Délmagyarország, 1925. december (1. évfolyam, 157-180. szám)

1925-12-03 / 159. szám

Ara 2GG3 korona. D EIMAGYA KO RSZAö iPVkinMstgi Deák Ferenc-u. 2. Teleion 13-33. Kiadóhivatal, MMMakSnjnrtái és jegyirodái Dnsonlcs-tér 11. Telefon 30fi. • I Petöli Sándor-sugárat 1. >zim Telefonszám Irt-84. Szeged, 1925 december 3, CSÜTÖRTÖK Elöfixstési arak: Egy hónapra hel)b:n 40.000 kor, Budapesten ét vidéken 45.000 kor. Egyes szám ára hétköznap 2000 kor., vasár- és ünnepnap 3000 korona. L évfolyam, 159. szám Konzervatív politika. A kultuszminiszter legalább olyan ambícióval keid politizálni, mint amilyen buzgalommal intézi tárcája ügyeit. Hi visszagondolunk azokra az eseményekre, amelyek a miniszterelnök egyik legutóbbi távolléte alatt épp a kultuszminiszter izemélyével k'pcsolatosan játszódtak!?,mégis ízt kell mondanunk, bogy ez i politizálás! anbicíó már főideje bevití Klebelsberget. El ekintve azonban olyan intervallumoktól, amelyek alkslmasoknak látszottak a koriráíjfői hatalom kiügyeskedésére, a knlluszminiszter mégis esik távoüartotta magát a stiikte politikától. Arról igizán nem lebeteli, bogy egyszer régebben szembekerült a Jobboldali irányzatokkal. Ma már egészen tisztán látjuk, azért sem, mert isteneknek való látvány, hogy gróf Klebelsberg pont a jobboldali irányzatokkal kerQll szembe. No de ez is régen volt és egyszer volt. T«lán igaz sem volt. Azóta sok mindenki meg változott, amit persze a kol'uszminiszterre való célzás nélkül mondunk. O az a poliiikus, amilyennek akkor mutatkozott, amikor rossz nyelvek szerint azon mesterkedett, bogy kiemelje a kormányt laOki székből Bethlent *s oda a saját becies személyét helyeztesse. 0 akkor is jobbfelé orientálódott. Egészen jobbfelé. Ma is. 0 tehát nem változott. Az ország közvéleménye a hibás, amely nem mindig látott tisztán. Ma már bizonyára nem kell ékesszólás bárkit is meggyőzni arról, mit jelent, amikor a kultuszminiszter ki jeleni, hogy ő konzervaiv poiikus, aminek — mondja továbbá a kultuszminiszter — ebben a pillanatban íz a lényege, hogy szemben áll minden olyan törekvéssel, amely fölfordulásra vezet. A konzervatív politikának, a józan és okos konzervatív politikának ebben a pillanatban is, meg minden pillana ban, tehát — hogy egészen precizek legyünk — abban is, amelyben a kultuszminiszter genfi vonata készen állt az indulásra, más, vagy legalább más is volt a lém ege és marad is. Magunk is szembeszállunk minden olyan törekvéssel, amely fölfordulásra vezet. Még vannak ¡^egynéhányan igy ebben az országban, körülbeül ugyanannyian, mint ahányan laknak. Azt azonban LendvaiLebner István sem merné mondani, még legvirágosabb hajnali hangulatában sem, hogy ugyanannyi a konzervatív poliikát, különösen a Klebelsberg-féle kenzervaiv politikát vallók száma. Emlékezünk a kultuszminiszternek korábbi nyilatkozatára a numerus c aususról. Ezek a nyilatkozatok nem voltak olyan világosak, mint a mostaniak, sőt olykor-oljkcr Inkább arra engedtek következtetést, mintha Klebesberg nem lenne híve a hires-neves Haller-alkotásnak, mint arra, hogy hive. Természetesen nem állítjuk, miniha a kultuszminiszternek része lenne abban, hogy ilyen lá szat támadhatott. A hiba azokban van, akik azt hitték, hogy Klebels berg ebben a pillanatban is, meg azokban is, meg minden pillanatban annak a tiszta, világcs konzervativizmusnak a bive, amelynek nem ebet a politikai konstellációk szerint fo;ylon változó tartalmat adni. Ez a konzervativizmus azonban nem a numerus clausus«, hanem a tanulás szabadságát akarja konzerválni. Akik mindig usitán látták a kul uszminiazter politikai mentalitását, azokat nem lepték meg a legutóbbi napok eseményei. Nem lepe mrg őket az a ttokány, de csöppet sem kornervati* gondoltodátu államférfiura valló nyilatkozat sem, bogy skkor is jobboldali politikus maradok, ha mindenki fejeletejére áil, akinek ez nem tetszik. Hát ez csinos kis látvány lenne, annyi bizonyos, lévén igen-igen nagy sióknak a száma, akiknek nem tetszik a kul uizminiszter pártpolitikája, amely nem is egysétespárti, hanem hitároioitan fajvédő. Ha pedig mint jeles stiliszta Klebelsberg mint síimbolumot érlelte a fejetelejére állást, akkor legalább is fuliott jelentőiéget tulajdonított a síját becses poliikai állásfoglalásának. Attól, hogy ő jobboldali és attól, hogy ezt ma már nyittan megmondja, senki és semmi nem fog ebben az országban fejtetejére állni. Emiatt rem kell félteni séma rendet, sem az emberek koponyáját. Az ellen azonban tiltakozni keü, mintha konzervatív lenne az otyan poliikus, aki igy politizál, igy besiél és igy cselekszik. A kamara hidegen fogadta az uj francia kormány bemutatkozását. Loucheur javaslatai nagy idegességet váltottak ki a kamarában. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése) Párisfcól jelentik: Brland még kel ő időben érkezett meg Londonból a kamara ülésének megnyiiá sára, anelyen fölolvasta a kormánynyilatkozatot, amelye a kamara meglehetősen bidegen fogadott. Gak a középen volt hallható egy halk éljenzés. A szociálisták tartózkodtak mindenféle bangulatnyilvánitástól. A kamara ezután ugy határozott, hogy azokat az interpellációkat, amelyeket most kellett volna megvitatni, a kormánynyilatkozat vitájának végére halasztja. te te be két pénzügyi javaslatát, amelyek közül az egyik a bankjegyforgalom törvényes határát 52 milliárd frankról 58 milliárd frankra, tehát hatmii iárddal emeli, a másik javaslat pedig meghatározza azokat a rendszabályokat, amelyekkel ez a hatalmas bankjegyszaporitás fedezhető volna. Loucheur bemula'kozása a kamarában nagy idegességet váltott ki, majd a kamara fölfüggesztette ülését, mialatt a pénzügyi bizottság fogja letárgyalni a Loucheur által beterjesztett két javaslatot. Ezután Loucheur pénzügyminiszter terjeszA kamarában a pénzügyi javaslatok fölött a szavazásra még ma sor kerül. Jósolni még egyáltalán nem lehet, de minden eshttőséggel számolni kell. Az a vélemény, hogy a bankjegykiboctátáira vonatkozó javaslatot elfogadja a kamara, azonban az aáók fölemeléséről szóló javaslatot vissza fogja utasítani. Páris, december 2. A kamara délutáni ülésén Brland beszél', majd Loucheur pénzügyminiszter az acók sürgős befizetésére tett java&lato*. Több adót 50 százalékkal kell emelni. Interpellációk tárgyalásának elhalasztása miatt tz ülést aztán elnapolták. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Páris* ból jelentik: A szenátusban a kormánynyilatkozatot Rencuid igazságügyminiszter olvasta föl. Itt is csupán a locarnoi szerződésekről szóló pontok találtak helyeslésre, ettől eltekintve, a nyilatkozat fagyos közönnyel találkozott. Renauld a kormánynyilatkozat fölolvasása u'án azt indítványozta, hogy a szenátus függessze föl ülését estig, hogy azután még ma letárgyalhassa a pénzügyi javaslatokat. A szenátus ehhez hosszú vita után hozzájárult és holnap délután két óráig elnapolta magát. Indítványt terjesztenek be a nemzetgyűlésen a külügyminisztérium megszüntetéséről. (Bado pesti tudósítónk telejonjelentése.) Ellenzeki politikusok n?gy érdeklődéssel váriák a külügyi táica költségvetésének tárgyalása során Farkas Tibor nemzetgyűlési képviselő fölszólalását, aki fölszétolásával kipcsolatban határozati javaslatot készült beterjeszteni, amelyben azt i: ditványozzi, hegy a nemzetgyűlés utaütsa a kormányt azoknak a módozatoknak a kidolgozására, amelyek mellett a külügyminisztérium teljesen megszűntei helő volna. A külügyi tárca költségvetésének tárgyalása azonban váratlanul elhúzódott, ugy bogy Farkas Tibor fOlszólalására ma nem kerülhetett sor. Farkas T bor ma kijelentette, hogy fölfogása szerint a külügyminisztérium adminisztrációja olyan hatalmas összegeket emészt föl, hogy már maga ez a tény is tndtkolid tenné a külügyminisztérium megszüntetését. A külügyi politikái évek óta a miniszterelnök vezeti s igy tulafdonkép semmi akadálya nincsen annak, hogy a külügyminisztériumnak a miniszterelnökségbe való beolvadásához nehézségek merüljenek föl. Kijelentette Farkas Tibor azt is, bogy amennyiben a javaslatnak érdemleges tárgyalására a költségvetési vita során nem kerülne sor, ugy azt külön indítvány formájában fogja a nemzetgyűlés elé (erjeszteni, mert szükségesnek látja, hogy est a kérdést a nemzetgyűlés komoly formában is megvitassa. -Ifci Ili 1b 1U Ifc. Módosításokat tett a pénzügyi a rokkantadó-javaslaton. sottság Budapest, december 2. A nemzetgyűlés pénzügyi bizottsága Kenéz Béla elnökletével ma délelőtt letárgyalta a rokkantellátási adóról szóló törvényt, amelyet általánosságbtn már elfogadott a bizottság. Az ülésen a kormány részéről Vass József népjóléti és munkaügyi miniszter, a miniszterelnök helyettese jelent meg, niig a pénzügyminisztériumot Vargha Imre államtitkár képviselte. Dréhr Imre előadó ismertette a módosításokat és kérte a javaslat elfogadását. Vass József népjóléti és munkaügyi miniszter fölizólalásában rámutatott arra, hogy a kormánynak az a törekvése, hogy 1926 január 1 tő! kezdve a 75 és a 100 százaiékos rokkan tak járulékát véglegesen rendezze. Erre a célra a költségvetés szerint tízmillió aranykorona Jordltható. Ez azonban nem elég, további öszszegekre van szűkség. Az 50 »zázalékos rokkanlak megváltásának elintézésére magábanvéve tízmillió aranykorona szükséges. — A kormáty arra törekszik, hogy a jövő év folyamán az egész rokkant-ügyet a szociális kívánságok szerint megoldásra vigye. Fölhívja a bizottság figyelmét arra, hogy hazafias kötelesség teljesítéséről van szó és a szociális szempontoknál elsősorban a rokkantak rossz helyzete kell, hogy tekintette jöhessen, akiken segíteni mindenkinek lelkiismeretben kötelessége Vargha Imre államtitkár fölszólalásai után Várnoy Dániel és Peyer Károly azt vitatták hogy a munkásoknál és a f xfizetése* alkalmazottaknál kettős megadóztatást jelent a javaslat amennyiben a kereset és a jövedelem után is' kell adót fizetni. Peyer azt kivánla, hogy a javaslat szerint a 10 aranykoronánál kezdődő minimum 50 aranykoronára emeltessék fel és a felső határ ne 100, hinem 200 aranykorona le-