Délmagyarország, 1925. október (1. évfolyam, 107-131. szám)
1925-10-29 / 131. szám
DELMAGYARORSZAG Móric nem a szegedi gyárhoz simulva vezette az erlaai telepet, sőt néha a szegedi gyár üzleti érdekeivel ellentétbe került. Kérelmeztem a szegedi törvényszéktől azt, hogy anyagi érdekelnek sérelme nélkül, a szegedi cég képviseleti joga alól mentessék fel és ha ez kimondható nem volna, ugy a cég felszámolását kérelmezem. — Egyébként a szegedi törvényszék 7997— 1924. sz. ítéletében, keresetem indító motívumai tekintetében nekem adott Igazat. A törvényszék a felszámolást kimondotta Pick Móric cégtap hibájából és aztal az indokolással, hogy Pick Jenő „nem kötelezhető, hogy olyan társsal tartsa fenn a közkereseti társaságot, aki a békés együttműködést — ami a társasviszony Pick Jenő és Pick Móric harca miatt a szegedi törvényszék kimondotta a Pickszalámigyár felszámolását. Tárgyi ellentétek következtében a törvényszék elé került ax őtvenmiiliárdos gyártelep sorsa. — Megindultak a békéltetési akciók. Napok óla állandó érdeklődéssel tárgyalja nemcsak a közgazdasági világ, hanem az egész nyilvánosság is azt a nagyarányú pört, amely tiz hónap után most ért véget a szegedi törvényszék előtt. A nagy pör középpontjában az egész gazdasági világ előtt jól ismert szegedi Pick Márk-féle szalámigyár áll. Nagy pör indult meg tiz hónap előtt a gyár körül, amelynek az lett a vége most, hogy a törvényszék a Pick-gyár tulajdonosainuk harca miatt kimondotta az ötven esztendős világszerte ismert cég fölszámolását. A gyárnak azért kellene fölszámolnia — ha közben nem Járna sikerrel egy békéltetési akció —, mert bizonyos tárgyi tekintetben ellentétek merültek föl a két egyenlő jogú társtulajdonos között. A nagyérdekességü pOrről a Délmagyarország munkatársa a következő részleteket jelentheti : Bizonyos ellentélek kezdődtek nemrégiben Pick Jenő és öccse, Pick Móric között az ausztriai erlaai gyártelep körül. Egy régi terv ugyanis az volt, hogy míg Pick Jenő a szegedi hatalmas telepet vezeti, addig Pick Móric az erlaai telep élén lesz, hogy minden súrlódást elkerüljenek. Az erlaai telep részvényeinek azonban csupán az ötven százaléka volt a Pick-család birtokában, mig a részvények másik fele fölölt egy bécsi bank rendelkezett. Hónapok előtt azu'án az történt, hogy a bank megvételre kinálta föl a részvények másik felét is és ezt Pick Móric át kívánta venni annak ellenére, hogy bátyja határozotton ellenezte. A nyáron történt azután az, hogy Pick Móric azalatt az idő alatt, mig Jenő Szegedről távol volt, egy nagyobb összeget dirigáltatott Szegedről Ausztriába, hogy a részvényeket átvehesse a banktcL Ezt az eljárást azonban Jenő határozottan ellenezte és felhozta, hogy lehetetlen állapo», hogy távollétét használja föl Öccse arra, hogy nagyobb összeget dirigáltasson el a szegedi telep elől. Pick Móric viszont azzal érvelt, hogy erre neki foga volt, mert hiszen egyenlő Jogai vannak Jenővel és a részvényeket kötelessége volt átvenni és hogy ez a tranzakció nem a cég ellen irányult. Pick Jenő már hónapok előtt keresetet adott bs a törvényszékhez azzal, bogv szerinte lehetetlen Pick Móriccal együtt működni s nem lebet eredményesen fenntirtani a közkereseti társaságot. A szegedi törvényszékhez intézett keresetében elsősorban azt kérle, hogy fosszák meg cégjegyzési fogától öccsét, vogy pedig mondják ki a cég felszámolását. Dr. László Adolf táblabíró előtt folyt a nigy pör, Jenő részéről dr. Lévt Béla, Móric részéről pedig dr. Lakatos Oyula, illetőleg dr. Szekerke Lajos fejtegették jogászi álláspontjukat. Közben azonban békéltetési akció is indult meg illetékesek részéről, de a választott biróság akciója nem járt sikerrel. A többször kitűzött tárgyalások után László táblabíró kimondotta az Ítéletet a testvérek nagy pőrében, abban a pörben, ahol egy nagy és jelentős világcégről van szó, ahol nem kevesebb érték felett, mint ötvenmilliárd teleti kelleti dönteni. A törvényszék kimondotta, hogy nem foszthatja meg cégjegyzési jogától Pick Móricot, mert erre a törvény szerint semmi indok nincs, de a biróság elfogadta Pick Jenő másik álláspoatfát, hogy az Ismert körülmények között csak nehezen lehet fenntartani az eredményes társas viszonyt és ezért leglényegesebb jelievése — feltűnő módon, 9 vele szemben egyébként ts panasszal fellépő társának a félreállttásával megzavarja". A torvényszék Ítéletének indokolása mindent megmagyaráz és igy ismételten kijelentem, hogy a pör nem vagyonjogi alapon és anyagi differenciák miatt indult meg. Cz a pör nem tüntethető fel testvérek harcának; itt csupán as erlaai gyár körül felmerült tárgyi differenciákról volt sző. A Délmagyarország munkatársa illetékes helyről arról értesült, hogy ez az ügy a valószínűség szerint nem fog az Ítélőtábla elé kerülni, mivel már tárgyalások folynak abban az irányban, hogy a fennálló ellentéteket bikés utón ellmtnálnl lehessen. Szó van ugyanis arról, hogy egy választott bíróság ül össze és minden jel arra mutat, hogy a rövidesen megkezdődő tárgyalások során sikerül békésen elintézni a differenciákat. Azt is kijelentették előttünk, hogy csupán egészen apró kérdések miatt nem ülhetett még össze a véglegesen döntő választott biróság. A tanonc, cseléd és a munkanélküliség kérdése a munkaközvetítő választmánya előtt. kimondotta, hogy a cégnek fel kell számolnia. Az itélet nagy feltűnést kelleit ugy illetékesek elölt, mint a gazdasági világ előtt, de remélhető, hogy nem fog sor kerülni az itélet végrehajtására, hanem sikerül megtalálni békés uton azt a módot, amely elsimítja az ellentéteket a kéi testvér között. A Délmagyarország munkatársa egyébként megkérdez'e ebben az ügyben Pick Jenőt, aki a következő kijelentést tette: — A 10 hónappal ezelőtt megindult pör, amelyet én inditottam meg a szegedi törvényszéken, kizárólag tárgyi okokból Indult meg és nem személyi, vagy anyagi differenciák késztettek arra, hogy a pört meginditsam. A pörnek anyagi érdekű vonatkozása nincs. — A vezérmotivum iz volt, hogy öcsém, Pick A Szegedi Hatósági Munkaközvetítő választmánya szerdán este hét órakor a városháza tinácstermében tartotta tájékoztató választmányi gyűlését, amelyen Andor Endre h. államtitkár, az Országot Munkaközvetítő Hivatal főnöke is megjelent. As ülés megnyitása után Lung Mihály, a szegedi hivatal vezetője ismertette a szegedi munkapiac és a munkaközvetítés helyzetét. Statisztikailag vázolta az egyes ipiri szakmák fenyegető munkanélküliségét, aminek as oka az általános gazdasági helyzet állandó rosszabbodásában keresendő. Feltűnt az órabérek nagyságának ismertelésénél, hogy egyei iparágaknál az órabérek nagysága a 9000 koronát is meghaladl«, ami ellentétben van a drágaság fogyó indexszámával. A részletes helyi jelentés után Andor Endre h. államtitkár emelkedett szólásra és ismertette az országos munkapiac helyzetét. Jelentéséből kitűnt, hogy a munsaközvetités országos forgalmának hatvan százilékát Budipest teszi. A munkaközvetítés forgalmában Budapest után azonnal Szeged következik 10570 munkahellyel, 12677 keresővel és 7685 közvetilésse'. A szegedi forgalom Ötven százalékát a háztartási alkalmazottak adják, aminek eredménye azután az is, hogy a hivatal kénytelen volt rendőrt beállítani a helyiségekbe, mivel a háztartási alkalmazottak nagy tömege a hiratalos ügymenetet valósággal megzavarta. Fontosnak és szükségesnek tartaná Andor h. államtitkár, ha fővárosi mintára Szegeden is megvalósítanák az állandó cseUdotthont. Itt a különböző nőegyletek bevonásával háztartási munkára tanítanák be a tanyákról bejött fiatal cselédlányokat, hogy azok könnyebben bele iudjanak illeszkedni a háztartásokba. Megvitatásra került még a tanonckérdés ügye is. A szegedi statisztikából kitűnt, hogy 218 munkahely keresett tanoncot és arra csak 57 kereső jutott. A statisztikával ellentétben Körmendy Mátyás egészen másképen látja és magyarázta meg a tanonckérdés speciális szegedi helyzetét. Tanonc azért nincsen — mondotta —f meri a mesterek szállást és teljes ellátást csak a legritkább esetekben adhatnak a tanoncoknak. így a mester nem tart tanoncot, mert anyagi helyzete nem engedi meg. Fölemiili még Kérmendy Mátyás, hogy a munkaadókat az is dkeseriti, hogyha tartanak is inast, nem rendelkezhetnek szabadon velük. A tanonc délelőtt, délután iskolában tartózkodik, ugy hogy a mester nem veheti hasznát. Pálfy József ipartestületi titkár 0 munkanélküli Járadék és segély kérdésében kér megnyugtató választ Andor államtitkártól. A válasz szerint a munkanélküli járadék ügye most van kidolgozás alatt a népjóléti minisztériumban. A törvényjavaslathoz már hozzászóltak az illetéket érdekeltek is, ugy hogy komoly remény van arra, hogy a Javaslat rövid Időn belül törvényerőre emelkedik. A törvényjavaslat szerint minden munkás biztosítja magát a munkanélküliség ellen és abban az esetben, ha e szomorú helyzetbe kerül, ugy az államtól hathatós támogatást kap. Ebben az esetben a munkaközvetítő hivatalra várna az ellenőrzés és annak eldöntése, hogy ki kapjon segélyt. Az ülést dr. Somogyi Szilveszter polgármester zárta be, megköszönve Andor államtitkárnak, hogy személyes közreműködésével elősegíti a szegedi munkapiac javulását. MMMNMWMMMIVIMM^^ Dr. Tóth Béla - főjegyző. Három óra. A városháza környéke hirtelen benépesedik. Ismerős arcok bukktnnak elő a mellékuccákbói, jókedvű városatyák. Ctoporíokba verődnek a kapu előtt és hangosan tár« gyalják az eshetőiégeket: ki lesz a főjegyző. Két név hallatszik csak, Gaál Endre kulturszenátor neve és dr. Tóth Béla helyettes főjegyzőé. A többiekről kevés sző esik. Nyilvánvaló, hogy erős harc lesz, amelynek kimenetele teljesen bizonytalan. Jönnek a kortesek. Bará ok, rokonok, klubtársak, tisztviselők, akiknek uj haladási lehetőségei kinál egyik, vagy másik jelölt megválasztása. Szavazólapok lebegnek a kezekben és megindul a hajtóvadászat a voksokért. Kipirult arcú hölgyek ágálnak a legkitartóbban. Érdekes, hogy az öregedő szenátornak vin a legtöbb nőiortese, mig a fiatal helyettes főjegyzőért leginkább férfiak hadakoznak. • Félnégy. A forgalom a közgyűlési terem bejárata köré sűrűsödik. A kortesek sortalat állnak a lépcsőfeljáróban és kézről-kézre adják az érkező városatyákat Percről-percre nő az izgalom. A folyosó keramitkockái fehérlenek a bőkezűen elszórt szavazólapoktól. Négy óra. A közgyűlési terem zsúfolt. Minden városatya ott van. A karzatok roskadoznak. Senki sem ül a helyén, mindenki korteskedik. Azóvatossabbak nem vallanak szint. Mindenkinek megigérnek mindent és mellényük egyik zsebébe dugják Gaál Endre szavazólapját, a másikba Tóth Béláét, a harmadikba Hegedűs Antalét és — ha van mellényükön negyedik zseb is — abba' Bárdoss Béla neve kerül. * Négy óra tiz perc. Kormányos Benő odaplántálja magát az einöki emelvény mellé. Szorosan, hogy el ne sodorja az általános kavargás, kezében összehajtott ivet lobogtat és büszkén hirdeti mindenkinek, hogy mi a szándéka. — Fölkiáltással nem választunk máma. Itt a névszerinti titkosat kérő iv, rajta a husz aláírás, átadom a főispánnak, mihelyt az ülést megnyitja. Tóth Béla lesz a főjegyző. Valaki tréfásan figyelmezteti az óvatos Kormányost. — Vigyázzon Benő bácsi, mert a tapasztalat azt mutatja, hogy kérlelhetetlenül elbukik, akit maga pártfogol. — Nem bukhat el — jelenti ki Kormányos Benő,, — fogadtam rá, borba, meg kell nyernem, mert szomjas vagyok. Berzenczey Domokos is sorra járja a bizottsági tagokat. Akik messziről nézik, azt hiszik, hogy korteskedik valamelyik pályázó mellett De a látszat csal. Berzenczey korteskedik ugyan, de nem a főjegyző-jelöltek mellet!. Kezében egy előfizetési felhívás. Móricz Pál uj könyvére, a Magyar strámok-ra gyűjt kuncsaftokat — nagyon szép sikerrel. A választás izgalmában könnyen nyílnak a