Délmagyarország, 1925. november (1. évfolyam, 132-156. szám)

1925-11-25 / 152. szám

1925 november 24. DELMAQYARORSZAQ 3 Gaál Gaszíon ugyancsak személyes kérdésben Baross János felszólalására reflektál. Kijelenti, hogy ő továbbra is el fogja mondani azt, amit akar. Ezután az Inditványkönyvet olvassák fel, amely­ben Eckhardt Tibor jegyzett be indítványt a zsidó­ság nemzeti kisebbséggé való nyilvánításáról. Majd az interpeilációs könyvet olvassák fel, mely­ben Cserty József és Hegymegi Kiss Pál jegyez­tek be Interpellációkat az Albrecht-propaganda tárgyában. Az ülés egynegyed nyolc órakor ért véget. Amerika összes szénbányáiban proklamálják az általános sztrájkot? (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) New­yorkból jeienlik: Az antracit bányákban ma kitört a sztrájk. Félő, hogy az Egyesült Álla­mok valamennyi szinbdnyálnak munkásat sztrájkba tépnek. A bányászszakszervezet e'nöke, Ltvls ma fel­sió ilotta Coolldge elnököt, hasion oda, hogy a kormány közvetítésével megállapított bér­egyezséget a munkaadók is tartsák be és res­pektálják, mert különben valamennyi szénbá­nyában proklamálják a sztrájkol. Megkezdődött a firenzei vasúti konferencia Magyarország, Olaszország és Jugoszlávia közt. Megirta a Délmagyarország, hogy a Magyar­országból Jugoszlávián át Olaszországba, vagy bármelyik narmadik országba és Olaszország­ból Jugoszlávián át Magyarországba irányuló átmeneti forgalom szabályozására november vé­gén Firenzében konferencia ül össze. Illetékes helyről szerzett értesülésünk szerint, a kiküldölt magyar, olasz és jugoszláv bizottságok tegnap, november 23 án kezdték meg tárgyalásukat Firenzében. Magyar részről az államvasutak és a magánvasutak kiküldöttel vesznek riszt a megbeszélésen. A megbeszélésnek az a célja, hogy kidolgozzák az úgynevezett adriai köteléki tarifa végleges formáját. Ennek a díjszabásnak az lesz a rendeltetése, hogy a Jugoszlávián át való tranzitforgalmat megkönnyítse. Egyben a konferenciától várják az eddig ideiglenesen életbeléptetett adriai tarifa körül fölmerült bizony­talanságok tisztázását. A tavasszal félbemaradt magyar-jugoszláv kereskedelmi szerződéses tárgyalásnak a közel­jövőben való folytatása, ahogy jeleztük, szóba­kerül', azonban még nincs döntés a tárgyalás megkezdésének napjáról. Ezen a tárgyaláson majd magyar résztől a minisztériumok szakértői vesznek reszt. A deszki földosztás epilógusa a Tábla előtt. Bántalmazták-c a detektívek ífj. Ziko Károly deszki borbélyt. A szegedi ítélőtábla Kovács- tanácsa elé kedden délelölt egy rendkívüli érdekességü büDügy került fölebbezési tárgyalásra. A vád szerint ifj. Ziko Károly deszki borbé'y meg­rágalmazta a kötelességüket teljesítő detektiveket, amiért a szegedi iállamrendőrség kerüleii fíka­pitánysága hiva'alból üldözendő rágalmazás cimén indított eljárást a borbélymester ellen. A bünflgy előzményei még 1924 be nyúlnak vissza, amikor a deszki uradalmat az Országos Földbirtokrendezö Biróság felosztás alá vette. A földosztással a deszki lakosság egyrésze elé­gedetlen volt. Szegedről detektívek szálltak ki Deszkre, hogy az elégedetlenkedők vezérét kinyomozzák, amikor ifj. Ziko Károly borbély­mester panaszos levelet Irt Kiss Menyhért faj­védő képviselőhöz. A levél szerint, a deszki nincietleneknek nincs egy szabad percük a detektivektől, állandóan zaklatják őket is a kihallgatások, alkalmával mig bántalmazásokat is elszenvednek. Ezt a levelet Kiss Menyhért megkapta s mielőtt in'erpelláll volna ez ügyben, a belügy­miniszternél sérelmezte a szegedi detektívek magatartását. A belögyminiszfer a levél fartal­mát tudomására hozta a kerületi főkapitány­ságnak s így indult meg rágalmazás cimén az eljárás. A szegedi törvényszék Wild-tanácsa előtt 1925 április 2-án megtartott főtárgyaláson a vádlott beismerte, hogy a levelet ő irta, de bizonyítani hajlandó, hogy a detektívek öt bántalmazták. Elmondta, hogy a deszki ügyben neki tulajdonképpen kevés része volt. Amikor a detektívek öt kiballgatták, kiküldték a szobá­ból Stefanov Sándor kisbirót és kegyetlenül megvertik. Két hétig nyomta az ágyat, míg végre felépült. A törvényszék Ítéletével felmentette a borbily­mestert, mivel beigazollnak látta ifj. Ziko Károly vádjait. A törvényszék indokolásában kimon­dotta, hogy a detektívek törvinyellenes dolgot cselekedtek, amikor a hatósági tanút, Slefanov Sándor kisbirót kiküldték a szobából és tanuk nélkül hallgatták ki a vádlottat. A gyakori túlzott energia különösen ilyen politikai termé­szetű ügyeknil alkalmai arra, hogy a lakosság körében az ilyen felterések megeiöiödjenek. Az itélet indokolása végül is bebizonyít »a látta, hogy a detektívek tinyleg bántalmazták a vád­lottat és ezért a biróság felmentő Ítéletet hozott. Az Ítélőtábla Kovács-tanácsa fölebbezés foly­tán tegnap foglalkozott ez üggyel és ifj. Zko Károlyt rágalmazás vétségében bűnösnek mon­dotti ki és ezért 800 és 200 ezer korona pinz­blrságra Ítélte. A Tábla indokolásában kimon­dotta, hogy a törvényszék fölmentő Ítéletét azért kellett megsemmisíteni, mivel a vádlott elkésett a bizonyítás kiegészítésével. Indítványok, interpellációk a szerdai ülnökválasztó közgyűlés napirendjén. A izirdai közgyűlés minden valószínűség izerint csütörtökre is átnyúlik, mert napirend­jén az ülnök-, illelve az esetleg megüresedő aljegyzői és fogilmazói állások váliiztás utján való betöltésén kivül számos tsnácsi előterjesz­tés és talán még számosabb Indítvány és inter­pelláció is szerepel. A választási aktust a kandi­dáló bizottság kedden délben készítette elő, amennyiben megejtette a jelöléieket. Az árva­széki ülnöki állásra minden pályázót jelöltek, még pedig a következő lorrendben : dr. Csonka Miklós, dr. Rack Kálmán, dr. Horváth Lijos, dr. Szili Béla és dr. Kamocsay Oyörgy. Az fllnöki állás betöltésével esetleg megüresedő aljegyzői állásra a következőket jelölték: dr. Ketter Tibor, dr. Szabó Géza, dr. Rőth Deisö, dr. Széli Béla, dr. Jánossy György <s dr. K<ai­burg Béla; a fogalmazói állásra pedig dr. Széli Béla, dr. vitéz Gombos József, dr. Kinsburg Béla, dr. Hammer Fidét és dr. Vícsay Emil. i A közgyűlés rendes tárgysorozatát a tanács 1 szintén kedden délelőtt készitette elő a tanács­ülésen. A tárgyiorozat legfontonbb pontja, amely minden valószínűség szerint a legnagyobb vilát provokálja majd, a szinház-kérdéi. Ebben a tanácinak az a j«vaila<a, hogy a város erre az évre vállalja el a színház épületének fűtését és világilását él a színház költségvetését teher­mentesítse ugy, hogy nyolcezer aranykorona erejéig vállalja el néhány izinész javadalmazá­sát. Elhatározta a tanács, hogy a főváros mintá­jára felirati javaslatot ter|eszt a közgyűlés elé a munkanélküliség elleni kötelező biztosítás törvinybetktatása érdekében. Dr. Kormányos Benőnek a vároii főgimnázium sürgős titaro­zásánik elrendelésére vonatkozó indítványát a tanács izzal terjeszti a közgyűlés elé, hogy ezt a munkát a közgyűlés iktassa a városi munká­latok jövő évi programjába. Érdekes inditfányt nyújtott be dr. Krausz József. A pénzügyigazgatásig és a városi adó­hivitil között lezajlott háborúsággal kapcsolat­ban, amely — mint ismeretei — Fodor Jenő adóügyi tanácsnok személyes felelősségének ki­mondatására irányult, dr. Krausz József azt in­dítványozta, hogy a közgyűlés szavazzon bizal­mat Fodor Jenőnek is fejezze ki megeiigedisit eddigi müködise fölött. A tanács ezt az inditványt fölöslegesnek találja; mert szerinte Fodor Jenő teljes eligtitelt kapott a közigazgatási bizottságtól, amikor ai egyhan­gúlag elutasította dr. Kolb Árpád pénzügyigaz­gatónik az adóügyi szenátor ellen irányuló in­dítványát. A közgyűlés egyébként a tanács véle­ménye szerint egyszer már kifejezte bizalmát Fodor Jsnö iránt, még pedig akkor, amikor szenátorrá választotta. Dr. Krausz József azt is indítványozza, hogy a közgyűlés irjon fel a kormányhoz a kispol­gárok adóterhelnek enyhttise érdekében. A tanács az indítványnak ezt a részét magáévá tette. Dr. Tóth Imrének van egy derűt kellett in­dítványa. Nem annyira az indilvány, mint inkább a polgármester eré'yes tiltakozása váltotta ki a derűt a lanácsbil. Tóth Imre azt indítványozza ugyanis, hogy Rflszke főuccáját nevezze el a város Dr. Somogyi Szilveszter uccdnak. A tanács nsgy örömmel logadta az indítványt. Különösen Bokor Pál polgármesterhelyetles erősködött el­fogadásáéit, az ünnepelt polgármester azonban erélyesen tiltakozott a merénylet ellen, mondván: — Éi nem engedem meg. A nevemhez jo­gom van. Szégyelleném az utókor elölt, amely föltétlenül ugy lálná, hogy én voltam a város leghtubb polgármestere, mert hiszen van már Somogyi-telep, Szilreszter-major, még csak So­mogyi Szilveszter ucca hiányzik. Rá is irom az inditványra, hogy én nem egyezem bele. Hiába tiltakozott a tanács, a polgármester megtette azt, amit mondott. A tanács így kénytelen-kelletlen deferált és belátva, hogy a polgármester akarata ellen még sem tisztelheti meg a gazdit, kimondotla, hogy nem párt­fogolja az Indítványt. Korom Mihály a borfogyasztási adó leszállí­tása érdekében jegyzett be inditványt, a tanács azonban ezt nem terjeszti a közgyűlés elé, mert néhány hónappal ezelölt a közgyűlés hasonló tárgyú indítvány fölött napirendre tért és így az bat hónapon belül nem szerepelhet ismét a közgyűlés tárgysorozatán. Dr. Gaál Endre kulturtanácsnok ismertette közgyOlési darabjait, amelyek közölt a leg­érdekesebb a következő: Adjon a város Móra Ferencnek, a muzeum és a Somogyi-könyvtár igazgatójának rendes fizetésén fölül havi egymillió korona személyi pótlékot, hogy ezzel is dokumentálja azt a hálát, amelyet értékes munkájával annyira ki­érdemelt Móra Ferenc. A tanács egyhangúlag elfogadta a kulturszenátor javaslatát. A novemberi közgyűlés tárgysorozatán szere­pel még az elmaradhatatlan szénflgynök is egy interpellációval, amelyben a Hétfői Rendkívüli Újságot teszi felelőssé az októberi forrada­lomért és megállapítja, hogy ez a lap tette a lakók előtt ellenszenvessi a lakbérfizetést. Van egy indítványa is, amelyben az alapitványok valorizálását követeli a várostól. Mindkettő megfelelő tanácsi garnirunggal kerül a közgyűlés elé, ahol érdeme szerint bi­ráltatik el. • MMMMMMMfMMMMMMMMSMtMMWMMM Szombaton tárgyalja a pécsi törvény­szék Linder Béla Agyét. (Budapesti tudósítónk telefonjeleniise.) Pécs­ről jelentik: A píctf törvényszék szombaton kezdi meg Linder Béla és társainak, a bara­nyai köztársaság kikiáltásával kapcsolatos hüt­lensigi is lázadási ügyinek tárgyalását, amely előreláthatólag több napig fog eltartani. ÖNKÉNTES ADOMÁNYOKBÓL FIZET OLASZORSZÁG AMERIKÁNAK Rómából jelenlik: Egész Olaszországban valósággal özönlenek az önkéntes dolláradományok az Amerikával szemben fennálló olasz tartozás első részletének kifizetésére. D'Annunzio ado­mányával kapcsolatban incidens történt. Isme­re>es&é vált ugyanis, hogy D'Annunzio a dol­lárküldeményhez levelet csalóit, amely támsdást tartalmazott' Amerika ellen. A levél közlésre volt szánva, a hatóságok azonban a levil köz­ziiitelit megtiltottak.

Next

/
Thumbnails
Contents