Délmagyarország, 1925. november (1. évfolyam, 132-156. szám)

1925-11-07 / 137. szám

jvember 7. :er. a törvény' megállapítja, ár régen leli után elhiil őt i leti meg biztosító pénzt harcot indt! egyaránt az a pénztárak itás rossz. A an fontosnak alorizálását. A ügyfelek visei alkalmazotisták szellemi iciai szervezetenni, a kiűzésünket. Nem ra, de nincs a, az elnök ? kormánypárt ólásra. Nyils arról tanácsnemzetgyűlés ikarja, hogy a A szociáldepártok legus blokk dolsincs itt, csak az országban, adóterhek eledül maradlehet csodál3gyi szolgálaóságokat ujji tö csönét is, ágok kezébe ít emelésére kiadásokra, i mindig a , pedig ezeszüntetni A helyre kell az igazságlem szavazza tel a korsjyelmünket a Idsonló pariszabályokkal miért kell mégis bea belügyFeloszlatja az lök egy félmegnyitása izéken halét A kenehézsé, hogy a dokkal való Fokozottan kedvező kekat áthidalköltségvetést hosszasan és bírálja Megállagtalansá•ytt a koflyett, hogy » a külképyettes állatván és ez elők politikai llapitja, hogy iros szabad' lőléptetésflj tisztviselő ikai joga** . Követeli, isitsák »« utomatiW® elsősor* it kifogj: Bvevőség' foglalkozó ideiéisit, amint, Ikaim^tfoglalkozá* 1926 november 7. DELMAGYARORSZAO 3 a nemzetgyűlést és koszorút helyez a szoborra. Kéri, hogy a képviselők minél nagyobb számban jelenjenek meg. Ezután emelkedett hangú beszédben emlékezik ;meg gróf Széchenyi István érdemeiről, majd napirendi javaslatot fesz, amely szerint a Ház kedden délelőtt tarfja legközelebb ülését és azon folytatja a költségvetés vitáját. Az ülés 6 órabor véget ért. Megjelent a rendelet a tisztviselők, « és katonatisztek fizetésrendezéséről. A rendelet a vasuUiokról nem intézkedik. A htvalalos lap holnapi száma közli a kormány rendeletét a letszámviszonyok rendezése a közalkalmazottak illetményei és az özvegyek és árvák ellátási dijainak ujabb szabályozásáról. A kormányrendelet első fejezete az állami rendszerű tisztviselői létszámviszonyok rendezésére és illetményeire vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza. Minden státusra vonatkozóan megállapítja, hogy az hány tisztviselőből állhat és hogy ez az összlétszám milyen arányszámban oszoljék meg a fizetési osztályok között. Minden létszámapasztást, mely a rendeletből következik, 1927 julius 30-ig kell végrehajtani. Az átmenet a jelenlegi állapoiról az uj állapotra ugy törfénik, hogy az egyes fizetési osztályokban két fizetési csoportot létesítenek, A. és B csoportot. Minden fizetési osztályban a fizetések az A. csoportban magasabbak. A második fejezet a fizetési osztályokba nem tartozó állami tisztviselők és egyéb alkalmazottak illetményeire vonatkozóan rendelkezi. A főispánok, akik 1925 juniui 30-ika ulán lellek főispánokká, összes illetményeik tekintetében egyenlő elbánásban részesülnek az állami V. fizetési osztályú tiszlviselőkkel. Azok a főispánok, akik 1925 julius 1-je előtt lettek főispánokká, fizetés szempontjából a IV. B. fizetési csoportba, egyéb illetmény szsmpontjából a IV. fizetési osztállyal egyenlő elbánásban részesü nek. Az egyetemi és műegyetemi nyilvános rendes és rendkiviili tanárok 1925 julius 1-től a rendelethez mellékelt 111. kimutatásban megállapított fuetest kapják. * rendelethez mellékelt külön kimutatások tüntetik fel a bírák és ügyészek, lanüók, tanítónők ti óvónők, az állami rendszerű kezelők és kezelőnők, a műszaki altisztek és kezelő altisztek és egyéb aliiszfek, a dijnokok, siakdijnokok és kisegítő szolgák fizetését. A harmadik fejezet a vármegyei alkalmazottak illetményeire vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz. A negyedik fejezet az állami és vármegyei alkalmazottak illetményeire egyaránt vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz. A rendelet a fejezetben felsorolja azokat a nyugdíjba nem számiiható külön pótlékokat, amelyekre a közalkalmazottak egyes kategóriái igényt tarthatnak. A lakáspénzekről külön rendelet fog intézkedni. A nyugd jjárulékokat a mindenkori fizetésből kell fizetni. A közalkalmazottak a megállapított hivatalos óránktnti teljesített munka után semmi dijazásban, óradíjban, átalányban nem részesülhetnek. Az 5. fejezet a honvédség, csendőrség, vámőrség és folyamőrség ingjanak, az államrendőrség őrszemélyzetének illetményeire vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza. A havidíjasok fizetését és zsoldját a rendelethez mellékelt külön kimutatás közli. A 6 fejezet a családra vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza. A családi pótlék összege az 1917. évi 9. f.-c.-ben megállapított 4. csoport szerint léhát 170000, 150.000, 140.000 és 120.000 korona. A gyermeket csak akkor lehet ellátottnak tekinlem, ha az általa élve- , zett javad ilmazásnak, vagy Jövedelemnek öszszege a havi 400.000 koronát eléri, vagy meghaladja. A törvényes fe'eség után a családi pótlék akkor is jár, ha az keresetképes. A 7. fejezetben a közalkalmazottak rendelkezési állományba vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza. A tisztviselőket 1925 november 15től kezdve nem lehet saját kérelmükre sem létszámapasztási állományba helyezni. Minden állam tisztviselő és egyéb rendszeres fizetésben részesülő á lami alkalmazott, akinek állása bármilyen okból feleslegessé válik, bármilyen törvény, vagy kormányrendelet alapján végrehajtandó létszámcsökkentés következtében a tényleges szolgálatból elbocsájtaudó. A rendelkezési állományba helyezett alkalmazottak az értesítés kézbesítésének napjától kezdve, tehát a rendelkezési állományba helyezés időpontjában betöltött állása utáni fizetést, amelyet 1925 júniusában igényelt, tovább is igéayli. Minden üresedésbe jövő állást csakis szabályszerű pályázat utján lehet betölteni. Elsőbbsége van az állás betöltésénél a rendelkezési állományban lévőknek. A rendelkezési állományba helyezett alkalmazott tisztviselői végzettségével, illetőleg képzettségével összeegyeztethető bármilyen állásnál teljesiiendő szolgálattételekre bármikor be lehet rendelni, de csak oda, ahol rendelkezési állományba helyezése időpontjában tényleges szolgálatban állott. Végelbánás alá helyezhető mindazon tlsztvislö, akinek nincs 10 évi szolgálata, 10 évi szolgátattal nyugdíjba helyezendő. A 10 évi valóságos szolgálali ideje után végkielégítést kap. Az alkalmazottaknak jogukban áll, hogy nyugdíj helyeit végkielégítést kérjenek. A tisztviselői végkielégítést az egy havi fizetés 12-szerese, ha a beszámítható szolgálati idő öt évnél kevesebb, 24 szerese, ha öt évnél több, de tiz évnél kevesebb, akkor harminchatszorosa a fizetésnek. A rendelet nem terjed ki a m. kir. államvasutaknál, az állami vasgyárakban alkalmazott tisztviselőkre, egyéb alkalmazottakra, továbbá a lelkészekre és segédlelkészekre E rendelet 1925 julius hó 1-vel lép életbe. Kimutatás az állami éa megyei tisztviselők fizetéséről : As állami, vármegyei tisztviselők és gyakornokok fizetése az 1925. évi julius 1-tól kezdődőleg egy hónapra, papirkoronában a köretkező: I. osztály 30 millió, II. 20 millió, III. 14 millió, IV. 11-10 millió, V. 8.400-7 400,000, VI. osztály 6 300,000-5.700,000-5.100000, VII. 4.550-4 150.000, 3 750,000, VIII. 3.250,000 3.050,000, 2.850,000, XI. 2350,000-2250,000 2.160,000, X. 2.050-1.950000-1.850000, XI. 1.750-1.650.000—1.550,000 korona. Kimutatás a birák és ügyészek fizetéséről: VI fizetési csoport, 20 millió, V. 14.500,000, IV. 12 800,000-10.000 000. III. 10 800.000— 9 800.000-9 000,000-8200 000, II. 9.000,000 8.600,000—8.200 000—7.400 000-6 600,000— 6 000,000, 1. 7.000,000-6400 000 -6000,000 5 800,000, is 5.600 000-5 400,000-5.200,000 4800,000, 4 400.000 korona. A honvédség, csendőrség, vám- él folyamőrség havidíjasainak fizetése: A katonatisztek fizetése alacsonyabbnak látszik, de ők különféle pótlékokban részesülnek ezuán is. II. oszt. gyalogsági tábornok havi fizetése 14 millió, III. ostt. 12—11 millió, IV. oszt. tábornok havi fizetéie 10—8 5 millió, V. oszt. ezredes fizeléie 7.5—7—6 millió, VI. oszt. alezredes 5 2-4.4 millió, VII. őrnagy 4.2—3.7 millió, VIII. százados 3.2—2.9—26, IX. főhadnagy 25-2.3—2 millió, X. hadnagy 19-1.8 millió, XI. zászlót 1 65 millió. Painlevé éjjeli ülésen hajtja keresztül pénzügyi javaslatait. (Budapesti tudósítónk ielefonjelentése.) Párisból jelenlik: Painlevé pénteken délután befejezte pénzügyi terveinek kidolgozását. A törvényjavaslat holnap kerüt a kamara pénzügyi bizotlsága elé, ahol Painlevé azok azonnali elintézését fogja sürgetni. Ha a bizottság a javaslatokat estig le nem tárgyalja, ugy Painlevé elhatározta, hogy azokat éjszakai ülésen fogja keresztülhajtani. iwewwwawwwiíw m m — — — Sztrájkra készülnek a bécsi kórházi orvosok (Budapesti tudósítónk ielefonjelentése.) Bécs- I órás tiltakozó sztrájkol rendeznek a kórházakból jelentik: A népjóléti miniszternek a>nn I ban e rendelet elten. Amennyiben ez a tiltakozó sztrájk nem vezetne eredményre, akkor kénytelenek lesznek véglegesen a sztrájk mellett dönteni. - népjóléti miniszternek azon rendelkezése, hogy a kórházi orvosok számát egyharmadával csökkenti, az orvosok köreiben nagy visszatetszést kellett és az orvosok elhatározták, hogy már a közeli napokbin néhány Kiss Ferenc megjelent a Márffy-féle tárgyaláson. Tovább folyt az adatok ismertetése. (Budapesti tudósítónk ielefonjelentése.) A ki rályl ítélőtábla /tyirő-tanácsa ma folytatta a bombamerényletek ügyének felebbvileli főtárgyslását. Pon ban fé tiz órakor nyitotta meg Nyirő elnök a tárgyalást. Zachár Isiván előadóbiró folytatólagos referádáját azzal kezdte, hogy az Erzsébetvárosi K*r elleni bombamerénylet ügyében a referádát nagyjából befejezte, most már a Márfjy József és társaira vonatkozó bizonyítási adatok ismertetése következik. Egymásulán ismerteti a valomásokat Zachár táblabíró, amikor egyszerre csak kinyilik a tárgyalóterem ajtaja és belép egy sápadt fiatalember dr. Vajda Béla ügyvéd kíséretében. Meghajtja magát a biróság előtt, majd az ügyvéd megszílal: — Tiszteletlel bejelentem, hogy Kiss Ferenc megérkezett a főídrgyaldsra. — Hol volt? — fordult Kiss Ferenchez Nyirő elnök. — Miért nem jött el az idézésre? — Azért, mert nem kaptam idézést — mondja Kiss Ferenc. Zachár táblabíró megjegyzi, hogy a Tábla Ktss Ferencet egész nyáron kerestette, de nem találta. Mist Pécsről jött Jel a táblai tárgyalásra. — Következik — szól az előadó biró — Hubert Károlynak, Sós Antalnak, Grüneberg Frigyes pozsonyi lakosnak és Ybl Miklós tábornok vallomásainak ismertetése. Kéler főügyészhelyettes a vallomások ismertetése tartamára zárt tárgyalást indítványoz, amit a biróság el is rendelt. Közben megérkezik Ulain Ferenc, aki fölváltja sógorát, Károlyi Józsefet, Marosi Károly védelmében. Negyedórás zárt tárgyalás után az ujabb nyílt tárgyaláson az öngyilkossá leti Kasnyik János szüleinek vallomását ismerteti a táblabíró, majd a Radó Józsefre vonatkozó különböző mentővallomást. A jsentőtanuk vallomásínak ismertetése után áttért az előadó biró a főügyész által Indítványozott tanuk vallomásának ismertetésére. Ezek között számos olyan tanú van, akt egyidejűleg Márffyékkal volt letartóztatásban a Markó uccai fogházban. Etek tanúvallomásukban elmondották, hogy Radó egy alkalommal említette, hogy a Dohány uccába vittek bambát. Radó beszélt valami fűtőtestről. Németh József pincér vallomása szerint Kiss Ferenc levelet irt Mtrffynak, amelyben bocsánatot kért tőle. — Igen, írtam neki — mondja az elnök kérdésére Kiss Ferenc — több levelet, ugy ötöt, hatot, de Márfjy irt nekem először, hogy vonjam vissza vallomásomat, akk$r majd ők is visszavonják az ellenem emelt dolgokat. Sorjában következnek a tanuk, ikik Márffyéknak a fogházban tanúsított viselkedéséről tettek viHomást. Azután rátért az előadó arra, hogy Márffy azzal védekezett, hogy a kritikus napon nem is volt Budapesten, hanem szüleinél a kismegyeri állomáson tartózkodott. Sürgönyt is jegyzett be és az előedó konstatálja, hogy a sflrgönybejegszést elismeri a szombathelyi üzleivczeiőség is. Ezután a Qyőröit kihallgatott többi alibitanu valiomisát ismerteti az előadó biri. Az erzsébetvárosi merényiette vonatkozó iratok ismertetésének befejezése után dr. Dánlel Sándor védő kérie annak a két detektivjelentésnek ismertetssét, mely Elek Hugó és íz Etziébelvárosi Kör egy másik tagjának vallomását tartalmazza. Et a két ur a főtárgyaláson határozottan felismerte Márfjyban azt az egyént, akit a merénylet napján a Körbe be-