baross János és Szakács Andoi körűi tömö­rülnek, fenttartjók a blokkot, amelyből Szilágyi Lajos és löbb személyes híve kiválik. Ameny­nyiben a telyzet tényleg igy alakul, akker Szilágyi Lijos és pártja megalakítják a liberá­lis mérsékelt pártot. •MNIMMÍIMMI^^ A szociáldemokraták továbbra is együttműködnek a polgári ellenzékkel. A régi pártvezetőséget választották meg. — Vihar nélkill folyt lt a szocialista pártkongresszus. Budcpest, december 28. A Magyarországi Szociáldemokrata Párt karácsony első napján kezdte meg háromnapos otsrágos kongresszu­sát. Mintegy 360 kiküldő t jelent meg az or­szág különböző szocialista pártszervezetei ré­széről. A munkás-énekkarok nyitották meg a kongresszust, majd Peyer Károly elnök üdvö­zölte a megmenteket. — A kurius minden előfeszítése ellenére — mondotta Peyer — végóráját éli és tivékeny­sége már csok sztgbeveritekben és frankhami­sitdstkbon nyilvánul meg. Szembe ke l siállri azonban azokkal is, akik nálunk radikálisab­bak akarnak lenni <s ugy vélik, bogy a műn kásosztálynak más módszerekkel kell a küzdel­met mrgvivnia. Végezetül Peyer üdvözölte az emigrácót, a bebörtönözötiekel és az olass szociáldemokrata pártot, amire a kongresszus tagjai kórusban kiáltották: Pfuj Mussolinii Vesszenek a fasetz­tákl Wilhelm Ellenbogen, az csztrák párt ki­küldőt je, majd Zsivko Topalovics, a jugoszláv szkupstina alelnöke (omácsoták ezután párt­jaik üdvözletét. Délu án Tamás István ruszinsz­kói kiküldött üdvözölte a kongresszust, majd Farkas Is ván terjesz ette elö a pártvezetésig és a parlamenti frakció jelenlését

Next

/
Thumbnails
Contents