Délmagyarország, 1925. október (1. évfolyam, 107-131. szám)

1925-10-03 / 109. szám

4 DELMAGYARORSZAG 1925 október 3. lyaracdással élt ai üfyésj, amire a biróság fogvatarfotta Bagii add'g, mig ebben a kérdésben a Tábla határoz. Ez ellen a végzés etlen pedig a védő jelentett be felfolyaraodást. Az agyész különben felebbezésiel élt a fölmentő Ítélet miatt is. A tömegben moraj hullámzott át, amikor a fölmentés elhangiotl. Bagi Imre szinfe könnyesen csókolta meg zokogó feleségét. Azután elvezették a börtönőrök. Két és félmilliós galamb, ötmilliós emdeni lúd. Szombaton nyílik meg a baromfi-, galamb- és nyulkiállitás. Az ujszegedi Vigadó termeiben szombaton régiéi nagysikerű baromfi-, galamb- és házinyúl kilitás nyiiik meg. A kiállítás készen várja a közönséget, a sorban elhelyezett kis drótos ketrecek tele vannak a szebbnél szebb nyulakkai, galambokkal. A nagy terem hangos a különböző hangú turbékolássól, gágogástó', kotkodácsolástól. Mintha egy tága3 baromfi udvar helyeződött volna ide, ahol máskor zene játszik és táncolnak. Az első sor tele van iajgalambokkal. Ötven ketrecben száz galamb turbékol, fehérek, szürkék, ezüstösek, halványbarnák. Bíbicek, dragomok következnek sorra, azután egy gyönyörű úgynevezett fekete angol parókás (Fratrics Sándor kötélgyártó tenyésztése), ami bizonyára feltűnést fog kelteni, a bizottság első dijjal jutalmazta. Két sor alig látott hatalmas tyúkokkal, kakasokkal van teli. Magyar fehér parlagi tyúk nyitja meg a sort, számos kendermagos, kopasznyaku következik, majd szerényen húzódik meg a kicsike fehér török tyúk. A külföldi fajokat különben az úgynevezett gyönyörű ezüst brakel reprezentálja, amelyet csak most kezdenek tenyészteni Szegeden, számos plimut következik, amelyek arról nevezetesek, hogy évente 250 tojást adnak. A nyulosztályban a legkülönbözőbb variációkban és szinekben fordulnak elő a házinyulak. Angorai, bécsi kék, belga, ezüst, havanna, orosz következik egymás után. Külön sort foglalnak el a speciális szegedi galambok, a szegedi keringök, amelyet talán csak Szegeden találni és amelyek arról nevezetesek, hogy öt-hat órát szállnak egyfolytában, majd visszatérnek otthonukba. Egy-egy szebb pár két és félmillióba kerül. Halász Vilmos nyugalmazott százados vezeti körül a kiállításon a sajtó képviselőit. Az udvaron bemutatja az emdel ludak osztályát, ahol a szebbnél-szebb gúnárok sorakoznak. Egy-egy nagyobb gúnár ötvenmillióba kerül, de aztán 30 évig él. Félmillió a nemesitett kacsa darabja, majd három gyönyörű páva következik, végül a fehér mexikói pulyka. Nagy forgalmúnak ígérkezik a kiállítás, számosan érdeklődtek már egy-egy galamb-pár után, hogy előkerítsék a két és félmilliót, mert szegedi keringőt muszáj venni. .. MMMMMMMWMMMAM^^ A tápéi kántorválasztás epilógusa a biróság előtt. Még ez év elején történt a szomszédos Tápé községben, ahol mindig (ulleizült a lakosság hangulata és izzanak, robbannak a káros elfogultságok, hogy a község népe kántorválasttásra készült. A nem mindennapi választást hatalmas korteskedís előzte meg, d« végül is a nép akarata győzött. Fonyó András siegedi kántortanítót választotta meg a község egy része, aki ellen azonban egyházi szempontokból kifogások merültek föl. Az egyházmegye püspöksége meg is semmisítette a választást, uj pályázatot hirdetett a kántori állásra s abból Foáyó András személyét kitárta. A nép azonban nem nyugodott bele a felsőbb egyházi hatóság sérelmesnek taiáit döntő határozatába. Felebbezéssei éli a döntés elltn, faluszerte aláírásokat gyűjtöttek, pénzt azereztek össze, ugy hogy egy szép napon kék ködmönös tápéi küldöttség kopogtatott a vtei püspök rezidenciájának ajtaján. wMi a nép nevében jöttünk', mondották és 195 aláírással egy felebbezést hagytak a püspöki iroda asztalán. A felebbezés mellett azonban egy feljelentő irat is helyet foglalt A Fonyó kántorpártiak feljelentették Bogos Béla esperes-plébánosukat a püspöknél, mivel neki tulajdonították, hogy Fonyó András elesett a tápil kántorságtól. A feljelenlés, amit a váci püspökség visszaküldött az esperes plébánosnak ; más lelkiatyát kér a községbe, mert a régi ellopta Törik Imrének fáját, csak az üzlettel törődik és jobban hozza a népet, mint a rossz zsidó. A Szegeden is közismert és érdemes Bogos Béla ezperes-plébános az alaptalan és rosszakaratú vádakat tartalmazó feljelentésre rágalmazás elmén feljelentést fett s püspökhöz irt a levél szerzői és szok ellen, skik küldöttségileg eljuttatták a rágalmazó levelet a püspökhöz. A járásbíróságon dr. Apczy Ernő járásbitó pénteken délelőtt tárgyalta az ügyet. A vádlottak: Révész Gonosz Mihály. Rémes Sándor, Kónya Domokos Sándor, Terhes Stabó Mihály és Sörös Macák Imre tápéi lakosok voltak, akik a tárgyalás elején kijelentették, hogy semmi közük az egész ügyhöz, azonban, ha a plébános ur kívánja, ugy készek sajnálkozásukat kifejezni a történtek fölött. Dr. Lugosi Döme, Bogos Béla esperes képviselője azonban kijelentette, hogy az egyszerű sajnálkozással nem elégszik meg és példás Ítéletet kér. A vádlottakat egyenkint hallgatták ki. Révész Gonosz Mihály elsőrendű vádlott négy gyermek atyja, a depu'ác ó vezetője volt, Nem érzi magát bűnösnek, ő nem volt sehol sem. Később beismeri, hogy valóban járt Vácon, de akkor Fonyó András fölebbezését vitte. Ezt azért tette meg, mert Fonyó kántor „katonai cimborája volt és ő a kántor urat igen-igen szerette". A püspökhöz nem vitt semmiféle följelentést s arról nem tud semmit sem mondani. Amikor eléb: tárják, hogy a csendőrség előtt, érdektelen tanuk jelenlétében bevallotta, hogy tudott a följelentés tartalmáról, kijelenti, hogy azt csak a csendőrök találták ki. »Ötször is hajlandó megesküdni', hogy igazat mond. Rémes Sándor bognár is résztvett a küldöttségben. A följelentésről semmit sem tud. A csendőrök előtt ő is beismerte, hogy tudott a levélről. Most azonban hallani sem akar a rágalmazó levél tartalmáról. Kónya Domokos sem akar tudni semmiről. 1924 ben csalás miatt hét hónspi börtönre Ítélték s akármennyire szeretné is, nem tudja letagadni, hogy büntetett előéletű. Terhes Szabó Mihály és Sörös Macák István szintén tagadják a vádat, noha a csendőrség előtt mindent beismertek. A vádlottak kihallgatása után a sértett képviselője, annak bizonyításául, hogy a vádlottak tényleg Vácon jártak és tudtak a följelentés tartalmáról, kéri a váci püspökség irodaigazgatójának kihallgatását, kihallgatását kéri a tápéi nyomozó csendőröknek, Kovács Gyula községi jegyzőnek, akik elölt a vádlottak eldicsekedtek azzal, hogy a plébánost sikerűit lehetetlenné tenni. A biróság végűi is elrendelte a bejelentett tanuk kihallgatását és evégből a tárgyalást elnapolva, uj tárgyalási napot jelölt ki a nagyérdekességü pör végső letárgyalására. !••»•« A ragyogA Í

A ragyogó • NORMA TALMADGEI héUAISI a BelvAroal Moziban I B121 BUDAPEST, IV., Kossuth Lajos u. II. *>IV., Koronaherceg u. 6. Tóbiás György 22 éves festő. A főkapitány beszélt róla eiőször. Lelkesedéssel, meggyőzően, mecénás szivvel és reménnyel teli. Tóbiás Györgyről, aki a halászlegény kunyhójából indult el mezitlábosan és tudatlanul és ma ecsettel a kezében, vásznak előtt áll. Most itt áll előttem csontof, vonalas arcával, csapzott hajával. Huszonkét évss — festő már. Egy egész galéria várja a kiállítást. Halászkunyhóból indult el, halászmester az apja, aki szegényesen küzdött az élettel, a kenyérért. A gyerekek rongyokban játszottak a porban és nem volt cipője Tóbiás Györgynek sem. Keservesen, sok bajjal kijárta a négy elemi osztályt, egyszer a főkapitány elé kerüli. Amikor végigrazziázták a dülőviskók, roskadó kunyhók útját. A főkapitány cipőt adott neki és foltatlan ruhát. Beszélgettek vele. Mit akarsz fiam ? Tóbiás György, aki a halászviskóban vágta a száraz kenyeret, villogó szemmel odaállott a főkapitány elé. — Tanulni szeretnék ... festő akarok lenni... Iskolába került Tóbiás György, aki kenyér és krajcár helyett festéket kért. És a tragikus 3orsu Heller Ödönhöz vitte el a főkapitány. Nézze meg a mester, ki ti, mi ez a fiu. A mester pedig ceruzát adott neki és papirt. Nézte, figyelte egy hónapig. Akkor megjelent a főkapitány előtt, igy szólt: — Festő lesz a gyerek i És Heller Ödön tanította. A mester azóta eltűnt tragikus sorsával az élők közül. Tóbiás György pedig megjárta Münchent, Bécset, egy galéria vászon várja a kiállítást és Itáliába, Párisba készül. Itt áll előttem csontos, vonalas arcával, csapzott hajával. Szinte szégyenkezve beszél. — Már gyermekkoromban rajzolgattam, a tanítóim egymásnak mutogatták az elemi iskolá3 rajzokat. Ezután a Szalay méltóságos ur elé kerültem. Heller Ödönhöz jártam egy évig. Ő nem korrigált nekem soha, magyarázott és magamtól kellett rájönni a hibákra. Aztán reálba kerültem, leérettségiztem. Akkor már nagyon hozzánőttem a pikturához. — Kecskemét következet», Révész mester, a művésztelep környezete azonban nem tetszett nekem, magunknak kellett a fát aprítani, hogy meg ne fagyjunk Kínlódtunk. Ezzel telt el az ido, munka és tanulás helyett. Hazajöttem, festegettem, eladtam néhány portrét. München következett ezután. Az akadémiára nem vehettek föl, mert idegen voltam. Arcképeket csináltam szobámban és arcképeimre sokszor akadt vevő. — Beteg lettem. Idegbeteg. A töprengésekbe betegedtem bele. Problémákon rágódtam, én csak nagyon sokára fogok munkához, először inkább mindent a fejemben végzek el, töprengek a természeten, a piktúra problémáin, a színek összhangjain, kompozíciókon. Bécsbe utaztam. Néhány portrét festettem és közben bejártam — a klinikára. Most másfél éve itthon vagyok. A főkapitány ur lakást szerzett nekem Szegeden, ott dolgozom figurális kompozíciókon, portrékon, tájképeken, aktokon. — De a belső dolgokról is beszéljünk, mert ez fonjosabb, mint a külsőségek. És elmondja fölfogását, terveit. — Nagyon ritkáq dolgozom, csak akkor, ha hangulatom van. Az a meggyőződésem, hogy tudatosan kell dolgozni, nem csak ugy a levegőbe festegetni, hogy elhelyeződjenek a képek. Lelkimotívumok, indítóokok alapján kell dolgozni mindig. A portrékat épen ugy komponálom, mint a figurális képeket. • Itt is meglátásra, harmóniára van szűkség, tónust keresek, Karaktert és az a meggyőződésem, hogy a hasonlítás kérdése csak másodrendű kérdés. — Ugy gondolom, hogy inkább figurális dolgokat fogok festeni, kompozíciókat, nem történeti kompozíciókat, hanem meglátásokat, mindegy, hogy miféle, csak festői legyen és egységes formájú. — Rembrandtot nagyon szeretem, de nem próbálom követni. Többre becsülöm, ha egy önálló munka primitív, mintha tökéletes kópiát, utánzást csinál a festő. Keresgetek, problémákon gondolkozom, sokszor uj dolgok jönnek elő, nincsen sablonos modorom, mindig van valami probléma, ami izgat. — Olaszországba szeretnék most menni, aztán Párisba talán, — mondja végül. A huszonkét éves festő beszélt most, aki a halászkunyhóból indult el rongyosan és tudatlanul, aki most problémákon töpreng, aki meajárta Münchent és Bécset és az Jdegkiinikát. Egy egész galéria várja a tárlatot. És Tóbiás György várja a nyilvánossájgot. Vér György. r™ MEGJELENIK A jj MUVESZETI LEXIKON jj induljon el a város minden részéről a szeretet és az áldozatkészség, hogy lerójja a nyomorgó gyermekek részére az inségjadóját ^ Gyermekbarátok, Kass vígadó.