Délmagyarország, 1925. november (1. évfolyam, 132-156. szám)

1925-11-05 / 135. szám

Ara 2000 korona. DEIMAGVARORSZAQ i—hmiiiiiiiiiii i ii im iiwhbwi ni 11 n«a——a—i •MrtmssUségi Deák Fercnc-a. 2. Telefon 13-33. Kladöhivstal, .. « Előfizetési árak: Egy hónapra helyben 40.000 kor, Budapesten i ¡egyirodai Dugonics-tér 11. Telefon BOC. Szeged, 1925 nOVember 5, CSÜTÖRTÖK *» vidéken 45X00 kor. Egye» szám ára hétköznap 2000 kor., tudor-suRárut 1. szám Teleionszám 10-34. ° ' vasár- és ünnepnap 3000 kort na. I. évfolyam, 135. szám. Valorizálás. Azt a kérdést, hogy igazán valorizálnak-e, vagy még sem igazán, egy nem is csodálatosan mflveit, de okos, kedves, illedelmes bejárónő lelte Í01 nálunk két nappal ezelőtt. Ö is érdekelt fél, mint sok-sok ezren és ő is a maga érdekében tanult meg újságolvasásból, vagy akár csak hallomásból annyi politikai gazdaságtant, bogy haszncs és méltányos volna a régi aranykoronás adósságok valorizálása. Mert állandó hitelezője olyan embernek, aki — legkevésbé sem kivételképen — nem hajlandó tizennégy ezerötszáz papírkor onákat fizetni az egykor tisztességes, jó koronákért. A megnyugtató, bár nem határozottan bizonyos válasz az volt, hogy legyen nyugodt, a kormány bölcs és jó. A valorizációról szóló törvényjavaslat már kész, a nemzetgyűlés elé kerül s a régi magánadósságok egy részét valorizálja, még ba megfeledkezik is az életbiztosítások, vagy az állami adósságok, pláne a hadikö'csönök valorizálásáról. A kormány bölcs és Jó... Istenem, a lelkiismeretünk nem volt egészen nyugodt, mikor a választ már megtdluki De nem nagyobb bűn-e meg nem nyugtatni egy munkás, szegény, illedelmes és ha nem is cso dálatosan, de aránylag mé|is csak mflveit bejárónő kétségektől zaklatott lelkületéi? Hiszen lényegben igazat mondtunk: a valorizációs javaslat kész és ha majd törvénnyé válik, lesznek sokan, akik hasznát látják, még olyanok is, akikről nem intézkedik. A fő, hogy a kormány —• amely természetesen az egységes párt igiz meggyőződése szerint bö.'cs és jó — végre valorizáljon. A valorizálás iránt olyan sok kebelben sóvárgó óhaj nem mindenkiben anyagias jellegű, amint ez kitűnt a nemzetgyűlés űnnepies szerdai ülésén is. Széchenyi István gróf emlékének hódolt a nemxetgyfllés az Akadémia hódolata után s a minisztereinők mondott minden oldalról megtapsolt szép szavakat az Akadémia megáll pilójának, a Tisza és a Vaskapu szabályozójának, tehát a nagy országépitfinek, a jobbágyság egyik dicső felszabaditójának, az embertelen előjogok egyik nagyszivű romboló* ]ának magasztalására. A miniszterelnök mindenkinek méltán letszően tetle meg az egyetértést hangsúlyozó azt a kijelentését: „ne feledjük sohasem, hogy egy nemzet képviselői vagyunk és kizáróan a haza érdekeiért dolgozunk", aztán meg még ezt a szépet: »Szenteljük az öt percet azzal a fogadalommal Széchenyi emlékének, hogy Magyarország nehéz helyzetében az ő eszméinek megfelelően fogunk dolgozni" Mondott még a miniszterelnök sck más minden, sziveket megindító, lelkes helyeslést kikényszerítő szavakat is. De bizony felellek is neki. Mindjárt utána Rupert azt válaszolta, hogy Széchenyi száz évvel ezelőtt valóban azért a Magyarországért küzdött, amelyet szabadnak, alkotmányosnak akart és Széchenyi kflzdött kivé:el nélkül minden magyarért, a po'gári és emberi egyenlőségért. A mai Magyarország azonban Széchenyi életének, vágyainak, küzdelmeinek sitii megtagadása. Az ország polgárainak egy része alkotmányos jogaitól meg van foszlva. Nincs Jogegyenlőség. „Mi megyünk a miniszterelnök úrral Széchenyi utján, mondja aztán Rupert, de valósitsa meg intézményesen az alkotmányos Magyarországot." Szóval cselekedeteiben is kövesse a kormány Széchenyi útját. Valorizáljon I Próbálja meg a valóságban egyértéküvé tenni a tetteit Széchenyi arany-elveivel. A kormányelnök nem lehet Isten, a kormány tagjai nem lehetnek hatalmas, földön; luli arkangyalok. Nem varázsolhatják elő ebben a boldogtalan, zűrzavaros, bizonytalan és rejtelmes jövőbe tudatlanul ámuló világban a Boldogok Szigetét éppen Csonkám agyaromágon. De a jókat igérö szavak helyeit sokat lehetnének a jobb felé — az aranyértékre valorizált cselekvésekben. A kisántánt ismét támadást készít elő Magyarország ellen. Benes a decemberre tervezett külügyminiszteri konferenciát már november első napjaira összehívta. (Badopesti tudisltínk übftn jelentése,) Bécsből jelentik: Benes cseh kClCgymfnlszter 'udvaletőlrg a Iccarnci éitelezlet berekesztése után cem utazott vissza Prágábr, banem Belgrádba mint, ihol Nlncsics ixerb kűlDgymiciszIcrt tájékoztatta a locainoi értekezletről és annak eredmény eitőL Benes a litátlánl kClfliyninlszfereintk dicenber elejére tervezett prágai értekezletét most már novimbtr ehő tcpjclra hívta össze és stégéit a prágai, bukaresti és belgrádi kormányok kőzött élénk jegyzék váltás indult meg. jól értesült prágsi körökben ugy Indiák, hegy q kisántánt Ismét támadást ktszil elő Magyar ország is Ausztria ellen. Az értekezlet első tárgya a kisántánt államai közti gazdasági kapcsolatok kiépítése és a kereskedelmi és vasúti forgalom éléckitése lesr. A nemzetgyűlés nyolcórás üléseken tárgyalja a költségvetést. Pakot», Peycr és Nagy VInct nyilatkoztak a Délmagyarországnak az ellenzék taktikájáról. (Budcpestt tudósítónk telejonjelentése) A nemzetgyűlés holnap már megkezdi a költségvetés vitáját. Miután a javaslat tárgyalására kimondták a sflrgCsséget, a Ház a javaslatot n)o!c órás üléseken tárgyalja le. Ki ellen:éli pártok teljesen felkészültek a költségvetés tárgyalására és munkatársunkat a következőiben informálták az ellenzéki pártok taktikájáról: Pako's József, a demckralapáit tigja a következőket mondotta: — Pártunk valamennyi tagja résztvesz a vitában és különösen a kiadási (ételek emelkedésére akarunk rámutatni. A demokratapdrt a gazdasági és szociális nyomor problémáját viszi a Ház elé. A szcciáldemokrsfa párt terveit Peyer Károly a kőtelke:őkben ismertette: — Birálat tárgyává akarjuk tenni, úgymond, a kormány külpolitikáját, mert ebben látjuk okát, hogy Magyarországon a politika annyira antidemokratikus. Szévátesszűk a közigazgatási hiányokat és azt a módot, amellyel a kormány a sajtószabadságot keze i. Konkrét javaslataink [esznek ez igazságtalan adózási illetőleg is. Nogy Vince a Kossufh-párt terveit ismertette: — Feliárjuk a kormány reakciós politikájának az Csszes felületeken megnyilvánuló brutalitáséit és mrg fogjuk kérdezni, bogy van-e tényleg valami megegyezés a legitimistákkal. Teljes eredményre vezettek az osztrák kormány és a tisztviselők közötti tárgyalások. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Bécsből jelenlik: A kormány tagjai és a közalkalmazottak bizalmifélfiai köiött lefolyt tárgyalások két napon át teljes 21 órán át tartottak. A bizalmi emberek mellett a legnagyobb teljesítményt magának Ramek kancellárnak munkája mutatja fel, aki mind a 21 órán keresztül állandóan tárgyalt és addig nem engedte távozni a köi alkalmazottak megbízottait, amíg végleges megállapodásra nem sikerült Jutnia. A sűtőmunkások sztrájkja még mindig tart, azonban ma délután 2 órakor a munkaadók és sztrájkolók között megindultak az egyezkedő tárgyalások. A tisztviselők sztrájkjában történt kedvező határozat mindeneseire rngy befolyással lesz a pékek sztrájkjára is. Széchenyi emlékének törvénybeiktatásáról szóló javaslatot tárgyalták a nemzetgyűlésen. Budapest, november 4. A nemzetgyűlés mai ülését délelőtt féltizenegy órakor nyitotta meg Zsitvay Tibor alelnök. Napirenden a gróf Széchenyi István emlékének törvénybe iktatásáról szóló törvényjavaslat, amelyet Rubinek István előadó ismertet és ajánl elfogadásra. Ezután Bethlen István gróf miniszterelnök beszélt: A törvényhozás régi tradiciózus szokása, hogy az ország nagy férfiainak emlékét (örvénybe iktatja és szokás az is, hogy a haza nsgy fiainak érdemeit paragrafusokban Is felsorolják. Ha én most felszólalok, nem azért teszem, hogy bárkit is megS

yőzzek erről a becsületbeli kötelességünkről, mert izonyos, hogy mindenki egyetért abban, hogy ezt a hiányosságot most a centennártum alkalmából pótolnunk kell. Én nem Széchenyi felett akarok emlékbeszédet mondani, hiszen senkiről nem beszéltek annyit, mint éppen róla, gyakran olyanok is, akik nem is ismerték, gyakran olyanok is, akik sohasem követték elveit. Nem is idézem szavait, mert tesszük ezt úgyis uton útfélen, nem mintha követni akarnók az ezekben lefektetett elveket, hanem hogy politikai argumentumokat szerezzünk magunknak. — Nagy féiiiak általános baja, hogy a kor múlásával változik a róluk alkotott kép Is, szavaikat más törekvések érdekében idézzük, mint ahogy eredetileg elhangzottak, szavaik jelszavakká válnak és amint ismeretük egyre általánosabb lesz, ugy elferdül a kép is, amelyet róluk alkottunk. Azt szeretném, hogy ha ugy, mini a munkásosztály egy munkásvezér temetésénél öt percre elnémítja az országot, öt percre megmerevít minden műhelyt, leteszi a kalapácsot és egyedül a munkásvezér emlékének szenteli az időt, ugy öt percre ennek a politikai műhelynek a lármáját is csendesítsük el és szenteljünk öt percet Széchenyi emlékének. Szenteljük ezt az öt percet a?zal a fogalommal Széchenyi emlékének, hogy Magyarország nehéz helyzetében az 0 eszméinek megfelelően fogunk dol-