Délmagyarország, 1925. december (1. évfolyam, 157-180. szám)

1925-12-18 / 171. szám

1921 december 18. DELMAQYARORSZAQ 7 azt a miniszterelnök is magyarnak fogja tartani. A mai parlamenti ülésből kifolyólag egyéb­ként lovagias ügy is keletkezett, amennyiben Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter Almássy László, az egységes párt ügyvezető alelnöke és Kállay Tibor volt pénzügyminiszter utján ma gyarázatot kért Sándor Páltól a mai öeszédé­Den foglalt sértő kifeiezésekért, egyúttal u ásí­tás* adott megbizotiainak arra is, hogy szűk ség esetén Sándor Páltól lovagias elégtételt kérjenek. Két fajvédő fiatalember akart merényletet elkövetni Stresemann ellen. Berlin, december 17. A dr. Stresemann kül­ügyminiszter eneni merényiéiről a lapok még a következőket jelentik: Kuitdtrff és Loreni, a két letartóztatott a Berlin melletti Siemens­müveknél volt alkalm&zásban. Kaltdorff ki­hallgatása alkalmából fajvédőnek, Lorenz pedig német nemzetinek mondotta magát. A tervel olyan módon fedezték fel, bogy egy müncieni ügyvéd, aki azelő t a fajvédő párthoz tartozott | és ak hez a két letartóztatott a merényletterv egyidejű felfedezése miatt ptnzbeli támogatá sáért fordultak, feljelentést tett a müncheni rendőrségen. A müncheni rendőrség ezután a ber'ini rendőrfőnökséghez fordul', amely Kall­dorffot éi Lorenzet azonnal letartóztatta. Több lap szerint a két letartóztatott szellemileg kor­látolt egyén. Az ügyel a rendőrség már át is tette a vizsgáióbiróságboz. Sándor Pál és Vázsonyi Vilmos a mai ülésen hatalmas beszédet mondottak a numerus claususrél. Faj, vagy felekezet a zsidótág? — Eckhardt megint explózió ól beszélt. — A miniszterelnök válaszolt Vázsonyinak, de ismét kitírt a numerus clausus elöl. Budapest, december 17. Háromnegyed tizenegy órakor nyitotta meg a nemzetgyűlés mai ülését Scitovszky Béla elnök. Napirenden van az indem­nliás. Az első felszólaló: Sánáor Pál a numerus clausussal foglalkozik. Klebelsberg kultuszminisz­terrel egymás tnel e t ültünk a liberális éra idejéa Akkor a legradikálisabb és legliberállsabb elveket vallotta. Azóta divatba jött a kurzus, melynek lovagjaival szemben előbb becsflletsértési és ragal­mazási perekben kellett Klebelsbergnek a becsü­letét megvédenie. En már sok mimikri politikust ismertem, de hogy egy miniszter, aki Tisza poli­tikáját követte, most annyira szembehelyezkedett azzal, arra példát alig tudok. Ügyes taktika volt, nogy Bethlen nem válaszolt és nem válalta a numerus clausus védelmét, ha­nem azt a fajvédő miniszterre bizta. Az angol és francia zsidók nem kizárólag a mi érdekünkben tettek lépéseket, hanem attól tartanak, hogy nyu gatra is elterjed az az áramlat. Csodálkozva hal­lottam, hogy a kultuszminiszter ur tegnap bevonta a bolsevizmus szálait is indokolásába. Negyvenhét zsidót végeztek ki a bolsevisták, köztiig egy 16 éves diákot, aki a szemébe merte mondani Sza­muelinek, hogy gazember. Az ilyen beszéd nem méltó egy magyar miniszterhez. Diktatúrát akar­nak ... Podmaniaky Endre báró: Ki akar? Sándor Pál: Eckhardt Tibor. Nyíltan kijelen­tette. Hirdetett volna csak diktatúrát Pikler Emil. Pikler Emil: Ma nem ülnék itt. Sánáor Pál: Kik vannak a fajvédők háta mö gött, hogy még a kultuszminiszter is ugy mer beszélni, ahogy tegnap beszélt. Miért lehet a dik taturát büntetlenül hangoztatni anélkül, hogy az Vázsonyi B agy beszéde Vázsonyi Vilmos: A polgári ellenzék deklaráció­jában kijelentette, hogy a numerus clausussal szemben áll, de nem kívánja ezt a törvényt ismé­telten szavazás alá bocsájtani, hanem az az ellen­zék célja, hogy pártkülönbség nélkül összeterelje ebben a kérdésben a szabadelvű elemeket egy általános rohamra. A külföldi beavatkozást nem kérte a magyar zsidóság és nem kéri a jövőben sem, mert bár a trianoni béke módot nyújt a felekezeti és nemzeti kisebbségek védelmére, a magyar zsidóság nem ismeri el a trianoni békét. A magyar törvényekben a zsidóság sohasem szerepelt, mint faj, hanem mindig mint felekezet. A recepciót nem mi magunk csinaiiuk és annál nem volt szükség külföldi segít­ségre, hanem a magyar törvényhozás szuverén elhatározásából született meg. A forradalom előtt ültek össze a zsidó hitközségek sérelmeik meg­beszélésére, de amikor a katasztrófa hite jött, abbahagyták a tanácskozást és a külföldi zsidó­sághoz fordultak, hogy ne engedjék meg Magyar­ország feldarabolását. Az erdélyi magyar pártok fúziójában ott van a zsidóság is, ami jellemzi hazafias magatartásukat. Az erdetyi magyar nemzeti párt vezetője a gyula­fehérvári zsidó hitközség elnöke, aki egyszemélyben jogtanácsosa Majáth erdélyi püspöknek. Tudatában vagyunk annak, hogy a külföldi segítség vissza­utasításával milyen látszatnak tesszük ki magun­kat, ám mi vállaltuk inkább ezt a látszatot is, de mi azt akarjuk, hogy azokat a jogokat, amelyeket tőlünk a magyar törvényhozás szuverén elhatározása elvett, ugyanolyan szuverén határozattal adj á vissza. Egy súlyos vallású hírlapíró utján, aki a miniszter ur bizalmasa volt, Klebelsberg meg­invitált bennünket a Svábhegyre, aho! mint fájó helyzetet túltette fel a numerus üausust, illető kezére ütnének? Volt idő^ amikor gróf Te­leki Pál miniszterelnök kijelentette, hogy a zsidók is magyarok, most azután Klebelsberg miniszter ur az ellenkezőjét mondja. Vagy a volt minisz­terelnök ur hazuiott, vagy a miniszter ur. Sándor Pál: Elhhzi-e komolyan Klebelsberg, hogy a numerus clausus a zsidóságot védelmezi ? A parlament szégyene, hogy ezért tapsokat lehet kapni. Tisztában vagyunk azzal, hogy a miniszter­elnök háta mögött kamarilta áll. Gondolják meg azt, hogy a magyar pénz ne jusson a zloti sor sára. G jndolják meg, hogy itt nem csinálhatják meg Mussolini politikáját A következő szónok Rupert Rezső. A numerus clausus kétdésével foglalkozik, kifejti, hogy ennek a szociálpolitikai indokolása egészen nevetséges. Ilyen érveket felhasználhat egy bugaci politikus a hordón, de Magyarország kultuszminiszterének ilyen állítást megkockáztatnia nem szabad, Vass József miniszter maga mondotta egyszer Szent­endrén, hogy Bethien és ő 1921 tavaszán, amikor átvették a kormányzást, a magyar országutakon nem lehetett biztonságban járni. Ma is ez a hely­zet tulajdonképpen, mert amig numerus clausus van, addig a magyar országutak biztonsága nincs helyreállítva. Én mint keresztény ember nem biroaa el, hogy a keresztény magyar ifjakat ne engedjék be az egyetemre, ha tanu'ni akarnak. A miniszter ur elmondotta, hogy 1923-ban 250 keresztény ifjút nem vettek fel az egyetemre. Hová sülyesztették le önök a keresztény egyetemi ifjúságot, amelynek az sem fáj, hogy 250 keresz­tény diákot nem vettek fel az egyetemre. Amig a kormány egy kalandorcsapat fogságában van, ad­dig ne beszéljünk egészséges gazdasági konszo­lidációról. a numerus clau tusról. amelyet orvosolni keli Ezek után nagyon csodál­kozunk Klebelsberg Kunó gróf rendkívüli intranzi­gencláján, mely a legközelebbi jövőben való meg­oldását a kérdésnek kilátásba sem helyezi. Bizo­nyos politikai machináció és a mai helyzet közötti összefüggést nem nehéz megtalálni. Klebelsberg azt mondotta, hogy a numerus clausus megszün­tetése explozióra vezethetne. Eckharát Tibor: Ezt garantáljuk l Miért szalad­gálnak Genfbe könyörögnit Vátsonyi Vilmos: Nem tudom, azt jóso'ja e Klebelsberg, amit remél, vagy azt e, amitől fél. Itt nem lehet kilengésekről szó. A legöregebb ingá­sok is kénytelenek beszüntetni kilengéseiket. (De­rültség.) Itt már nem lehet szó társadalmi explo­zióról. v Eckhardt Tibor: Vállalja, hogy saját vezetése a!, r veze i he a zsidókat az egyetemre! Vázsonyi Vilmos: Ha önnek egyéb feltétele nincs, elfogadom. Mint öreg diák, legyen szeren­csém (Derültség.) hmerve azonban ai önök fel­f igáaát, önök ugy képzelik, hogy önök fel lesznek fegyverkezve. Eckhardt Tibor: Polgárháborút azután csinál­hatnak. Peyer Károly: Ne beszéljen gyerekségeketI Vázsonyi Vilmos: Volt már más korszak is Magyarországon, amikor kavarodott az iszap. Volt Tis s az!ár. A kormánytól kérjük számon, a minisz­terelnöktől és nem a kultuszminisztertől, minek tekintt.tek bennünket, népfajnak vagy zstdóvallásu magyaroknak ? Magyarországon einezik azt, hogy a f<)/éd3k subádon izgathatnak. Csak sátoros tinii p ',n történik meg, hogy inkriminálják egy egy ct'(> .<•'•<'' eV or rs gyengén büntetik őket. Es. ha gy'!':ol vJuk ', mindint elkövetnek, hogy az bün litleniil maradjon. Felhivjuk a kormányt, mondja meg nyiitan és őszintén, minek tekint bennünket: nemzetiségnek, népfajnak, vagy vallásfelekezetnek. Mond|a meg a kormány: ki akar e bennünket rekeszteni a ma­gyarság köréből. De nem Klebelsberg Kunótól kérek választ, aző válaszára nem is vagyok kíváncsi. Akárhogy is gyűlölködjenek ellenünk, mi a jelent nem tévesztjük Össze az örökkévaló nemzettel. Söt, ha ellenünk szól is a döntés, akkor is hűek ma­radunk a hazához és a külföldön is dolgozni fogunk, hogy a magyarság ügyét előrevihessük. (Zajos taps a baloldalon.) Bethlen a zsidókról. Vázsonyi Vilmos után Bethlen István gróf minisz erelnök sióialt fel: Négy éve azon dol­gozunk, hogy eb bei a kérdésben kibéaűést és közeledést létesítsünk. Nem rajtunk múlott és a jövőben sem rajtunk fog mu'ni, hogy ez a kibékülés és közeledés nem sikerül. Itt olyan sebek vannak, melyeknek folytonos piszkálása nem érdeke a nemzetnek. — Az az érdeke a nemzetnek, hogy fátyolt borltmuk a múltra, azokra a sebikre, amelyek ugy az egyik, mint a másik oldalon sajnála­tosak. — Arra a kérdésre, hogy népfaj-e a ziidősig, azt mondhatom, bogy az a törvény, amely a numerus dauiusról siói, népfijnak, illetve nemieiiaéfnek deklarálta a zsidóiágot. Eoben azt hiszem, semmi kéltég nem lehet. Et azon­ban nem jelenti természetestn azt, hogy ez volna a kormány álláspontja. Azokat a zsidó­kit, akik a nemzettel azonoüloiták magukat, akik kltarto.tak és kitartanak Jóban és rossz­ban, Igenis azoiat a zsidókat zstdóvallásu ma­gyaroknak tartom. — Ellenben vannak olyan zsidók ii, akik önmagukat deklarálják népfajnak, akik a múlt­ban nem azonosították és ma aem azonoaitják magucat a nemzetlel. Eien a helyzeten netn foj változtatni az a vita sem, am:lyet ebben az ügybev akár a jobb, akár a baloldalon provo­kálnak. A miniszterelnök ezzal leül. A kormány­párton zajoian beletelnek. Az elnök, ezután az Ölést félórára felfüg­gesztette. Fajvédslem falé . . . Szünet után Hegymegi Kiss Pál szólal fel. Hosszasan foglalkozik a kultuszminiszter teg­napi beszédével és kijelenti, bogy a keresztény morál szempontjából nem lett volna siabad a tanszabadság kérdését ugy felfogni, mint a miniszter tette. Sajnál|a, hogy a numerus clauius kérdésében vallott fclfogátáoan követte maga a miniszterelnök is, mert eddig azt hitték az ellenzé»en, hogy a kultuszminiszter egyedüli ni ve a numerus clausus fentartásának. A mi­niszterelnök mai beszédéből azt látja, hogy bizonyos mértékig a fajvédelem felé sodródott. Hosszasan fejtegeti ezután a választójogi törvény hiányosságát, amely mellőzte a titkosságot és kijelenti, hojy a kormány leplezett diktatúrát gyakorol. Patacsl Dénes felszólalása után Fábián Béla állott fel. — Amig a numerus clausus életben van, addig nem lehet elfelejteni a multat. Szembe­száll a kultuszminiszier kijelentésével, melyben a zsidóságot bűnösnek mondotta ki a kommu­nizmusban. A proletárdiktatúra alatt felakasztott zsidók arányszáma magasabb, mint az egye* temre felvett zsidók arányszáma. Felolvassa » kommunizmus alatt kivégzett 49 zsidó ellen­forradalmár nevét és tiltakozik az ellen, hogy a kommunizmus bűnében általánosítsák a* egész zsidóságot. Ha az ellenforradalommal nem jött volna a numerus clausus. Magyar' ország sokkal nagyobb eredményeket ért volna el a külfötdön. K Csizmadia András után Eőrl Szabó Dezső szem ilyes kérdésben szólalt fel és tisztázd akarta magát a rabbihoz intézett levele ügy*' ben. Szeriote az ö választói helyeslik mag«* tartását, amellyel a numerus clausus melle11 foglalt állást — a megválasztás után. Az ülés 6 órakor ért véget. Szocialista alelnököt választott a francia kamara. Páris, december 17. A kamara 226 szava­zattal a szocialista Mlstralt választotta nőkké. Capasra a baloldali köztársasági ű­mokraták jelöltjére 161 szavazd esett. , ÍKorda Mária és Alfréd AbelJ « .TESTŐR- Iftmreplői btWtOl werdálg « Bet"áro*il>**^-f

Next

/
Thumbnails
Contents