Délmagyarország, 1925. november (1. évfolyam, 132-156. szám)

1925-11-04 / 134. szám

1925 november 1. DBLMAQYARORSZAQ 3 A kisántánt külügyminiszterei decemberben tárgyalják a magyar parlamentnek aNépszövetség elleni állásfoglalását. A kisebbségi kérdést is megvitatják. (Budapesti tudósítónk tele fen jelentése.) Prágából jelentik: A ktsdntdnt külügyminiszterei decemberben újból konferenciára ülnek össze, amelyen foglalkozni fognak a magyar nemzetgyűlés­nek a Népszövetség elleni állásfoglalásával és azokkal a felszólalásokkal, amelyek a kisebbségi üggyel kapcsolatban a magyar nemzetgyűlésen elhangzottak. A konferencia helyét is idejét még nem áilopltoltdk meg. A Népszövetség kisebbségi osztálya képtelen a kisebbségi jogok védelmére. Bécs, november 3. A Wiener Allgemeine Zeitung Apponyl grófnak egy nemrég megje­leni újságcikkéből kiemeli azt az eddig észre­vétlenül maradt lényt, hogy Colban Erlc, a Nemzetek Szövetsége főtitkársága kisebbségi osztályának vezetője épp abban a pillanatban látta jónak Qenfből elutazni, amikor az euró­pai kisebbségek képviselői ott első konferen­ciájukat tartották, ahol tehát a legjobb alkalma lett volna arra, hogy a kisebbségek vezetőivel személyes érintkezésbe lépjen. A bécsi újság arra is rámutat, hogy Colban Belgrádban egy otlani újságirónak kijelentelte, hogy ő, mint a kisebbségi osztály vezetője, nem foglal­kozik a kisebbségek napi problémáival. Ez a különösen tapintatlan kijelentés — mondja a Wiener Allgemeine Zeitung — teljes mérték­ben megvilágítja, hogy a Nemzetek Szövetsé­gének kisebbségi osztálya képtelen a kisebbsé­gek jogainak védelme fölött őrködni, meri hiszen a genfi konferencián is nem a kisebb­ségek napi kérdéseiről, hanem a kisebbségi jogok biztosításáról volt szó. "mt Bécs kenyér nélkül van. h vendéglőkben csak egy darab kenyeret szabad fogyasztani. — 680 pék­üzletben 700G pék sztrájkol. — Csak a betegeknek és raboknak van kenyerük. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Bícsböl jelentik : A pékek sztrájkja egyre tart és mindjobban ierjtd. Ma már 680 pékségbea hétezer pék sztrájkol. A vendéglőkben csak egy kenyeret adnak minden vendégnek és azt is csak a tegnapi készletből. Bécsbea ma csak a bete­geknek és a raboknak van kenyerük, mert ezeknek a sztrájkbizottság felügyelete alatt sütnek. Az egyeztető hivatal holnap kezdi meg a tárgyalásokat a sztrájkolók és a munkaadók köiötl. RMMMMIMMMMMW^^ A főispán dr. Debre Pétert a közkórház igazgató-főorvosává nevezte ki. linos megelégedést keltett a városban. Mivel Boros József halálával nemcstk a sebész-főorvosi, hanem az igazgató-főorvosi állás is megüresedett, a városban nagy érdek­lődéssel várták az uj kórházigazgató kinevezé­sét, ami ma megtörtént. Dr. Algner Károly fő­ispán november elsejei hatállyal dr. Debre Péteri, a közkórház belgyógyász-főorvosát igaz­gató-főorvossá nevezte ki. Dr. Debre Péler kinevezése szin'én osztatlan megelégedést keltett a városban. A polgármes­ter megbizásából Boros József halála óla ő végezte az igazgató-főorvosi teendőket, mint rangidős főorvos. Nagy agilitással harcolt állan­dóan a kórház érdekeiért és az ő érdeme, bogy a város köiel egymilliárd koronás költséggel elrendelte a kórházépület tatarozását is. Debre Péter eddigi működése biztosíték arra, hogy a főispán szerencsés kézzel oldotta meg a köz­kórház igazgató-kérdését, amikor ezt a fontos és adminisztratív tehetséget igénylő tisztséget dr. Dsbre Péterre biita. A szegedi közkórház egyetemeiitése körül támidt áldatlan hadakozást végre a teljes béke váltotta fel. A polgármester ugyan ezt a békét csak fegyverszünetnek tekinti, mert régi tervét nem adta fel, csak megvalósítását halasztotta el alkalmas és jobb időkre, azonban nagyon valószínűtlen, bogy elérkezik* e valaha ez az idő. A város közönsége talán soha olyan egy­öntetűen nem foglalt állást semminemű ügyben, mint legutóbb a közkórház egyetemesitése ellen, mert mindenki belátta, hogy a közkórházról a város nem mondhat le, még az egyetem javára sem. Ismeretesek azok a körülmények, amelyek megelőzték a dr. Boros József igazgató-főorvos halálával megüresedett osztályos sebész-főorvosi állás betöltését. A polgármester csak a népjóléti miniszter távirati rendeletére irta ki a pályáza­tot és a főispán néhány nap elölt nevezte ki a pályázók közül dr. Machánszky László tb. közkórházi főorvost a közkórház, sebészfő­orvosává. Machánszky László kinevezése álta­Egy hetes nyomozás után elfogták a Margit uccai betörőt, aki festőművész és most szabadult László Sándor a halasi országúton bujt el kiszabadulása után és innen látogatott be Szegedre — betörni. — Schulz Sámuel és Singer Gyula pénzügynököket is őrizetbe vette a rendőrség. Beszámolt a Délmagyarország részletesen arról a vakmerő betörési sorozatról, amely szerdáról csütörtökre virridó éjszaka játszódott le. A vakmerő betörök elsősorban kifosztották özv. Fodor Mihályné Margit uccai lakását, ahonnan nagyértékü ékszereket vittek el. Né­hány óra múlva pedig hozzáfogtak a Mars téri forgalmi adóhivatal kifosztásához, de ezt a munkát nem tudták befejezni, mert a közelgő rendörőrjárat láttára azonnal elmenekültek. A rendőrség napok óta a legnagyobb energiával folytatta le a nyomozást, a munkában résztvet­tek a bűnügyi osztály összes emberei, tiszt­viselői és dctektivjeí. Ennek a munkának az­tán meg is lett az eredménye. A detektívek tegnap déluldn a korzón elfogták a vakmerő betörőt. Már az első percben kiderült az, bogy a betörő László Sándor festőművésszel azonos, aki csak néhány hónap előtt szabadott ki a Csillagbörtönből, ahol öt évi fegyházbüntetését töltötte. Az eredményes és érdekes nyomozás részleteiről a Délmagyarország munkatársa a következőket jelentheti: Amint a rendőrség tudomást azerzelt a vak­merő betörésről, azonnal hozzáfoglak a leg­körültekintőbb nyomozáshoz. Az első percek­ben mindössze egyetlen vallomás szólt arról, hogy ki lehet a betörő, A Margit uccai ház egyik lakója ugyanis elmondotta a detektivek­nek, hogy a kérdéses időben egy gumiköpö­nyeges fiatalember Járkált a házban. — Kit tetszik keresni ? — kérdezte a fiatal­embertől. Talán engem ? — Nemi — felelt nyugodtan a fiatalember. — Fodorékati A harminc év körüli fiatalember ezután fel­ment az emeletre és ekkor követhette el tettét.-A detektívek napokon keresztül nyomoztak n gumikabátos fiatalember után, de semmi adat nem volt arra nézve, hogy ki az. A detektive­ket ezután kiküldték a Csiilagbörlönbe, bogy állapítsák meg, kik voltak azok a betörök, akik legutoljára elhagyták a börtön», mert az volt a feltevés, hogy ezt a betörést csak régi, kitanult ember követhette el. Huszonnyolc nevet Írtak ki esután a törzskönyvekből és ezek közölt volt Láazló Sándor festőművész is, aki évek előtt kasszajurdst követeti el Budapesten és ezért legutóbb öt évi fegyházra ítélték. A detektivek most sorra nyomoztak a kisza­badult fegyencek után. A huszonnyolc közül mindenkit megtaláltak, cssk ez a László hiány­zott, aki Julíus 6-án sxabidult ki a börtönből. A gyanú megvolt. A detektívek közül néhá­nyan emlékezlek még erre az emberre és ki­derült, bogy a kapott személyleírás pontosan rá­illik Lászlóra. Minden munka azonban biábt­való volt, amely arra irányult, hogy hol tartóz­kodik ez az euber. Két nappal ezelőtt azután megállapították, hogy a keresett gumikabátos fiatalember a korzón sétált. A nyomozás most uj erőre kapott és tegnap délután el ts fogták Lászlót, amin1 éppen a korzón sétált, most mdr azonban elegáns bundában. A fia'alember először hevesen tiltakozott, de később, amint meglátta a régi ismerősöket, akik tudlák, bogy a festő ur betörni szokott, amikor szabadlábon van, nagynehezen mindent beismert. Aionnal megmotozták és a cvikker­tariójában meg ts találtak egy értékes brlllldnz függőt, amit még nem tudott értékesíteni. Megállapították ezután, hegy a festő fegyenc, amikor kiszabadul', azonnal lakást keresett és bogy minél távolabb legyen az emberektől és a rendőrségtől, kiment messze Szegediül és a harminc kilométerre lévő, úgynevezett Halasi uton, a ktstemplom tornyánál bérelt egy tanya­házban rgy szfik siobát. — Itt akartam festegetni — mondotta a de­tektiveknek László, — nem akartam én többet a betörésre gondolni, gondoltam, elvonulok az emberek elöl és csak a festésnek élek. Csinál­tam is néhány nagyszerű képet, meg rézkarcot. Pénzt azonban senkitől sem kaptam, nem tud­tam megélni, ismét balhét kelteit csinálnom ... Elmondotta ezután a festő-betörő, bogy amikor kifosztotta Fodorék lakását, még az éjszaka folyamán kiment a belvárosi temető­höz és vésővel kinyitotta a hatalmas vaskazet­tát. Az értékes dolgokat magához vette, az értéktelenebbeket belehányta a temető árkába, a kazettában talált német márkákat pedig el­égette a temető mellett. Néhány nagyobb, de értéktelen darabot behajigált a Tiszába ugyan­ezen az éjszakán. Ezután hozzáfogott az ékszerek érdesítésé­hez. Összeköttetésbe lépett elsősorban egy Schulz Sámuel nevü ügynökkel, akinek át­adott egy értékes brilliáns-ékszert. Schulz vi­szont összeköttetésbe lépett Singer Oyula is­mert pénzügynökkel, aki az ékszerekre négy és félmillió koronát adott át Schulznak. A Mars­téri ügynök megtartott magának Jutalék címen egymilliót és így a betörő, aki mintegy kilenc­ven millió korona ékszert vttt el, egyelőre csak három is félmillió koronát kapott. A betörő festő ezután először is egy elegáns bundát veit kétmillióért nutria-prémme', majd egy elegáns kemény kalapot. A detektivek ezek megállapítása után azon­nal elővezették a rendörségre Schulzot és Sin­gért és Így most az a helyzet, hogy mind a három ember a rendőrség őrizetében van. A rendőrségről ezután kimentek a harminc kilométerre lévő Ktstemplom tornyához és ház­kutatást tartoltak. A rézkarcok és a friss fest­mények kőzött azonnal megtalálták a betörő­zzerszámokat ts. Ugyanebben az időben hozzá­fogtak a többi ékszer beszerzőéhez, mert egyelőre László nem akar tudni a többiről. Remélhető azonban, hogy az összes ikszereket a holnapi nap folyamán be tudfák szerezni az orgazdáktól a detektivek. A rendőrség ezek után azt is kétségtelenül megállapította, hogy a forgalmi adóhivatal elleni betörist is ez az ember követte el, habár László elkeseredetten tiltakozik ez ellen. Ki­jelentelte energikusan, hogy amióta kiszaba­dult, csak rézkarcokkal és olsjképek festéséve! foglalkozott és csak egyetlen Hbaihitm kö­vetett el. — Kérem in csak ékszerre megyek I — Je­lentette ki energikusan. A rendőrségen állandóan dolgoznak ebben az ügyben és most az s helyzet, hogy leijeser tisztán fog állani a hatóságok előtt a festő­művész ügye.

Next

/
Thumbnails
Contents