Délmagyarország, 1925. november (1. évfolyam, 132-156. szám)

1925-11-07 / 137. szám

8 DELMAQYARORSZAQ 1925 december 11. blokk működésiben, mert nem észlelte axt a szolidáris érzést Fábián Bélával szemben, amelyet elvárt. Ennek dacára remény van arra, hogy eiekei ax elen éteket sikerűi valahogy eliminálni és ezen Létay Ernő már nagyban szorgoskodik. Létiynik ebben az akciójában segítőtársai is vannik Baross János, Ugróii Qábor és főleg Rassay Károly szsmélyében. A büntetőnovella tárgyalásának idejére felfüggesztik a költségvetés vitáját. Budapest, november 6. A költségvetés meglehetősen stflrke vitája néhány napra e!csend:sitette a politikai életet. A jö/ő héten azonban megílénkal a politika, meri kit igen fontos bi* zottságot hívtak össze. Szerdán tarlja ülését az Igazságügyi bizottsdg, amelyen a bünte.önovellát tárgyalják. A bümetőnovella ügye tehát több mint egy éves ssünet u'án ismét aktuáissá lesz. A novella napirendre tűzése érthető izgalmat keltett a baloldalon. Egyes ellenzéki képviselők rámutattak, hogy a kormány az ellenzék mostani széttagol is igát igyekszik ügyesen kihasználni. A bdntetőnovella egyébként már két esztendő óta kísért a.'poiitikábm, ennek letárgyalása már több ízben mesterségesen proloigáltatott, ugy hogy az egysige;pártban is míg voltak győződve arró', hogy a kormánynak nem szándéka a novella letárgyaltatása, amelynek különösen a sajtóra vonatkozó rendelkezései keltettek párrkülönbség nélkül igen erős recenzust. Annál nagyobb és kinos meglepetést keltett, hogy most ismét napirendre tették ennek a javaslatnak tárgyalásit és különösen az a hir kel ett igen erős visszatetszést és kritikát, hogy a kormány a novella tárgyalásának idejére a köüségvetéi vitáját megszakittatni készül. Az ellenzék már most elhatá'ozta, hogy a büntetőnovelláról szóló javaslattal szemben az igazságügyi bizottságban a legnagyobb e ővel veszi fel a harcot és minden alkotmányos eszközt igénybevesz annak érdekében, hogy a javasl.tot a bizottság leszavazza. Teljes részvétlenség mellett folyik a költségvetés tárgyalása (Budapesti tudósítónk telefonjelentés!.) A költségvetés tárgyalása már az első napon olyan közönybe és unalomba fulladt, hogyha ma dr. Oyörki Imre nemzetgyűlési képviseő nem ugrik be és nem beszél a költségvetés ellen, az elnökség kénytelen lelt volna az általános vitát berekeszteni, mert Hegymegi-Kiss Pál után senkisem volt szólásra föllratkozva. Az egységes párt föltűnő és szokatlan közönyét alig lehet ma már azzal magyarázni, hogy a párt nem volt elkészülve a költségvetés tárgyalására és igy nyílt kérdés marad, hogy a kormánypárt miért nem vesz részt a költségvetés tárgyalásában. Az ellenzéki politikusok ma is nigyobb számmal jelentek meg a parlamentben, azonban az ülésterem helyett inkább a folyosókon tartózkodtak, ahol élesen ée ingerülten tárgyalták a kormánynak azt a váratlan intézkedését, hogy minden ápropos nélkül ismét napirendre tűzette az igazságügyi bizottságban a büntetőnovella tárgyalását. A Scitovszky elleni fajvédő-támadást visszautasította a nemzetgyűlés. Feltűnően kevesen voltalt jelen a költségvetés tárgyalásán. A nemzetgyűlés mai ülését háromnegyed tiz órakor nyitotta meg Zsitvay Tibor alelnök. A terem meglehetősen népes. Az elnök jelenti, hogy Hedry Lőrinc, Létay Ernő és Scitovszky Béla napirendelőtti felszólalásra kapott engedélyt. A Ház elnökének megtámadtatási. nak a megvédése a Hedry Lőrinc: Szóvá akarja tenni LendvaiLéhner Istvánnak Scitovszky Béla házelnök ellen intézett támadásait. Kirí /ó az a hang, az a minősíthetetlen modor, amellyel Lendvai Léhner István jónak látta az emléktábla szövegezése körül Scitovszky Béla házelnök ur szereplését szóvátenni. Felkiáltások a jobboldalon: Éljen Scitovszky Béla. Hedry Lőrincz: Ez a hang teljesen elütő a publicisztika megszokott hangjától. Ha a nemzetgyűlés elnökét éri támadás ... Malasics Géza: Amikor Lendvai Lehner a nem • zetgyülést latrok barlangjának nevezte, hallgattak az urak. Hedry Lőrinc: ... ez a támadás a nemzetgyűlést is éri. Kötelességünknek tartjuk ezt viszszauiasitani. (Helyeslés a jobboldalon és középen.) Létay Ernő az ellenzék nevében szólal fel. Tisztességes, becsületes gondolkozásáért olyan minősíthetetlen támadásban részesült az einök... Rupert Rezső: Olyan részről, aki a rémuralomnak fickója volt 1 Klárik Ferenc: Beszámíthatatlan. Létay Ernő: Nem szabad eltűrni ezt a hangot. As elnök tekintélyének és a parlamentárizmusa költ*égvetési vita folytatása. Kéthly Anna az egyetemi oktatással kapcsolatban teljes tanszabadságot követel. Határozati javaslatot nyújt be az 1920. évi X. törvénycikk hatályon kivül helyezése tárgyában, mert ez sérti a nemzet kulturális érdekeit és oktalanul elzárja a zsidó vallású állampolgárokat a tanulás lehető ségétől. Kéri az illetékes tényezőket, hagyjanak lel azzal a felfogással, hogy az iskolákra betolyást B

akóróljon a politika. A tanoncoktatás reformját vánja. Ezzel kapcsolatban határozati javaslatot terjeszt elő a napi 8, illetve heti 48 órás munkaidő biztosításáról. Határozati javaslatot nyújt be, amelyben kéri rendelet kiadását a 16 éven aluli alkalmazottaknak a munkától való eltiltására yar becsület kéráése. iegveaese a magyi Nagy Vince: Cuzáék barátai nem lehetnek erkölcsbírák. Létay Ernő: Az ellenzék nevében szólaltam fel és kijelentem, hogy ilyen esetben, mint a mostani, mindig fognak találkozni a jobb- és baloldalon ülők, hogy megvédjék a parlamentárizmus tekintélyét. (Zajos taps és helyeslés a Ház minden oldalán) Scitovszky Béla: Azokat a megnyilatkozásokat, amelyeket szivesek voltak a nemzetgyűlés elnökét ért igaztalan és méltatlan támadásokkal szemben a mai ülésen elmondani, hálásan köszönöm. Ugy érzem, sérteném a nemzetgyűlés tekintélyét, ha a nyilt levélre rátérnék. Ezt nem teszem, nem tehetem, már csak azért sem, mert el sem olvastam. Jobb szereltem volna, ha Lendvai képviselő ur a nyilt levél megírása helyett részt vett volna a nemzeigyülés ünnepélyén. Láthatott volna férfias bátorságot, igaz magyar becsületet és egy megbecsülést érdemlő darabot a magyar történelemből. (Nagy taps.) Zsitvay elnök öt percre felfüggeszti az ülést. (Zajos felkiáltások: „Éljen az elnöki") A szünet után Scitovszky Béla elnök nyitja meg az ülést. Napirenden van jtgyc sitja a népjóléti mlniszterC'hogy " a rokkanikérdés rendezéséről még az idei naptári évben törvényjavaslattal jöjjön a nemzetgyűlés elé. A leventék kérdésével foglalkozik ezután. A leventézés a rokkantság előszobája. Az ifjúságnak vérévé válik ez a katonásdi. Analfabétizmus és levente-egyesület, fölátelenség és vitézi telkek, ez jelenti a mai Magyarország rendszerét. A köztisztviselők olyan fizetést kapnak, amelyet csődbejutott ország nem fizethet. Száz százalékkal többet kapnak, mint az ugyanolyan fontos munkát végző magántisztviselők. Az ország főcélja ma nem más, mint eltartani a tisztviselőket. A javaslatot nem fogadja el. Hegymegi Kiss Pál: A demokrácia ideje elérkezett és minden ellenállás hiábavaló. Igyekezni kell közös erővel előkészíteni az alkotó demokrácia útját. (Zajos helyeslés a baloldalon) Az eddigi alkotmányos berendezéseket revízió alá kell venni. A választójog tekintetében elmaradhatatlan a revízió és a késedelem veszéllyel jár. Ami az államfő kérdését illeti, azon az állásponton van, hogy ennek a kérdésnek a megoldását nyugodtabb időre kell tartogatni, bár látja, hogy kalandos, idóelótti kísérletezések játszódnak le. Szeretné megmenteni a magyar középos javaslat indokolásánál Pesthy miniszter azt állítja, hogy módon a középosztály is résztvehesser. a törvényhozás munkájában. Ezzel szemben megállapítja, hogy az osztalyparlamentek ideje már régen lejárt. Botor dolog volna a világháború után elhitetni a középosztállyal, hogy egyedül öt i'leti meg a hatalom. Bejelenti, hogy a munkásbiztositö pénztár autonómiájának visszaállításáért harcot indítanak. Munkaadó és munkás érdeke egyaránt az autonómia helyreállítása, mert most a pénztárak óriási dijakat szednek és a betegellátás rossz. A valorizációs törvénnyel kapcsolatban fontosnak tartja az életbiztosítási kötvények valorizálását. A biztosítási üzlet kockázatát csak az ügyfelek viselik. Fontos probléma a közszolgálati alkalmazottak helyzetének megjavítása. A B listák szellemi proletáriá'ujt teremtettek. A diplomáciai szervezetet magyarrá és demokratikussá kell tenni, a külpolitikába bele kell vinni minden érzésűnket. Nem fogadja el a javaslatot. Malasits Géza következnék szólásra, de nincs jelen. Miután senki sincs feliratkozva, az elnök megkérdi, kíván e még valaki szólni ? Györki Imre: Csodálatos, hogy a kormánypárt részéről senki sem iratkozott fel szólásra. Nyilvánvaló a nemzetgyűlés csődje, mégis arról tanácskoznak, hogy meghosszabbítják a nemzetgyűlés élettartamát. A miniszterelnök nem akarja, hogy a túloldal résztvegyen a munkában. A szociáldemokratákon kivül a polgári ellenzéki pártok legnagyobb része nincs jete.7. Baross János: Csak a demokratikus blokk dolgozik 1 Dabasi Halász Móric: A blokk sincs itt, csak a szocialisták I Györki Imre: Olyan pangás van az országban, amilyent el se tudtunk képzelni. Az adóterhek elviselhetetlenek. A külpolitikában egyedül maradtunk, izoláltan, barátok nélkül. Nem lehet csodálkozni a sikertelenségen, mostani külügyi szolgálatunk mellett. A vármegyei törvényhatóságokat ujja kell alkotni. Elhlbázottnak tartja a városok kö'csönét ismert a kölcsön a régi törvényhatóságok kezébe kerül. A kölcsönt nem a szociá is jólét emelésére fogják fordítani, hanem improduktív kiadásokra* A közigazgatás érthetetlen módon még mindig a kivételes törvények alapján kormányoz, pedig ezeket a törvényeket végre meg keli szüntetni. A sajtószabadságot is teljes mértékben helyre ke" állítani. Kivételes rendszabályok még az igazságszolgáltatás terén is fennállónak. Nem szavazza meg a költségvetést. Rothenstein Mór: Miért nem szólal lel a kormánypárt, miért nem hivják fel f.gyelmünket a javaslatok esetleges jő oldalaira? Hasonló parlament a világon nincs. Ha egy alapszabályokkal biró egyesület közgyűlést akar tartani, miért kell ezt bejelenteni a rendőrségnek? Ha mégis bejelentés nélkül tartják meg a gyűlést, a belügyminiszter, amilyen szellemes ember, feloszlatja az csvcsQlctct Rothenstein beszéde közben az elnök egy flórára felfüggeszti az ülést. Az ,űlés megnyitása után az egységespártból ketten, ai ellenzéken hatan vannak jelen. Rothenstein folytatja újból a beszédét A kereskedelmi szerződések megkötésének nehézségeivel foglalkozik, majd rámutat arra, hogy • legnagyobb akadály a külföldi államokkal való tárgyalás során a magas vámtarifa. Fokozottan törekedni kell arra, hogy minél több kedvező kereskedelmi szerződéssel az akadályokat áthidaljuk. A kormány iránt bizalmatlan, a költségvetést nem fogadja el. Esztergályos János felszólalásában hosszasan foglalkozik a státusrendezés kérdésével és bírálja az erről kiadandó rendelet alapelveit. Megállapítja, hogy a rendelet a tisztviselői karban ujabb nyugtalanságot fog kelteni Hibáztatja, hogy a státusrendezés ügyét a kormány rendeleti uton intézi el, ahelyett, hogy a Ház elé hozta volna. Hibáztatja, hogy a külképviseletünk igen sok képviselője a helyettes állam* titkárokkal egyenlő fizetési osztályba van és & nagy költséget jelent. Majd a tisztviselők politikv jogainak a kérdéséről beszélve megállapítja, hogy amig a vármegyei tisztviselők bizonyos szabad' ságot élveznek, mert automatikus előléptetésO* biztosítva van, addig a miniszteriális tisztvisel" előléptetése a főnöktől függ, ami politikai jogai* nak a gyakorlásában akadályozza őket. Követe"' hogy törvényes intézkedésekkel biztosítsák J» egész tisztviselői kar számára az autómat!"" előléptetést. A költségvetés tételei közül elsősöm ban a kabinetirodai ti ztviselök pótlékát kií"^ solja, majd a tanítók, tanárok és számvevőség tisztviselők fizetésének a kérdésével foglalkozóHatározati javaslatban sűrgeii a menekült tisztviselők szolgálati idejének 1917 ig tartó beszámítását, az állami tanítók fizetésemelését, valamint, Ijjjf a magyar kormány terjessze ki a közalkai®***^ taknak kiutalt front pótlékot más foglal®*-" ágakra is. A költségvetést nem fogadja. . h.flViScitovszky elnök ezután bemutatja aSzécnc./^ ünnepségre szóló meghívást, amelyen ő *ep»