Délmagyarország, 1925. december (1. évfolyam, 157-180. szám)

1925-12-03 / 159. szám

2 DBLM AO Y AROKSZAG 192» december 3. gyen, sőt a 200 arinykoronás alap fölött is terjesszék ki a progressziót. A bizottság ezen indítványt elfogadta is en­nek alapján a havi adóösszeg minimumára nem 120 K.ban, hanem 100 K.-ban állapo­dott meg. Ivddy Béla azt inditvinyozta, bogy a Károly­csapaikeresztesek 50 százalikkal kevesebb adót fizessenek. Indítványát a minísiter hozzászólása után a ! bizottság elfogadta azon föntirtásial, ba azt a | teljesilbetöségi föltételek figyelembe vitelével fogják keresztül vinni. Neubaaer Ferenc azt indítványozta, bogy azok, akik harctéri szolgálatot nem teljesítettel, a rokkantadók kétszeresét, a fölmentettek pi­áig háromszorosát flzessik. A bizottság ezen indítványt, tekintettel arra, hogy az adminisztrá­cióját lehetetlen volna keresztül vinni, elvetette. A javaslatot a bizottság elfogadta és tárgyalá­sára a sirgőssiget fogja kirnl a nemzet­gyűléstől. bizonyult hivatásának betöltésére. Mi sokkal több joggal ruház uk fel nemzetiségeinket ön­ként, mint amennyire kQlsö befolyással köte­lezték az uódállamokat a naryhatalmak. Rész­letesen ismerteti a kisebbség :k nehéz helyzetét és rámutat a kisebbségi szerződések hiányaira. A népszőetség nem tírgyalja a kisebbségek védelmét és a kisebbségeknek nincs módjuk a védelem kikényszerítésére. A költségvetést el­fogadja. Kiss Menyhért: Aktív külpolitikát sürget, majd a francia* magyar kereskedelmi szerző­dést bírálja. Ezután az elnök napirendi javaslatot tesz, amely szerint a Híz legközelebbi ülését hol­nap délelőtt 10 órakor tartja és azon folytatják a költségvetés tárgyalását. Eckhardt a nyugdijasokról. A napirendhez Eckhardt Tibor szólal föl, aki a nyugdijasok helyzetét teszi szóvá. A magyar kor­mány elmulasztotta az utódállamokkal olyan meg­állapodás megkötését, amely a nyugdíj is tisztvi­selők eltartását tette volna kötelezővé. A felelőssé­get a kormányra háti ja. A kormány különben hivja föl a nyugdíjra nem szoruló vagyonosokat, hogy mondjanak le a nyugdijaikról és a fölösle­get fordítsák a nyomorgó és munkaképtelen nyug­díjasok támogatására. Megbélyegzi Üjfalussy tá­bornok magatartását, aki a nyugdíjasok nagygyűlé­sén a szociáldemokrata pártba való belépést ja­vasolta. A napirendi indítványt elfogadja és kéri a kormányt, foglalkozzék javaslataival. Vass miniszterelnökhelyettes: Á pénzügyminisz­ter távollétében nem adhat érdemleges választ Eckhardt fölszólalására. A nyugdijas tisztviselők nyomorúsága valóban Trianonból ered, mert a menekült tisztviselők is Csonkamagyarországot ter­helik. Megáll ipltja, hogy a kormány már evekkel a szanálás előtt megkísérelte, hogy megállapodásra jusson az utódállamokkal a nyugdíjas tisztviselők eltartása tekintetében, ez azonban sikertelen ma­radt. Peidl Gyu'a visszautasítja Eckhardtnak Ujfalussy tábornokkal kapcsolatos kijelentéseit s tiltakozik az ellen, mintha valakit megvetés illethetne azért, mert a szociáldemokrata párthoz akar csatlakozni. Ezután a kultuszminiszter válaszát olvasták föl, amelyet Kiss Menyhértnek a csanádi püspökség püspökielei földbérletének ügyében régebben tett interpellációjára adott. Kiss Menyhért a miniszter válaszát nem fogadja el, a nemzetgyűlés azonban tudomásul veszi. Lendval támadja a népjóléti államtitkárt. Ezután Lenávai-Lehner István interpellál abban az ügyben, hogy a földrengéstől sújtott Gyöngyös város PeUtchevtch Horvdih Emil báró állítólagos intézkedésére kémilliárd koronás kölcsönét nem kapta meg mindaddig, amig annak két ezrelékét, négymilliót be nem fizette, noha ez nem volt kötelező. Az államtikár álljon a biróság elé, de nem mint államtitkár. Viiss József népjóléti miniszter: Sajnálja, hogy Qyöngyös város nem fordult közvetlenül ö hozzá. Lendvai ujabb fölszMalására azután kijelenti, hogy ebben az ügyben megindítja a vizsgálatot. Lendvai Lehner a miniszter válaszát köszö­nettel tudomásul veszi. „Lendvai nem volt mindig antiszemita." Most Petrichevich-Horváth Emil báró állam­titkár személyes kérdő ben szólal föl. A gyön­gyösi négymillió koronáért villala a fele őssé­get. Azt karitatív alapon, nyomorban lévő sze­gény tisztviselők érdekében szedték be. Lend­vai ugy állítja be az ö személyét, mint meg­rögzött filoszemitát s ugyanakkor saját magá­ról, mint törhetettei fajvédőről enlékezik meg. Ki kell jelen'eni, hogy Lendvai nem volt min­dig ilyen antiszemita. Fölolvassa azt a levelet, amelyet Lendvai Jstván 1917 ben irt egy zstdó ezredorvoshoz, kérve, hogy a felülvizsgáló bi­zottságnál ajánlja be őt, jiltehtt bitegsige amúgy is konstatálható. A levélnek egy fotog­rafikus másolatát a Ház asztalára teszi. Nem tartja illőnek, hogy olyan képviselő, aki ilyen levekke: irt valamikor és aki zsidó orvos párt­fogását kérte, most mint antiszemita szeepel* hessen. Fölizóli ja Ltndviit, hogy azokat az állításokat, amelyeket interpellációjában reá vo­natkoztatott, irja meg a holnapi &rfza/-ban s ő akkor inkriminálni fogja a kifejezéseket és módot ad Lendvainak, hogy állításai/ bizo­nyítsa be. Lendvai István ezután kijelenni, hogy abban a pillanatban, amidőn az államtitkár lemond és mint egyszerű ember áll a biróság elé, hajlandó minden kijelentését a nyilvánosság előtt is megismételni, de nem hajlandó belemenni olyan egyenlőtlen küzdelembe, amelyben az egyik fél hatalmon lévő államtitkár. Ülés vége 8 orakor. Részleteiben is megszavazták az igazságügyi költségvetést. Megkezdték a külügyi költségvetés tárgyalását. — Lehner támadása a nép­jóléti államtitkár ellen. — Az államtitkár szerint Lehner egy zsidó ezredorvos protekcióját kérts a katonai szolgálat alól való szabadulásra. Budapest, december 2. Scltovszky Béla elnök a nemzetgyűlés mai ülését féltizenegy órakor nyitotta meg. Napirend szerint következik az igazságügyi tárca részletes tárgyalása. Sorra fogadják el hozzászólás nélkül az egyes té­teleket. Propper Sándor: A munkajövedelmek rova­tánál azt javasofa, hogy az e cimen fölvett 340 millió koronát, ami a rabok munkájának eredménye, adják a rabok hozzátartozóin ik. Rothenstein Mór: Elmondja, hogy a váci fegyházban privát munkákat is vigeznek a rabok. Malastts Qíza: Súlyos problémának tartja a rabok muikáltatását. A rabok mühelyi foglal­koztatása valósággal akadimldja a zsebmetszők­nek, a betörőknek. Pesthy Pál igazságügyminiszter: Miga is helyte'ennek tartja, ho^y a rabbok konkuren­ciát csináljanak a legitim iparnak. Láng Jínos: A mozik és a mai irodalom vi­szik a züllésbe az ifjúságot. Kéri az igazság­ügy minisztert, hogy interveniáljon a belügymi­niszternél a mozi és sziiházak.sz'gorubb cen­zúrázása érdekében. (Zaj, ellentmondás.) Pdsthy Pál igazságügyim liszter: Tiltakozik az ellen a beálli ás ellen, mintha a gyermek­bűnügy növekedése a mozi képeinek következ­ménye volna. Kéri a tétel elfogadását. A Ház a léteit elfogadja. Propper és Peidl Gyula a bírói Ítéletekről. Propper Sándor a büntetéspénzekről intézkedő tételhez szólal föl. Ugy látszik, jó konjunktura Ígérkezik a büntetésnénzek terén, mert tavaly csak egyharmada volt a 19 milliárd büntetéspénznek a költségvetésbe fölvéve. Pesthy Pál igazságügyminiszter: Azért vettem föl a büntetéapénzeket a gyermekbiróságok rova­tába, mert ezeket a büntetéspénzeket a gyermek­bűnözés profilaxisának kívánja a kormány fölemelni. Wolff Károly a nyugdijasok járulékairól beszél. Ha a kormánynak nincs módjában fölemelni a nyugdijit, vegyenek föl külföldi kölcsönt és ugy rendezzék ezt az égető kétdést. Peidl Gyula: A szocialista pártnak az az egyet­len kívánsága, hogy a munkás a megszolgált munkájáért megfelelő munkabért kapjon. Foglal­kozik a vasárnapi NyUKOSz ülésen történtekkel és kijelenti, hogy a szocialista párt mindenkor örül a párt gyarapodásának, de csakis olyanokat lát szivesen soraiban, akik meggyőződésből lépnek közéjük. Visszautasítja azt, hogy pillanatnyilag elkeseredett emberek menedékhelyéül szolgáljon a szociáldemokrata párt. Majd a biróság Ítéleteit kritizálja és megemliti, hogy a kormányzat és a többségi párt részéről támadták a szociáldemokrata pártot, hogy ellene van a birói függetlenségnek. A szocialista párt követeli legintenzívebben a bírói függetlenséget, mert ók a szenvedő felei a nem független ítélkezésnek. A birák pszichologice függő viszonyban vannak a kormányzattól. Megállapítja, hogy az izgatások terén az egyik oldalon alig egy-kétheti fogházbüntetések és párezer korona E enzbüntetések szerepelnek, a másik oldalon egy­ét évi fogház és súlyos milliós büntetéseket ró ki a biróság. (Nagy zaj) A kormányzat a mozik el­A külügyi tárca A külügyi költségvetés tárgyalása következik, : amelyet Hoyos Miksa gróf előadó ismertet. Beck Lajos az első fölszólaló: Európa gazda­sági és politikai erőtényezőinek mérlegelése után megállapítja, hogy bárki akarja is véglegesen rendezni Középeurópa térképé , annak Magyaror­szággal számolnia kell. Addig se lehetünk ölhe­tett kézzel. Eddig kötött kereskedelmi szerződé­seink nem a legszerencsésebbek. Nehéz gazda­sági viszonyok közt forszírozott éberséggel kell óvnunk érdekeinket. Utat kell nyitnunk a gyakor­lat és tudás emberei előtt, hogy veszélyeztetett pontokon képességeiket az ország rendelkezésére bocsáthassák. A költségvetést elfogadja. Beck Lajos beszéde után az elnök szünetet ren­delt el. Szünet után Pintér László a locarnoi kon­ferencia jelentőségével foglalkozik, amelyet min­den békeszerető emb:r örömmel és megnyug­vással üdvözöl. N m lehet le agadni —mondja —, hogy külpolitikai szempontból sokat htlad­lünk az utolsó években. Éppen ezért bizalom­mal van a kormány iránt és a köliségve.ést elfogadja. Várnai a Mussolini kultusz ellen. Várnai Dánhl azt kif gásolj*, hogy a taka­rékosság elve a külügyi költségve csben nem érvényesül. Helyteleníti, hogy a bukaresti és a rablásával folytatta a bolievisták tevékenységét. (Taps a szocialistáknál.) Zsitvay Tibor elnök Peidl Gyulái ezért a ki­fejezésért rendreutasítja. Malasits Géza a következő szónok: Ö maga és pártja nevében követeli a birák függetlenségét. Megállapítja, hogy az állam osztályjellege a nyug­béreknél tűnik ki Iegeklitánsabban. Rakovgzky István válasza Peidlnek. Rakovszky István: Visszautasítja Peidl támadá­sát a konzervativizmus ellen. Kimutatja, hogy ő, mint konzervatív politikus, mindenkor a munkás­ság érdekeit viselte a szivén. A birói Ítéleteknek közmegnyugvást kell kelteniök. Nira akarok neve­ket mondani, — folytatja — de vannak jelenségek, amelyek a bíróságok elfogultságára engednek következtetni. Zsitvay Tibor elnök figyelmezteti a szónokot arra, hogy itt a nyugdijasokról van szó, nem be­szélhet a birák működéséről. ^Rakovszky István: Azon az alapon szólok az aktív birákról, mert belőlük lesznek a nyugdija­sok. (Derültség.) Ha valaki megérdemli a becsüle­tes nyugdijat, akkor az kétségtelenül a biró. Pesthy Pál igazságügyminiszter: A birói füg­getlenség Magyarországon nemcsak frázis. Való­ban Így is van. Nem lehet az elfogultság vádját hangoztatni egyetlen egy tanács ellen sem. Propper Sándor: Schadi és Töreky feltétlenül elfogultak. Pesthy Pál igazságügyminiszter: Az a kritika, amely a bíróságokkal szemben elhangzott, hangu­lati kritika csupán. Ezzei letárgyalták az igazságügyi költségvetést. költségvetése. berlini követek lakásainak rend behozására több mint félmilliárd magyar koronát irányoztak elő. A kövelek önérzettel és okossággal szolgálják a magyar érdekeket, ne pedig perzsa szőnye­gekkel (Zij a jobboldalon.) Európa provoká­lását látja abban, hogy az államfő az első osz­tályú érdemkeresztet kü'dötte el Mussolini olasz miniszterelnöknek. (Éljen Mussolinii kiáltják a jobboldalon és a kormánypárton.) Kije enti, hogy Mussolini gaztettekkel kormányoz. (Nagy zaj « kormánypárion.) Az elnök Várnait ezen kifejezésért rendre­utasítja. Várnai: A magyar nép uudorával és meg* vetésével találkoziak azok az módsze ek, ame­lyeikel Mussolini dilgozik. (Ismét nagy zaj a kormánypárti oldalon. Éljenzik Mussolinit.) Külpolitikánk orientációjának elsősorban a de­mokráciának belpolitikai tiren való intézményes megvalósításával kell kezdődni. Miv:l erre nem lát hajlandóságod, a költségvetést nem fo­gadja el. Lakács György: A kisebbségek ügyével és ezzel kapcsolatban a nemzetek szövetségével foglalkozik. Sajnálatfal aliapitja meg, nogy a népszövetség mai szervezetében alkalmatlannak

Next

/
Thumbnails
Contents