Délmagyarország, 1925. december (1. évfolyam, 157-180. szám)

1925-12-03 / 159. szám

1926 december 3. DBLMAOYARORSZ/iQ 3 A pénzügyi bizottság befejezte a költségvetés tárgyalását. »Nem szeretném, ha azt mondaná valaki, hogy a fogadalmi templom vitte cl a csatornáját", mondja a polgármester. A pénzügyi bizottság dr. Somogyi Szilveszter polgármester elnökletével szerdán délután négy órakor folytatta — még a tegnapinál is kisebb érdeklődés mellett — a jövő évi költségvetés árgyalását. Az ülés megnyitása után Sculléty Sándor főszámvevő bejelentette, hogy a tegnapi ülésen elfogadott változtatások következtében a költségvetés mérlege nyolcszázhatvanmillió koronával javult. Bejelentette azt is, hogy ma kapta meg a törvényhatósági testnevelési tanács költségvetését, amely szerint a jövő évi szükségletek fedezésére 776 millió koronát kér a várostól. A pénzügyi bizottság ugy határozott, hogy a városi költségvetésben eredetileg előirt hatvanmillió koronát százmillióra emeli föl. — Következik a vallásügy — mondotta ezután a polgármes er. A költségvetésnek ez a rovata a legsúlyosabbak közé tartozik, mert a kegyúr városnak kell gondoskodnia a kegyurasága alá tartozó templomok, plébániák föntartásáról és egybázi szükségleteiről. A város kegyurasága alá hét templom és ugyanannyi plébánia tartozik, a belvárosi, a rókusi, az alsótanyai, a felsőtanyai, a röszkei, a kisteleki és a lápéi. Érdekes vita támadt a polgármester és Bokor Pál helyetles polgármes er közölt a fogadalmi templom épitési költségeinek a tárgyalásánál. Bokor Pál ugyanis a pénzügyi bizottság elé terjesztette azt a javaslatát, amellyel nébány nap előtt a város tanácsa már foglalkozott. Elmondotta, hogy a templomépítés jövő évi programjának megvalósítása hétmilliárd koronába kerülne, ebből azonban csak három és félmillidrd korona áll a költségvetés keretében a tanács rendelkezésére. — Az lenne a javaslatom — mondotta Bokor Pál —hogy vegyen föl a város tízmilliárd koronás amortizációs kölcsönt és abból végeztesse el Jövőre a templomépítés összes külső munkálatait. A kölcsön évi kamata körülbelül egymilliárd lenne és három év múlva, amikor a templomföldek bére ismét esedékessé válik, S város megkezdheti a kölcsön törlesztését. Hatezer hold föld bérjövedelméből — annyi bérfoldje van a templomalapnak — bőven fedezheti a város tz annuitásokat. A polgármester szólalt föl ezután. — Ha van valaki, aki gyorsan szeretné építeni a templomot — mondotta —, az én vagyok. De ilyen módon, amikor a templomépítés más szükségletek rovására történne, nem akarom, mert ne érje soha szemrehányás ezt a templomot. Azért, hogy kétévi munkát egy esztendő alatt épitsünk föl, nem érdemes a kölcsön horribilis kamatterhit magunkra venni, inkább építsük be ezeket a milliárdokat ts a templomba. Tegnap jártak nálam a külvárosrészek képviselői Tele vannak panasszal. Nem szeretném, ha azt mondhatná valaki, hogy a templom vitte el a csatornáját, vagy a világítását. A polgármester okfejtését általános helyes* léssel fogadta a pénzügyi bizottság és Bokor Pál javaslatát igy egybangulsg mellőzte. A ciecsemögondozók föntartására 38 milliót, az országos betegápolási és gyermekvédelmi hozzájárulás címén pedig a kormány által kirótt nyolcmilliárd korona helyett a főszámvevő javaslatára csak hárommilliárd koronát, — kétmilliárddal többet, mint amennyi a költségveiéstervezeiben szerepelt — szavazott meg a bizottság. Mivel az orvoskongreazszus 1926-ban Szegeden ül össze, ennek a költségeire 25 millió koronát engedélyeztek. 4 köztisztasági üzem 5650 mülló koronás költségvetése körül támadt hosszabb vita. Ebből az összegből ugyanis csak bárommilliárd térül meg, 2650 millió azonban deficit. Ennyibe kerül az uccák és a terek tisztántartása. A pénzügyi bizottság ugy határozott, hogy a köztisztaság költségvetéséi 650 millió koronával redukálja és fölhivja Papp Ferenc üzemigazgatót, hogy a redukált köitaégvetés keretei Között vezesse jövőre az üzemet. Hosszasabban időzött a bizottság a közvilágítás kérdésénél ii. A főrzámvevö Javasolta, nogy a világítás fejlesztésére egymilliárd korénál vegyen föl a költségvetésbe a vatos. Wlmmer Fülöp elmondotta, hogy W«lkó Lajos kereskedelmi miniszter előtt szóváleite a gázgyári döntőbíróság kérdését. Kifejtette, hogy a döntőbíróság túllépte hatáskörét, amikor az egységárak megállapításán kivül hatályon kívül helyezte a szerződés más pontjait is és korlátozta az uccai gázlámpák számát. Kérte, hogy a háborús időknek ezt a fölöslegessé vált hagyatékát szüntesse már meg végre a miniszter és helyezze hatályába vissza az eredeti szerződést. A bizottság Wimmer Fülöp javaslatára elhatározta, hogy álir a város tanícsáboz és Javasolj!, hogy Írjon fel a város a kereskedelmi miniszterhez a döntőbírósági rendszer megszüntetéséért. Berzenczey Domokos műszaki főtanácsos ezzel kapcsolatban bejelentette, hogy a szénársk csökkenése következtében átírt a gázgyár igazgatóságához és megsürgette az egységárak leszállítását. Hasonló átiratot intézett a tanács is a gázgyárhoz. A kulturális egyesületek segélyezésére ötvenmillió koronát állított a költségvetésbe a bizottság és eizel befejezte a költségvetés részletes tárgyalását. A főszámvevő izután összegezte a változtatások eredményét, amely szerint 784 millió korona többlet kiadás mutatkozott. A bizottság s főszámvevő javaslatára ugy határozott, hogy a kereseti adójövedelem cimén előirt összeget 500 millióval emeli. Az ötvenszázalékos pótadó jövedelme szintén több lesz, ugy hogy a bizottság a tisztviselők várható fizetésemelésére még egymilliárdot tartalékolt és a rendkívüli alapot is gyarapüolta kétszázmillió koronával. A bizottság ülése félhatkor ért véget. A kormánypárti kisgazdák a vidéki lakások fölszabadítását kívánják. Budapest, december 2. A kormánypárt kisgazda tagjai ma délután a szokásos navi értekezletre jöttek össze a földmivelésügyi minisztériumban. Mayer János földmivelésügyi miniszter elnöki megnyitójábsn kérte a kisgazda képviselőket, vegyenek részt erőteljeien a Faluszövetség munkájában, mely a jövőben fokozottabb mértékben foglalkozik a falu kulturális éa gazdasági érdekeinek előbbrevitslével. Egyébként a gazdaszövetség a közeljövőben fuzionálni fog a Falaszöveiséggel. Eiután Szabó Sándor számolt be a közmunkaváltság eltörlésével kapcsolatos tárgyalásokról. Az értekezlet során ismét fölmerült a vidéki lakáskérdés. A gazdák körében az a kívánság merült föl, hogy a kormány a vidékea 1926 május 1-én tegye szabaddá a lakások forgalmát, mert falun a lakásínség nagyjából már eliminállatott, számos építkezés történt és megfelelő mennyiségű lakás áll rendelkezésre. A jelenlegi kötött helyzetben igen sok pörfekedés keletkezik a lakásügyek körűi. Az értekezletet erre félbeszakították és azt holnap délután folytatják 3 órakor a képviselőházban. Az olasz, a cseh és a lengyel külügyminiszter beszéde a locarnoi szerződés aláírásakor. London, december 2. A locarnoi szerződés aláírása alkalmiból Stresemann beszédéhez kapcsolódva Scialoja többek között a következőket mondotta: — Ha Locarnoban az államok pusztán kölcsönös kapcsolatú megerősítését clzó külön megállapodasokat kötöttek volna, Olaszországnak nem lenne oka arra, hogy ezekben a megállapodásokban részlvegyen. Nem is fűződnék ezekhez semmiféle közvetlen érdeke. Ám, amikor Olaszország látta, hogy Locarnoban az európai művelődés fönmaradását biztosító nagy kollektív mü alapkövét tették le, maga is a többi hatalom között kivánt lenni, hogy megóvjon egy érdeket, amely nagyobb minden nagy érdeknél, a világ érdekét. O'aszország ugy vélekedett, hogy fölmerülhet a lehetősége annak, hogy harcolnia kell, de csupán az emberiség külön békéjének megszerzése érdekében. Éppen ezért büszke arra, hogy Olaszországot olyan szellemben képviseli, amilyen szellem a locarnoi megállapodásokat sugalmazta. A következő felszólaló Benes volt, aki ezeket mondotta: - Csehország számára az aláirt szerződések egyrészt a nyugateurópai államokkal való barátságos viszony megerősítését jelentik, másrészt hangsúlyozzák és megszilárdítják Csehország Jóvtsxonyát Németországhoz, amennyiben biztosítják a két állam további békés együttműködését a nemzetközi élet minden vonatkozásában. De ezek a szerződések más irányban is jótékony befolyást fognak gyakorolni Európa egyéb problémáira. Természeies, hogy a szerződések értéke végeredményben azon fordul meg, hogy a nemzetek és az aláiró kormányok mii fognat a szerződésekkel csinálni A szerződéseknek egymagukban nincsen varázserejük. A delegátusok közül utolsónak Skrzynszky gróf szólalt föl: — Nem volt szándékában — mondotta — mégegyszer szót emelni, miután azonban társai beszéltek, nem akarja hallgatásával azt a látszatot kelteni, hogy Lengyelország, ha nem is közömbösen, de legalább is kisebb lelkesedéssel fogadja ezt a nagy müvei, amelyet az egész világ ünnepel. Nem maga a szerződés, hanem a locarnoi szellem a büszkesége a modern diplomáciának. Ez a szellem nyújt reményt a népeknek, amelyek jogosultan vetik belé jövő reménységüket. Idáig locarnoi szellemnek mondották ezt a szellemet, a mai naptól fogva londoni szellemnek fogják nevezni. ;»n»»nn»»»»i»»i»»w8« A Kúria előtt végső fokon Andor Zsigmond megnyerte a Lengyel-pár által indított portKét egybehangzó ítélet után szerdán délután a Kúria mondta ki a döntő szót az Andor—kt ngyel-pörben. Az elmúlt színházi szezon végén nagy feltűnést keltett az a pör, amelyet a szegedi színtársulat volt fiatal tagja. Lengyel Vilmos és felesége Hollós Juci indított Andor Zsigmond színigazgató ellen. A Lengyel-pár ugyanis, mint még emlékezetes, hónapokon keresztül sikerrel szerepelt a színpadon, majd a szezon vége felé differenciái támadtak a színigazgatóval. A szezon vége felé a színigazgató nem tudta pontosan fizetni a gáziikat és amikor az eiyik nőnap ötödikéjén még nem kapta meg fizetését Lengyel Vilmos, a* egyéb differenciák után, a szerződés megfelelő pontjára hivatkozva azonnal megvált a társulattól feleségével együtt. Leagyelék ezutin a szerződés alapjan pört indítottak a szegedi járásbíróságon Andor ellen, nemcsak a hátralévő gázsikért, binem a nagyobb összegű prémiumért is. A járásbíróság annak idején helytadott Lengyelék keresetének és a pörölt összeg lényeges részét megiiélte Lengyeléknek. Andor Zsigmond dr. Lugosi Döme utján továbbvitte a pört és a ssinészpárt képviselő dr. Szivessy Lehel másodfokon Is megnyerte. Andor Zsigmond még a két egybehangzó Ítélet után sem nyugodott bele a pör elvesztésébe és a Kurta elé vitte az ügyet. A Kúria pedig szerdán délelőtt tárgyalta végső fokon ezt a nagy érdeklődéssel kíséri ügyet. A színigazgatót a Kúria előtt dr. Bródy Ernő, volt országgyűlési képviselő és dr. Lugosi Döme képviselték. A Kúria ítéletét délután félhárom órakor hirdették ki. A Kúria a felperes Lengyel színészpár keresetét elutasította és őket az összes pörköltségek fizetésében is elmarasztalta.