Délmagyarország, 1925. október (1. évfolyam, 107-131. szám)

1925-10-29 / 131. szám

8 4 DELMAQYARORSZAQ 1925 október 30. sel sem jutnánk előre, sőt ellenkezőleg, lemondanánk annak tehetőségéről, hogy jogaink érvényesítésében az elé a nemzetkőzi szerv elé járulhassunk, amely elvégre mégis a kisebbségi jogok legfőbb őrzője s amelynek feladata az általános leszerelés kérdésének rendezése is. Mindaddig, amig olyan momentumok nem merülnek föl, hogy a Népszövetség működésétől jogaink biztosítását egyáltalán nem lehet várni, továbbra is közre kell müködaflnk a Népszövetség munkájában. A külügyi bizottság a beszámolókat egyhangúlag tudomásul vette. nemzetgyűlés mentelmi jogának megsértését fennforogni nem látja, javasolja tehát, hogy az ügy felett térjen a Ház napirendre. A Ház igy határozott Az elnök indítványozza, hogy a holnapi ülésre Baross Jánosnak és Pabots Józsefnek aa elszakított területen élő magyarság kulturális és gazdasági védelmében beadott indítványát, valamint a burgonyabetegségek és a kolorádóbogár slleni védekezés tárgyában benyújtott törvényjavaslat tárgyalását tűzzék ki. Rothmsteln Mór az elnök napirendi javaslatával szemben indítványozza, hogy a nemzetgyűlés Farkas Istvánnak a házbéremelés elhalasztására és Kéthly Annának a házhaszonrészesedés eltörlésére vonatkozó indítványát tűzze ki a Ház holnapi ülésének napirendjére. Kabók Lajos felszólalásában azt kérdeai, hogy mi értelme van az inditványozási jogának, ha nem engedik az indítványokat megokolni. November elseje után ezek az inditványok elvesztik aktualitásukat. Rothenstein Mór napirendi javaslatát fogadja el. Rácz jános az elnök napirendi felszólalása után a Ház az elnök napirendi javaslatát fogadja el. Az elnök az ülést tiz percre felfüggeszti. Szünet után Reisinger Ferenc a kereskedelemügyi és a belügyminisztert meginterpellálta a diósgyőri állami vasgyárban előfordult visszaélések tárgyában. Walkó Lajos kereskedelemügyi miniszter válaszában kijelenti, hogy tényüeg történtek bizonyos visszaélések és a vizsgálat folyamatban van, mert tényleg állami vagyonról van szó. Az eddigi adatok szerint 200—250 millió korona a kár, a vizsgálat azonban még nincs befejezve. Hegymegi Kiss Pál interpellációjának alhalasztását kéri. A Ház ehhez hozzájárul. Saly Endre a Népszava uccai árusításának betiltása ügyében a belügyminisztert interpellálja meg. Rakovszky Iván belügyminiszter: Minden egyes esetben közbelépek, amikor véleményem szerint a kolportázsjog megvonásának eszközével kell megvédenem a társadalom rendjét és békéjét bizonyos újságok munkájával szemben. Statisztikát csináltattam és abból kitűnik, hogy három hónap alatt: julius, augusztus és szeptember hónapokban százhatvanegy eljárás indult a Népszava ellen. Esztergályos János: A kormány bűne. Szeder Ferenc: Ezért a kormány szégyelhetí magát. Rakovszky Iván belügyminiszter: A Népszava. maga azt Írja, hogy egy hónap alatt 56 millióra és husz hónapra kerekedett a büntetések összege. (Zaj.) Azt kérdezi az igen tisztelt képviselő ur* hogy mikor adom vissza a Népszava kolportázsjogát. Azt felelhetem a képviselő urnák, hogy akkor adom vissza, amikor a Népszava megint olyan tónusban iog irni, amely nem veszélyezteti többé a közrendet. Baticz Gyula: Akkor ön már régen nem lesz miniszter, kedves miniszter url Rakovszky Iván belügyminiszter válaszát az interpelláló kepviselö nem vette tudomásul, a Ház tudomásul vette. Ezután Kiss interpellál a Bethlen udvar építési költsége ügyében. Elmondja, hogy magánvállalatoknál légköbméterenként az építkezés 333 ezer papírkorona, mig a Bethlen udvar építési költsége megközelíti az egymUlió koronát légköbméterenként. Kiss Menyhért azt kérdezi, hogy Id felelős a Bethlen-udvar épitésében a kincstárt ért 25 milliárd korona kárért, a Munkácsy uccai Steinmetz-házvétel több milliárdos káráért és a népjóléti miniszter hailandó e fegyelmit indítani Petrichevich Horváth Emil báróellen és őt állásától felfüggeszteni ? VassJózsef népjóléti miniszter: A Bethlen-udvar építkezése köbméterenként tudomása szerint 693 ezer koronába került Elmondja ezután, hogy ugyanebben az időben a bankok mennyivel drágábban építtettek. Az államtitkár elmozdítására vonatkozó kérdés jogtalan, mert az interpelláló maga sem hozta összefüggésbe a mulasztásról szóló vádjait Petrichevich Horváth személyével. Kiss Menyhért viszonválasza és Vass válasza után a Ház a választ tudomásul veszi. Petrichevich Horváth báró személyes kérdésben szólal fel. Kijelenti, hogy a támadások, amelyek ellene indultak, politikai hátterüek, mert azok megindulása összeesik az ö képviselöjelöltségével. Plkler Emil a zálogkölcsönök magas kamatai miatt interpellál. Interpellációt kiadják a kereskedelmi miniszternek. Az ülés fél 4 kor véget ért Pótválasztás lesz Letcnyén a fajvédő és az Ernszt—Huslár-párti jelölt között (Budapesti tadösitónk telefenjelentése.) A letenyei választás eredményét 11 órakor hirdették ki. Meglepetésszerűen Rozsetár pártonkívüli kiesett, ugy hogy dr Somogyi Béla fajvédő és dr. Fitz Arthur keresztény gazdasági párti felöli között pótválasztásra kerül sor. Somogyi 161? szavazatot kapott, míg dr. Fitz szavazalainak száma 1549. A Tamássy-fféle tisztviselői státusrendezés kritikája. A szanálási bizottság ülése. — A javaslatot réazleteiben is elfogadták. A nemzetgyűlés 33-as bizottsága ma délben ülést tartott, amelyen a státusrendelet tervezetével foglalkozott. Tamássy Józsel előadó ismertette a rendelet tervezetét, amellyel a lapok már részletesen foglalkoztak. Farkas István rámutatott arra, hogy a tervezet nem tartotta szem előtt a szociális szempontokat. Az első fokozatban a fogalmazói szakon alkalmazott tisztviselők elérik az V. fizetési osztályt, de csak 35 százalékban. A számvevőség tisztviselői csak a VI. fizetési osztályig jutnak el, átlag 12 százalékban. Az első fokozatnál a fogalmazói karban egy főnökre két munkaerő, a számvevőségnél egy főnökre nyolc, a kezelésnél pedig egy főnökre kilenc munkaerő esik. A tanítók mostohagyermekei az államnak. Nyomorban voltak eddig is, de most még nagyobb nyomorban lesznek, mert amig egy alhadnagy fizetése 1.770,000, addig egy tanitó fizetése három év után 1.550 000, hat év után 1,750.000 és 30 év után 3,250.000 korona. NagyMagyarországon 63 tanfelügyelő volt, ma 113 van. Ugy látszik, hogy tanfelügyelői karba osztottak olyanokat is, akiknek nem ez a hivatásuk. Hajós Kálmán hosszasabban foglalkozik a bírák helyzetével Kéri a kormányt, hogy tegye gondolkodás tárgyává, miképpen lehetne a bírák és ügyészek megfelelő biztositását elérni. Rupert Rezső szerint a fizetésemeléshez szükséges fedezetet sokkal egyszerűbben lehetett volna megszerezni, ha a felesleges intézményeket megszüntetik. Kénytelen az ellen szót emelni, hogy a magas fizetési osztályokban is emelik a fizetéseket. Kéri, hogy a régi és az uj nyugdijasok között ne legyen különbség. Vázsonyi Vilmos a tanítók érdekében szólal fel. Hibáztatja a vámőrség és a folyamőrség nagy létszámát, pedig ezekkel ugy sem tudják elérni azt, amit kivánnak. Kifogásolja, hogy a kormány visszaállítja az albirói és alügyészi állásokat, amelyeket ő annak idején eltörült. Mint volt Igazságügyminiszter nem büszke arra, hogy a birák maguk foltozzák cipőiket, ezt hagyják meg a susztereknek. A birák olyan igaz ságügyminiszterre legyenek büszkék, akik nem íolytoztatják velük cipőiket. Örffy Imre kéri, hogy a fiatal miniszteri tisztviselőket lehetőleg külső szolgálatra küldjék. Peyer Károly félrendszabálynak tartja a státusrendezést. Békében a belügyminiszteri tisztviselőka száma 871 volt, ma 3160. Békeidőben 11.950 csendőr volt, ma Csonka-Magyarországon ugyanennyi.; Rakovszky belügyminiszter erre azzal válaszol, hogy a Peyer által felhozott számadatok azért olyan feltűnőek, mert Peyer nem a békebeli tisztviselők létszámát hasonlította össze. Meskó Zoltán: Tisztességes munkáért tisztességes fizetést kell adni. A falusi nép ellenszenvvel viseltetik a tisztviselők iránt, de ö ezt a maga részéről nem tartja helyesnek. Czettler Jenő javasolja, hogy az 1915. évi költségvetési alapon rendezzék a fizetéseket, azok, akik ebben a költségvetésben szerepeltek, fizetésük 90, a többiek fizetésük 62 százalékát kapják. Vagy adja meg a lehetőséget a Népszövetség a fedezet előteremtésére, vagy pedig tegye lehetővé, hogy a menekült nyugdijasok, özvegyek, árvák, nyugbéresek nyugdiját az utódállamok fedezzék. Haller István elfogadja a külön birói státust. A tanitói pálya várakozási idejét rövidíttetni óhajtja. Apponyi Albert gróf hozzájárul a birói önálló státus kivételes elbánásban részesítéséhez. Ezután legfontosabbnak tartja a tanitói státust. Sérelmes a polgári iskolai tanárok státusa, mert a középiskolát tanárokkal szemben való hátrányukat nem indokolja a tanulmányi időben lévő egy év különbség. Dréhr Imre sérelmesnek tartja azt, hogy az 1925 Junius 1. előtt nyugdíjazottak előnyben vannak a később nyugdíjazottakkal szemben. Temesváry Imre visszaesést iát a vármegyei alkalmazottak, különösen a szolgabirák és foszolgabirák státusában. Ezután Rááay Gedeon gróf elnök az általános vitát berekesztette. Bud János pénzügyminiszter: Köszönetet mond Tamássy Józsefaek, aki az ő Intenciói szerint ezt a tervezetet kidolgozta. Reméli, hogy ez a rendezés a tisztviselők körében megelégedést kelt. A megoldás még nem végleges. A birói funkció különleges elbírálását maga is szükségesnek tartja. Legnagyobb súlyt a tanítóság helyzetének megjavitására helyezi. Most lehetővé van téve számukra a VII. fizetési osztály elérése is. Az automatikus előléptetéshez nem járulhat hozzá. Ha azt akarjuk, hogy a tisztviselői karban ne legyen ambició, akkor léptessük életbe az automatikus előléptetést Pesthy Pál igazságűgyminiszter kijelenti, hogy minden olyan törekvés, amely a státustörvényt meg akarja szüntetni, perhorreszkal s ehhez a kérdéshez tárcáját köti. Azonban az ország pénzügyi helyzete nem engedi, hogy az 1920. évi XXI. t. c. elvei teljes mértékben megvalósulhassanak. Számos felszólalás után Rakovszky Iván belügyminiszter megjegyzi, hogy azokat a tisztviselőket, akik külön érdemeket szereznek és akik valóban nélkülözhetetlenek, azért, mert kiszolgáltak, a közszolgálat sérelme nélkül elküldeni nem lehet. Szükség van arra, hogy a visszatartás felett egy objektív hatóság intézkedjék és az autonom intézményekre vonatkozólag is e hatóságot kell keresni. A bizottság a rendelettervezetet részleteiben is letárgyalta. Az ülés fii 8 órakor ért véget Mentelmi ügyek hosszú sorozata a nemzetgyűlésen. Interpelláció a diósgyőri vasgyárban történt visszaélések, a Népszava kolportázsjogának megvonásáról. Budapest, október 28. A nemzetgyűlés mai ülését fél 11 órakor nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. Napirend szerint következik a helyiérdekű vasatokra vonatkozó törvényjavaslat tárgyalása. A javaslatot Buday Dezső előadó ismerteti és ajánlja elfogadásra. Hegymegi Kiss Pál: Visszautasítja a miniszterelnök tegnapi állitását a pártközi konferenciáról. Elfogadja a javaslatot. Kabók Lajos, Várnai Dániel és Walkó Lajos kereskedelmi miniszter felszólalása után a Ház a törvényjavaslatot általánosságban, majd részleteiben is elfogadta. Következik a nemzetközi statisztikai hivatal felállításának tárgyában létrejött nemzetközi egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat. Ezt is elfogadták. Majd elfogadja a ház Alföldy Béla indítványát állandó parlamenti közegészségügyi és gyermekvédelmi bizottság felállítására vonatkozóan. A soproni járásbíróság rágalmazás és becsületsértés miatt kéri Peyer Károly kiadását. Esztergályos János, Szeder Ferenc, Kabók Lajos és Rubtnek István felszólalása után a többség Peyer mentelmi fogát felfüggeszti. Propper Sándor mentelmi jogának felfüggesztését hivatalból üldözendő rágalmazás miatt kérték, de mivel zaklatást látnak fennforogni, a Ház nem függeszti fel. Hedry Lőrinc és Uray Ferenc mentelmi jogát párbajvét3ége miatt {elfüggeszti a Ház. Bozslk Pál mentelmi jogának felfüggesztését sajtó utján elkövetett rágalmazás miatt kérték, de a nemzetgyűlés nem függeszti fel. Szabó Imre és Kabók Lajos mentelmi jogát nem függeszti fel a Ház. Píkler Emil mentelmi ügyét visszaadják a bizottságnak. Esztergályos János, Klárik Ferenc és Saly Endre mentelmi jogsérelme jelentetett be. Szntmikíóssy rendőrkapitány ugyanis provokáltatta őket. A Ház kimondotta, hogy a három képviselő mentelmi joga nincs megsértve. P Drózdy Győzőt egy csendőrörs, felsőbb parancsra hivatkozva, igazolásra szólította öt fel. A mentelmi bizottság megállapította, hogy a csendörőrs nem sértette meg a képviselő mentelmi jogát. A nemzetgyűlés napirendre tért az ügy felett. Az előadó jetentette ezután, hogy Eckhardt Tibor a nemzetgyűlés mentelmi jogának külföldi tényezők által történt megsértését jelentette be, mert Peidl Gyula, Peyer Károly, Propper Sándor, Szeder Ferenc, Vanczák János és Farkas István nemzetgyűlési képviselők megjelentek egy tanácskozáson, ahol külföldi tényezők ellenőrző és irányító tevékenységet gyakoroltak velük szemben. A mentelmi bizottság ugy határozott, hogy a