Délmagyarország, 1925. november (1. évfolyam, 132-156. szám)

1925-11-04 / 134. szám

2 DELMAQYARORSZAQ 192S november 4. politikai helyzettel kapcsolatos interpellációkra éi a pénzügyi terméizeü ügyekel hdaaszák el. A képviselők nigyobb része az elnapolás mellett foglalt állást, mire áttértek az általános politikai vilára, amelynek első szónoka Cachln kommunista képviselő volt. A szenátus fagyos nyugalommal hallgatta végig a kormánynyilatkozatot, majd ülését csütörtökre napolta el. Budapesti tudósítónk a késő éjszakai órákban jelenti telefonon, hogy az Ülés tovlbbi folyamán a francia kamara 221 szóval 189 ellen bizalmat szavazott a Puinlevé-kormánynak. Elfogadták a pengő-javaslatot. Migmarad a 12 500-as szorzószám. Buáapest, november 3. A nemzetgyűlés mai ülését tizenkét óra után nyitotta meg Zslivay Tibor alelnök. Temesváry Imre, mint a pénzügyi bizottság előadója, beterjesztette a bizottságnak a költségvetésről szóló jelentését. Ezután a pengőérték megállapítására vonatkozó törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása következett. Malastls Géza: A szociáldemokrata párt e javaslatot politikamentesen kivánja megvilágítani. A közönséget csak az érdekli, hogy papírpénz átváltoztatható e aranyra. A szociáldemokrata párt sokkal szivesebben látná az aranykoronát. A 12.500 as osztószám nem kell sem a kereskedőnek, sem az iparosnak, sem a mezőgazdának, sem a munkásnak. A 12 500 as osztószámu pénz nem kell a gazdáknak, nem kell a munkásoknak, nem kell a gyárosnak, senkinek sem kell, ezért csinálják meg. A nagybirtokosok szeretnék vlszszahozni a pengőt, mert ők pengőben adnak el és garasban fizetnek munkásaiknak. Ezt a világot akarják az urak már öl éve visszahozni. Szivesebben vettük volna az aranykoronát, ha ez nem lehet, a 10.000-es osztószámot és igy ezzel a fentartással fogadom el a javaslatot részletes tárgyalás alapjául. Bíró Pál: Az osztószám kérdése nem olyan jelentős, mint az a tény, hogy a reform megszabja pénzünk aranykreációját, közelebb hoz a mérlegvalódiság helyreállításához és kisebb számokkal fogunk dolgozni. Szükségesnek tartja, hogy a pénzügyminiszter a valorizációs javaslatot minél előbb a Hiz elé terjessze. Kabók Lajos: Amikor a garas helyett hirtelen a fillért vették elő, már az is bizonyította, hogy menynyire nem volt előkészítve ez a kérdés. A 12.500-as {szorzószámnak feltétlenül drágító hatása lesz. Bizonyosan felfelé fogják kikerekíteni az árakat. A munkabéreknél is egészen bizonyosan lefelé való kikerekités fog bekövetkezni és ez ellen a munkások semmit sem fognak tudni tenni. A 460.000 koronás hetibér például 36 8 pengőnek felei meg. Ebből egész bizonyosan kereken 36 pengőt fognak a munkásoknak fizetni, tehát itt is a szegény ember jár rosszul. Ralnprecht Antal szól ezután a pengő javaslathoz. A pengő elnevezés kissé naiv és gyermeteg. Nem más ez, mint öntetszelgés, olyan, mint a darutoll a Bucskay-füvegen és a sarkantyú a rámáscsizmán. Ha neki republikánusnak jó a korona elnevezés, akkor a jobboldal, amely csöpög a rojalizmustól, miért hagyja egyszerre cserben a koronát ? A pengőt külföldön valami plng pengszerű Játéknak fogják gondolni és nem veszik majd komolyan. Várnai Dániel: A tizezres osztószám jobb lenne, az Ausztriában is bevált. A 12 500 as pénzegyaég drágulást fog előidézni. Propper Sándor: Szeretne az osztószám születési titkaiba beletekinteni, vájjon miért éppen ezt a legrosszabb megoldást választották, melyet még a kormánypárt nagyrésze is ellenzed. A számlát mindig a dolgozók fizetik meg. Az elnök a vitát bezárja. A szünet után Bud János pénzügyminisz'er szólalt fel. Az a fontos, hogy jő fizetési eszközünk legyen. Aranyértékü pénzünk lesz s kisebb számokra fogunk áttérni. Nem az elnevezés adja meg a pénz jóságát. Forint azért nem lehetett az uj f

inz, mert jőval kisebb, mint amennyi érték a jrint nevéhez fűződik. Azzal az aggodalommal szemben, hogy a bérek esni, az árak emelkedni fognak, ki kell jelentenem, hogy a munkabérpiac áralakulása szigorú törvényekhez van kötve, épp ugy, mint az árupiacé, arra a pénznem változása nincs befolyással. Igyekezni fogunk az uj pénz forgalomba hozataláig terjeáő átmeneti időt a minimumra redukálni. Ezzel az állalános vita befejeződött, az elnök szavazásra tette fel a kérdést, a nemzetgyűlés többsége a javaslatot általánosságban elfogadja. A részletes tárgyalás során a címhez Rainprecht Antal szólott, aki a pengőérték helyett a koronaérték beiktatását javasolja. A Ház többsége a cimat eredeti szövegezésében fogadta el. A harmadik szakaszig vita nélkül fogadták el a jivaslatot, a harmadik szakasznál Hegymegi-Kiss Pál javasolja, hogy az utolsó bekezdést a 10.000 aranykorona értéknek megfelelően számítsák át. Vázsonyi Vilmo3: Lukács Lászlö és Popovics ellene vollak a 12 500 as egységmk, de Sokoró pártolta. A elnök szavazásra teszi fel a kérdést. A többség az eredeti javaslatot fogadja el. A 4. szakasznál Rainprecht Anlal szólal fel. A felirat módosítását javasolja olyképpen, hogy a nmagyarkirályi11 szó helyett „Viribus unitis" szerepeljen. A magyar királyság problematikus, nem lehet tudni, hogy dönt a nemzet, azért ajánlja a Viribus unitist. Az elnök nagy zajban teszi fel szavazásra a kérdést. A többség az eredeti szöveget fogadj i el. A 10. szakasznál Malaslcs Géza fillér helyett a garas elnevezést javasolja. Horváth Zoltán: Nevezzék el a nagypénzt Vassnak, a kicsit Petrichevichnek. A 17. szakasznál az elnök a vita folytatását holnapra halasztotta. Az ülés vége három óra után. A Magyar Tudományos Akadémia Jubileuma. A kormányzó és a kü földi tudományos tánaiágok üdvözlete. Budapest, november 3. A Magyar Tudományos Akadémia ma ümepelte alapításinak századik évfordulóját. Háromnegyed tizenegykor volt az Akadémia dlszüiése, amelyen az Akadémia 253 tagja közül mintegy kétszázan vetlek részt. Külön padokban helyezkedtek el a külföldi Akadémiák küldöttségei. Berzevíczy Albert elnöki beszédében vázolta az Akadémia megalapítását, majd küzdelmeit s a nagy politikai katasztrófa nyomán kelelke zett váltágát. — A magyar nemzetből sohasem lesz kii tható az a meggyőződés — mondotta —, hogy országának kimélellen megcsonkítása igazságtalan és az il'eiö országrészek, sőt az európai közjog szempontjából is helytelen és káros volt. A magyar nemzet sohasem fog lemondani a reményről, hogy a jobb belátás felülkerekecKse volt ellenségei nagyobb részét is meg fogja győzni annak szükségességéről, hogy a hazánkon elkövetett igazságtalanságot minél mgyobb mértékben jóvátegyék. Balogh Jenő főtitkár az Akadémia alapításáról, Sziínyei József oiztálytilkár pedig az Akadémia nyelvtudományi munkásságáról tartott előadást. Négyessy László a magyar irodalom és költészet fejlődéséről értekezett. Ekkor fölemelkedett Berzevíczy elnök és bejelentette, hogy a kormányzó óhaftfa az Akadémiát Üdvözölni. Horthy Miklós kormányzó eieke! mondotta: — Sok száz tudós szeli imi müvét foglalja magában ez az évforduló. Az egész ország nagyrabecsüléssel és tiszteieltel fordul az Akadémia felé. Magyarország nevében őszinte örömmel üdvözlöm az Akadémiát és üdvözlöm a nemzetek megjelent illusztris képviselőit. Scltovszky Béla elnök a nemzetgyűlés nevében üdfözölte az Akadémiát 8 átnyújtotta a nemzetgyűlés fekete tokba elhelyezel! üdvözlő átiratát. Kíebelsberg Kunó gróf a kormány nevében mondott üdvözlő beszédet, majd az elnök b:jdentete, hogy a magyar hadviseltek nevében fizsef királyi hetceg fog szólalni. — Mint a magyar hadviseltek ranglegidösebb egyik had rezére, eljöttem ide azok nevében, akik ö! hosszú esztendőn át szenvedtek a magyarságért, hogy üdvözöljem a száz é/es Akadémiát és azt a hő kívánságukat tolmácsoljam, tngy azt, amiért mi hiába küzdöttünk, inerl belső ellenség kiütötte kezünkből a fegyver, küzdje ki a Magyar Tudományos Akadéma a béke, a tudomány és a megértés fegyvereivel. Rtplca Ferenc főpo'gármester u!án elsőnek a német akadémiák nevében dr. Max Rübner egyetemi tanár lépett a rektori aranylánccal nyakában az emelvényre s mondott meleg üdvözletet. Schneider osztrák kultuszminiszter az osztrák kormány és az osztrák nép szere eileljes üdvözle'ét hozta magával Bjdapestre. D:. Oawjld Redllch, a bécsi tudományos Akadémia e'nöke az osztrák tudományos Akadémia köszöntését hozta el. Ezután Slsmanofj, a bolgár tudományos Akadémia elnöke beszélt. Rahamagl, azt eszt köztársaság közoktatásügyi minisztere lépett a szónoki enelvényre és hosszabb, mélyenszántó beszédében többek közltt a következőket mondotta: — Észtország különöi hálára van kötelezve a Magyar Tudonányos Akidímiánatr, mert nagyérékü nyelvészen kutatásaival telkeitette a figyelmet a rokon kis nemzetek iránt és igy közreműködött az esit állam megszületésében. Setele Emil finn közoktatásügyi minisztert már pódiunra lépSsekor tapsvihsr fogadta, mely esik fokozódott, amikor magyarul kezdett üdvöilö beszédébe. Wichtmann Y/jő professzor után L'comle nemcsak a francia tudományos Akadémia és a francia kormány, tunem a franc a nemzet üdvözletét is hozta magával Bndapsstre, a francia nemzetét és francia kormányét, mely egyaránt dolgozni akar Európa végleges békéjének megteremtéaéa. Mijd Rozvíadtvszky, a lengyel tudományos Akadémia elnöke beazílt. A kü földi akadémiák kiküldötteinek beszédei után Berzevíczy Albert megköszönte az üdvözléseket. Ezután bezárta az ülést. Az akadémikusok és a közéleiü vezető férfi ik a társalgába tódultak, »közönség pedig ellepte a lépcsőházat éa ott ostromolta meg a közgyűlés előkelőségeit au'.ogramokért. Az angol községi választásokon a munkáipárt győzött. London, november 3. K 80 legnagyobb vidéki városból beérkezett községi választások szerint a munkáspárt a konzervatívokkal és a liberálisokkal szemben 47 helyet nyert. Londonban, ahol a váasztál eredménye még nem lejesen ismeretes, a munkáspárt nyeresége eddig 33 mandátum. Kölnt kiürítik. Bochum, november 3. A kölni zóna kiürítésinek technikai előkészítése Javában tart. Az napokban a belga hadügyminisztérium egy katonai bízott tág a járta be a harmadik zónának ama területeit, amelyeket belga aapatok tartanak megszállva, hogy a helyi katonai hatóságokkal megbeszéljék a kiürítés módozatait Bark volt orosz pénzügyminiszter tárgyalt Bud miniszterrel. Budapest, november 3. Bark Péter volt orosz pénzügyminiszter, aki tegnap Budapestre érkezett, ma délelőtt megjelent a parlament épületében és Bud János pénzügyminisztert kereste. Bud János pénzügyminiszter kiaielett az ülésteremből és parlamenti szobájában fogadia a volt orosz pénzügyminisztert. A pénzügyminisz'er tanácskozása Bark Péterrel fél óra hfsszat tartott. Értesülés szerint a tanácskozás anyaga a mezőgazdasági hitel folyósításával függőit össze. Nem lesz uj ankét a valorizáció kérdésében. Budapest, november 3. Bud János pénzügyminiszter rendkívül sürgőinek tartja a valorizációról szóló jivislat parlamenti letárgyalását. Politikai körökben ezért már a mult hí re várták a valorizációról szóló törvényjavaslatnak a nemzetgyűlés elé való terjesztését. A késést izzal magyarázták, hogy a javaslat még nincsen véglegesen megszövegezve és e célból ma miniszterközi ankét lesz Bud jános pénzügyminiszter, Pesthy Pál Igaziágűgyminisz'er és Walkó Lajos kereskedelemügyi miniszter részvételével. Illetékes helyen kijelentetlék, hogy a valorizáció kérdésében nem lesz miniszternőit ankét. A javaslatot a legutóbbi minisztertanács végleges szövegezésben fogadta el. Az igazságügyi vonatkozású szakaszok megszövegezése már megtörtént és Bud János pénzügyminiszter a valorizációról szóló törvényjavaslatot holnap a nemzetgyűlés elé terjeiztí.