Délmagyarország, 1925. december (1. évfolyam, 157-180. szám)

1925-12-18 / 171. szám

W'r pyrrr^f 1925 december 18. DELMAGYARORSZAG Csütörtökön hajnalban meghalt Cserzy Mihály. Csütörtökön a reggeli órákban lesújtó, fáj da mas hir vonult végig gyors tempóban a nyilvánosság Összes rétegeiben. A hir sietve terjedt és nemsokára mindenatt tudták a lesújtó valóságot: Cserzy Mihály 61-ik életévében váratlanul, hirtelen eltűnt az Hők sarából. Hatnak nincsen többé, akinek neve olt van a magyar irodalom történetében, aki negyven esztendeig éló és dolgozó munkása volt a magyar népies irodalomnak, annak ellenére, hogy csak élete alkonyán hagyta el tanult mesterségét, telte le kezéből a szerszámot. Cserzy Mibály a legutolsó belekben tagja volt a II. számú adófelszóiamlási bizottságnak. Heteken át fiatalos agilitással végezte hivatalos muniájal iparoslársai és polgártársai érdekében. A bizottság szerdán késiQlt el feladatával és ebből az ilkaiomból a bizottság tagjai barátsá gos összejövetelre jöttek össze a fehér aszta mellett. Alig időztek azonban néhány percet a vendéglői asztalnál, amikor Cserzy Mihály hirtelen rosszal lett, ma\á még mielőtt segíteni tudtak volna, beleroskadt a mellette Uvő Körmendy Mátyás karjaiba. Elfehéredett, összeesett. A mentők vitlék de a köikórházba, ahol agyvirzist állapítottak meg. Azonnal megoperálták, de ez már nem sikerűit. A hajnali órákban azután anilkül, hogy visszanyerte volna eszméletit, meghalt. Cserzy Mibály 1865 október 16 án születeti Szegeden. Apja régi iparos családból származott és tekintélyes tagja volt a szegedi iparos társadalomnak. A fiatal Cserzy Mihály iskoláit a piaristáknál végezte, mig közben apja fel ügyelete mellett megtanulta a borbély mestersiget is. Irogatni már 15—16 éves korában kezdett, mig első elbeszélése csak 20—22 éves korában jelent meg nyomtatásban. Békeft Antal fedezte fel tehetségét és ezután egymás után jelent meg a vonal alatt iz akkori szegedi lapokban. Békéli keze alatt kitanulta az újságírói mesterséget is, mig a nap többi részeiben a műhelyben dolgozoi 1 23 éves korában már a főváros1 lapokban jelent meg neve és ekkor már bekeiUlt abba az exkluzív társaságba, amely Szegeden a viruló irodalmi életet felentelte és amelynek taglal voltak Mikszáth Kálmán. Gárdonyi Qéza, Kemechey Jenő és Palóct László. Első önálló kötete Szegeden jelent meg Kint a pasztán cimmel 1899-ben, majd a következő évben már nagy sikert ért el a Budapesten megjelent Falusi tirténeiek cimü kötete. A következő munkái voltak sorban: Földmívesek (Budspest 1903 ), Hazulról (Budapest 1907.), Siófoktól—Kesztnelyig (1909 ben első dijjal kitűntetett mO). 1912-ben jelent meg első regénye Tükrözik a dilibáb címen, ugysnebben az évben jelent meg Vasárnap dilatán, novellák, majd 1915-ben Szalay Józseffel együtt irt Ugarimddás cimü népszínműve, amely állandó műsordarabja volt a vidéki színházaknak és amelyet Ábrányi Emil a Oárdonyí Bor-toil helyezett egy nívóra. Utolsó kötetei voltak: Legendás időkből. Kialvó lángok, Régi világból. Huszonöt éven keresztül rendes tárcaírója volt a Pesti Napló- nak, az Újság-nak és Pesti Hirlap- nak, majd az Uj Idők-nek és a Világnak. 1918-ban, amikor Szakács Andor megalapította a Virradat- ot, főmunkatársul szerződtette Cserzy t Több mint ezer novellája jelent meg szétszórva, vidéken, Pesten, Szegeden. Írásaival a legutolsó időkben is nem egyszer kereste fei a Szeged-ct, majd később a Dtl'Magyarország-ot. Alig volt olyan nyelv, amelyre írásait le ne fordították volna. Nemrégiben Amerikából kaPott értesítést, bogy egyik kötetét angolra fordították és azt kérdezte a kiadó, hogy meg küldje- e a kiadás előtt az angol fordítást. Erre a levélre azonban már nem válaszolhatott. Egy "Utalómmal meghívták az Akadimtára Is, hogy c,öadást tartson a magyar népszokásokról. . Cserzy Mihály mindig, a legnagyobb sikerek «°uban is büszkén hivatkozott iparos mivoltára. Al*iikor 1908 ban meghívták a munkásbiztosiló Pénztár igazgatói szélébe, elfogadta ugyan az állást, de egy hönap után leköszönt és vissza és iparkamarának, as ipartestület diszelnökévé választotta, tagla volt a törvényhatósági bizottságnak és a Dugonics Társiság megalakulása óta agilis, majd később igazgatósági tagja volt. Nagy irodaimi munkássága mellett állandóan dolgozott műhelyében, mig mintegy három év előtt az akkori zajos idők megviselték idegeit és egészségi állapoiát, ugy hogy a régi műhelyt elad a. Élete végén egy nagy regényen dolgozott, amelyben meg akarta irni a magyar piraszt életét születésétől haláláig minden részletében. Ezenkívül Deréky Jánossal együtt színdarabon IMgMaíSMMMSMSMSMSMMíMWMSIMVMMMAMI*> A pénzügyigazgató felfüggesztette az I. számú adófelszóiamlási bizottság működését. Állítólag „tulliberálisan" kezelték a felebbezésekct és mérsékelték az adókat Hetek óla zavartalanul működnek azok a bhotlságok, amelyek a kereseti adókivetések ellen beérkezett felszólalásokat tárgyalják és a felebbezések alapján felülbírálják a kivetéseket. A fclszólamlási bizottságoknak nagyon sok munkájuk akad, mert as adókivetések ellen majdnem kivétel nélkül minden adózó felsrólalí, ami két okból is érthető, először a közismerten bejelentette, hogy hivataljőnökének, dr. Kolb Árpád pénzügyigazgatónak az utasítására be kell szüntetnie a felszólamlások előadását — egyelőre httfőlg. A bizottság tagl*i először ne« tudlák, hogy mitévők legyenek ? Voltak, akik arra az álláspontra helyezkedtek, hogy a bizottságot a pénzűgyigazgaló rendelkezése nem befolyásolhatja súlyos gazdasági helyzet, másodszor azért, msri | működésében és tekintet nélkül az előadó segédaz általános kereseti adót nem éppen keztyüs kézzel vete.ték ki. A varos területen három ilyen felszólamlást bizottság működik és egyenkint tárgyalja le előre megállapiiott sorrendben a felszólamlásokat. Az I. számú bizotlság az ipartestület emeleti helyiségeiben kapott hivatalos helyiséget és hat hét óta működik itt. Ennek a bizottságnak Tőrös Sándor nyugalmazott pénzűgyigazgaló az elnötte, előadója dr. Dille Jenő. pénzügyi segédtitkár, tagjai pedig: dr. Ujj József, dr. Kovács József, Borbély Ferenc, Bokor Adolf, Brackner Ede, Mlhalovics Dexső és Benedek József. A bizotlság zavart linul működött egészen a mai napig. Ma délelőtt asonbsn olyas vilaml történt, hogy titkár visszarendelésére, igy előadó nélkül kell folytatni a tárgyalásokat. A tagok többsége azonban nem helyezkedett erre az álláspontra, amelynek jogszerűségét kivétel nélkül mindenki elismerte, hanem ugy határozott, bogy a tárgyalásokat ts felfüggeszti az előadó működésének felfüggesztéséig. Igy már a csütörtökre kitűzött tárgyalásokat sem tartotta meg a bizottság. Az I. számú felszélamlási bizottság előadójának visszarendelésének az okát beavatott belyen abban látják, hogy ennek a bizottságnak a működését az adók szempontjából ialliberállsnak találta a pénzügyigazgató. Ez elé a bizottság elé tartozott az I., a II. és a III. kósa bizottság kénytelen volt működésit feltüggesz- igazgatási kerület, tehát a legsúlyosabban meg • . — y ug ril UvUSlJ^ uiMi* -w— - — £! borbélyműhelyébe. Benső barálja volt Tóth aki nem egyszer emlékezett meg róla az Jj*' levelek ben. Testvéri viszonyban volt AbEmil el és Fodrász Jánossal. Huszonhat éven át tagja volt a kereskedelmi tenl is igy azok az adófelszólalók, akiknek telebbezését pénteken tárgyalta voiaa a bizottság, már zdrt ajtókra tatáinak, ha megjelennek a kitűzött időben. CsfliörtökOn reggel, a szokásos időben kezdte meg a bizottság a tárgyalásokat. Félkilenc órakor az ipartestület egyik tisztviselője lépett be a tárgyalóterembe és jelentelte, hogy dr. Kolb Árpád pénzűgyigazgaló a telefonhoz kéreti dr. Dille fenő segédtitkárt, a bízottság előadóját. Az élőidé azonnal a telefonhoz sietett, majd néhány perc múlva, amikor befejezte a pénzűgyigazgatóvsl a beszélgetést és vissziérkezett a tárgyalóterembe, a bizotlság elnöké adóztatott polgárság zime. Állítólag a bizottság sok esetben negyven százalékkal is redukálta az eredeti általános keresett adókivetéseket, mig a másik két bizottság nem igen lépte tul a tiz—husz százalékos adócsökkentést. A bizotlság működésének felfüggesztése érthetően nagy meglepetést keltett ai egész városban. A pénzűgyigazgaló intézkedését sokan azzal az erélyes adóbehajtásra irányuló politikával hozzák issztfüggésbe, amelytől a pinzügyigazgató már tibblzben tett tanúbizonyságot, legu'óbb a közigazgatási bizottság ülésén, abot a városi adóhivatal vesetöjének vagyoni felelősségét kivánta megállapittatni az állítólagos nagy CIKCXCII « loigymuicicuiuc, m uitucong wuu»- . •>>-*>-' «"•! nek és tagjainak legnagyobb meglepetésére 1 adóhátralék miatt. A polgármester bekérte a szakszervezeti bizottságtól a segélyre utalt munkanélküliek névsorát. Ms délelőtt a Délmogyarország munkatáras felkereste hivatalában dr. Somogyi Szilveszter polgármestert és kérdést intezett hozzá, hogy a tegnapi közgyűlés viharos jelenetei után hogyan fogja megoldani azt a kérdést, amelyet a szakszervezeti bizottság ismeretes beadványa fölvetett. A polgármester megismételte azt, amit tegnap a közgyűlés után több városatya elölt mondott. Kijelentelte, hogy a munkanélküli segélyeknek elvi ellensége, azt erkölcstelennek tartja, de azokat a munkásokat, akik nem lapátolhatnak havat és a legnagyobb nyomorúaáe sem kényszerítheti őket kéregetésre, sziveién részesiti karácsonyi segélyben a polgármesteri gyorastgélyalapból. . , - Valószínűleg be fogom kérni a szakszervezeti bizottságtót a segélyre ráutalt munkások névsorát, vagy pedig esetleg azt is megteszem, to 'a pénit szétosztás vtgetl átadom a szakszervezeti bizottságnak. Énesülésünk szerint a polgármester már meg is tetU a szükséges léptseket, hogy a szakszernull bizottságtól mielőbb megkapja a névsori éfiiy a rounsanélkö! tengődő munkások karácsony előtt feltétlenül megkapják a várcsió! "SX1 mestefségesen és feiesle*eaen, felhatott kérdés ak'ái le is zárulnak, de azért vissza kell térnünk néhány szóval a tegnapi közgyűlésre, hogy abból levonjunk néhány nagyon fontos tanulságot. A köigyűlésen kírobbsnt áldatlan vihart láthatólag egészen lényegtelen nüsnszbeli különbség okozta. Arról volt szó, bogy a város Wimmer Fülöp javaslata szerint adja-e meg a karácsonyi segítséget az arra elismerten ráutalt munkanélkülieknek, vagy pedig — meri a közgyűlésen emellett kardoskodott a polgármester — ne idjon segélyt. Most utólag kidéiül, hogy a polgármester is adni akar és hogy homlokegyenest az ellenkezftjét teszt annak, ami mellett a közgyűlésen kakaskodott, mert számos és elismerten értékes lulajdoasága mellett van egy najyon rossz tulajdonsági is: Nem tür más akaratot a város flgyeinez intézésénél, ha ei a más akarat ciak formailag különbözik is síját akaratától. Ezt a rossz tulaidoniágot a lehetetlen és elöregedett közgyűlés érlene meg benne, meri szinte kritika nélküli szavazógépe nem is a tanácsnak, hanem a polgármesternek. Azérl a polgármes er mégis súlyos bibéi követ el nemcsak önmagával, hanem a várossal szemben is olyankor, airikor nagyon klhaszis dolgozol!, mind a két munkája befejezetlenül maradt. Tevékeny részt vett a közéletben is, az adőfelsiólamlási bizottságban kifejlett munkássága után ragadta el a halál, hátrahagyta öt felnőtt gyermekét és odaadó feleségét. Altalános, benső részvét fogadta hirtelen halálának híréi. Temetése pinteken délután fél 3 órakor lesz a kultúrpalota előcsarnokából. A végtisztességet! beszédet mond a Dugonics-Társaság nevében Móra Ferenc, a Kamara nevében dr. Toneüi Sándor és az ipartestület képviseletében Körmendy Mátyás. «MMMAAAMMMMMMMM«MM*MMMWWWVtf i