Délmagyarország, 1925. október (1. évfolyam, 107-131. szám)

1925-10-13 / 117. szám

1925 október 13. DBLMAQYARORSZÄQ 3 „A szanálásnak 3 eredménye vans a munkanélküliségi a csődök és a spanyol szerződés." Pcidl Gyula hatalmas beszédében ¿lesen birálta a kormányzati rendszert, kijelentette« hogy fel kell venni a harcot a reakció ellen. — A magyar munkásság elfordul a moszkvai módszertfii. — A Somogyi-gyilkosok menekülését nem engedik a szociáldemokraták. A nyári szünet után a parlamenti kapunyitás előtt álló politikai életnek legnagyobb és legkiemelkedőbb eseménye Peidl Gyula, a szocialista parlamenti frakció vezérének vasárnapi beszámolója volt. Erre a beszámolóra az egész politikai élet különös érdeklődéssel figyelt, mivel ezen adott programot az elkövetkezendő »Usszakra a szocialisták vezire. A szegedi munkásság kellően mérlegelte ezt a beszámológyűlést és megtett mindent, bogy külsőségekben is jelentős képe legyen. Mint már vasárnap jelentettük, a gyűlésre lejött Peidl Qyulával Esztergályos János és dr. Györki Imre is. Pe!dl Gyula két óra hosszáig tarló beszédében foglalkozott nemcsak a bel- és külpolitikai kérdésekkel, hanem rávilágított a szanálás eredményeire is. Igen fontos volt beszédének az a része, amikor megokolta, hogy a szocialisták miért veszik föl ismét a harcot a parlamentben. Erre a kérdésre azt a feleletet adta, hogy a reakció elleni harcben nem szabad félredllani éppen akkor, amikor a vihar küszöbön van. Jelentős súllyal esik latba az a megállapítása, hogy a magyar szocialisták undorral fordulnak el a moszkvai rendszertől, mert ezzel csak a reakciónak tennének szolgálatot. A jelentős beszámolóról a következő részletes tudósításban számol be a Délmagyarország: Nézzünk szembe az eseményekkel! Délelőtt tiz órakor már százakra és százakra szaporodott az a tömeg, amely nem fért be a Széchenyi Mozi nagytermébe és ekkor már rendőri készenlétnek kellett elállani az ajtókat és visszatartani a tömeget. Hatalmas dörgő éljenzéssel fogadta a tömeg a képviselőket, Peidl Gyulát, dr. Györki Imrét és Esztergályos Jánost, amikor megjelentek az ajtóban. Kétezer ajak éljenezte állva a szocialista képviselőket. Percek múlva jutott szóhoz Valentini Ágoston, aki meleg szavakkal üdvözölte a képviselőket. A munkásdalárda éneke után általános csendben Peiál Gyula emelkedett szólásra. — Tisztelt elvrársak, tisztelt polgártársaki — kezdte beszédét. Készséggel ragadtam meg az alkalmat, hogy a nemzetgyűlés kapunvitása előtt megjelenjek itt és elmondjam a fölfogásomat a politikai és gazdasági helyzetről. Eljöttem ide, hogy buzdítsak és én is buzdítást nyerjek a küzdelemre. Magam is szükségét érzem ennek a buzdításnak, mert a reakció olyan megingathatatlannak látszik, a dolgozó rétegekkel szemben oly példátlan érdektelennek mutatkozik, hogy a föltámadás kivívásához buzdításra van szükség. — Az a gondolat merül fel önkénytelenül, hogy helyes-e, szabad e közvetett uton is felelősséget vállalni ennek politikai eredménytelenségeiért. A felelősség kérdését vetem fel magam előtt s eszembe jut a nagy viharok előtti csönd. Természeti törvény, hogy a vihart hatalmas csönd előzi meg. Az ég elborul, a kedélyeket egy sejtés nyomja, emberek, állatok fedett helyre igyekeznek jutni, rettenve várják a bekövetkezendőket. Mert a csönd azt jelenti, hogy meghalni készül a természet. Villámlik, a menny dördül, kitör a vihar és elrombol mindent. Ezt a csöndet látom én a magyar politikában. Amikor én látom itt ezt a zsufTolt termet, azt mondom, nem szabad tehetetlenül félre állani. Nézzünk szembe az eseményekkel. Dörögjük oda a kormányzatnak, ne tovább ezen aZitttoni Szélsőséges fantazmagóriák. — A munkásságra és polgárságra még nagy kötelességek hárulnak. A munkásságnak még szorosabbra kell zárni soraikat, nem kell megrettenni az álmodozóktól, vagy a gonoszoktól, hanem a helyes uton kell megerősitenl a sorokat. Szélsökapafoknak látszó rozsdás vasdarabnak. Ez a nyiltartó tegez vasalása volt, amit ilyen formában még eddig sehol se találtak. Igen jelentős leleteket adott egy serdülő leány sírja is, a vezérsir közelében. Nevezetesen egy pár, egészen kicsi lábra való kengyelvasat, valósággal gyerekkengyelt találtunk a sirba tett lófej mellett. A halott halántékain ezüst karikák voltak, a tarkója alatt pedig, erősen rározsdásodva a csontokra, tenyérnyi nagyságú ezüstkorong, közepén bearanyozott, sziv alakú bemélyedéssel. Ez a tárgy eddig két-három hazai leletből ismert, rendeltetésével azonban nem voltunk tisztában, mert nem szakemberek ásatásából valók, a véletlen találók bemondásai pedig nem egészen megbízhatók. Eddig ezeket a rejtélyes lemezeket lószerszámdiszeknek tartották, a kunágotai leletből azonban hitelesen megállapítható, hogy az ezüstkorong a honfoglaláskori magyar nő hajdisze volt, a párta őse. A Boldog-féle telep ezzel a kat sirral, legalább egyelőre, kimerültnek látszik. C. Veres István a szomszédos föld tulajdonosa szintén készséggel megadta az ásatási engedélyt, azonban ott a kutatások még nem jártak eredménnyel. Azonban sok a régészeti nyom a faluban is, a határában is s kétségtelen, hogy a kunágotai föld még sok meglepetést tartogat. A kunágotaiak áldozatkészségéből még e het folyamán tudjuk folytatni a próbálkozásokat. Nagyon becseseknek tartom azt a néhány koponyát is, amiket sikerült szokatlan épségben kiemelnünk, mert a hiteles honfoglaló koponyák ritkák. Egyelőre Morvay Ödön doktor urnák, kunágotai gazdámnak a vendégszobájában nyugszanak az ezeréves ősök. Amikor az öreg házvezetőnő, Julcsa néni, meglátta őket, sirva fakadt. — Mi baj, Julcsa néném, kit sirat ? — kérdezem tőle. — Ezeket az istenteremtettéket, szegényeket. Istenem, mondom, milyen jó foguk volt, még élhettek volna szegények... Most már egész bizonyosan élni lógnak addig, mlg a szegedi muzeum meglesz. jes fantazmagóriákkal nem lehet a nagy ügyet előbbre vinni, ezzel a reakciónak teszünk szolgálatot. A polgárság peáig álljon végre össze és szálljon szembe azzal az úttal, amely csak a romlásba vezet. Lássa be végre, hogy a munkásságban megbizhat, mert a munkásság levonta a multak tanulságait. Reális uton reális eszközökkel szolgálja a munkásság az előrehaladást. — A szanálási Egy és háromnegyed éve szanálnak bennünket. Szanálnak annyira, hogy mi, nagy tömegek nem jutunk egy taiat kenyérhez sem. hogy az ipar és kereskedelem haldoklik. Egy idegen ur, Smith Jeremiás kimutatása szerint három év előtt két év alatt összesen 191 csőd volt, 1924-ben 262, 1925-ben pedig egy hónap alatt igy jelentkeztek a csődök, a bukások: 127, 180, 229, 286 és végül 338. összesen tehát ebben az évben 1607 cég bukott meg. Ez a nagy szám a szanálás egyik súlyos passzív tétele. A másik nagy szanálási eredmény a munkanélküliség kérdése. Smith kimutatta, hogy mlg juliusban 32000 volt a munkanélküliek száma, addig juniusban 34000 volt Ez a szám nem mutatja azonban azt, hogy tényleg csökkent volna a munkanélküliek száma, hanem ez azt jelenti, hogy 2000 munkás eltűnt. Nagy szerepet játszik Itt a kivándorlás. A legjobb munkások szivárognak kf lassan az országból. Oda mennek, ahol munkát adnak és ezen felül, ahol még emberszámba is veszik őketl — Hat év alatt csak egyetlen eredményt tudnak felmutatni és ez a spanyol szerződés. Nem spanyol szerződés kell ide, hanem szerződéseket kell kötni a bennünket környező államokkal. — A kormány legutóbb egy százalékkal leszállította a forgalmi adót, de ezzel szemben mindjárt talált olyan bevételt, amelyet még jobban megéreznek a polgárok. Ezzel a kérdéssel éppen tegnap foglalkozott a szegedi közgyűlés. Elengedtek egy százalékot, helyette át kívánja hárítani a városi polgárságra a betegápolási és gyermekvédelmi terhet. A kormány nem viselheti a túlságos jólétet, gondoskodik arról, hogy mindjárt elvegye azt a jobb kezével, amit a ballal adott A külföldi kölcsönből még mindig 182 millió hever a külföldi bankokban két százalékos kamatozás mellett, ugyanakkor, amikor nekünk ezért 8—10 százalékot kell fizetnünk. A- kormány tehát kidob az ablakon 150 milliárd papirkoronát. Azt mondom ezek után, hogy akármelyik cégnek vezetői ilyen gazdálkodást folytattak volna, azt vagy elcsapták volna már régen, vagy pőrt akasztottak volna a nyakukbal Az eddig is gyakran felhangzott helyeslés ennél a mondatnál elementáris erővel tört ki. Peidl csak percek múlva tudta folytatni beszédét. — De azt is mondom, hogy másutt a kormánynak ilyen gazáálkodás mellett már régen el kellett volna hagynia helyéit — Hazafiságról sehol sem beszélnek annyit, mint nálunk a nagygazdák különösen. Azt mondják, hogy ők a nemzetfenttartó elem. Az adók fizetésénél eltűnnek, mint a kámfor. En azt mondom, hogy ez nem az én hazafiságom I Az én hazafiságom mindenkinek egyelő jogot, propressziv adópolitikát, haladást, demokráciát követeli Az én hazafiságom egy létminimumot követel, amikor nem veszik ki az utolsó falatot is az adózók szájából. Nem fölforgató törekvés ez, még nem is szociálpolitika. Amikor ilyen javaslatot terjesztettünk be, akadt valaki, aki ránk sütötte, hogy kommunisták vagyunk. £n azt mondom, ha erre azt mondják, hogy ez kommunizmus, akkor én vállalom, hogy én kommunista vagyok I — Utálom a moszkvai metódust — mondotta ezután. — Ez nem csak az én egyéni véleményem, hanem az egész szociáldemokrata pártnak. (Nagy taps.) Nem tudok különbséget tenni terror és terror között, amely csak rombolni tud, akár baloldali, akár jobboldali. Csak röviden a Beniczky-ügyről! — Rakovszky Iván belügyminiszter fenyegetődzik, mert a Népszava tanukra és adatokra hivatkozva azt állította, hogy bántalmaztak terhelteket a nyomozás közben. Nyugati országokban ugy szokott ilyenkor történni, hogy bíróság elé áliitják azt, akiről azt mondják, hogy rágalmazott. Ha rágalmazott a cikkiró, [elitélik, ha a bizonyitás során beigazolta állításait, felmentik. Ehhez azonban szükséges bizonyos bizonyítási lehetőség is, ami most nálunk nem minden esetben van meg. Nálunk a belügyminiszter kevesebb jogosultsággal állithatja még a birói eljárás előtt, hogy a Népszava rágalmazott, mert birói Ítéletek vannak, amelyek megállapítják, hogy a rendőrségen bántalmazzák az egyes letartóztatottakat. De a biróság Ítéletet is mondana az iró fölött, akkor sincsen arra joga, hogy fenyegessen súlyos közigazgatási eljárással. Ha a miniszter nemzetgyalázási vádat kovácsol ebből, akkor azt mondom, hogy visszaél hatalmával. — A pártonkivüli ellenzéki legitimista urak azt mondják, hogy mi pártpolitikai célokra használtuk ki a Beniczky- ügyet. Amikor Peidl kiejti Beniczky Ödön nevét, az ügyeletes rendőrtiszt, vitéz dr. Petkóczy Lajos tanácsos odahajol hozzá és ezeket mondja: — Tessék ezt a kérdést csak egészen röviden érinteni. Birói eljárás előtt van ez az ügyi — Egy szóval sem érintem a birói eljárást, — fordul a rendőrtiszt felé Peidl. A kétezer főnyi tömeg pedig tombolni kezd: — Halljuk a Beniczky-ügyet! — Beniczky azt állította, hogy a rendőrség kinyomozta ennek a gyilkosságnak tetteseit, de egy láthatatlan hatalom megakadályozta a megbüntetésüket. Mi nem tudunk és nem fogunk belenyugodni abba, hogy ezek a gyilkosok egy láthatatlan kéz intésére megmeneküljenek a büntetéstől. — Objektive és szomorú adatok alapján mutattam rá arra, — fejezte be beszédét, — hogy a kormány pénzügyi és gazdasági politikája romlásba viszi az országot. Nem érdekünk nekünk, hogy félreállva várjuk a vihar elmúlását. Nekünk az az érdekünk, hogy a vihart megakadályozzuk, ha lehet. Az a válaszom ezek után, hogy Jel a fejekkel I Dörögjük oda, hogy ne jolytassák ezt a politikát, amely csak a romlásba vezet. Mi élni és haladni akarunk I Tomboló éljenzés és taps dübörgött végig a teremben, amikor Peidl Gyula befejezte beszédét. Csak hosszú percek múlva jutott szóhoz dr. Györki Imre. Mi lesz a télen? Györki Imre beszédében kijelentette, bogy amikor a kormány az elyomotl kisebbségekről beszél, ei nem egyéb puffogó frázisnál, mivel itt bent az orizigban nem a kisebbséf, hinem a többség szenved elnyomás alatt. Azokkal a problémákkal foglalkozik, amelyek égetőek volnának a tömegek érdekében é< amelynek elintézését a kormány nem tirt|a szükségesnek. Játékkaszinót állit Jel ehelyett, et jellemzi a kormány politikáját, a kivételes balalom uralmát meg kell szüntetni. Esztergályos János az éljenzés után kijelenti, hogy Magyarország dolgozó népe bat éve küzd az elnyomással. Ml lesz velünk a télen ? — es