Délmagyarország, 1925. november (1. évfolyam, 132-156. szám)

1925-11-03 / 133. szám

1926 november 3. DELMAGYARORSZAG 3 Háromezer hősi halott gyásziinnepe a szegedi temetőkben. Nem volt «lég villamoskocsi a temetők zarándokainsk. Ami őszirózsa, krizantém nyílt a szegedi kertekben és ami kegyelet virágzott ki halottak ünnepére as emberszivek kertjében, az mind kivándorolt a (emelőkbe és virágtengerré változtatta a halottak kertjét. A virággal, koizornkkal, isincs viaszgyertyákkal feldíszített sirok között olyan hatalmas embertömeg sűrűsödött össze, amilyenre hosszú évek őta nem volt példa. Akinek halóit]« van, az mind elzarándokolt a temetőkbe, az mind lerőtta kegyeletét az elköltözőnek iránt. A népvándorlás már a kora délutáni órákban megkezdődött. A Dugonics téri villamos megállónál állandóan hatalmas tömegek várakoztak és a kossoruk alatt roskadozó villamoskocsik nem tudtak megbirkózni a forgalommal. A belvárosi temető és a Dugonics-tér között pedig ezekben az órákban állandóan tizenöt Hármas kocsi közlekedett, de azért nagyon sokan már nem kaptak helyet és igy nehéz ко* fzoruikkal a hozszu, hiábavaló várakozás után gyalog indullak neki az útnak. A villamosvasút igazgatósága сел állithalott be több kocsit, mert a kitérőkön háromnál löbb villamos egyszerre nem fér el. Mindenszentek Onnepén a szegedi temetőkben pihenő háborús áldozatok iránt is lerótta kegyeielét a város közönsége. A nígy órakor kezdődő impozáns ünnepélyen résztvett a bel)őrség tisztikara vitéz László Miklós fábornok vezeiésérel. Felvonult a hőtök temetői emlékműve elé a Szegeden állomásozó fegyvernemek egy egy díszszázada is. A város hatóságát ét közönségét dr. Algaer Károly főispán és dr. Gaál Endre kuliurUnácsnok, a Vitézi Széket vitéz Fegyveres Sándor tábornok, székkapitány és vitéz Zslday Imre járási htdnagy képviselte, kivonult a rendőrség tisztikara is dr. Bottka Sándor rendőrfötanácsos vezetésével. A katonasirok ünnepi diizben váriák az ünnepélyt. Korhadt faltereszfjeiket eiyszerű fehér kőkeresztekkel cseréilik tel és minden sirra jutott koszorú, virág és gyertya bőrén. A belvárosi katolikus temetőben ezernyolcszáz hőit halott pihen, a görögkeleti temetőbea 635, a református temetőbea pedig 420. Az ünnepélyt a katonazenekar nyitotta meg a Himnusszal. A temető kapujánál levő hősi emlékmű előtt felállított emelvényre Zámbó Deziő katonai lelkész lépett fel ezulán. Lelket beszédben emlékezett meg a háború elvérzett hőseiről, majd könyörgő imát mondott lelki üdvösségükért. László tábornok tartott ezután emlékbeszédet és a helyőrség nevében megkoszorúzta az emlékművet. A várói hatóságának a koszoi uját dr. Gaál Endre fanácinok, a hadirokkantak szövetségének koszorúját pedig dr. Ballöi István tette az emlékműre. A szomorú gyászünnepet a katonazenekar zárta be a Himnusszal. A város halottainak sirját a tanács tagjai és a polgármester látogatták meg, Koszorút helyeztek Lázár György, Kállay Albert, Szabadoe Jtnos költő-tinácifflok, Klauzál Gábor, Fodor Károly, Taschler Endre, Balogh Károly és a negyvennyolcas honvédek sírjára. Az egyetemi tanárok és as ifjúság a szegedi főidbe temetett professzorok sirját látogatta meg; Apáthy Istvánét és Veszprémy Dszsőét. A szegedi színészet elhunyt nsgyjsinak sírjára szintén jutott virág és koizoru az utódok kegyeletéből. A színészek Makó Lajos és Bíkeffyné Kükemezey Vilma sirját keresték fel. Este azután felragyogtak a gyertyák a halottak kertjében és az élők httalmas tömege megindult vissza, a város felé. gekre vezet. Arai egyszer megtörtént, bárminő komor emlékek fűződjenek is hozzá, semmiféle változás nem tudja meg nem történtté lenni. Németalföld szabadságharca a spanyolok ellen, kétségtelenül nem volt kevésbé veszedelmes és mindenesetre több komoly áldozatot követelt, mint a csehek obsfrukciői a bécsi birodalmi gyűlésen, mégis a habsburgi idők emlékeit Flandriában nem semmisítették meg, hanem mint egy történelmi korszak emlékeit, egészen napjainkig megőrizték. Ha Ferenc József képeit és szobrait az üléstermekből és hivatali helyiségekből eltávolították, nagyon jól megértem, mert a ,kegyeletes" utódok trónralépése is rendszerint ilyen jelenségekkel van egybekötve. Csehszlovákiában azonban eltávolították az összes Habsburg-emlékeket, közöttük még József császárnak azokat a szobrait is, amelyek azt a jelenetet ábrázolják, mikor a császár a cseh paraszt ekéjének szarvát megfogja. Vájjon a „csehszlovák állami gondolat" szempontjából veszedelmesebb a régóta halott császár az örökké élő kardos Siegfriednél, akinek szobrát egy üresen maradt talapzaton felállították ? Vagy nem a játszi humor bontogatja-e szárnyait, ha az ember egy szálloda előcsarnokában megpillantja Ferenc József jól ismert lovasképét, tábornoki egyenruhában, de ugy, hogy hatalmas fekete szakállal van átmázolva ? A mult elleni küzdelemnek ez a módja a prágai dóm síremlékeit juttatja eszünkbe, melyek orrait a huszita háborúk idején leverték. Akkor a márványokat csonkitották meg, most a császár szakállát szaporították meg, de a szellem ugyanaz maradt. A történelem ritkán produkál uj dolgokat. Uj államalakulások a múlttal szemben mindig türelmetlenséget, idegen érzések irányában pedig kevés megértést tanusitanak. Ez azonban nem változtat azon, hogy Prága a kontinens legérdekesebb városai közé tartozik, ahol a kései őszi nap elmúlt századok kövekben élő emlékeit aranyozza meg. í Ujabb felebbezések a katolikus egyházi adó ellen. Még nem jött válasz a közgyűlési határozat megfelebbezésére. A katolikus egyházközségek adókivetései egyre nagyobb hullámokat vernek a városban. A megterhelt hívek közfll nagyon sokan megfelebbeztk a jogtalannak minősített kivetist a tanácshoz és felebbezésűkbea kivétel nélkül arra hivatkoznak, hogy a város kegyurasága alá tartozó egyházközségeknek külön egyházi szükségleteik nincsenek, minden szükségletüket a kegyúr város fedezi. adóvégrehajtási eljárást ismét felfüggesztette. Az a miniszteri leirat ugyanis, amely a megyéspüspökhöz étkezett és amely az egyházközségek megalakulásának törvényességet állapítja meg, az adókivetési jog körül támadt bizonytalanságot nem tisztázza. Dr. Pistor Egon, aki megfeiebbeste a tanácinak az egyházi sdókivetések jóváhagyására vonatkozó határozatát, még nem kapott választ a belügyminisztertől. A tanács a fölebberők elles indítóit egyházi Fischhof Gyula véleménye körül forgott a hétfői tárgyalás Ferry grófnő végrendelete ügyében. (Budapesti tudósítónk telefonjelentise.) A budapesti ítélőtábla Andorffy-tanácsa elölt ma egész délelőtt folytatták a hosszú hónapok óta húzódó Ferry grófnő-féle százmilliárdos végrendelet-pört. Mint már beszámolt a Dilmagyarország, Fischhof Gyula szegedi bankigazgató, EurCpiszcrte ismert írásszakértő hosszas vizsgálatai után a Táblához benyújtott véleménye alapján a már döntő stádiumban lévő pör égiszén uj alapokra terelődölt, Fischhof albumszerű véleményét alaposan áttanulmányozta as ítélőtábla és ezek után legutoljára Írásszakértői szemlét rendelt el Fischhof ákal megvilágított kirülminyekre. A mai folytatólagos tárgyalás egész tartama a szegedi bankigazgató szakértő által felvetett kérdések körül forgott, miután meghallgatták a többi törvényszéki szakértő véleményeit. A Tábla azonban még esek után sem hozott döntést, illetőleg ítéletet, hanem a részletkörfilmények tisztázására — amelyek az irásszakéitői szemle után fölmerültek — ujabb kihallgatásokat rendelt el. h nagyarányú pört kedden folytatiák, nem valószínű az, hogy már iiéletre kerülne sor. -í/ Házi perpatvar után elitéltetés nemzetgyalázás cimén. Egy asszonyt tizennégy, a másikat nyolc napi fogházra Ítélték. A legutolsó időben igen megszaporodtak a nemzetgyalázási pörök, alig van tárgyalási nap, amikor ne kerülnének a legkülönbözőbb társadalmi helyzetű és állású emberek nemzetgyalázás vádjával terhelten a szegedi törvényszék elé. A nemzetgyalázások — amelyeket pedig a magyar állam és a nemzet hatályosabb védelméről szóló törvény szigorúan büntet — a legkülönbözőbb esetekből adódnak elő, a vasúti utazások közben épp ugy, mint két család házi perpatvara közben amint ez kiderült a hétfői főtárgyaiások során. Özv. Rassz Jánosné a gyulai úgynevezett régi román iskolában lakott leányával, Ottlakán Tódornéval. Az összeomlás bekövetkezése után Szabó János állami tisztviselő családjának menekülni kellett Pancsováról és később Gyulára osztották be, a volt román iskolában kapott lakást Ru3szék mellett. Alig költöztek be a lakásba Szabóék, amikor egészen apró dolgokból megkezdődtek az ellentétek a két család között. A veszekedések napirenden voltak, világnézeti differenciák fejlődtek ki a két család tagjai között. Később az ellentétek annyira erősbödtek, hogy amikor csak lehetett, az egyik család kellemetlenkedett a másiknak. Két év előtt augusztusban azután egy este arra lettek figyelmesek Russzék, hogy nagy zaj, kiabálás van az udvaron. A két nő kiment erre az udvarra, mire igy kiáltottak reájuk: — Mit bámultok? Erre azután éktelen veszekedés kezdődött a két család tagjai között. A veszekedés hevében pedig Russzné es Ottlakánné sértő szavakat kiáltottak Szabóék felé, akiket menekült magyaroknak neveztek. Igy azután több nyomdafestéket nem tűrő kifejezés közben, ezeket is mondották: — Nem szemétdob ez, ahol most vagytok, menjetek a magyarok közé / Szabóék természetesen följelentették Russzékat, akik ellen a magyar állam és nemzet megbecsülése ellen elkövetett vétség cimén emeltek vádat. A főtárgyalást hétfőn délelőtt tartották meg a szegedi törvényszék Vild- tanácsa előtt. Özv. Russzné tiltakozott a vád ellen. Elmondotta, hogy amikor az udvari botrány lejátszódott, éppen gyászolta férjét és igy nagyon bántotta a zaj, ezért ment ki az udvarra. Egy fiatalember tanú azt vallotta, hogy az ud udvaron a íj. Néhány tanú pedig megerősítette Szabóéknak azt az állitá3á', hogy az egész magyarságra használtak súlyosan sértő kifejezéseke Russzék. Ezzel szemben az anya és leánya végig tagadták bűnösségüket. A törvényszék ezután ítélethozatalra vonult vissza. A biróság bűnösnek mondotta ki a két asszonyt a nemzetgyalázás vétségében és a háziperpatvar után Russznénak 14 napig, Ottlikánnénak pedig nyolc napig kell bevonulni a fogházba. Ezenkívül Russznét félmillióra, leányát pedig 300 000 korona pénzbüntetésre is ítélték.. A vádlottak felmentés miatt felebbeztek, mire az ügyész súlyosbításért jelentett be felebbezést a Táblához. •MSMMMMMAMMSMfMMMMtMVMMMAMSD Apasági kereset Jenő főherceg ellen, Bics, november 2. Egész Felső-Morvaországot érdekes botrány tartja lázban. A botrány középpontjában egy szerelmi történet áll, amelynek hSse J'Hö főherceg, a német lovagrend nagymestere. Jenő főherceg fiatal korában, amikor a troppiui kolostorból hizatért szülei házába, egy polgárleánnyal élt közös háztartásban és egy leányuk született. A főherceg leánya 30 évig nem tudta, hogy ki az apja. Egy véletlen folytán végre mégis megtudott mindent. Természetesen nyomban apjához fordult és mivel szegénységben é>, tőle kért snyagi segítséget. Az apja azonban ridegen visszautasította, mire a fiatal asszony apasági keresetei inditott fenő főherceg ellen. Mivel a leány ét az apa ügyvédjei nem tudtak megegyezni egymássá', a marischostraui biróság fogja eldönteni a szokatlanul érdekes pOrt. Az amerikai magyar követ merénylettől tart. Budapestről jelentik: Washingtoni hir szerint gróf Széchenyi László magyar kövei rendőrségi oltalmat kért az államkormánytól a magyar követség palotája és saját magánlakása számára, mert az utóbbi napokban több levelet kapott, amelyekben merénylettel fenyegetik. Az amerikai államkormány eleget tett a mavaron kergetődzött Szabóék lányával, 'akt elvette ~ gyar követ kérésének és szigorúan őrizteti Ucigarettatánáját és ebből támadt azután a kis I kásái, úgyszintén a magyar követség Miát fe*