Délmagyarország, 1925. december (1. évfolyam, 157-180. szám)

1925-12-03 / 159. szám

Ara 2GG3 korona. D EIMAGYA KO RSZAö iPVkinMstgi Deák Ferenc-u. 2. Teleion 13-33. Kiadóhivatal, MMMakSnjnrtái és jegyirodái Dnsonlcs-tér 11. Telefon 30fi. • I Petöli Sándor-sugárat 1. >zim Telefonszám Irt-84. Szeged, 1925 december 3, CSÜTÖRTÖK Elöfixstési arak: Egy hónapra hel)b:n 40.000 kor, Budapesten ét vidéken 45.000 kor. Egyes szám ára hétköznap 2000 kor., vasár- és ünnepnap 3000 korona. L évfolyam, 159. szám Konzervatív politika. A kultuszminiszter legalább olyan ambícióval keid politizálni, mint amilyen buzgalommal intézi tárcája ügyeit. Hi visszagondolunk azokra az eseményekre, amelyek a miniszterelnök egyik legutóbbi távolléte alatt épp a kultuszminiszter ize­mélyével k'pcsolatosan játszódtak!?,mégis ízt kell mondanunk, bogy ez i politizálás! anbicíó már főideje bevití Klebelsberget. El ekintve azonban olyan intervallumoktól, amelyek alkslmasoknak látszottak a koriráíjfői hatalom kiügyeskedé­sére, a knlluszminiszter mégis esik távoüartotta magát a stiikte politikától. Arról igizán nem lebeteli, bogy egyszer régebben szembekerült a Jobboldali irányzatokkal. Ma már egészen tisztán látjuk, azért sem, mert isteneknek való látvány, hogy gróf Klebelsberg pont a jobb­oldali irányzatokkal kerQll szembe. No de ez is régen volt és egyszer volt. T«lán igaz sem volt. Azóta sok mindenki meg változott, amit persze a kol'uszminiszterre való célzás nélkül mondunk. O az a poliiikus, amilyennek akkor mutatkozott, amikor rossz nyelvek szerint azon mesterkedett, bogy kiemelje a kormányt laOki székből Bethlent *s oda a saját becies szemé­lyét helyeztesse. 0 akkor is jobbfelé orientáló­dott. Egészen jobbfelé. Ma is. 0 tehát nem változott. Az ország közvéleménye a hibás, amely nem mindig látott tisztán. Ma már bizonyára nem kell ékesszólás bár­kit is meggyőzni arról, mit jelent, amikor a kultuszminiszter ki jeleni, hogy ő konzervaiv poiikus, aminek — mondja továbbá a kul­tuszminiszter — ebben a pillanatban íz a lényege, hogy szemben áll minden olyan törekvéssel, amely fölfordulásra vezet. A kon­zervatív politikának, a józan és okos konzer­vatív politikának ebben a pillanatban is, meg minden pillana ban, tehát — hogy egészen precizek legyünk — abban is, amelyben a kultuszminiszter genfi vonata készen állt az indulásra, más, vagy legalább más is volt a lém ege és marad is. Magunk is szembeszál­lunk minden olyan törekvéssel, amely fölfor­dulásra vezet. Még vannak ¡^egynéhányan igy ebben az országban, körülbeül ugyanannyian, mint ahányan laknak. Azt azonban Lendvai­Lebner István sem merné mondani, még leg­virágosabb hajnali hangulatában sem, hogy ugyanannyi a konzervatív poliikát, különösen a Klebelsberg-féle kenzervaiv politikát vallók száma. Emlékezünk a kultuszminiszternek korábbi nyilatkozatára a numerus c aususról. Ezek a nyilatkozatok nem voltak olyan világosak, mint a mostaniak, sőt olykor-oljkcr Inkább arra en­gedtek következtetést, mintha Klebesberg nem lenne híve a hires-neves Haller-alkotásnak, mint arra, hogy hive. Természetesen nem állít­juk, miniha a kultuszminiszternek része lenne abban, hogy ilyen lá szat támadhatott. A hiba azokban van, akik azt hitték, hogy Klebels berg ebben a pillanatban is, meg azokban is, meg minden pillanatban annak a tiszta, vilá­gcs konzervativizmusnak a bive, amelynek nem ebet a politikai konstellációk szerint fo;ylon változó tartalmat adni. Ez a konzervativizmus azonban nem a numerus clausus«, hanem a tanulás szabadságát akarja konzerválni. Akik mindig usitán látták a kul uszminiazter politikai mentalitását, azokat nem lepték meg a legutóbbi napok eseményei. Nem lepe mrg őket az a ttokány, de csöppet sem kornervati* gondoltodátu államférfiura valló nyilatkozat sem, bogy skkor is jobboldali politikus mara­dok, ha mindenki fejeletejére áil, akinek ez nem tetszik. Hát ez csinos kis látvány lenne, annyi bizonyos, lévén igen-igen nagy sióknak a száma, akiknek nem tetszik a kul uizminiszter pártpolitikája, amely nem is egysétespárti, ha­nem hitároioitan fajvédő. Ha pedig mint jeles stiliszta Klebelsberg mint síimbolumot érlelte a fejetelejére állást, akkor legalább is fuliott jelentőiéget tulajdonított a síját becses poliikai állásfoglalásának. Attól, hogy ő jobboldali és attól, hogy ezt ma már nyittan megmondja, senki és semmi nem fog ebben az országban fejtetejére állni. Emiatt rem kell félteni séma rendet, sem az emberek koponyáját. Az ellen azonban tiltakozni keü, mintha konzervatív lenne az otyan poliikus, aki igy politizál, igy besiél és igy cselekszik. A kamara hidegen fogadta az uj francia kormány bemutatkozását. Loucheur javaslatai nagy idegességet váltottak ki a kamarában. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése) Páris­fcól jelentik: Brland még kel ő időben érkezett meg Londonból a kamara ülésének megnyiiá sára, anelyen fölolvasta a kormánynyilatkoza­tot, amelye a kamara meglehetősen bidegen fogadott. Gak a középen volt hallható egy halk éljenzés. A szociálisták tartózkodtak min­denféle bangulatnyilvánitástól. A kamara ezután ugy határozott, hogy azo­kat az interpellációkat, amelyeket most kellett volna megvitatni, a kormánynyilatkozat vitájá­nak végére halasztja. te te be két pénzügyi javaslatát, amelyek közül az egyik a bankjegyforgalom törvényes határát 52 milliárd frankról 58 milliárd frankra, tehát hatmii iárddal emeli, a másik javaslat pedig meghatározza azokat a rendszabályokat, ame­lyekkel ez a hatalmas bankjegyszaporitás fedez­hető volna. Loucheur bemula'kozása a kamarában nagy idegességet váltott ki, majd a kamara fölfüg­gesztette ülését, mialatt a pénzügyi bizottság fogja letárgyalni a Loucheur által beterjesztett két javaslatot. Ezután Loucheur pénzügyminiszter terjesz­A kamarában a pénzügyi javaslatok fölött a szavazásra még ma sor kerül. Jósolni még egyáltalán nem lehet, de minden eshttőséggel számolni kell. Az a vélemény, hogy a bankjegy­kiboctátáira vonatkozó javaslatot elfogadja a kamara, azonban az aáók fölemeléséről szóló javaslatot vissza fogja utasítani. Páris, december 2. A kamara délutáni ülésén Brland beszél', majd Loucheur pénzügy­miniszter az acók sürgős befizetésére tett java&lato*. Több adót 50 százalékkal kell emelni. Interpellációk tárgyalásának elhalasztása miatt tz ülést aztán elnapolták. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Páris* ból jelentik: A szenátusban a kormánynyilat­kozatot Rencuid igazságügyminiszter olvasta föl. Itt is csupán a locarnoi szerződésekről szóló pontok találtak helyeslésre, ettől eltekintve, a nyilatkozat fagyos közönnyel találkozott. Renauld a kormánynyilatkozat fölolvasása u'án azt indítványozta, hogy a szenátus füg­gessze föl ülését estig, hogy azután még ma letárgyalhassa a pénzügyi javaslatokat. A sze­nátus ehhez hosszú vita után hozzájárult és holnap délután két óráig elnapolta magát. Indítványt terjesztenek be a nemzetgyűlésen a külügyminisztérium megszüntetéséről. (Bado pesti tudósítónk telejonjelentése.) El­lenzeki politikusok n?gy érdeklődéssel váriák a külügyi táica költségvetésének tárgyalása során Farkas Tibor nemzetgyűlési képviselő fölszóla­lását, aki fölszétolásával kipcsolatban határo­zati javaslatot készült beterjeszteni, amelyben azt i: ditványozzi, hegy a nemzetgyűlés utaütsa a kormányt azoknak a módozatoknak a kidol­gozására, amelyek mellett a külügyminisztérium teljesen megszűntei helő volna. A külügyi tárca költségvetésének tárgyalása azonban váratlanul elhúzódott, ugy bogy Farkas Tibor fOlszólalá­sára ma nem kerülhetett sor. Farkas T bor ma kijelentette, hogy fölfogása szerint a külügyminisztérium adminisztrációja olyan hatalmas összegeket emészt föl, hogy már maga ez a tény is tndtkolid tenné a külügy­minisztérium megszüntetését. A külügyi politi­kái évek óta a miniszterelnök vezeti s igy tu­lafdonkép semmi akadálya nincsen annak, hogy a külügyminisztériumnak a miniszterelnökségbe való beolvadásához nehézségek merüljenek föl. Kijelentette Farkas Tibor azt is, bogy amennyiben a javaslatnak érdemleges tárgya­lására a költségvetési vita során nem kerülne sor, ugy azt külön indítvány formájában fogja a nemzetgyűlés elé (erjeszteni, mert szükséges­nek látja, hogy est a kérdést a nemzetgyűlés komoly formában is megvitassa. -Ifci Ili 1b 1U Ifc. Módosításokat tett a pénzügyi a rokkantadó-javaslaton. sottság Budapest, december 2. A nemzetgyűlés pénz­ügyi bizottsága Kenéz Béla elnökletével ma délelőtt letárgyalta a rokkantellátási adóról szóló törvényt, amelyet általánosságbtn már elfogadott a bizottság. Az ülésen a kormány részéről Vass József népjóléti és munkaügyi miniszter, a miniszterelnök helyettese jelent meg, niig a pénzügyminisztériumot Vargha Imre államtitkár képviselte. Dréhr Imre előadó ismertette a módosításokat és kérte a javaslat elfogadását. Vass József népjóléti és munkaügyi miniszter fölizólalásában rámutatott arra, hogy a kor­mánynak az a törekvése, hogy 1926 január 1 tő! kezdve a 75 és a 100 százaiékos rokkan tak járulékát véglegesen rendezze. Erre a célra a költségvetés szerint tízmillió aranykorona Jordltható. Ez azonban nem elég, további ösz­szegekre van szűkség. Az 50 »zázalékos rok­kanlak megváltásának elintézésére magában­véve tízmillió aranykorona szükséges. — A kormáty arra törekszik, hogy a jövő év fo­lyamán az egész rokkant-ügyet a szociális kí­vánságok szerint megoldásra vigye. Fölhívja a bizottság figyelmét arra, hogy hazafias köteles­ség teljesítéséről van szó és a szociális szem­pontoknál elsősorban a rokkantak rossz hely­zete kell, hogy tekintette jöhessen, akiken se­gíteni mindenkinek lelkiismeretben kötelessége Vargha Imre államtitkár fölszólalásai után Várnoy Dániel és Peyer Károly azt vitatták hogy a munkásoknál és a f xfizetése* alkalma­zottaknál kettős megadóztatást jelent a javaslat amennyiben a kereset és a jövedelem után is' kell adót fizetni. Peyer azt kivánla, hogy a ja­vaslat szerint a 10 aranykoronánál kezdődő mi­nimum 50 aranykoronára emeltessék fel és a felső határ ne 100, hinem 200 aranykorona le-

Next

/
Thumbnails
Contents