Délmagyarország, 1925. november (1. évfolyam, 132-156. szám)

1925-11-10 / 139. szám

19» november 10. DBLMAQYARORSZAQ 3 A tanács foglalkozott az anyagi válsággal küzködő szinház szanálásával. A gázgyár ultimátuma a város tanácsához a szinház villanyszámlájának kiegyenlítéséért. A hétfői tanácsülésen dr. Gaál Endre kullurtanácsnok bejelentette, hogy a szegedi légszeszgyár és villanytelep igazgatósága rendki vüli komolytárgyn átiratot intézett a város lanácsáboz. Átiratában arról értesitette a város hatóságát, bogy a szegedi színháznak negyvennyolcmillió korona hátralékos tartozása van még az elmúlt évről. A gázgyár igazgatósága még az idei sziniszezon elején méltányosságból hozzájárult ahhoz, bogy a szia igazgató ezt a hátralékot napi egymillió koronás részletekben fizesse be a gyár pénztárába, mivel azonban a szinház nem tartotta be ezt a megállapodást, sőt a napi fogyasztás után esedékessé vdló tartozásait sem fizeti, a gyár igazgatósága közli a tanáccsal, hogy amennyiben kilencedikén déli tizenkét óráig a szinház összes tartozásait ki nem egyenlíti a színigazgató, a gyár a szinház részére adott áramszolgáltatást beszünteti és az esetleges anyagi kárért, valamint a kulturbotrányert nem vállal felelősséget. A gázgyár beadványa meglehetős konsternációt keltett a tanácsülésen. Hosszú vita keletkezett arról, hogy a szinház súlyos anyagi válságát miként oldhatná meg a város a lehelő legki sebb áldozat árán. A tanács tagjainak véleménye a lebelő legellentéleaebb volt. Qaál Endre kijelentette, bogy a nagyobb városok kOzfll Szeged adja a legkisebb támogatást a színháznak, mert ebben az évben hatvanmillió korona fűtési segélyen kivfll mást semmit oem adott. — A szinigazgató mult évi adósságaiért nem vállalhat a város felelősséget — mondotta Fodor Jenő tanácsnok. Dr. Turócty Mihály tisztifőQgyész kijelentette, bogy a maga részéről a fűtésen kivQl megadná a világítást is, de ezenkivül aztán semmi mást. Rack Lipót pénzügyi szenátor az! javasolta, hogy a tanács addig ne döntiOn, amig a főszámvevő be nem terjeszti a szinház üzletmenetéről szóló jelentését. A színházat ugyanis egy hónap óta egy kirendelt városi számvevő ellenőrzi, aki úgyszólván minden nap jelentést tesz az üzletmenetről hivatalfőnökének. — A mi városunknak is lépést kell tartania az olyan nagyobb városokkal, amelyeknek állandó szinbázuk van — mondotta az elnOklő Bokor Pál polgármesterhelyetles — éppen ezért tudni kéne, hogy más városok milyen támogatást adnak színházaiknak? A kuliurtanácsnok erre ismertette Pécs, Miskolc és Debrecen városok átiratát, amelyek a szinügyl bizottság kivánságára kOzlik azokat a tanácsi és közgyűlési határozatokat, amelyek a színházak támogatására vonatkoznak. A legnagyobb támogatást Debrecen adja színházának, amennyiben a teljes fűtésen és világításon kívül erre a szezonra húszezer aranykorona szubvenciót és százmillió korona rögtöni segélyt szavazott meg. Miskolc és Pécs is lényegesen nagyobb segélyekkel támogatják színházaikat, mint az orszdg leggazdagabb városa, Szeged. Scultithy Sándor főszámvevő, akit a polgármesterhelyettes az ülésbe kéretett, elmondotta, hogy a szinház eddig mindössze hatvanmillió koronát kapott fűtésre. A jővő évi költségvetésben a szinház támogatása elmén a számvevőség a fűtés és világítás költségein kívül nyolcezer aranykorona szubvenciót is előirányzott, azonban ezt még sem a tanács, sem a pénzügyi bizottság, sem a közgyűlés nem szankcionálta. — A szinház üzletmenetéről szóló eddigi jelentésekből megállapítható, hogy a szinház rendes bevételeiből képtelen fölmerülő kiadásait fedezni, mert a hatszázmillió koronát meghaladd adósságok törlesztése és kamata mindent fölemészt — mondotta a főszámvevő. — A kérdés gyökeresen csakis ugy volna megoldható, ha a város valamilyen formában konvertálná a szinház adósságait, esetleg ugy, hogy a szin gazgat) a város garanciája mellett fölvenné azt az összeget, amelyből összes adósságait kifizethené, de ezzel szemben a város beülne a színházba ós teljes jogkörrel intézné az anyagi ügyeket es a maira kijelentette, hogy megítélése szerint ezzel a megoldással deficit-mentessé lehetne tenni a színházat, mert a szinigazgató ezidőszerínt sok adóssága után uzsorakamatot fiút. A tanács végül is ugy határozott, hogy egyelőre a mai naptól kezdve további Intézkedésig felelősséget vállal a gázgyárnál a színház áram- és gázfogyasztásáért, a bajok gyökeres orvoslásának módjáról azonban egyelőre nem dönt. — Áldoz a város egyéb kulturális célokra is, az iskolai oktatásra, a művészetekre, áldoznia kell a színházra is — fejezte be a hoszszura nyúlt vitát Bokor Pál polgármesterhelyettes. A tanácsa és után dr. Gaál Endre sokáig tanácskozott Scu'téthy Sándor főszámvevővel arról, hogy miként lehetne a szinhíz adósságainak konvertálása után az anyagi kezelést átvennie a városnak. Qaál Endre a tanács határozatát egyébként telefonon kOzOlte a gázgyár igazgatóságával. A szinház áramszolgáltatását így ma nem szüntette be a gázgyár. szinigazgató fíkszfizetés ellenében vezetné tovább a szinház művészi ügyeit — Nem segíteni, hanem megsegíteni kell a színházat, még pedig gyökeresen — csatlako zott a főszámvevő álláspontjához Fodor Jen^ tanácsnok — aminek az az egyedüli medja, hogy a város vegye kezébe az anyagi ügyek intézését és Andor Zsigmond maradjon meg fikszfízetéses művezetőnek. A kisebb, nagyobb segélyekkel nem javit a helyzeten semmit sem a város. A kuliurtanácsnok azonban nem taríja alkalmasnak a megoldásnak ezt a módját, mert — szerinte — az tuldrága megoldás lenne a város számára. A várossal szemben ugyanis a közönsíg igénye mindig nagyobb és igy a város deficitje is nagyobb lenne. A főszámvevő azonban Gadl Endre aggodalMMMMMMMMMMWMMMV^^ Magyar festők diadala Londonban. A nemzetközi kiállításon Magyarország vezet. pekre, amelyeket ujjmutatással jelzett. A kiállítás megnyitása alkalmából a sajtó is meleg hangon méltatta a magyar festőmüvészetet. A Times azt irta, hogy a kiállításon Magyarország vezet kiváló kollekciójával, melynek legmegkapóbb vonása a bőséges, túláradó színpompa. A Morning Post a kiállítás anyagán végigtekintve, megállapítja, hogy mindenütt francia befolyás uralkodik, kivéve Magyarországot, melynek művészete meggyőző módon sugározza a győzelmes nemzeti konzervatizmust és az erőteljes magyar géniuszt. A Morning Post is több magyar müvet magasztal. Hasonló melegséggel nyilatkozik a kiállításról a Daily Telegraph is. Miről tárgyalt a Városok Kongresszusának állandó bizottsága. A gyermekvédelem állami felsdat. — Adja át a kormány a városi tisztviselők státusrendezését a városoknak. Londonból jelentik: A Royal Academy helyiségeiben az International Society of Painter, Sculptor and Gravers kiállításán résztvesz a magyar Szinnyei-társaság is. A tárlatot Birkenhead indiai államtitkár nyitotta meg. Hangoztatta, hogy ilyen sokoldalú és tartalomban ennyire gazdag kiállítást még sohasem tartottak Londonban. Üdvözölte azokat, akik most elsőizben szerepelnek ezen a nemzetközi tárlaton és ezek sorában külön kiemelte Magyarországot, hangsúlyozva a magyar gyűjtemény Kiváló mQyészi értékét. Birkenhead ezután a termek részletes megte kintésére indult. A magyar teremben maga hívta lel a körülötte lévők ügyeimét egyes ke Budapest, november 9. A Városok Kongreszszusának állandó bizottsága ma délelőtt 10 órakor tartotta meg országos tanácskozását a városhála gyfllés'ermében. Az ülésen dr. Nendtich Andor Pécs város polgármestere elnökölt. A zárt ülés programja először a megyei és városi törvényhatóságok tiltakozása az ellen, hogy a betegápolást pótadó és a gyermekvédelem költségei az ő háztartásukat terheli. Másodszor állásfoglalás a stdtusrendezés ügyében, harmadszor Vétek György kaposvári polgármester indítványa a Speyer-féle dollárkölcsön ügyéber. Éjjel jelentik: Az előadói előterjesztés ulán Bárczy István szólalt föl. Azt az indítványt terjesztette elő, hogy a betegápolás és gyermek védelem költségei törvényhatóságiig országosan rendeztessenek, az erre vonatkozó törvényjavaslat tervezete adassék ki a városok kongresszusának észrevételei megtétele végett. Ecélból a nemzetgyűlési képviselők bevonásával küldöttség kereste föl a miniszterelnököt. Woltj Károly hangoztatja, hogy a betegápolás és az elhagyott gyermekek védelme nem helyhatósági, hanem országos föladat. Dr. Somogyi Szilveszter szegedi polgármester rámutat arra, hogy a kormányrendelet szerint Szeged még Budapestnél is jobban meg lenne terhelve, mert itt 24 milliárd évi adojövedelmet számítottak, ami azonban a helytelen adókivetés miatt hatmilliárdra zsugorodott össze. Lehetetlen tehát a városnak elviselnie az ujabb terheket s azért addig is, amig a kérdés törvényhatóságilag elintézést nyer, az állam állítsa be saját köl'ségvetésébe ezeket a költségeket. Tödo felszólalás után a bizottság Bárczv Indítványát magáévá tette é8 felterjesztést intéz a kormányhoz, nogy a betegápolási és gyermekvédelmi költségek viseléséről törvényjavaslatot terjesszen elő, melyben ezeket állami feladatoknak nyilvánítja és az egyenlő feberviaelés alapján ezek költségeit magára vállalja. ' Ezután a státasrendezésre vonatkozó kormányrendeletet tárgyalták meg, melyre vonatkozólag azt kívánja a bizottság, hogy mivel a kormány ugy sem járul hozzá a városi tisztviselők fizetéséhez, adja át a státusrendezést a városoknak. Végül elhatározta a bizottság, hogy Bud János pénzügyminiszternek köszönetét fejezi ki a külfö.'di kölcsön lebonyolításáért és egyben a minisztert megkéri, hogy a tízmillió dolláron kivül még mutatkozó ötmillió kölcsön folyósitásáról gondoskodjék, mivel a törvényhozási felhatalmazás tizenötmillió dollárra szól. A népjóléti miniszter alaptalanoknak találta a munkásbiztositó pénztár ellen felmerült panaszokat. Amikor a bepanaszolt pénztár miniszteri biztosát bízzák meg a vizsgálattal. A szeptemberi kOzgyülés, mint ismtre'es, Tolna vármegye körirata alapján elhatározta, hogy felierjesztést Intéz a népjóléti miniszterhez és a munkásbiztositó pénztár működése el|en felmerült panaszok sürgős orvoslását kéri. A panaszok között a legsúlyosabbak a következők voltak: A pénztár rendkívül késedelmesen fizeti a beteg munkások járandóságait és a pénztár orvosat felsőbb helyről nyert utasításuk értelmében csak nagyon szűkre korlátozott keretek között rendelhetnek gyógyszereket a munkásbiztositó pénztár terhire. S seged város közgyűlése ugy találta, hogy a tolnamegyei sérelmek orszégos jellegűek. Szegeden is ugyanilyen panaszok merülnek fel, tehát elhatározta, hogy csatlakozva Tolnamegye skció|ához, hasonló értelmű és célú felterjesztést intéz a dépjóléti miniszterhez. A népjóléti miniszter a közgyűlés felterjesztésére most válaszolt. A válasz nagyon érdekei. Tulajdonképen két levélből áll. Az egyik a város közönségéhez szól. Bbben azt irja a néplóléti miniszter, bogy a tolnamegyei panaszok kivizsgálásával a bepanaszolt szekszárdi