Délmagyarország, 1925. november (1. évfolyam, 132-156. szám)

1925-11-05 / 135. szám

2 DELMAOYARORSZAO 1921 november 5. gozni. Ő nem volt soha radikális, nem volt demok­rata, nem volt haladó, sem konzervatív, csak magyar volt. A politikája magyar reformpolitika és e: volt az oka annak, hogy radikális reformokat tudo'.t sürgetni, amikor ennek látta Idejét és kon­zervatív tudott lenni, ha túlságos radikálizmustól féltelte a magyar nemzetei. — Azt hiszem, hogy Széchenyit kell követnünk ezekben a nehéz időkben, nekünk a mai kor gyer­mekeinek, akiket egymással szemben álló társa­dalmi osztályok és világnézetek pártokra bontot­tak. Széchenyi fellépése után két példátlan katasz­trófát élt át a nemzet, mind a keltőnek — valljuk be — az volt az oka, hogy a nemzet nem vette figyelembe Széchenyi tanításait. De ismét fölemel­kedhetünk, ha kiküszöböljük ezeket a nemzeti hí bákat, amelyet Széchenyi olyan kegyetlenül mon­dott a nemzet szemébe. Fölemelkedhetünk, ha föl­keltjük azokat a nemzeti erényeket, amelyeknek ő a megtestesítője és mártirja. Áldjuk ^emlékét és ezzel a törvénnyel iktatjuk törvénybe. (É énk éljen­zés és taps.) Ezután Herczeg Bíla emlékezett meg kegyeletes szavakkal Sséchenyi Istvánról. Rupert Rezsó: Ünnepélyes érzéssel járul hozzá a kormány javaslatához, hogy törvényben örö­kítsük meg Széchenyi István emlékét. Széchenyi István száz évvel ezelőtt a valódi Magyarország­ért küzdött, melyet függetlennek, szabadnak, al­kotmányosnak akart és küzdött kivétel nélkül minden magyarért, a polgári és emberi egyenlő­ségért. Ezek a célkitűzések kell, hogy mindnyá­junk előtt helyesek legyenek. Ma szomorú ün­nepet ülünk, mert látjuk, hogy a mai Magyaror­szág Széchenyi életének, vágyainak, küzdelmeinek sötét megtagadása. Az ország polgárainak egy­része alkotmányos jogaitól meg van fosztva. Nincs jogegyenlőség, a közéletet az ö térdeknek, vagy mint Széchenyi nevezte, a feudalizmusnak a mocsara borítja. Gróf Bethlen István miniszter­elnök Széchenyi útjához hiv bennünket. Mi me­gyünk a mlniszterernök úrral, de vatósitsa meg intézményesen az alkotmányos Magyarországot, biztosítsa a polgári jogegyenlőséget, adja meg a lelkiismereti szabadságot, ne üldözzék a polgári önérzetet, valósítsák me? az egyenlő tehervise­lést. Akkor mehetünk együtt a miniszterelnök úr­ral Széchenyi szellemében. A miniszterelnök szép szavakat mond, de cselekedetei azzal ellenkez­nek. Ez nem az az ut, amelyen együtt járhatunk. (lUy van, ugy van! a baloldalon.) Várnai Dániel: Széchenyi korának nemcsak legnagyobb, de legboldogtalanabb embere volt. Tudjuk, hogy ez a kor az elernyedésnek és nem­zeti sQlyedésnek volt a korszaka. Korában ő volt az egyedüli erős lélek is felrázta nemzetét a pes­hedt közönyből. Széchenyi feltámadó emléke min­denkit figyelmeztet arra, hogy ezen a mai uton haladni tovább nem lehet. A javaslatot elfogadja. Szakács Andor: Annak a csoportnak nevében szólalt fel, amely a közéletben Kossuth elveit hir­deti. Az állítja, hogy a történelem tanúságai sze­rint Széchenyi és Kossuth nem ellenfelek, hanem egymás kiegészítői. A törvényjavaslatot őrömmel fogadja el. A nemzetgyűlés általánosan elfogadta a javas­latot, kivéve a javaslat elmét, amelynél Östör József indítványozza, hogy iktassák be „a leg­nagyobb magyar" jelzőt. Rupert Rezső uj szöve­gezést ajánlott, mely sokkal hosszabb a javaslat szövegezésénél. A nemzetgyűlés a miniszterelnök felszólalása után, aki rámutatott, hogy a rövid és egyszerű szövegezés sokkal jobban megfelel itt, Rupert javaslatát elvetette. A javaslatot ezután a Hiz elfogadja. Most Pesthy Pál igazságügyminiszter belerjesz­tette a pénztartozás késedelmes teljesítésének esetében a hitelezőket megillető kártérítés tár­gyában kiadott törvény hatályának a meghosszab­bításáról szóló törvényjavaslatot. Ezután a Magyar Tudományos Akadémia ér­demeinek törvénybeiktatásárál és az állami támo­gatásnak felemeléséről szóló javaslat tárgyalására tértek át. A javaslat e centennárium alkalmából 3 milliárd állami segélyt szavaz meg az Akadé­miának. A javaslathoz Kéthly Anna szólalt fel. Elvárja az Akadémiától azt a bölcs és oko3 konzervati­vizmust, amely elismeri, hogy a világ nem áll, hanem halad tovább. A haladás határozott az akadémiai tagválasztásban, a kiadványokban és a tályázatok terén. UJ szellemet és uj embereket ell bevinni az Akadémia falai közé. A javaslatot elfogadja. A javaslatot a Ház is elfogadja. Az elnök ezután napirendi javaslatot tett, e szerint amennyiben a költségvetés tárgyalását már holnap meg lehet kezdeni, az ülés 8 órán át, tehát áilelótt 10 órától délután 6 óráig tart. Hegymegi Kiss Pál a debreceni adóközegek magatartása, a városi bölcsön miatt a lakosságra nehezedő terhek, valamint a kisiparosokra nézve kötelezővé tett könyvvezetés megkönnyítése, végűi a kényszerkölcsön befizetése ügyében interpellált. Bud pénzügyminiszter válaszában kijelenti, hogy ami az adópanaszokat illeti, ilyenek akkor is vol­tak, amikor a legmérsékeltebb adóterhek voltak érvényben. Érthető, hogy ma, amikor a rendkivüli helyzet rendkivüli teherviseléseket követel, apana­E azok most megsokszorozódtak, ő a maga részé­ről mindenkor a legnagyobb jóakarattal kezelte ezek.-t, azonban azok orvoslásához idő kell. A debreceni pénzügyi hatóságok eljárása kérdésében a rendelkezésére álló adatok nem mu'atnak arra, mintha azok szabálytalanul jírtak volna el. A városok kölcsönéből eredő terhek tekintetében semmit sem lehet tenni, mert a szerződéseket be kell tartani, A városi kölcsönök különben rend­kivül ji hatással voltak a városok életére. Hegymegi Kiss Pál viszontválaszában kijelenti, hogy nem adómérséklést kér, hanem azt, hogy az adózási utasításokon tulmenőleg ne járjanak el a hatóságok. A Ház a miniszter válaszát tudomásul vette. Esztergályos János a nemzetgyűlés hozzájárulását kéri interpellációjának elhalasztásához. Nagy Vince a birói és az ügyészi státusrende­zés ügyében azt kérdezi interpellációjában az igazságügyminiszterlő', hogy hajlandó e az eddig elfoglalt álláspontját megváltoztatni és magáévá tenni a kar kérelmét és odahatni a kormánynál, hogy a rendezésnél az 1920 as törvénycikket ve­gyék figyelembe. Pesthy Pál igazságügyminiszter válaszában ki­jelenti, hogy elvi álláspontját nem változtathatja meg, mert különben a birói érdekek ellen csele­kednék. Az 1920. évi XX törvénycikket alaptör­vénynek tekinti, még pedg annyira, hogf amikor a törvénycikk elvi fennállásának a kérdése veszé­lyezlelve volt, tárcáját kötötte hozzá. Nem áll az, hogy az említett kategóriák nem kapnak olyan arányban emelést, mint a tisztviselők. A fizetések itt is körülbelül 22 százalékkal fognak emelkedni. Ha valaki, ugy ő szivén viseli a birói testület érdekeit. A mostani rendezést kűiönbsn sem tekintik véglegesnek; ha az összes tisztviselő­fizetések közel jutnak a; aranyparitáshoz, akkor feltétlenül megvalósitandónak tartja, hogy a birói testület az 1920. évi XX törvénycikkben megálla­pított arányszámban magasabb fizetését megkapja. Az igazságügy miniszter vá'aszát a nemzetgyűlés elfogadta. E;zel az ülés délután három órakor véget ért. Egy berlini ékszerész két és félmilliárd értékű ékszerrel Budapestre szökött. ( budapesti tudósítónk telefoijelentése.) A b-r­lini rendórfőnökség távirati mejkereiéibsn ér­tesítette a bulapesti főkapitányságot, hogy Ber­linben a wortbiuseii C R Fritzke cég 120 ezer aranymárka irtikü ikszerkallekclófát el­sikkasztották. A cég eiyben bütvádi feljelen­tést tett Hataach 0 örgy ékszetész ellen, aki tz elsikkasztott nagy értékű ékszerekkel Berlin­ből megszökött és Budapest felé menekült, ahová állitólag már meg is érkezett. A budapísü főkapitányság a ionnal Isgagye­sebbdeteitívjeit mozgósította a bulini sikfcatztó falkutatásán, akik egész n-pm á folytatták a nyomozást, azonban a tikkasztónak «ideig nem slkerill nyomára akadni. A károsult bw­lini céi M elsikkuztott ékszer ük nyomravezető­jének ezer aranymárka Ju'a'mat tlsött ki. Ai ell ipott ékszerek magyar koronatriéköen meg­haladják a két éi félmilliárd koronát. lebbi ülés tárgysorozatán fognak szerepelni. — A soproni értekezlet legfőbb tárgya egyébként kétségtelenül a szén díjtételének mérséklése volt. Túlzottnak kell azonban minősitenem egyes napi­lapok ama beállítását, mely a Gyáriparosok Or­szágos Szövetsége kép/iselőjének működését oly színben tünteti fel, mintha a GyOSz a szén díj­tételének mérséklését mindenáron a személydij­szabás felemelésével óhajtaná elérni. A vasút erős ellenzése a szén díjtételének mérséklésit illetően, ami a vasút lényeges bevételének elmaradásán alapult, több jivaslatot váltott ki. Hyen volt a személydijszabás esetleges felemelése, továbbá az egyes szénfajták értékességéhez simuló progresz­sziv díjtétel. E helyütt szerepel kamaránknak ama közvetítő indítványa is, mely azt célozza, hogy legalább az ipartelepeknek szánt szén díj­tétele mérsékeltessik. A szén díjtételének mérséklése kérdésében azonban a bizottság határozatot nem hozott és annak tárgyalása a legközelebbi ülés tárgyai kö­zött újólag szerepelni fog. | Darwinnak igaza van ! az idény legkacagtatóbb burleszkje péntektől a Korzó Moziban. I A szegedi kamara a vasúti díjszabás progresszivitásáért. Dr. Landesberg Janó nyilatkozik a soproni vasúti kongresszus után. jelentettük napokkal előbb, hogy a magyar vasutak állandó díjszabási bizottsága ezúttal ülé­sét Sopronban tartotta meg, amelyen a szegedi kereskedelmi és iparkamarát dr. Landesberg Jenő ügyvezető titkár képviselte. A vasúti dijszaoás ál­tal közvetlenül érintett kereskedelmi és ipari ér­dekeltség fokozott érdeklődéssel tekint a díjszabási bizottság működése elé, ezért szükségesnek vél­tük, hogy az ülésen a kamarát képviselt titkártól a dijszabási bizottság mibenléte, működése tekin­tetében felvilágosítást kérjünk. Dr. Landesberg Jenő felkérésünkre a következőkben volt szíves tájékozódást nyújtani: — A magyar vasutak állandó dijszabási bizott­sága a háborús évek óta újból ez év elején kezdte meg működését. A bizottság célja a magyar dij­szabási űgy fejlesztése és kiépítése. A bizottság tagjai az önálló üzemben lévő közforgalmú ma­gyarországi vasutak túlnyomó része és a közgazdasági é et érdekképviseletei. — A szegedi kamara a bizottság ujáalakulásá­nak első pillanatában rögtön felismerte a bizott­ság működésének fontosságát és ezért nem elége­dett meg azzal, hogy képviselőjét a gyűlésekre egyszerűen kiküldje, de gondoskodott arról is, hogy a kamara, tőle telhetőleg, szakszerű, de a mellett közhasznú indítványokkal is lépjen a bizottság plénuma elé. Kamaránknak ezt célzó munkálatait Wimmer Fülöp elnök személyesen vezette és e munkálatok elvégzésénél igen nagy szolgálatokat tett kamaránknak Nagyfalusi Mór ny. vasúti felügyelő, ki szakszerűség szempontjá­ból tájékoztatta a kamarát. — A kama'ra eddig két beadvánnyal fordult a bizottsághoz. Az egyik beadványban általánosság­ban foglalkoztunk a tarifa, a díjtételek és a helyi érdekű vasutak kérdésével, mig másik beadványunk kizárólag egyes cikkek díjtételeivel foglalkozott. Általánosságban tartott beadványunkban leszögez­tük kamaránknak azt az álláspontját, hogy kama­ránk a jelenleg érvényben levő vegyes tarifális rendszer hive, mely szerencsésen egyesíti magában az értékrendszer és kocsiürrendszer nyújtotta elő­nyöket. E rendszer mellett ugyanis az érték teljes érvényre jutásával a progresztvltás jut kifejezésre. Ez ugy közgazdasági, mint szociális szempontból felette nagy fontossággal bir. A jelenlegi tarifa­rendszer kétségtelenül hagy e szempontból is kivánni valókat hátra. Így pl. a kenderkóró, to­vábbá a tilolt, valamint a gerebeneze't és fehér kender tulmagas osztálya feltétlenül deklasszifiká­lásra szorul. Ezenfelül az ásványszén, épitési anyagok szintén kívánatossá teszik az e cikkeket érintő díjtételek leszállítását. E cikkek tarifájának leszállításán tul kamaránk még több javaslattal is szerepelt az ülésen. Ilyen javaslata voit a kamará­nak a déldunántuli állomáson és Szeged, valamint a Szeged környékbeli állomások között egy, a ren­des díjtételeket megröviditő kötelék! díjszabás léte­sítése Kiskunfélegyháza Kiskunhalas Baján át való irányítással, főkép burgonya, kenderkóró, kender, épitési anyagok, tüzelőfa és gabona e viszony­latokban való forgalmának fokozása céljából. Idő­közben a kamara több javaslata már meg tsvaló­sittatott, mig jelentékenyebb javaslatai a legköze­E.Schatz Magda füzöszalonja Somogyi ucca 15 j jso Telefon: 14-30. I I I I 1 I i I I I Szőke j Szakállj i nagy élő divatrevü J keretéb n november 8 án. vasárnap délelőtt fél 11 I és müvésztársutatának vendégj Atéka órakor a Szőke Helén nöi divatterme " (KálvlnAnát). Elsőrendű angol is francia munkák, ¡jutányos árak.

Next

/
Thumbnails
Contents