Délmagyarország, 1925. október (1. évfolyam, 107-131. szám)
1925-10-03 / 109. szám
1926 október 1. DELMAGYARORSZAQ 3 Tóth államtitkár Szegedre juh, hogy tárgyaljon az egyetemről. Szeged város sérelmei. A polgármester valamelyik közgyűlésen egyszer nagyon elkeseredett hangú fcúrokit psrditett meg. Megállt pltotta, hogy ez az irigyelt tiszspsrti nielropolia őiidőklól lógva mos'oh a gyermeke volt a mindenkori kormányoknak, nem protezsálta aenki, nem ért el soha semmit, talán azért nem, mert nincs és nem volt sobi nyomós sza u arisztokratái«. A magyar ugaron pedig cimeres protektor nélkfll nem igen boldogulhatott soha senki. Amit Szeged elért, azt saját erejével verekedte ki magának. A polgármester kifakadásában sok keaerü igazság van. Szegeddel esik akkor álltak szóba a hitalmatok, ha akartak valamit töle, pénzt, zabo\ vagy katonát. Máakor nem ismerték. Hiába kell versenyre várostársaival, a pálmát legtöbbször a kisebbek, a jelentéktelenebbek, a protezsáltak vitték el előle. Ellenben akkor, amikor a terheket osztották szét, Szeged kapta beidé mindig a legnagyobbat. A szépen csoportosuló események pedig állandóan fokozzák ezt a mostobaságot. A legújabb sérelem a belegápoiási hozzájáru'ás, amelyből Szegedre közel kétszerakkora darab B tott, mint az ország leggazdagabb vároaára, ebrecenre. A szegediek azonban vigasztalhatják magukat aszal, hogy caerébe a legnagyobb hozzájárulásért, a legkisebbet kapja, amely talán nem nagyobb a semminél. Vigasztalhatják magukat aziral, hogy Kecskemét, amely talán negyedrészét kapta a leherből, c;erébe ötszázágyas elmekórházat kap. Egyeteme ugyan nincs, bolondja ainca több, mint Szegednek, de hát Kecakemét Héjjis Iván és Francia Kits Mihály városa és ellenzéki képviselőt sem küldött a nemzetgyűlésre. Vigasztalódhatnak a szegediek azztl is, hogy Debrecen ét Pécs milliárdokat kap egyetemi építkezésekre, Jóval több milliárdot, mint amennyit be kell fizetnie a belegápoiási alapra. Szeged pedig — a jelek szerint — nem kap semmit, de ha épiteni akar, nem kifogásolje a kormány. De büsike Örömmel lö.'theti el a ssegedieket az is, hogy verejtékes adómilliárdjaikkal elősegítettél más, konkurrens városok fejlődéséi. A polgármester mostohagyereknek tirlja városát, de azért még mindig nem érkezett el oda, ahol már gállás nélkül levonhatná helyes megállapításából a levonható következtetéseket. Még mindig féllékenyen őrzi azt a .barátságos" viszonyt, amely már nincs meg és talán sohasem is volt még az államhatalmat képviselő kormány és a város kOiOtt. Féltékenyen vigyáz arra, bogy ne szolgáltuson valahogy okot ez a mostoha város a kormány hiragjára. Most, bogy a költségvetés a nyolcmilliárd koronás uj megterhelés követkestében erőien ingadozik és amikor komoly ok van az elkeseredésre, most is óvatosan megfontol és meggondol minden szót, minden lépést. Vigyás még arra is, hogy ne Sieged legyen az első feliuduló, a kezdeményező. A pénzügyi bizottság — mint ismeretes — akciót - indított a rendkívüli közgyűlés összehívása érdekében — cstUörtOkön és pénteken a polgármester megbízásából a főszámvevő telefonon felhivta a törvényhatósági vároiok főszámvevőit, bogy megérdeklődje, az ő városuk milyen lépéseket tesz a nagy teherátbáritás ellen. Eddig csak Debrecnből kapott választ éa megtudta, hogy Debrecen is rendkívüli közgyűlésen kíván tiltakozni a nagy megterhelés ellen. A többi városokból még nem jött hir, de nagyon valószinti, hogy minden érdekelt város hasonlóképen jár el, mert a Szegedre kirótt teher harmad, negyedrésze is súlyos megterhelést jelent. Szeged város sérelmeihez tartozik az egyetemi építkezések ügye, amely — érihetőleg — egyszersmind szivflgye a polgármesternek is. A város szinte erejét meghaladó áldozatkészségről tett tanúbizonyságot, amikor az építkezés céljaira ötven éven keresztül ívi haszonnégy vagon búzát ajánlott föl azzal a föltétellel, ha az állam legalább ugyanennyit ad hozzá. A nagy áldozatkészség akkoriban annyira meghatotta a kormányt, hogy a közgyűlés határozatát föltételeivel együtt jóváhagyta. Multak azonban az idők és ma már a kormány kevésnek tartja ezt a városi hozzájárulás*. ígéreteinek beváltását állandóan prolongálta, ugy hogy az egyetemi építkezések a legújabb állami költségvetésben sem szerepelnek. Dr. Tóth Lajos kultuszminiszteri államtitkár holnap este érkeiik Szegedre és megkezdi a tárgyalást a város és az egyetem képviselőivel. A tárgyalásoknak kifejezetten az a céljuk, hogy a város emelje föl megajánlott hozzájárulását. liárd koronás hozzájárulás és a mai viszonyok között szó sem lehet áldozatkészségének kibővítéséről. Ma, amikor a kövezési és városfejlesztési program redukálásáról beszélnek, amikor a kulturális céiu költségvetési szegényes előírások is left rágás előtt állnak, amikor a város polgárságát a százötven százalékos pótadó réme fenyegeti, még a régebben fölajánlott huszonnégy vagon buza értékének megfelelő évi hozzájárulás fenntartásáról sem tanácsos beszélni. így Tóth Lajos valószínűleg hiába fáradozik, a város nagyon mostohának érzi már magát és nagy mostohaságában elvesztette hajdani gavalléros adakozó kedvét A kultuszminiszter államtitkárja azonban nagyon Ha az állam nem ¿piti fel, akkor bizony nem igen lesz végleges hajléka a szegedi egyetemnek belátható időn belül. rosszkor jön. A város adakozó kedvét nagyon, ta'án a fagypont alá hangolta le a nyolc mii* Még ma aláírják a német-orosz szerződést. Eredménnyel végződtek Streaemann es Csicserin tárgyalásai. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Berlinből jelentik: Stresemann külügyminiszter és Csicserin népbiztos pénteken egész nap folytatták eszmecseréjüket, amelyről azonban semmiféle hivatalos jelentést nem adtak ki. Csicserin a tárgyalások folyama alán kijelentette, hogy Oroszország minden biztonsági szerződéstől idegenkedik. Biztosította a német külügyminiszteri, bogy a varsói látogatás nem akart demonstráció lenni Németország ellen. Politikai körökben az a vélemény alakult ki, bogy a német—orosz kereskedelmi szerződési még ma aláírják. Berlinből jelenti a Wolff-Iroda: A némel birodalmi kormány ma esti ülésén megadta hozzájárulását a német-orosz kereskedelmi szerző dés aláírásához. A szerződés szövegének végleges megállapítására, valamint néhány még nyilt kérdésbei való megegyezésre a német küldöttség haladéktalanul Moszkvába utazik vissza. A szerződés tervezete a kiindulási pontnak tekinthető a további gazdasági megegyezésekre, mihelyt elegendő tapasztalat lesz kéznél a szerződésnek gyakorlati hálásáról. Németország az első ország, amely a szovjetkormánnyal ilyen széleskörű szerződést hozott létre. Ellenzéki lap lett a 8 Órai Újság. (Budapesti tudósítónk telefonjeleniése.) Érdekes változás állott be pénteken délután a 8 Órai Újság-nál, amely eddig éveken át határozottan, de külsőleg burkoltan kormánytámogató lap volt. A lap. mint tudvalévő, ezideig a Budapesti Hírlap tulajdona volt és annak nyomdájában is állították elő. Most hosszas tárgyalások eredményeképen Nadányi Emil, a lap felelős szerkesztője megvásárolta a vállalat részvénytöbbségét és a Budapesti Hírlappal minden érdekközösséget megszüntetett. A lap főszerkesztője Nadányi Emil lesz, míg a felelős szerkesztői tisztet Tőrs Tibor, a lap eddigi politikai rovatvezetője tölti be. A közgazdasági rovat vezetője dr. Bari Ágoston lesz, aki a közgazdasági újságírás egyik legkiválóbb reprezentánsa. A 8 Órai újság nyomdát is cserélt és ezután a Globus-nyomddjdban állítják elő. Nadányi az ellenzéki politikát akarja követni — Tisza István szellemében. Fölmentették Bagi Imrét. Fölmerüllek ugyan terhelő momentumok, de semmi sem bizonyította a tűzoltó bűnösségét. — A törvényszék nem látott olyan lélektani okot, amelyből megállapíthatta volna a gyujtogatást. Szabadlábra helyezték — még sem került szabadlábra a fölmentett vádlott. Szentes, október 2. (A Délmagyarország kiküldött tudósítóidtól.) A szentesi tűzoltó bűnügye ma elérkezett a befejezéshez. Kétnapos főtárgyalás után a törvényszék kihirdette Ítéletét, amely csak azokat lepte meg, akik nem kisérték figyelemmel a főtárgyalás menetét. Bagi Imréi kéthónapos fogság után a törvényszék fölmentette, holott Szentesen még ma is arról beszélnek a tömeg impressziói alapján, hogy nem lehetett más. A főtárgyaláson psdig egyetlen komoly bizonyíték sem hangzott el, csupán síineket, impressziókat, gyanuokokat mondtak el a tanuk. Nem lehetett más Ítélet. Pénteken délelőtt először Bsgi alibijére hallgattak ki tanukat, majd a bíróság helyszint szemlét tartott a toronynak és a padlásnak azon a részén, ahol a tüz pusztított. Délután három órakor került sor a szakértők meghallgatására. Csensz Béla városi főmérnök és Papp Ferecc szegedi tüzollóföpsrancsnok, ellenőrző szakértők egybehangzóan adták elő elsősorban azt, hogy Bagi Imre a leghelyesebben Járt el a tüz oltásánál, tervszerűen támadt a tűzre és az ő módja volt az egyetlen, amivel a teljes pusztulást meg lehetett aktdályozni. A szakértők ezután kijelentették, hogy lehetetlenség az, hogy délelőtt 11-kor gyújtották fel a varosházát és a tüz csak 1 óra felé lört ki, mivel hevesen gyűlő anyagok voltak Jelhalmozva a padláson, a tűz 11-tői 1 óráig nem lappanghatott. Ez a megállapítás — már a vélemények elhangzása után érezhető volt — jelentős pontra terelte az ügyet, mert ezzel beigazolódott az, hogy nem Bagi volt a gyújtogató, mivel ö a tüzet megelőzően hosszú ideig otthon volt lakásán. A pörbeszédek következtek ezután. Dr. Tompa Oyula ügyész vádbeszédében sorra vett mindent, amiből Bagi bűnössége megállapítható volna. Felsor jkoitatta háromnegyed órás beszédében mindazokat a gyanuokokat, amelyek a bűnösség melleit szólnak. Dr. Welllsch István védő másfél óráig bizonyította a lüioltó teljes ártatlanságát, amit minden momentum igazol, mig bűnössége mellett semmi sem szól. Félreértésből került a vádlottak padjára, a tömeg hangulata után alibije igazolva van — felmentést kér. A törvényszék egy óráig tanácskozott az Ítélet fölött. Vlld Károly elnök este hét órakor hirdette ki az ítéletet, amikor is a városháza előtt 600—700 főnyi tömeg gyűli össze és izgatottan leste a híreket. A tágas közgyűlési terem teljesen megtelt, a levegő folytolt volt. A törvényszék fölmentette Bagi Imrét a gyújtogatás vádja alól, mert felmerült ugyan néhány terhelő momentum, de nem nyert beigazolást bűnössége. Pozitív btzanyitékok egyáltalán nem merültek fel, a törvényszék pedig nem látta lélektani és logikai okát annak, hogy Bagi gyújtotta volna föl azt a városházát, amelyben neki is otthona volt. Az Ítélet szabadlábra helyezését is kimondotta a vádlottnak, de ez ellen azonnal felfoMa délután 6-tól 8-ig katonazene a Kass-kávéházban