Délmagyarország, 1925. november (1. évfolyam, 132-156. szám)

1925-11-03 / 133. szám

2 OBLMAQYARORSZAQ 192t november 1. A balkáni államok is kötnek biztonsági szerződéseket. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Londonból jelenlik: Alhíni jelentés szerint a görög kormány elvben elfogadta Chamberlain azon javaslatát, hogy a Balkán-államok is kössenek biztonsági szerződéseket is valamennyi vitás ügyükéi döntőbíróság alján tntizzik el. A görögök egy esetleges Ilyen szerződist minden feltitel nilkül elfogadnak. Perzsiában a volt miniszterelnököt kiáltották ki királlyá. Leszállították a kenyér árát. — Örömmámorban uizik Teherán. kai fogoly szabidláb ahelyezését, azonkívül a volt dinasztia valamennyi fagjit kegyelemben és nyugdjban részesítette. Egész Perzsiában leszállították a kenyir árát és a kormány a gyáriisi költségek egy részét is magára vállalta. Az egész ország fel vai lobogózva és a lakosság örömmámorban úszik. (Budapesti tudósttónk teletőnjelentise.) Teheráni jelentések szerint Rlza khánt királlyá kiáltották ki és a trónt mint a Pablari-dinaszlia első királya Ríza, már el is foglalta. A volt pjrzsa trónörökös már el ii hagyta Perzsiát és áUilólag Párisnak velte útját. Az uj kormány elrendelte valamennyi polítiNem lépneb sztrájkba az osztrák köztisztviselők Már csak öt százalék a differencia a kormány éi a tisztviselők között. (Budapesti tadősitónk telefonjelentise.) Bécsből jeentik: Ma este a köztisztviselők 25-ös bizottsága utolsó kisérletQl ismét tárgyalt Ramek kancellárral, aki azonban kijelentette, hogy nincs abban a helyzetben, hogy a fölajánlott 25 százalékos segélynél nagyobb összeget kiutalványozhasson. A tisztviselők képviselői ma már csak havi fizetésük 30 százalékát követelik. A tárgyalások ezen a ponton maradtak. Holnap ül össze a köztisztviselők szervezeteinek intézőbizottsága, hogy végleg döntsön. Beavatott helyen nem tartják valószínűnek, hogy az öt százalékos külömbözet miatt a tisztviselők kimondanák a sztrájkot. Meglepő razziákkal ellenőrzik a pékmühelyekben v az éjjeli munkatilalom betartását. Többször iri már a Dilmigyar ország arról a panaszról, amely a szegedi pékiparosok körében merült fel és amely szeri it egyes pékmühelyekben nem tartják be az ijszakal munkára vonatkozó tilalmat. Nagyoa gyakran előfordul, hosy «gyes sQtömesterek a megengedett nigy óra előtt kezdik meg a munkát és ezzel nemcsak maguk követnek el kihágást, hanem azokat az iparosokat is ipari kihágás elkövetésére kényszeritik, akiket kedvezőtlen viszonyok közi juttutnak. Eljárásuk sérelmes a munkásra ts, mert a törvényben biztosított vasárnapi pihenőjüktől fosziják meg őket. A kereskedelmi minisztériumban az elmúlt héten tartott megbeszélések eredménye* ként mos\ rendelet jelent meg, amely megbizza a törvényhalóságokat, hogy egy tisztviselőjük elnökletével bizottságot alakítsanak. A bizottság egy tagját a munkaadók, egy tagját a munkások delegálják. Ez a bizottság a rend őrsig közbejöttivei az irdekeltek jelkirisire, de hivatalból is meglepetésszerű razziákkal ellenőrzi a sütőmesterek munkakezdésit és ha a munkaadó a felszólítás ellenére sem hagyja abba a munkát, a nyers dru elkobzása m illett a munkásokkal együtt előállíthatja a rendőrsigen. A kihágás bró flgyükben még azmp megtartja a tárgyalást és 14 napig terjedhető elzárással büntetheti a kihágó pékeket. A rendelet S regedre is megérkezett és a város hatósága már meg is tette a szükséges intézkedéseket az ellenőrző bizottság megalakítására. RÜNflFSZÍÍ" váHrJahn'meglre^dtek.Véunfény„UUIIUk«fcU sier nincs. A tudásvágy kényszeríti a közönséget, hogy ezen olcsó akciómon a rá. nézve értékkel biró dolgokat megvásárolja, azaz kikutaasa. Óriási választék. Szépirodalmi könyvek 2—3—6 ezertói, zenemüvek 3—6 ezertől. Hungária Antlquarium Szeged, Batthyány ucca 2. Mhi93 Telefon 12—51. Blaha Lujza Jobban van. {Budapesti tudósítónk telefonjelentise.) Blaha Lujza ma délelőtt, nyugodtan töltött éj<zaka után, a délelőtti órákban telkeit betegágyából és csak a kora délutáni órákban feküdt ismét le. KOzirzele is |obb volt ma. Ha gyóiyulása Igy tart tovább is, ujjy bíznak benne, hogy kél hét múlva a makaci hörghurut utolsó tünetei is eltűnnek. Ferdinánd volt bolgár király bocsánatot kért a pápától, amiért fia elhagyta vallását. (Budapesti tudósttónk telefonjelentése.) Rónábél jelenfik: Ferdinánd volt bolgár király ma Rómába érkezeit, a Trtbuna szerint azért, hogy a pápitól bocsánatot kérjen, amiért fia, Bjrii bolgár király elhagyta vallását és áttért az orthodox egyházba. Halálos szerencsétlenség a csepeli rádióállomáson. (Budapesti tudósítónk telefonjelentise.) A cie* peli rádióállomáson hélfőn éjlel halá'os szerencsétlenség történt. Czégény Lajos 21 éves műszaki tisztviselő, aki a távíróleadóállomáson dolgozott, véletlenül hozzáért az ötkilowittos távíróié adó illőm is vezetékjéhez s a kicsapó áram a szerencsétlen fiatalemberi pillanatok alatt megölte. A szerencsétlenségért felelősség senkit sem terhel. Ntm fajlasztik viasza rendeleti uton a birák és ügyészek státusát. Budapestről jelenlik: A birák és ügyészek slátu írendezesének kérdése legutóbb hivatalos tárgyalásra került és ez alkalom mai szó vjlt arról is, vájjon lehet-e a bírói és ügyészi kar státusát rendeleti uton megváltoztatni. Pestby Pil igazságügyminiszter, »ki maga is birő-ember, tudvalevőleg törvényszéki einOk volt, teljes erővel dlldst foglalt a bírót is ügyiszl kar kívánságai mellett. Ezt az állásfoglaláit sikerült is keresztül »inni, ugy hogy ma az a he yzet, hogy elejtettnek lehel tekinteni a külön blról státus felállítására vonatkozó terveket, így tehát a bírók státusára vonatkozó régi törvényes rendelkezéseken csobát nem ejtenek és nem lesz szó arról, hogy rendeleti uton vlsszafejlessiék a bírák is ügyiszek státusát, illetve, hogy illetményeik a rendezés után elmaradnának az állam szolgálatának többi ágazatában lévő tisztviselők illetményei mögött. A bírói státustörviny alapján szerzett Jogok tehát fennmaradnak a Jövőben ts és sem a bírákat, sem az ügyészeket nem juttatják majd hátrányosabb helyzetbe a többi köztisztviselővel szemben. Őszi napok Prágában. Irt«: Tonelll Sándor. II. Egészen meglepő felfedezéseket tettek azonban a néhai tartománygyülés szobájában is, melyhez a második prágai defenestratlo történelmi emléke tapad. Valamennyi történelmi tankönyvből tudjuk, hogy Slawita és Martlnltz császári helytartókat Fabrlcius Írnokkal egyetemben 1618 május 23 án a protestáns főurak neves szóváltás után ennek a szobának az ablakából a 18 méter mély várárokba lehajították. Mindhárman életben maradtak, saját előadásuk szerint, mert a védőangyaluk megmentette őket, prózai magyarázat szerint azonban azért, mert egy trágyarakásra estek, amely a régi időkben akárhányszor ott díszelgett a királyi paloták közvetlen szomszédságában. Ez a következményeiben súlyos esemény lett a tulajdonképeni kiindulási pontja a harminc éves háborúnak. Hogy az esemény valójában miként játszódott le, történelmi bizonyossággal talán már sohasem fogják megállapítani. A tetteseket a fehérhegyi csata után a régi városház előtti téren lefejezték. A kivégzés helyét a városháza keleti frontja előtt az ucca kövezetében keresztek jelzik. A két helytartónak és az lmoknak minden oka megvolt, hogy az esemény felöl hallgasson s az az előadásuk, hogy földöntúli hatalmak mentették meg őket, aligna valószínű. De most pontosan 300 esztendő/el az esemény után, a históriai ablak mellett egy azóta befalazott titkos ajtóra bukkantak, mely valószínűleg az alsóbb emeletekre vezető rejteklépcsövel állolt összeköttetésben. Az Idegenvezető éneklő szavakkal fűzi hozzá megjegyzéseit, melyeknek ékes cseh akcentusát magyarban nem is lehet visszaadni: — Mikor az esemény után három esztendővel Martinitz gróf mint győző tért vissza Prágába, azt mesélte, hogy az angyalok mentették meg. A cseh történettudósok a forradalom óta megállapították, hogy ebbő! a meséből egy betű sem igaz. A helytartó egyszerűen megugrott. Általánosságban a Hradschin nagyon megváltozott. Hiányzik a császári idők katonai parádéja és hiányoznak a simára beretvált, vagy pofaszakállas lakájok; az első udvarban jobbra vannak Massaryk elnök helyiségei, az ujabb épületekben pedig a külügy s belügyminisztérium. Acsászári címerek és kezdőbetűk mindenünnen eltűntek, csak a nagy spanyol teremben, ahol régente az udvari bálokat tartották, most pedig az elnök a küldöttségeket szokta fogadni, felejtették el a nagy renoválás dacára az F. J. I. betűket a mennyezetről eltávolítani. A törekvést, hogy az utolsó századok minden emlékét eltüntessék, egyébként nemcsak a Hradschinban, hanem a városban és az országban is mindenfelé lehet tapasztalni. Az uj hatalmasok akaratukat még a Szudéták vidékének ősi német városaira is rá akarják és tudják erőszakolni. A régi uccanevek eltűnnek, az emlékszobrokat lebontják, a címereket átmázolják és a német elnevezéseket csehekkel helyettesitik. E tekintetben oly alaposan jártak el, hogyha valaki csak a külsőségek után Ítélne, azt hihetné, hogy a fehérhegyi csatától az összeomlásig Csehországban megszűnt a történelem. Az uj cseh történelem a zborowi csatával kezdődik, az első és egyetlen fegyveres mérkőzéssel, amelyben az ellenséghez átszökött csehekből alakult légiók szembekerültek osztrákmagyar csapatokkal. Később az orosz összeomlás után erre már nem nyilt alkalmuk, ö.ierejéből a cseh állam sohasem jött volna létre, mert a rendkívül ügyes politikai propagandának és a kedvező politikai konstellációnak köszöni a megszületését. De hogy Prágában a légiókat tekintik a cseh állam alapitóinak, azt mutatja az ismeretlen cseh katona sírja, a régi városháza toronykápolnájában felállított ideiglenes szarkofág, amelyben a zborowi csata egyik cseh halottjának a csontjait helyezték el. Tervbe van azonban véve, hogy ennek az ismeretlen cseh katonának később egy monumentális síremléket emelnek és a szarkofágot nagy ünnepségek között fogják oda átszállítani. Egy másik jelenség, amely az egész országban, különösen azonban Prágában lépten-nyomon tapasztalható, a hadjárat a német nyelv ellen. Ehelyütt szántszándékkal nem akarok a jelenlegi közjogi helyzettel foglalkozni, a német iskolai osztályok bezárásáról megemlékezni, a nemzeti kisebbségek jogainak kérdését felvetni, vagy a türelmetlenül űzött nacionalista politikának célszerűségét és lehetőségeit bonckés alá venni, mert ezek a kérdések a nagy politikának a körébe vágnak és csak később fogják jó, vagy rossz eredményeket meghozni. Cseh szempontból még azt is érthetőnek tartom, ha Prágának teljesen és kizárólag cseh jelleget akarnak kölcsönözni. Prága azonban nem csupán a csehszlovák köztársaság fővárosa, hanem elsősorban a szorosan vett Csehországnak, egy kétnyelvű országnak gazdasági és kulturális centruma, amelynek szellemi és anyagi kultúrájához a hárommilliónyi németség legalább felerészben járult hozzá. Egy olyan városban, amelynek idegenforgalmából két franciára, két angolra és egy olaszra száz német esik, legalább is kissé túlzott, hí a villamosvasúti kalauzoknak nem szabad németül felvilágosításokat nyújtani. Prága bizonyára nem veszítene a cseh nemzeti főváros jellegéből, ha az Ausztria és Poroszország közötti békekötésről históriai nevezetességűvé lett „Kík csillag" szállodán a cseh, francia, angol és olasz felirás mellett a német felírást is megengednék. Hasonlóan politikailag teljesen veszélytelennek tűnik fel, ha a régi zsidó temető belépőjegyein a „Führerlohn Inbegriffen* megjegyzést fekete bélyegzővel nem nyomnák keresztül. Az ilyen természetű képrombolás egyébként a leglöbb esetben eltéveszti a célját és nevetségessé-