Délmagyarország, 1925. október (1. évfolyam, 107-131. szám)
1925-10-13 / 117. szám
1925 1 DELMAGYARORSZAQ 1928 október 15 lléres összeütközés a párisi sz és rendőrök között. (Budapesti tudósítónk telefonjeleotise.) Parisból jelentik: A kommunisták 24 órás sztrájkja a város általános képén nem igen látszik meg. Több kommunistát, akik sztrájkra Izgattak, letartóztattak. A dili órákban a város több pontján virts összeütközis volt a sztrájkra izgatók is a rendőrök között. Az összeütközések során egy munkái meghalt. A baloldali ellenzék uj formában szervezkedik. A blokk polgári többsége a demokrata pártban tömörül. (Budapesti tudósitónk telefonjelentése.) A baloldali képviselők e helyezkedésében a közeli nspokbm, de lehet, hogy már a legközelebbi 48 órában mélyreható változások jognak bekövetkezni. Az utóbbi hónapokban — nemcsak a parlamenti szünet alatt — kétségtelenül ellanyhuH az ellenzék akli vitása. Az ellenzéki képviselők alig egy-két helyen tartottak beszámolót, ugyszólván egyetlen népgyűlés sem volt. Az ellenzéki harcikedr ellanyhulását és az egységes irányítás hiányát legiHkább az igazolja, hogy a közelmúltban lezajlott időközi választásokon az ellenzék egyáltalán nem állított jelöltet, vagy nem tudott mandátumhoz jutni. Érzik ezt a visszás helyzetet a vezetők is és ezen változtatni akarnak. Ezt látszanak igazolni a pártokon kivül álló ellenzéki politikusok és a demokratikus blokk közölt folytatott tárgyatások, amelyek az ellenzék erőinek összpontosítását célozzák. Ezek a tárgyalások Vázsonyi Vil.no« ajánlatára a szocialisták tudtával éi azzal kezdődtek, hogy Pakots József érintkezésbe lépett Rassay Károllyal A tárgyalások végcílji, hogy Rassay, Ugrón, Bárczy és Sindor Pál kilépnek abból a tartózkodásból, amellyel hosszú hónapok óta klstrtik a politikai ügyek menetét és teljes erővel vegyenek részt az ellenzék hatcalbin. L-het, hogy Rassay és társai rövidesen belépnek a blokkba, de az sem lehetetlen, hogy a demokratikus blokk Juiioiál a demokrata párt• tal, amit politikai körökben nem a szocialisták elleni lépésnek fognak fel, hanem inkább azoknak a mélyreható politikii ellentéteknek tulajdoni anak, amelyek Vázsonyiék, Rassajék és a Kossuth (Rupjrt) párt köxölt fennáll. Abban az ese.bjn, hl a bloikbM kilépések tör énnek, ez természetesen feloszlik és Rassayékkal megerősSdve a szociálistákkal koopsrátva vesz részt a parlament munkájában. Nem leh itetlen, hogy ez a kérdfs már holnap eldől azon az intézőblzottsigl értekezleten, amelyit a demokratikus blokk hívott egybe. A szociáldemokrata párt most is kifogásolja, hogy nem hivták össze a nemzetgyűlést. A szociáldemokrata párt parlamenti frakciója ma este a késő éjszakai órákig elnyúló értekezletet tartolt, amelyen Petdl Qyula elnökölt. Az értekezleten élénk vita keretében foglalkoztak az aktuális szociálpolitikai éa gazdaságpolitikai kérdésekkel. A szociáldemokrata párt a súlyos gazdasigi , és politikai helyzetre való tekintettel indokolt- I nak tartolta a nemzetgyűlés korábbi összehívását, ezen álláspontjánál ma is megmaradt és ennek a nemzetgyűlésen is kifejezést ad, mert a kormány sem a szünet alatt, sem pedig most nem telt olyan intézkedést, mely a példátlanul súlyos ga dasági válsigot és a munkanélküiséget enyhítené. A nemzetgyűlési bizottságok munkarendje. Budapest, október 12. A nemzetgyűlés össze- ! délután lesz, amikor is a pénzügyi, igazságülésével egyidejűleg a bizottságok ia megkezdik ügyi és közigazgatási bizottság tart együttes munkájukat. Az első Ilyen ülés 16 án, pénteken | ülést. Ez alkalommal tárgyalni fogják a Genfben becikkelyezett vámügyi kérdésekről szóló javaslatot, a Nemzeti Bankról sióló törvény módosítását, továbbá az 1925-1926. évi költsigvitést. A költségvetés előadója Temesváry Inre, a vámügyeket Dréhr Imre, míg az uj pintről szóló javaslatot örjfy Imre fogja képvisdnl. A szanálási bizottságot Ráday Gedeon elnök csütörtök délelőtt 11 órára hivla össze. Huszár Károly kibókfllése Hallerrel. (iBudaptsti tudósttónk telrfonjelentiss) A keresztényszocialista és a keresztény gazdasági párt a katolikus nagygyűlés alkalmával a Hungáriában ma eite vacsorát rendeiett, amelyen több politikii beszéd hangzott el, felszólaltak: Zichy Jínos gróf, továbbá Hiller István és Ernszt Sindor, feltűnést keltett, hogy Huszár Károly Hallétté ürítette poharát, akitől évek óta nagy ellentétek választották el. awaaaawwtwaiwiw^^ Ismét támadják a drutok a damaskusi vasutvonalat. (Budipeslt tudósítónk telefonjelentése.) Páriából jelentik: Gamelln tábornok hadosztálya a druzok állal erősen védelmezett Meira és Sjjen falvakat ma elfoglalta. A druzok tegnap az Alsppo—damaskuii vasútvonal ellei sikertelen támadást intéztek. Október 15 tői 8iőr*g les: ¿Jugoszlávia, Románia és Magyaror«z<£ köiös határállomása. Temesvárról jelmtlk: A httek óla tartó vasúti tárgyalások, amelyeket Románia, Jugo• szlávit és Magyarország vasutügyi kérdésekben folytat, a tamesvári konferenciái befejeződött. Megállapodás jölt létre, hogy a temesvári konvenció szerint október 15 ia megnyílik a szeged— kikindai, valamlat a délbánáti vasútvonal, amelyek szünetelése miatt eddig a hirom ország között korlátozva volt a forgalom. A temesvári konferencián a magyar delegátus hozzájárulásával elhatározták, hogy a közős határállomás Szőreg lesz és ezen az állomáson keresztül fogják lebonyolitani a bárom ország közötti vaauli forgalmat. A temesvári vasúti konvenció aláírása még nem történt meg, de rémé ik, hogy mind a három orazág illetékes tényezői minden változtatás nélkül elfogadják a kidolgozott tervezetet és igy október 15-én akad Ily nélkül megiadalhat a vasúti forgatom, amely eteken a vonalakon eddig szünetelt. A kunágotai lovassirok. Irta: Móra Ferenc. Még valamikor a télen történt, hogy Kunágotáról kaptam egy postacsomagot, meg egy levelet. Mindaketlőt Balázs Péter segédjegyző ur küldte, aki a levélben arra volt kíváncsi, hogy a csomagban küldött rozsdás vasak, amelyeket Boldog Antal birtokán, egy halom lejtőjén találtak homokhordás közben, megőrzésre érdemes régiségek e s ha igen, milyen korból valók. Mindjárt tudattam a segédjegyző úrral, hog< a vasak, nevezetesen egy kard és ?gy pár kengyel, a magyar honfoglalás korából való sírleletek, amelyek bizonyosan embercsontvázak és lócsontok közül kerülnek elő. Ennyit a magamformáju jóravaló amatőr régész is meg tud állapítani, tehát ezt ne tessék dicsekvésszámba venni. Abban se volt semmi meglepő, ami pár nap múlva derült ki, hogy a férficsontvázon vékony ezüst érmeket is találtak, amelyek ruhadiszek gyanánt voltak felvarrva. („Kis ezüst", „nagy ezüst".) Nagyobbrészt elkallódtak, de néhány töredékből meg tudtuk állapítani, hogy a pénzek í. Romanus bizánci császár érmei voltak. Ez sz ur a X. század eisö évtizedeiben uralkodott. Ennek az időnek nálunk Taksony vezér uralkodása felel meg, Á'pád unokájáé. A iovassirokban aránylag ritkák az érmek, a kunágotai leletet éppen az teszi becsessé, hogy datált sírból való. Később az is kiderült, hogy a lovas halántékain egy pár sima aranykarikát is találtak. Ezek nem függők voltak, hanem úgynevezett halántékkarikák. Ü3eink befonva hordták a hajukat s az aranykarikák a halántékot takaró két fonatot fogták össze. Egy kis diplomáciával és egy kis áldozatfal sikerült a két aranykarikát is megszerezni a muzeum számára. Mindössze ötödfélszázezer papirkoronába kerültek, ennyi az aranyértékük s ez Taksony vezér valamelyik hadnagyának az ékességeért bizonyára nem nagy ár. Csakhogy szegény a kuliura eklézsiája s ezzel elfogyott erre az esztendőre az apai, anyai, A kunágotai ősök felkeresésére a mai 50 - 60000 koronás napszámok mellett gondolni se lehetett. Történt azonban, hogy két kunágotai barátom, akiket különben én eddig sohase láttam, a nevezett segédjegyző ur és Kisháiy Zoltán ur, földbirtokos, a maguk lelkesedését átplántálták több kunágotai szívbe is s összegyűjtöttek a szegedi muzeum által vezetendő ásatások céljaira közel kétmillió koronát. Meg kell jegyeznem, hogy Kunágota körül sok a gazdag uradalom és Kunágotán sok a módos gazda. Ennélfogva a kétmillió koronát nem a gazdag uradalmak és nem a módos gazdák adták össze, hanem a kunágotai tisztviselőemberek: jegyzők, segédjegyzők, tanítók, akikről tán fölösleges mondani, hogy nem ülnek kanonoki stallumokban. A két ur, akiket megneveztem, maga járt eiül jó példával, ők vetették ki a többire a régészeti hadisarcot: — Te fizetsz ennyi napszámot, te fizetsz ennyit 1 £s volt olyan ember, akire kivetettek egy napszámot és ö arra önként magára vállalt, sőt követelt a maga terhének hármat. Hihetetlen dolgok ezek, amikre alig van példa a szittya annalesz ekben. Én hires előkolduló vagyok itthon a kultura szérűjén 8 nagyon hálás Í3 vagyok minden morzsáért a szegedi társadalom egyik másik osztályának, de ilyen megható áldozatkészséget keveset láttam. Ez nagyobb ritkaság még a lovastemelőnét is s valóságos iskolakönyvbe való olvasmány. (Különben is nagyon különös filu az a Kunágota. Van egy katholikus temploma, meg egy ref jrmátus s azt mindakettőt az egykor hires Bandi pap épittette. Először katholikus pap volt s akkor építtette a keresztes templomot, aztán összekülönbözött a püspökével, lett belőle református tiszteletes, vele együtt kitért a fél falu s ezekkel épittette a csillagos tornyú templomot. A két kis templom nagyon közel van egymáshoz a nagy uccán, mint egy égre intő két ujj, gyönyörű békességben s nekem erről a két egytestvérről kedvem volna nagy magyar regényt Írni, ha ráérnék.) (Uj zárójel kezdődik, mert van ennek a nagyuccának más nevezetessége is. Ez olyan hosszú ucca, amilyent Bsrtrandon de la Borckquiére a középkorban Szegeden látott. Mesélik, hogy egyszer valaki, aki legénynek indult el az ucca egyik végéről, nagyapa lett, mire átért az ucca másik végére. Hát erről nem tudok biztosat mondani. Éa most néhányszor e indultam mint nagyapa az ucca egyik végéről, de sajnos, nem iett belőlem fiatalember, mire a másik végére értem.) (Oió, van itt még más kuriozitás is. Egész Kunagotán egyetlen emlékmüvet láttam. Egy bronzplakettet egy házfalon a község szivében. Az a ház iskola és az a plakett egy tanitót ábrázol, Fülöp Sándort. Én bizony hirtelen nem tudok magyar várost, amely igy tisztelte volna meg a tanitója emlékét Mondom, kü!önös hely az a Kunágota.) Egy hétig ásattam ebben a nagyszerű magyar faluban, amelyből mindjárt nagyszerű kis város lesz, mihelyst vasutat adnak neki s három helyen kiséreltem meg az ásatást. Kisházy Vince készséggel felajánlott földjén egy középkori falu helyére akádíunk, amely a török időkben pusztulhatott el. Tóth Pál telkén egy laténe-kori őstelep apró cserepeit találtunk, amelyet már régen felforgattak. Utolsónak vettük vallatóra Boldog Antal cirokföldjét, ahol a télen a lovassirt találták. Sok ilyen derék magyar kellene a magyar régészetnek, mint ez a Boldog Antal. Nemcsak az ásatási engedélyt adta meg első szóra, hanem abban is kezemre járt, hogy a kiszemelt telepen soron kivül előre levágatta a cirkot. Igaz, hogy a telep megérte ezt a fáradságot. Másfél nap alatt öt honfogtaláskori lovassirt bontottunk fel a halom délkeleti lejtőjén, gazdig mellékletekkel. Tegnap a Dugonics Társaság ünnepi felolvasóülésén kunágotai beszámolót tartottam a bejelentett olasz beszámoló helyett, előbbre valónak tartván a honfoglaló ősöket az olaszoknál, akiknek ősein jó néhányszor elverték a port. Néhányat be is mutattam a leletek közül, amelyeknek bizonyosan sok nézője lesz majd, ha kiállításra kerülnek a kultúrpalotában. A szakszerű ismertetés persze nem érdekli egy napilap olvasó közönségét. Nem is szólok itt a pogány magyar sirok rendes mellékleteiről: a kengyelekről, zabiákról, nyílhegyekről, aranyozott bronz- és ezüst pitykékröi, amelyek különösen egy sírból kerültek ki nagy számmal. (Abban vezér fekhetett, aranykarikák voltak a halántékán, aranysujtás a lova kantárán) Régészeti szempontból ezeknél nagyobb jelentősége van egy