Délmagyarország, 1925. november (1. évfolyam, 132-156. szám)

1925-11-05 / 135. szám

4 DELMAQYARORSZAQ 1925 november 5, Belső egyenetlenkedés sorvasztja az ország legnagyobb cipőtermelő szövetkezetét. A szegedi cipőtermelő szövetkezet igazgatóság célkUl. — Korteshadjáratok a november 15-iki tisztújító közgyűlés eiőtt. Az ipari és kereskedelmi vállalatok, szövetkezetek mai éleiében a gazdisági válságnál is súlyosabb az ba belső viszálykcdisok, egyenetlenkedések emésztik a termelő készséget is pusztítják azt a fundamentumot, amelyen a vállalat éete, jövőbeni kifejlődése nyugodott. A gazdasági válság elhárítására szerencsés körülmények között könnyen található orvosság. Segithet nagyobb pénzkölcsöa, jelentős anyagi és erkölcsi támogatás s mindezek hiányával a gazdasági éiet jelentős fordulása, máról-holnapra is előzheti a gazdasági összeomlás fenyegető rémeit. A belső viszálykodás, siemélyi egyenetlenkedés azonban mindennél súlyosabb következményi lehel. Egy szövetkezet életében, ahol közös, tervszerű munkálkodás érleli a fejlődés csiráit, a tagok közt kirobbant viszálykodás megfojt minden termelő munkát. Elcsenevészesedik a munkakedv, háltérbe kerülnek a szövetkezet érdekei és mindezek helyett megoldhatatlan személyi villongások, meddS, kicsinyes akarások terelik a biztos pusztulás felé az ilyen válságba sodródolt szövetkezetet. És itt nincs kivezető ul, nincs megoldási lehetősig. Szerencsés véletlenek járhatnak csak közbe, amelyek tisztázhatják a már reménytelen helyzetet. Hiába minden közbenjárás, békítési kísérletek, hiábavaló a békekövetek engedékenységét hirdető munkája. A harc, amelyet személyi villongás szított fel, tovább tobzódik ... áll. Az Első Szegedi Cipő, Csizma és Papucstermelő Szövetkezet személyi válsága. Ma hatalmas, bfisike gyártelep a Római körút és a Szilléri sugárul négy uccás frontján. Valóságos kis város. Műhelyekkel, lakásokkal, üzletekkel. Nagyságban egyedül álló az országban. A szőrei kezeli tagok bangyamunkája fejlesztette ki a legelső szegedi vállalatok közé, noha'valósággal a semmiből terebélyesedett fel mai formájába. A virágzó szövetkezet alapjait Szabó Gyula akkori kamarai másodtitkárral együtt Menning Mihály cipészmester és társai rakták le, akik 1908. év elején vetették fel a szövetkezet alapításának eszméjét. Ez évben meg is alakult a szövetkezel Szabó Gyula az iparkamara támogatásával a várostól telket és kilcsint eszközölt ki s így épült fel a gyár mai modern épülete. A szövetkezet belépett az OKH-be és ezzel eli indult a fejlődés ragyogó peripektiváju mezején. A háborúval aranykor következett «1 a szövetkezet életében. Már négyszáz munkás dolgozott a gyárban A hsdimegrendelések óriási munkát adtak. A modem gépek precíz, mintaszerű lábbelit gyártottak, ugy hogy az erkölcsi elismeréseken kivül óriási anyagiak is bulloltak a szövetkezet kaszszájábs. Az akkori pénzügyi viszonyok közölt nagy összegeket kaplak H részesedési juíalék" dmén a szövetkezeti tagok. 1 A biztos fejlődés- és virágzás tovább tartott. A szövetkezet ¡922-ben belépett az IOKSz-be. A gyárépületet továbbépítették. Szabó Gyula elnök megszerezte a közben megszűnt miskolci cipőgyár modern gépeit, ugy hogy a szövetkezet már finom kivitelű gálacipőket is előállíthatott. Közben azonbsn eljött az ipari pangás ideje. Elmaradtak az állami msgrendelések, fogytán volt a munka és zsúfolt a készáruraktár. Nincs már oly nagy nyereség és laasan-lassan megszűntek a részedisi jutalékok Is. Tetőzte az aggodalmakat az 1923-as hosszú száraz ősz is, amikor is a polgári megrendelések megfogyatkoztak. A szövetkezet épités céljaira még előbb kétmilliárd kölcsönt vett föl az IOKSztól, amely összeg a tulmagas kamatokkal együtt már hárommilliárdra rúgott föl, amit a lényszerű helyzetben betábláztak a gyár épületére. A legnagyobb bajt azonban mégis a korona romlása okozta. Ennek bizonytalan idején a szövetkezet 700 milliós kölcsönt kapott anyagbevásárlási célokra. Nyersanyagot azonban Budapesten (>énzért sem lehetett kapni. Ekkor Szabó Gyula, a szövetkezet elnöke, hogy a kölcsönösszeget megmentse és valorizálja, a ! szövetkezet igazgatóságának utólagos hozzájjárulásával értékpapírt vásárolt. De mint ismeretes, közben kitört a tőzsdei krach, az értikpapltok zuhantak, zuhantak, végeredményben 450 milliós kárt okozva a szövetkezetnek. Mindezek a dolgok, melyeket a gazdasági élet zúdított a szövetkezet békés életére, elhintették az elégedetlenség magvait. A nagy családban pártok alakultak. Tag-tag eHen küzdött. Mindenkinek volt érve, kialakult terve a válság kiküszöbölésére. Pedig gazdasági válság nem is volt a valóságban. A békétlenséget szitó munkának eredménye is mutatkozott. 1925 január elsején a szövetkezeti tagok kívánságára olyan megállapodás |ött létre, hogy Szabó Gyula elnik-vezértga > gató mellett állandó választmány létesüli az ügyek vitelére és a belső válságok elsimítására. Az első megállapodások szerint az el lenőrző-választmány munkája hat hónapra terjedt volna. A hat hónap után a választmány azonban még mindig élt. Közben egyre növekedett a tagok elégedetlensége. Ismét előkerüllek az • oly sokszor felhánytorgatott régi dolgok. Egymásután következtek az izgatott hangú igazgatósági ülések, ugy hogy az lOKSz a végzetes és végleges összeomlás megakadályozására kénytelen volt Kulcsár József központi igazgatót Nagy Antal és Wittinger Ernő tanácsosokkal Szegedre leküldeni. A békét azonban a központnak sem sikerült helyreállítani. Ekkor odafajultak a dolgok, hogy az lOKSz a szövetkezet 12 igazgatósági tagja közül hatot felfüggesztett átlisábói. A megfogyatkozott íg&zgalóság azonban így is határozatképes lett voína, ámde igazgatósági ülést többet nem lehetett összehívni, mert a tsgok közül ketten állandóan távolmaradtak a gyűléstől, hogy az határozatképtelen legyen. Ekkor a központ lemondatta az egymással szolidáris igazgatóságot. A nagymultu szövetkezet így igazgatóság nélkül maradt, ugy hogy a szövetkezet alapszabályai értelmében elrendelték az nj tisztújítást. November 15-én ül össze a tisztújító közgyűlés, hogy dintsón a szivetkezet sorsa fölüti. A veszély, amely momentán a szövetkezet ¿letét fenyegeti, korántsem oly nagy, amint azt az elégedetlenkedők föltűntetik. Gazdasági válság nincs s a személyt válság sem oly megoldhatatlan, amint az a megindult korteskedések zavaros hullámaiban mutatkozik Meri, ha hibák elő is fordultak,, azok nem emberi gyengeségek, gyarlóságok voltak, hanem mélyről, gazdasági életünk bizonytalanságából bukkantak elő szemeiyea, nevek bűnbakok nélkül. A megkérdezett elégedetlenkedők közül BÓJj Ignác v. igazgatósági tag nem volt hajtandó a czemélyi villongás okairól nyilatkozni. Mint jó hadvezérhez illően, csak ennyit mondott: — Ha vannak is bajok, minden megszűnik a november 15-i közgyűléssel. Bizakodással nézek a közeledő határnap elé, amely minden bizonnyal meghozza a békét. Mit mond a /amaral főtitkár? Dr. Tonellt Sándor kamarai fölitkir, akit ebben az ügyben szintén megkérdeztünk, a következőket mondotta: — A kamarának sem célja, sem feladata nem leheti ho|y egyes vállalatok belső ügyeibe beavatkozzék. A szövetkezeti cipőgyárnál történtekeris a kamara csak annyival kisérte a szokottnál nagyobb figyelemmel, mert a szövetkezet annsk idején a kamara erkilcsl támogatása mellett Jött létre és mert Szabi Gyula, a szövetkezet ügyvezető einökr, mint kamsrai tisztviselő szerzett érdemeket sz alapitál körűi. 1919 végén Szabó Gyula azért vált meg a kamarától, hogy a közben erősen megnövekedett szövetkezet ügyeit teljes mértékben elláthassa. — Amennyire én lálom, a mostani válságot minden személyi októl függetlenül az üzleti viszonyok általános megromlása idézte elő és a személyi kérdéiek kiélesitése ciak ronthat az amúgy is válságos gazdisági helyzeten. Magáncég az ilyen válságos helyzetet elkeseredéssel ugyan, de tudomásul veszi és erejét srra koncentrálja, hogy kilábaljon belőle. Ahol sokan szólhatnak bele az ügyek intézisibe, ott bűnbakot szokás keresni. így hangzott el Szabó Gyula ellen a legfőbb vád, hogy működésének ideje alatt a szövetkezel vagyona megcsappant. A kamara mindenekelőtt ezt a kérdést igyekezett tisztázni. Felkérésére a SzegedCsongrádi Takarékpénztár egyik igazgatója és a Sxegedi Kenderfonógyár főkönyvelője, akiknek pártatlanságához semmi kétség sem fér, felállították a cipőgyár aranymérlegét és megállapították, hogy az a háború utolsó ivéhez képest tetemes vagyongyarapodási tüntet fel Igaz, hogy az ujonnin épített gyári rész a rossz konjunkturális viszonyok folytán ma niaci kihasználva, de mégis ez volt a legjobb befektetés, mert reális érlikben mentette meg a rossz koronát a kővetkező évek számára. — Az áttekinthető, nagyobb látkörű vezetést a szövetkezeti üzemek sem nélkűlözhe'ik és én remélem, hogy éppen azok érdekében, akiknek a sorsa a szövetkezethez van kitve, sikerűi a lózsn belátás segítségül hivása mellett a békét megteremteni. A kamara bevonásával folytatott különböző intern természetű tárgyalások véleményem szerint nem tartoznak a nyilvánosság elé. Nagy Sándor. D

E£HRGYflRORSZflG KÖLCSÖNKÖNYVTÁRA A Délmagyarország kölcsönkönyvtárába érkezett aj könyvek egy részének jegyzéke a következő: Barbusse: Örök láncok. B. M. Bower: A milliárdos cowboy. Dumas : A régens leánya. Courtsh—Mahler: Az ausztráliai. . Crisla küldetése, Lonis Couperus : Psyhe. (A holland Irodalom egyik legszebb alkotása.) Croker: Mary. Cusiave Flaubert levelei. Laky Imre : Sárga veszedelem. (Útleírások,, naplók, élmények Ázsiából.) Lamprecht: Modern történettudomány. Lamprecht Kálmán : A gondolat uttörök. Br. Orczy Emma: A vörös Pimpernel. Pethő Sándor : Világostól—Triánónlg. Rákosi Jenő : A tragikum. Schöpflin Aladár: írók, könyvek, emlékek. Wells: A tengeri tündér. . Tono-Bungay. Kodolányi jános: Börtön. Előfizetési dij havonkint20.000 korona, a Délmagyarország előfizetői részére havonkint 12.000,tisztviselőknek 10.000, munkásoknak heti 2000 korona. Katzmayer elismert specialista férfi fehérnemitek készítésében. Iskola uccs23 (Brauswettcr ház). 613 HAZAI GYAPJUKÖTŐDE LAMPEL KS HEOYI GYÁRTELEP: Valéria tér I. sz., Tábor ncca 5. sz. Gyártmányai : Női kabátok, Icánykagarmturák, férfi és női divatmellények, fiuszvetierek, sálak, sapkák, posztóhaiisnyók és kabátok. cégnél, POipUkbazár-épUlet. 614 VETKEZIK, Szegediek találkozó helye.