Délmagyarország, 1925. november (1. évfolyam, 132-156. szám)

1925-11-11 / 140. szám

DELMAOYARORSZAQ 192S november 11. Az olaszok szerint az antifascista mozgalmakat Párisból pénzelték. Déltirolban száz embert letartóztattak a Mussolini ellini össieesküves gyanúja miatt. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Rómá­ból jelenlik: A fascista párt főtitkára, Fari­nacct ma manifesztumot tett közié, amelyben közli, hogy a fascistaakc ót minden vonaton végrehajtották. A föll kár bejelenti tovább, hogy Olaszországban rövidesen 39 millió faictsta less, vagyis minden olasz a fascizmus híve lesz. A Popolo d'Italla fentartja azt a párisi ér­tesülését, hogy az antlfasclsta mozgalmat Pd­risbil, illetve Franciaországból irányították és pénzelték Párisbtn egyébként már nyo'c hó* nappil ezelőtt beszélek egy Mussolini ellen tervezendő merény élről. Az htnsbrucker Nachrichten jelentése sze­rint Diltlrolban naiv eröv:l megindult a nyo­mozás az összeesküvésben résztvevők ellen, a rjndőrség számos he'yen házkuhtást tartott és < le artóziatoüak száma eddig meghaladja a százat. A nagykövetek lakomája Londonban. A német nagykövet és az angol külügyminiszter békeserleget Ur.ütt;k. London, november 10. Anglia egész sajtója sokat foglalkozik a Ouildiallban tartott érdekes lakomával, amelyen Sthamir német nagykövet Chamberlain angol külügyminiszter baloldalán foglalt helyet. Amikor a htgyominyos békés ír­ig körbejárt, a német nagykő et Chamberlain­nak nyújtotta a serleget. Chamberlain fölemelte « serleg födelét, a szokott módon meghajolt, mialatt a német nagykövet ivott. Sthamer erre a serleget visszaadta Cnamberlainnak. A lakomáról az egész angol saj ó vezető­hely en képekei közöl, amelyek Sthamert ábrá­zolják Chamberlain oldalán. A lapok nagy be­tílkkel idézik Chamberlain köjzöatő beszedőnek következő szavait: nHa este a német nagykövettel együtt ittam a szeretet serlegéből. Vajha nemzeteink holnap ugyanezt cselekednék, amit én és ő ma este együtt müveliünk." A Djtly Ora/lc azt irja, hogy Chamberlain dplo nációja megvetette Nyugateurópa tartós lékéjinek alapját. Amig az idősebb Chamber­lainnak a Németországgal való megbétülésre irányuló terve kudarcot valló I, fiinak kísérlete szerencsével Járt. A Times külön tudósítója azt irja, hogy ugy Chamberlaint, mint Sihamert szemlátomást megindította a jelenet. Chunber­Minnak jutott az alkalom, hogy beszédébea ki­f.jezze azon reményét, hogy amit ők tegnap cselekedtek, ugyanazt fogják nemzeteik holnap cselekedni. London, novemb:r 10. A Guildhallbin tar­lóit lakoma fo'yamáa Chambjrltin a nagy­követekre mondott pohárköazöiilőjébjn a többek között a következő kijelentést tette: — Örömmel mondom el ezt a pohárköszöntőt, mert ez a Jó egyetértis és a jóakarat pohárköszön­tője. Amikor poharunkat kiüritjük,kifejez st adunk népünk ama jószán lékának és kívánságának, hogy barátságos viszonyban akaruik élni mi id­ama nemzetekkel, amelyek követek utján kép­viseltetik, magukat népHaknél. Én nekem jutott «z a szerencse, ho^y nemzetemet L^cirnóbin Képviseljem és amióta onnan hazatérlem, moit thö ízben szólalok fel a nyilvánosság elölt. Chimberlaln beszéde folyamán még a kö­vetkezőket mondotta: — Ami a locarnói szerződések elfogadását ilyen ériékessé teszi, az a honfitársainknak irányomban megnyilvánuló hálája, amely meg mutatja, hogy én ezen az értekezle en egy nemzet és nemcsak egyetlen párt szószóióji voltam és amely megmu alja, hogy a békének s kiengesz elődésnek az a politikája, amelyet én képviseltem, valamennyi honfitársamnak pslitlkája. — Bizonyos, hozy a konferencián résztvett országok miniszterei részesülni fognak nemzeteik támogatásában, bitonyos, hogr ez nemcsak Angliát illetőieg áll fenn, hanen áll mind in országot illetőleg, amely ezen a történelmi tyütéssn képviseltette magát. A világbékét a /ocarnol szerződésnek nem a belüje, hanen unnak szelleme jogja meghozni. A földreform és a latifundiumok a költségvetési vitában. Baross ¿Uno» a földreform csődjéről. Budapest, november 10. A nemzetgyűlés keddi ülésén Scitovszky Béla elnököl. Napirenden van a költségvetés tárgyalásának folytatása. Baross János a földbirtokreform kérdéseivel fog­lalkozik. Hegedűs Lóránt másfélmillió holdra ki­ierjedő vagyonváltságot akart; ebből be lehetett volna venni egymilliárd aranykoronát s ezzel rendbe lehetett volna hozni az országoi. A lati fundiumok tulajdonosainak befolyása azonban lefaragott a reformból egymillió holdat. A magán­uradalmakat mentesítettek, az állami földbirto kokból kellelt több mint felerészben kielégíteni a földigénylőket. A miniszterelnöki tósztban halálra­ítélt középosztály, a földnélküliek és a munka­nélküli ipari munkások hallották, hogy vegyenek vándorbotot a kezükbe ... Kállay Tamás: Nem mondta ezt a miniszter­elnök. Ilyen szamárságot Bethlen sohasem mond. Felkiáltások a fajvédőknél: De mondtat Kállay Tamás: Sokkal okosabb ember Bethlen, semhogy ilyet mondjon. Baross János: Frivol kijátszása a törvénynek, hogy a vagyonváltságföldeket földreform céljaira használják föl. Sióváteszi az 1000/1922. számú pénzügyminiszteri rendeletet, mely torvényellenesen kimondja, hogy a háromgyermekes ezerholdas földbirtokos nem köteles földben leadni a vált ságot, hanem megválthatja. Jőszivüségi roham fogta el a pénzügyminiszter urat és visszaadta az állami vagyonváltságföldek 75 százalékát a sze­gény ezerholdasoknak. Ami itt hiányozni fog, azt majd behajtják a tiz holdon aluliakon, még akkor 1?, ha nyolc gyermekük van. Még súlyosabb a 4171/1922, sz. miniszteri rendelet, amely meg­engedi, hogy a vagyonváltságföldekből levonják azokat a földeket, amiket 1922 április 30-ig az OFB igénybevett. Dabasi Halász Móric: Ez csak természetes! Baross János: Ez nem természetes, hanem tör­vénysértés! A városi ember lefizette a vagyon­váltságot száz százalék erejéig, a középbirtokosok­nak sem engedtek betudni semmit, adják vissza az ezerholdasok a törvénytelen rendelettel kapott válts igföldeket. Ez év ju ilus végiig 765 000 hol­dat osztottak szét földbirtokreform elmén. Szeder Ferenc: Link szám I Baross János: En jóhiszemű vagyok és elfoga­dom ezt a számot. Ebből 20 százalékot a közép ­birtok adott le, a nagybirtoktól tehát mindössze 600.000 holdat vettek igénybe. Dénes István: Hát hol vannak azok a földek, amiket kis zsidóktól vettek el ? Azoktól mindent elvettek I Baross János: A 600.000 holdból 314.000 hol­dat betudnak mint vagyonváltságföldet, Így tehát a nagybirtok mlndössz: 287.000 holdat adott le 2 5 millió holdnyi birtokából. Az ellenzék ezt nem tűri tovább, vagy belenyúl a kormány ebbe a kérdésbe, vagy kimegyünk a vidékre és faluról­ía ura járva fogjuk fölvilágosítani a népet. Malasits Géza: Próbálja meg, ha még nem volt becsukva, majd becsukják I Baross János: Határozati javaslatot nyújt be, amelynek értelmében az állami vagyonváltságföl­dek ügyének tisztázására a nemzetgyűlés azonnal küldjön ki negyventagu parlamenti bizottságot. (Helyeslés a baloldalon.) Még ennél is érdekesebb a hitbizományok kérdése. A háború előtt a nagy­birtoknak 24 százaléka volt szántóföld, ma 44 százaléka. 1200 család kezén van 2.5 millió hold, mig a kisbirtok kezén ugyancsak 2.5 millió hold 950.000 család között oszlik meg. Majd a következő határozati javaslatot ter­jeszti be: — Hivja lel a nemzetgyűlés a kormányt, hogy sürgősen tegyen eleget azon régebbi parlamenti határozatának, hogy a hitbizományok reformja, illetőleg eltörlése ügyében törvényjavaslatot ter­jesszen elő. E törvényjavaslat értelmében sajátitsa ki az állam a hitbizományok mezőgazdasági terü­letét 2000 katasztrális hold maximumon felül, ötvenéves törlesztési járaáékkötvények ellenében. Ezeket a területeket a földreform hiányai vagy pótlására, belső telepítésre és esetleg az amerikai magyarok visszatelepítésére kell felhasználni El­fogadásra ajánlja határozati javaslatát. (Nagy taps a baloldalon.) Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter a minisz­terelnök és a maga nevében benyujta a nemzeti közművelődési alapra vonatkozó törvényjavaslatot. Petrovics G/örgy (egységespárti): A néppel fel kell venni a közelebbi érintkezést. Felhívja a kul­tuszminiszter figyelmét a mai ifjúsági irodalomra. Micsoda társadalom az, amelynek közönye meg­szűntette a Vasárnapi Újságot, de amely lehetővé teszi olyan hitvány es silány lapnak a terjedését, 4 mint az Aller Képes Családi Lapja. Elnök ezután fél órára felfüggeszti az ülést A szünet után az ülést három óra után nyitotta meg Huszár Károly. Malasits Géza: Az adóviszontagságok főokát a bürokráciában látja. A költségvetést nem fo­gadja el. Kálmán Jenő szóialt fel ezután: A költségvetés eifjgadása bizalom szavazást jelent a kormány számára. 0 a maga részéről megszavazzae bizal­mat. Plkler Emil a következő szónok. A kormány­zatnak olyan gazdasági politikára kell törekedni, amely munkaalkalmat szerez. Felhívja a kormány figyelmét a magánalkalmazottak helyzetére. Hatá­rozati javaslatában kéri, hogy nyújtson be a kor­mány törvényjavaslatot a magánalkalmazottak jogi viszonyainak rendezéséről és kötelező nyug­díjaztatásáról. Ugyancsak törvényjavaslatban keri a vasárnapi munkasziinetnek 36 órában való megállapítását, valamint azt, hogy az üzletek zár­óráját este hat, az élelmiszerüzletekét hét órában állapítsák meg. Sürgeti a kisipari hitel feltételeinek újra való megállapítását. Majd a nyugdijasok kérdésével foglalkozik. Azt kéri, hogy terjesszen be a kor­mány törvényjavaslatot, amelyben a nyugdijasok' nak a szanálási törvény életbeléptetése előtt is a teljes nyugdíjjárulékot biztosítsa. Határozati javas­latot nyújt be továbbá az 1926. év májusára ter­vezett lakásfelszabaditás hatályon kívül való helye­zésére, a forgalmiadó eltörlésére, a vámtarifa le­szállítására és a enkor kincstári haszonrészesedé­sének a megszünieíésére vonatkozólag. Pikler ezután igy fejezi be beszédét: A mi­niszterelnök külföldön demokratikus, idehaza reakciósan kormányoz. A kormányzásban a de­mokrácia hiányát látja, ezért a költségvetést nem fogadja el. Huszár Károly alelnök bemutatja Csáky Károly gróf és Somogyi Béla képviselői megbízólevelét, majd napirendi indítványt tesz, mely szerint a legközelebbi ülés szerdán délelőtt 10 órakor lesz. Lénával István személyes megtámadtatás cimén felszólalva, kéri beszédidejének meghosszabbítását Néhány képviselő azt mondja: megadjuk, de a többség a feltett kérdésre nem áll fel. L°ndvai félreértve a helyzetet, beszédbe kezd, melyben védekezni akar az öt ért támadással szemben. Október 31 én a kalocsai vértanuk sirjánál tartott e nlékbeszéde u!án értesült a parlamenti emlék­tábla szövegének megváltoztatásáról. A rémuralom szónak forradalomra változtatásában a keresztény nemzeti gondolat fegyverletételét látja a baloldali elemekkel szemben. Elnök figyelmezteti, hogy beszédideje lejárt mire Lendvai beszédét abbahagyja azzal, hogy bár most megakadályozták, de Tisza és Návay emlékének elégtételt fog szolgáltatni. Scitovszky eluök válaszol ezután. Ismerteti a szövegmegváltoztatás előzményeit. A leleplezés előtti nap a demokratikus blokk képviselői hivat­kozva arra, hogy az emléktáblán 1918—1919 év­számok szerepelnek s ők nem osztják azt a fel­fogást, hogy a Károlyi uralom is rémuralom volt, kérték a szöveg megváltoztatását. Nem mindenki érzi a forradalom és a rémuralom között kü­lönben is erős különbséget, hiszen a nagy francia forradalom is a legvéresebb anarchia volt. Tehát a szövegmegváltoztatás csupán jelentéktelen kon­cesszió és senki sem vádolhatja öt kegyeletlenség vádjával, hiszen annak idején ö javasolta az em­léktábla felállítását. Lendvai tudhatta volna, hogy a Ház elnöksége nem mehet bíróság elé, esetle­ges sajtóper lefolytatásáért A nemzetgyűlés kü­lönben már megnyilatkozott mellette ebben a kér­désben és ő nem kíván többé ezzel foglalkozni. Lendvai félreértett szavai helyreigazítása cimén kijelenti, hogy elienforradalmiság tekintetében nem fogad el kioktatást, mert ő a kevés újságírók kö­zül való, akik a Károlyi uralom ellen harcoltak. Egyébként a költségvetési vita folyamán időbeli korlátozás nélkül fog védekezni Hedri és Lítay múltkori támadásai ellen. Az elnök az ülést fél 8 óra előtt zárta be. HAZAT, földet, földbérletet, lakást, üzletet, pénzkölcsönt min­denkor legelőnyösebben köz­vetít P1EZER országos iroda Bástya u. 19 Kultúrpalotánál

Next

/
Thumbnails
Contents