Délmagyarország, 1925. november (1. évfolyam, 132-156. szám)

1925-11-04 / 134. szám

Ara 2000 korona. MAGYARORSZÁG •*«rk«sst6ségi Deák Ferenc-u. 2. Teleion 13-33. Kiadóhivatal, feUtstakOnrTtár és Jegyirodái liusontcs-tér 11. Teletan ¡Süt1. • t Petőfi Sándgr-sngárul 1. nám Telelonszüm 19-34. Szeged, 1925 november 4, SZERDA Előfizetési árak: Egy hónapra helyben 40.000 kor, Budapesten es vidéken «5.000 kor. Egyes szám ára hétköznap ZOOO kor. vasár- és flnnepnap 30J0 korona. I. évfolyam, 134. szám A népek békülése. Guflielmo Ferreronak, akit Rőma nigyiágáiól és hanyatlásáról irt mOve tett világhírűvé, elég sok nyilatkozni valója van korunk aktuális kérdéteiről. Ferrero nem (artoaik az elcfántcsontforonyba zárkózó tudósok közé, б inkább a világítótorony őrének mondhitó, akinek szeme állandóan vigyázza a sori-tengert, amely nemzethajókat riogat. Eles tzemfl toronjőr ez az olaiz tudós és as ó magasságából megengedheti magának axt a bátorságot, hogy őszintén odakiáltsa a világnak, amit lát. Nem Ferrero az ok», bo|y évek óta csak vészjeleket ád le fígycltbelyéröl, könyvei és cikkei utján, amelyeknek öt világrészben vannak olvasói. Az akliv államféifiik azonban valószínűleg nem tartoznak ezek közé, mert különben vagy régen meghallgatták volna Ferrerót, vagy régen — Icciukatlák volna. Mert Ferrero ugyan nem becsüli túlságost n tokra az rgyének szerepét a világtörténelem hatóerőinek irányításában, de azért Ferrero ti ntóbbi években tObbizör talált basonlóiáfot a ma inléiő hatalmai őu azok közt a kétezer éves államférfiak közt, akik Rőma világhalalmát lejtőre vitték és Róma világbirodalmát szétzflllesztették. Amihez különben nem is kelleit a mester tzeme, elég volt hozzá a Józan laikus tisztánlátása is. Aki nem akarja magát bolonditani, az tisztán látja, hogy a háború rengése összedöntött egy világrendet, amely kiélte magát s a romok közé került emberiségnek az a fátuma, hogy egyelőre nem talált helyette jobbat s ma semmilyen rendje nincs a világnak. Ferrero tárgyilagos historikus s épp ezért Orzendetes, hogy eddigi pesszimista jóslatai után most olyant olvasunk tőle, amelynek — a mii magyar horizonthoz szokott szemünkkel nézve — szinte meglepő az optimizmusa. Róma történetirója, aki mindig a liberális demokráciát hirdette az emberiség egyetlen menekülési lehetőségének, azt hiszi, hogy Európa Locarnoval rálépett erre az u'ra. Locarnoban a demokrácia békítette össze Franciaországot Németországgal és ez tz összebékülés uj fejezeet fog nyitni a világtörténelemben. Az erőszakból való kiábrándulás mindenütt hüvelybe fogja dugatni a nemzetekkel a gyűlölet kicsorbult kardját s a nemzetek mindenütt ráeszmélnek arra, hogy ők tulajdonképen testvérek. Ennek a kijózanodásnak pedig nagyon gyors lesz a folyamata. — Mert nem szabad elfelejteni, hogy századunk az újság, a telefon, a távíró, sőt a rádió százada, amelyben a közvélemény nyomása, a népek akarata sokkal hamarabb érvényesül és a népek kibékülé8e sokkal gyorsabban megy végbe, mint a múltban. Ferrero nagy tudós és nagy stilistv, akinek a tudományát éppen az irnitudáaa fogadtatta e! az emberekkel, ez a tudótok közt ritka adomány, — de ez esetben Ferrero mégis rosszul stilizált. Egyet értünk vele abban, hogy a végcél a tiszta demokrácia, hogy Locarno ha ne<íi küszöbe is az uj embeiiségnek, de valami fixpont a tiz éves káosiban, ast is tlárjuk, Ьодо a technikai fejlődés sietteti a nemzetek egymásra találását, de nem szeretjük, hogy Ferrero a népek klbiküiéséről beszél. Ennek az lelt volna a föltétele, hogy a népek ezelőtt gyűlölték volna egytrást és azt még Ferreronak se vagyunk hsjlandók elhinni, hogy a népek csinálták a hiborut és a népek gyújtották föl a világot egyik aarkától a másikig. Mi bt ja leit volna a szibériai Jaktat pásztornak a müncheni sörfőzövel, vagy a lyoni selyemgyárosnak tz apltfalvi suszterrel és mért gyűlölte volna a fÉlegybáii paraszt a kossotopoljti parisztoí ? Amit annak ideién minden ortzágbtn lángoló bosszúról és kiolthatatlan gyülőiéiről írtak és szavaltak, az nem volt igaz még akkor se, fca pillanatnyilag igaznak látszott. A tömegekkel eg. Soimán el lehet hitetni szeretetet £s gyűlöletes de a nemzet*tömegek se nem gyűlölik, se nem szeretik egymást, hanem jóindulalu közömbösséggel vannak egymás iránt. Ez mindig igy volt és mindaddig igy is lesz, míg a demokrácia meg ne« tanítja őket arra, hogy vér és lélek szerint való testvérei egymásnak, akik rá vannak szoiulva egymásra. Az emberi történelem kezdetén Kain csak lelkiismeret-furdalással fizetett szért, mert elvette lestvére élé ét, — ma a nemzetek családjában sokkal súlyosabb következményei vannak a test vérgyilkosságnak. S Franciaországot etek a következmények kényszeritették arra, hogy fojtogató kezét levegye Németország nyakáról. Az antidemokratikus politika szabadította el láncáról a háborút és a liszta demokrácia fogja megcsinálni az igazi Népszövetséget. A mai Népszöveség csak politikusok szőve sége, akik a jót se a népekért teszik, hmem a maguk érdekében. IMWMVWMMMMMÍNMÍMÍ^^ Az osztrák tisztviselők mindenért a népszövetségi főbiztost okolják Ciülöitökre haltsztottik a sztrájk megkezdését, — Még mindig folynak I tárgyalátok. (Budcfesti iudósitink tebjovjelentize) Bécsből jelentik: A tisztviselők csütörtökre elhalasztották o sztrájkéi. A szlrájkhatáiozai cz rgisz városban nogy megdőlbenist keltett és azt pinzUgyi kBrit ben valóságos katcsztrójánck tartja. Attil tartanok, hogy a sztrájk kimondása erősíteni fogja ezoktak helyzetit, akiknek álláspontjuk az, hogy mig ntm látják elérkezettnek az Időt a IWpsziveúsig elknőrzisinek megszüntetésire. A minitzterek állindó permanetcábin vinnak, Zimmermann nfpsiövetíégi főbiztos ma felkereste Rcmk ktrtellár», akitel tossiasan tárgyalt és bizonyos médozatokat ajánlott a sztrájk elkeiffiéaére. w _ „ Remilik, hogy a megiidult löiveiitő tárgyoláiok a tisztviselők is a lominy között rívideses eredményre vezetnek. Abból, hegy az credelifeg sieidíra tervezett sztrájkot csüifrtökre halasztották, arra követ* kez'e'nek, fcogy a tlsztvtseék tcfyrisze Is trősen hajlik ma már a mrgtgyezis felé. Amikor a tisztviselők megbizottja Ramek kancellárul tárgyal«, jelen vdt Ahrer pénzügyrctaiszttr is s Imikor a liiztviieICk élesen bírálták Zimmermacn főbizlos ténykedéseit és kikeltek intézkedései ellen, a pénzügyminiszter a kCvelktxö kijelentésre ragfdtatta magát: — fia Önik most sztrdjlolnt fognak — mondotta —, ugy ez lesz oz utolsó sztrájk ebben ai országban. A tisztviselők me&tfcotlja erre megkérdezte a pénzügyminiszter*, ho&y kijelentését, vagy fenyegetését rájuk irtetíe-e, miié a pénifgjminiszter azt válaszolta, fcogy a sztrájk kttörisit az vrszág hely:etére Űrije ncgyon kritikusnak is a jövőt negyén sötétnek látja. A hely jel kedd este tz, togy »míg eddig a tisztviselők 95 tz/zaléka volt assfrájk mellett, írott már nem lelkesednek mnyian a sztrájkért és remélik, hogy az utolsó egyezkedő tárgyalások mégis eredményre fognak vezetni Még késó éjjel is tárgyalt a katce'lár a liszt viselőkkel, ^Budcpesti tudósttónk telejonJelenti se) Bécsből jelentik: Ma este 10 órakor Ramek kancellár Isanét largyalásia ült össze a tisztviselők megbizottaival. A tanácskozások éjjel két órakor még folyni k. H francia kamara bizalmat szavazott az uj Painlevé-ikormáriynak. Mi van tz u) kabinet programjában. — A szenátus csütörtölre napolta el ülését. A kormánynyilatkozatot a kamarábin Patalevéminiszterelnök, mig a szenátusban Cheutemns igazságügyminisiter olvasta fe>. A kormánynyilatkozat hangsu'yozra, hogy a kormány egyedül az ország érdekeit tartja szem elölt. Legsürgősebb jöladatának a pénzügyi problémák megoldását jelölte meg. Aeeodalomm tgjfátialdn nincsen ok, fejti ki a nyilatkozat, mert a költségvetés az összes költségeket infláció és kölcsönök nélkül, kizárilag adckból. Meg kell adóztatni minden vaevont diZm ís7fs. fl^'j1^-. A frank, "f* akk0T stabilizálható, ha Angliával és Amerikával 'a függő eredményeit. Kiemeli, hogy Franclzország politikája az európai béke jegyében áll Ha Európa folytatja a gyűlölet esztelen politikáját ugy Jeltétlenül el kell pusztulnia. ' A kormánynyilatkozatot a kamara minden oldalán a legnagyobb figyelemmel halhatták végig, általános tetszést azonban csak azon része aratolt, amely Brlandnak locarnoi sikereiről számolt bt. Amikor Painlevé miniszterelnök 'elhagyta a szónoki emelvényt, az ellenzék részéről elhangzott sűrű közbeszólások az azonnali szavazási sürgették. Herriot, a kamara elnöke azonban a beérkezett interpellációk felolvasását rendelte el, majd ismét Painlevének ad'a át a tzóf, aki kérte a kamarát, hogy azonnal férjenek át as általános (Budapesti tudósítónk telefénjelentése.) Párisiből jelenük: A régi hagyományokhoz hiven ma délután három őrikor a kamerában és a szenátusban egyidőben terjesztette &'ő programját sz uj Painlevé-kormány. adósságok ügyét rendezni sikerül. Különös gonddtl foglalkozik a kormánynyilatkozat a hadirokkantak ügyével. A tzené tusban keresstülviszi a szociális biztosításról szóló törvényjavaslatot és a munkátvédelemre vonatkozó nemzetközi konvenciókat. A marokkói kérdésben kijelenti a kormánynyilatkozat, hogy itt vesiéiy nincsen. Franciaország biztosította északi vidékeinek megtartását. Franciaország és Spanyolország őszinte ét lojális békére törekszik. A kormánynyilatkozat szerint a sziriai események ugyanarra a bolsevista agltdcióra vezethetők vissza, amelyek Kínától Marokkóig észlelhetők. Végül Franciaország külpolitikájával foglalkozik a kormánynyilatkozat és részletesen tárgyalja Briand külügyminiszternek a loctrnoi egyezmények létrehozása során elért