Délmagyarország, 1925. november (1. évfolyam, 132-156. szám)

1925-11-11 / 140. szám

I91S november 11. DELMAOTARORSZAQ 3 Miket nem valorizálnak ? A kormánypárt elfogadta a valorizációs javaslatot. Budapest, november 10. A kormánypárt ma tartozásokat. esti értekezletén foglalkozott a valorizációs javaslattal, ame'yet szerdán terjeszt a kormány a nemzetgyűlés elé. Bud pénzügyminiszter hosszabb beszédet mondott, amelyben azt fej tegette, hogy a kormány a legjobb akarattal sem tehet többet, mint amennyit tesz. Sok mindent nem valorizálhat, így a nyugdijakat sem. Majd Pesthy igizságügyminisster védelmezte a javaslatot. Utána Térffy Gyula kúriai tanácselnök, a javaslat szerkesztője tért a javaslat részletes ismertetésére. A javaslat elsősorban azokkal a tartozásokkal foglalkozik, amelyek az átértékelésből ki vannak zárva. Ilyenek: a készpénzkölciön, ideértve a takarékbetéten, folyószámlaegyenlegen, váltón, csekken és kereskedelmi utalványon alapuló tartozást, záloglevél, vssuti részvény, határozott kamatozású értékpapírok, értékpapír-szelvények, szövetkezeti üzletrészek, biztosítási szerződéseken alapuló tartozások, kivéve az életbiztosításokat, melyekről külön intézkedés van. Nem kerülnek továbbá valorizálás alá az állam és a törvényhatóságok tartozásai, kivéve az ingatlankisajátitásból, bérleti, vagy haszonbérleti viszonyból, balesetből, vagy tiltott cselekményből származott kártérítésből felmerülő és nemzetközi egyezményeken alapuló Ami a többi tartozásokat illeti, a javaslat irányelveket állit fel, amelyeket a birónak az eset körülményeihez képest alkalmaznia kell. így figyelembe kell venni mindkét fél vagyoni helyzetét, azt, hogy az adós a tartozást hogyan tudta felhasználni, hogy gazdagodott-e, hogy az adóst nem terheli-e vétkes késedelem és hogy a valorizáció egyik fél vagyoni romlását se okozza. A magánalkalmazottak nyugdiját a javaslat különféle módon szabályozza aszerint, hogy a nyugdijfiietésre kötelezett már 1914-ben fennálló részvénytársaság, vagy szövetkezet-e, vagy pedig más személy. A részvénytársaságoknál meg kell állapítani a társaság 1914. évi tiszta vagyonát és az uj felértékelési rendelet szerint készítendő megnyitó mérlegben kimutatott tiszta vagyont s ezek arányszáma adja az alkalmazottak nyugdijának valorizálás! mértékét. Az életbiztosilások valorizálása ugy történik, hogy a biztosító társaságok kötelesek hátralékaikat, továbbá jövedelműk egy részét ai állami felfigyelő hatóságnak átadni, ebből felosztási alapot létesítenek s ezt az alapot fogják az 1932. év folyamán a jogosultik közt felosztani. Több felszólalás után a bizottság a jivaslitot elfogadta. IMMWWMMMMWWMMMMWM * Szerda reggel megjelent a rádiórendelet. tiavidij harmincezer korona (Budapesti tudósítónk telejonjelentése.) Hosszú harcok és hosszú buza-vona után végre meg* jelent a rádiórendelet. A hivatalos lap szetda reggeli száma közli részletesen a rendeletet, amelynek főbb intézkedései a követkai ők: A rendelet elsősorban tisztázza, hogy leadó éi továbbító berendezéseket csakis miniszteri engedéllyel lehet létesíteni, mert a rádióra is kiterjed a magyar állam joga. A postának joga van ellenőrizni minden ily berendezést. Minden magyar állampolgárnak azonban joga van rádiókészüléket fölszerelni és pedig olyan fajiát, amilyet akar. A házigazda köteles megengedni az antenna felállítását és a lakóknak ezt nem is kell külön bejelenteni. A készülékeken csak a »mindenkinek" szóló leidásokat szabad felvenni, minden más migántáviratiiak tekintendő, amelyet továbbadnt nem szabad. A rádió használati dijait a kereskedelmi mi niszter ezidőszerint a kövelkeiökben állapította meg: A rádióhirmondó állomások által terjesztett közlések vételére szolgáló vevőberendezések után rendes használatért havonta 30,000 koto nát, kiterjesztett használatért, állandó nyilvános használat esetében, belépődíjak szedése mellett, állandó bemutatásokra vidéken havi 300000 koronái, nyilvános jellegű helyiségben, belépődíj szedése nélkül bemutatásra vidéken 60.000 koronát, zárt jellegű helyiségben, belépődi szedése nélkül bemutatásra vidéken havonta 45.000 koronát, vevőkészüléke^ előállításával, vagy forgalombahozatalával foglajgözók az előállítás, illetőleg az elárusitás helyén való be mutatásra havi 45.000 koronát, rádióvevökészűlékek előállítására adott engedélyért havi 400.000 koronát, rádióvevökészülékek forgalombahozására adott engedélyért havi 200.000 koronát kell fizetni. A szegedi kamara akciót inditott a vízumkényszer megszüntetésére. Fölterjesztést Intéztek a külügyminisztériumhoz az ausztriai vízumkényszer megszüntetése ügyében. — A kamara mozgalmához csatlakoztak a többi érdekképviseletek is. Ismeretes a nyilvánosság előtt, hogy a legutolsó időkben különböző helyekről akciók indultak meg abban az irányban, hogy szüntessék meg a háború óta fennálló vízumkényszert, mert erre a békeszerződések ratifikálása után nincs semmi szűkség, sőt ez esik megnehezíti a forgalmat, különösen pedig a kereskedők és iparosok munkáját. A különböző akcióknak annyi eredménye volt, hogy a kérdéssel az illetékes kormányok is kezdtek foglalkozni és különösen Németország és Ausztria között indultak meg komoly tárgyalások. E vízumkényszert azonban eddig még seholsem szűntették meg. Most azután a szegedi kereskedelmi és iparkamara indított komoly akciói ebben a kérdésben. A kamara ugyanis egyik legutóbbi elnökségi ülésén foglalkozott azokkal a kérdésekkel, amelyek a normális gazdasági helyzetei vannak hivatva visszaállítani. A normális viszonyokat még mindig igen sok intézkedés korlátozza és ezek között egyik legsúlyosabb a még mindig indokolatlanul tartó vízumkényszer. A kamara ugy látja, hogy a vízumkényszer legfőképen a kereskedelmet és ipart akadályozza fölöslegesen és épen ezért fölterjesztéssel fordult a külügyminisztériumhoz, amelyben kifejtette, hogy ma már semmisem indokolja a vízumkényszert és ez ma már csak arra szolgál, hogy megnehezilse az amúgy is súlyos válsággal küzdő kereskedelmet és ipari. A kamara fölterjesztésében egyelőre csupán Magyarország és Ausztria között kéri a vízumkényszer megszüntetését, mivel ezt egyetlen diplomáciai ok sem korlátozza, vagy nehezíti. A magyar kereskedelemnek és iparnak elsősorban most az ausztriai vizűm megszűntetésére van szüksége, mert hiszen elsősorban Ausztriával van a legtöbb relációja, A kamara mozgalma széleskeretűnek ígérkezik, amennyiben csatlakozott hozzá a budapesti kamara is, valamint a GyOSz is. Valószínűség szerint csatlakozni fognak a mozgalomhoz az összes kamarák és a szabad egyesületek is és igy most az egész ország kereskedelmi és ipari érdekeltsége kéri a kormányt, hogy indítson tárgyalásokat Ausztriával a vízumkényszer megszüntetése dolgában. Megindulnak a német-magyar kereskedelmi tárgyalások. (Budapesti tudósítónk telefoafeleníése.) Berlinből jelenük: A magyar kormány megbízta Kánya Kálmán berlini követet, hogy a németmagyar kereskedelmi tárgyalások megindításához szükséges lépéseket tegye meg. Kizárják a ma nzi fémgyárak 15.000 muakását. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Mainzból jelentik: A miinzi fémnagyiparosok szövetsége ma kimond a, hogy a mainzi éswlesbadeni fémgyárak munkásalt november 16-án kizárja. Az intézkedés 15.000 munkást érint. Márffy ellen halálbüntetést kért a föügyészhelyettes. Budapest, november 10. Nytrő Géza táblai tanácselnök előtt a bombamerényletek keddi tárgyalási napján a pörbeszédekre került a aor. Háromnegyed tiz órakor kezdett Kéler Béla föügyészhelyettes vádbeszédtbe. — Nem közönséges bűncselekményről van itt szó e pörökben, hanem az állami rend, a társadalmi és a felekezeti béke ellen elkövetett bűnökről. Olyan bűncselekményektől van izó, amelyeket politikai fanatizmusból és felekezeti gyűlölködésből köveitek ei emberi életek ellen. Nemcsak nálunk, de kiat a külföldön Is feszüli figyelemmel várják a királyi Itélőlábla marasztaló ítéletét. Az Erzsébetvárosi Kör ellen elkövetett merénylet ügyével foglalkozik ezután a főügyészhelyettes. — Nem akarom — mondta a föügyészhelyettes — ezt a sötét képet visszaidézni, te* temrehivásokka! sem tudom a lirbsfektetett halottakat feltámasztani és a nyomorékká tett emberek testi épségét visszaadni, de egyet követelhetek, hogy ezt a bűntényt meg kell torolni és ezt most már a királyi Ítélőtáblától várjak. A bejelentelt semmiségi okok törvényei alappal nem birnak. A vád bizonyitékait megdönteni nem sikerűit, ellenbizonyitékokkal a királyi ügyészség vádját és a törvényszék Ítéletének ténymegállapítását a védelemnek megcáfolni nem siketült. — Igaz, hogy a vádlottak a főtárgyaláson viszszavonták beismerő vallomásukat azzal, hogy a rendőrségen bántalmazták őket, ennek a védekezésnek azonban semmiféle ténybeli alapja nincs. — A védelem fő űtökártyáji a sürgönykönyv, amelyben Márffy április 2 án, a kritikus napon állítólagos odahszi tartózkodása alkalmával a kocsilétszámról bejrgyzést eszközölt. A szakértők megállapították, hogy a bejegyzés csakugyan Márffy kezelrása. Kétségtelen, hogy ez Márffy mellett szól, de nyomatékos adatok merültek fel arra vonatkozólag, hogy ez utólag készült bejegyzés és koholt bizonyíték. — Az Erzsébetvárosi Körben elkövetett tömeggyilkosság a legsúlyosabb az összes bűncselekmény közölt. A büntetés ezért nem lehel más, mint a halál. Az első bíróság marasztaló ítéletének helybenhagyását, a felmentőitélet megsemmisítését és ezekben is a bűnösség kimondását indítványozza ezután a főügyész-helyettes. Ezután Márffy József védője, dr. Dániel Sándor kezdte meg védöbeszédét. A törvényszék nem volt teljesen objektív, amikor Ítéletét meghozta, hanem a sajtó által dirigált közvélemény hatása alatt állott, amely Márffy bűnösségének kimondását követelte. Igazolni próbálj», hogy Márffynak a bűncselekmények elkövetésében semmi része nem volt. Részletesen foglalkozik ezután Márffy védője azzal, hogy mennyire bántalmazták a rendőrségen Márffyt. Uj ítéletet kér a Táblától, hogy az igazság diadalra jusson. Ezután Szász védője, dr. Hindy Zoltán tartotta meg védőbeszédét. A törvényszék téves Ítéletet hozott. Kéri Szász József főimentésének helybenhagyását az erzsébetvárosi bombamerényletben, de egyben kéri fölmentését a Miklós Andornak küldött bomba ügyében is, mert ebben szintén ártatlan védence. Radó védőjének, dr, Vasek Ernőnek a védőbeszéde következett. Vasek, amikor a rendőrségi nyomozás munkájáról beszélt, megjegyezte, hogy Schwtlnltzer rendőrkapitány Németh József pincérnek 40— 50.000 koronákat adott. Nem folytathatta tovább, mert Nfírő elnök közbeszólt: — Ne méltóztassék gyanúsítani, ne lessék olyan dolgokat állítani, amiket nem tud bizonyítani. Dr. Vasek beszéde további folyamán, miután Radó felmentését kérte, hivatkozott arra, hogy az örökké hazudozó Radó vallomására halálos Ítéletet alapítani nem lehet. A délutáni órákban a tárgyalás véget ért. A több! védő holnvo mondj t el beszédét. Legújabb divatú női és férfi poul over Lampel és Hegyi cégnél.