Délmagyarország, 1925. október (1. évfolyam, 107-131. szám)

1925-10-13 / 117. szám

41 DELMAQVARORSZAÖ 1925 okióber 13 a kérdés mered elénk. Jogot, kenyeret és szí- van. A magyar dolgozók táriadilmának végre badiágot akarunk, semmi mást. A magyaror- pontot kell tenniük a reakció után. szági munkabérek 600 százalékkal kisebbek az Dörgő éljenzésseJ fejeződött be a gyűlés. amerikai bérekaél. Sorraveszi ezután az egyei Este.' siűkcbb vacsorán vettek részt a képvíse­minisztcrek munkásságál. ígérgetnek, de nem lök, délután pedig a munkásotthon kérdésérőt tesznek semmit. A valutareformot etonfrizarás tárgyallak. A képviselők hétfőn reggel utazlak koronának nevezi. A kormány azt hiszi, ha le- el Szegedről, vágja a romkorona haját, már minden rendben | Kétszázezer ember vett részt a budapesti eukarisztikus körmenetben. A katolikus kongresszus. (Budapesti tudósttónk telefonjelentése.) A ka­tolikus kongresszus vasárnap tartotta az első nagygyűlést megelőző első nyilvános diszgyü­lését a Vigadóban Zichy János gróf elnöklésé­vel. Zichy nagy beszédet mondott, amelynek az az alapeszméje, hogy ma a hitélet mélyítése és a szociális kérdésekkel való Intenzív foglalko­zás a katolikus társadalom legsürgősebb fel­adata. A vallási türelmességre nagy szükség vau. Ezután Orsenlgo nuncius beszélt nagy el­ismerésiel Magyarországról. Majd az elnök engedélyt kért arra, hogy a • pápát, a számkivetésben élő királyi családot és | a kormányzót táviratilag üdvözölhesse. A kö­zönség a királyi család említésénél percekig éljenzett. Ezután több fölszólalás volt, közöltük dr. Glatlfelder Qyula csanádi püspöké. Vasárnap délben tartották az eukarisztikus körmenetet, amelyen kétszázezer ember veit részi. A körmenet a Bazilikától vonult az Or­szágház elé, ahol gyűlés volt. Zadravecz tá­bori püspök beszélt és bmgját megafónok se­gítségével az egész teret betöltő közönség hal­lotta. Délután és este a katolikus egyesületek tartottak gyűléseket. A szegedi egyetem hü akar maradni a haladás szelleméhez. Az egyetem megnyitó ünnepélye. A szegedi egyetem vasárnap délelölt 11 órakor tartotta meg ünnepélyes külsőségek kö­zött a központi épület aulájában a tanévnyitó ünnepélyét. Dr. Csengeti János lelépő rektor mult évről szóló beszámolóját helyettese, Rein bold Béla olvasta fel. A beszámoló megállapítja, hogy az egyetem még nincs tul a veszélyen, ha győzött is az a felfogás, hogy minden kulturális bástya lerom­bolása merénylet az ország ellen. Köszönetet mond azoknak, akik az egyetemért síkra szál­fák. A mull év halottainak elparentálása után megállapítja a lelépő rektor, hogy a szanálás­sal kapcsolatos létszámcsökkentés a szegedi egyetemet sem kímélte meg, sok tanszék és állás betöltetlen. Az egyetemi ifluság magatar­tása az elmúlt évben komolyabb kifogás alá nem eshetik, eltekintve attól az egynapos sztrájktól, amelyet a bajtársi szervezetek szoli­daritásból és központi utasiiásra iendeztek, rendszavarás nem fordult elő. Az elmúlt tanév első felében a hallgatók ^lét­száma 1057 volt, a második félévben pedig 1034, ami kisebb fokú visszaesést mulat) a megelőző tanévvel szemben. Az apadás oka elsősorban a magis tandij és a nehéz gazda­sági helyzet. Az egyetem éppen ezért 224 egész, 189 fél és 3 negyedlandijmentességel adott. Összesen 289 millió korona tandijat en­gedett el. 827 vizsgálatot tartottak az év fo­lyimán kielégilő eredménnyel. Részletesen foglalkozik azután a diákjótékonysági szerveze­tekkel, amelyek nagyon sok egyetemi hallgató számára tették lehetővé és segítették elő a tanulást A cél most az, hogy az egyetem uj klinikái felépüljenek, mert csak igy végezhet ez a fő­iskola eredményes munkát és csak igy marad­hat hű a Kolozsvárról hozott tradíciókhoz, a haladás szelleméhez. A nagy tetszéssel fogadott beszámoló után a lelépő tanács átadia ezután belyét az uj ta­nácsnak és Rlesz Frigyes ezideí rektor meg­tartotta tanévnyitó előadását. A matematikai tanszék professzora a torlódási elméletet fej­tette ki értékes előadásában. A nagy tetszés­sel honorált értekezés után a megnyitó ünne­pély véget érf. Eszakamerikától Kunágotáig. A Dugonics-Társaság szezonnyitó ülése. Tegnap Dugonics-vasárnap volt, Szeged iro­dalmi társaságának szezonnyitó ülése s a város­háza közgyűlési terme mir négy óra előtt zsú­folásig megtelt. A Dugonics-Társaságnak mindig van közönsége, de ilyen dísz-közönséget ritkán látni. Nem elég a sok közgyűlési pad, a pidok elé székeket kell rakni s a széksor percek alatt megtelik előkelő hölgyközönséggel. Megjelenik a polgármester is, dr. Kelemen Béla is, mind a kettő feleségestől, továbbá Konczwald Elek törvényszéki elnök, Wlmmer Fülöp, Schmldi Ferenc, — ma nincs világnézeti különbség, itt csak kelt ura van, amely minden ellentétet ki­egyenlit. Négy órára már a három karzat is megtelik, de a közönség még egyre érkezik s már elegáns balgyek se tudnak az ajtónál beljebb jutni. Pedig a program nem nagyon bő. Mindössze két név szerepel rajta. De az a két név: a Szalay Józsefé és a Móra Ferencé . . . Pont négy óra, mikor dr. Szalay József el­nök a közönség üdvözlő tapsai közt megnyitja az Ölést és mindjárt át is adja a szót dr. Sza­lay Józsefnek, mint az első előtdinak, aki Amerikai benyomások cimen tart fölolvasást azokról az impressziókról, amelyeket az észak­amerikai Unió, .a határtalan lehelöiégek ha­zája" keltett benne. Szalay tudvalevőleg az év tavaszán hit hetet töllött Amerikában, a magyír államrendőrséget képviselvén a newyorkí nemzetközi rendör­kongressiuion. Természetes, hogy ha valaki­ben annyi intelligencia és annji gyakorlati ér­zék egyesül annyi tanultsággal, amennyi a sze­gedi kerületi főkapitányban van, az ezer olyan do!got vesz észre, amit az átlagutazó, a Baedecker és Murray járószalagján vezetett nem lát meg. £s ha minden tudós ugy értene az előadás művészetéhez, mint az iró Szalay József és ugy tudná fűizereznl az okosságot, akkor a tudóioknak mindig olyan nagy és há­lás publikuma volna, mint neki. Teljes egy órás előadásiban végigvezette a közönséget az amerikii könyvtárakon, a newyorki uccákon, a színházakban, a szalonokban, ültette regge­liző asztalhor, előadói emelvényhez, felvitte felhőkarcolókba és bekarollatta a milliárdos nők „gyémántpatkó"-jába, elkísérte a „Fehér Hái"-ba az Elnök-höz, a világ leghatalma­sabb államfőjéhez és legigénytelenebb polgá­rához — éi tette ez annyi izellimességgel és közvetlenléggel, annyi bölcseséggel él szere­tetreméltósággal, bogy mindenki sziveien hall­gatta volna még egy óra hosszáig. A második órát azonban Móra Ferenc be­szélte ki, aki nagy meglepetést szerzett magá­nak az elnöknek Is. Mórának ufyanis Olasz mozaik cimmel tavaszi olasz útjáról kellett volna beuámolai, azonban Móra nem ciak iró, banem mureumigazgató is. — Abból élik ugyan, amit mint iró kitalálok — mondta njos derültség közben —, azon­ban, mint muzeumigazgatónak az igazságot kell szolgálnom, noha abból nem lehet megélni. Az igazság pedig oda van, miáta Mátyás király meghalt, a föld alól kell felísatni. Szávai Móra áiatni járt az egész bélen a csanádmegyei Kunágotán, csak az előadását megtartani jött baza, amelyre azonban, mint mondta, lehetetlen volt elkészülnie a kunágotai gazdag eredményű ásatások miatt. — Nekem „Oiasz mozaik"-kai kellene önöket detektálnom, de hát nem lehet az ez egyszer kunágotai mozaik? — mosolyogtatta meg újra a közönséget. — Hiszen önök közül, foga­dok egv leendő uj forintba, sokkal többen jártak Olaszországban, mint Kuntágotán. Akinek vannak olisz impressziói, mondja el őket azoknak, akiknek nincsenek s mindjárt rendben lesz a dolog. De ki beszél önöknek kunágotai impressziókról, ba én nem beszélek? Ezután szokott modorú előadásában, amely derűvel veizi el a legkomolyabb dolgok rideg­ségét is, ismertette a kunágotai áiatásokst s néhány leletet be ii mutatott a közönségnek, amely feszült figyelemmel leste az előadó sza­vait s bálásan köizönte meg a kacagtató iró­niái is, a tudományos tanulságot is. Az előadás hatása alatt, amely példájául szolgálhat a szi­gorúan tudományos kérdések népszerűsítésében, néhány hallgató négyszázhuizezer koronát bocsá­tott Mórának rendelkezésére sz ásatások foly­tatására. — Meg van elégedve igazgató ur az ered­ménnyel? — kérdezte tudósítónk. — Dehogy vagyok — nevetett Móra —, a tapsokkal nem tudok napszámokat fizetni. Pedig a domaszéki sírokat is föl kellene ásni, mert azok közelebb vannak Szegedhez, mint Kun­ágota. De ha szűkség lesz rá, tudom, hogy nem hagynak engem cserben se a barátaim, se a város. A polgármester ur éppen az imént mondta, hogyha soron kívül pénz kell a mu­zeumnak, egy-két millióért nem megyünk a szomszédba. Mai előadásomnak ez volt a leg­szebb honoráriuma. Iit emiitjük meg, hogy a Világ vasárnapi száma már vezércikkben foglalkozott a kunágo­tai ásatásokkal, irván többek közt a követ­kezőket : — Móra Ferenc, a Világ illusztris főmunka­társa néhány lovassirl ásatott fel Kunágolán és nekünk természetesen háziünnep az, ha a sok Móra Ferenc közül most újból ilyen sikere volt Móra Ferencnek, az archaeológasnak. Hiszen az egyik Móra Ferenc már hosszú évek óta alaposan foglalkozik praehistóriával és archaeológiával és házi kezelésben ugy dol­gozta fel a szegedi muzeum régészeti osztályát, hogy ennek a feldolgozásnak nogy becsülete volna a külföld előtt, ha a külföld tudna a szegedi muzeumban végzett munkáról, amint nem tud erről a munkáról a belföld sem. A „sok Móra Ferenc" közül a régész ma lapunkban ismerteti először a kunágotai ásatás eddigi eredményét. Hatóságilag engedélyezett Butorraktárkiárusitás! Ozletem feloszlása folytán raktáromon lévő összes háló, ebédlő és uriszalon bútorokat Jutányosán kiárusítom. 123 Braun Mihály gSSftta-. ucca. „HA-HA" cipőáruház SZEGED Kelemen ucca 12. sz. Olcsó occassiós árusítás Női teveszőr házicipő 70.000 K N4iz?™icei,rM: 240.000Kui 260.000 K « Mielőtt cip5s*0ksljl«téf jf beszerzi, kérlDk áras ki- ' rakatalnkal m«*f«kintent. Nagy hsrianyavásár, olcsó árúsitás, inig a készlet tart.

Next

/
Thumbnails
Contents